Abádszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Disambig gray.svgEz a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Abád (egyértelműsítő lap) és Szalók (egyértelműsítő lap).

Abádszalók
Városháza és II. világháborús emlékmű
Városháza és II. világháborús emlékmű
Abádszalók címere
Abádszalók címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Kunhegyesi
Jogállás város
Polgármester Balogh Gyula (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5241
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 4279 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80[3] m
Terület 132,23 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[4]
Földrajzi kistáj Tiszafüred–Kunhegyesi-sík[4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abádszalók (Magyarország)
Abádszalók
Abádszalók
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 20° 35′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 20° 35′ 56″
Abádszalók (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Abádszalók
Abádszalók
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Abádszalók weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abádszalók témájú médiaállományokat.

Abádszalók város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunhegyesi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nagykunság északnyugati részén, a Tisza középső szakaszának bal partján, a Tisza-tó mellett fekszik. A Tisza-tó turisztikai régió jelentős városa.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A várost a 34-es főút és a 102-es számú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal kapcsolja be az országos forgalomba. Abádszalók vasútállomás a településtől kb. 5 km-re található.

A közúti tömegközlekedést főleg a KMKK Zrt. autóbuszai végzik.

Abádszalók címere, zászlaja, lobogója[szerkesztés]

Abádszalók város önkormányzati címerét 1996-ban alkotta meg Szekeres István grafikusművész. A címer heraldikai leírása: „álló háromszögű pajzs zölddel és kékkel vágott felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra fordult arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebegő, kifelé ívelt helyzetű ezüst csuka.” A pajzsot és a címer minden részletét fekete vonal határolja. Külső dísz: pajzs felett fekete „ABÁDSZALÓK” felirat.

A zászlóról a rendelet a következőket tartalmazza: „1:2 arányú (90*180 cm) fekvő téglalap ezüst mezővel, a szélein felül zöld, alul kék osztással /1/6, 4/6, 1/6, melyen a címer az első harmadban helyezhető el.”

„A lobogó 2:1 arányú (180*90 cm) álló téglalap a zászlónál megadott színbontásban, alján 10 cm-es arany rojttal; a címer a felső harmadban helyezhető el.”

Színek: Abádszalók a helység színéül a zöld, a fehér és a kék színt választotta, ami elsősorban az önkormányzati zászló és lobogó kék-fehér-zöld sávjában fejeződik ki. Ezek a színek az abádi és a szalóki örökség részei. A kék és fehér kezdettől színi jelképei Jász-Nagykun-Szolnok megyének. A tájnak, az emberi létnek ugyanakkor a levegő – víz – fényen kívül fontos eleme a zöldellő határ, a föld, a termelés is. A zászló fehér színe a tisztaságot, az ártatlanságot, a győzelmet, a tökéletességet jelképezi, utal a fehér ruhában mennybe emelkedő Jézusra, de jelenti a világosságot és az isteni földöntúli fényt is. A kék: az ég, a levegő és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hűséget szimbolizálja. A zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe. Jelenti a megújuló földi életet, a művelt tájat, az érintetlen természetet, az itteni gazdálkodás fontosságát, az emberi helytállást és a munka értelmét.

Története[szerkesztés]

Általános iskola légi fotó, Abádszalók

1895-ben jött létre Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A Tisza-tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza-tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896-ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzaba besenyővezér birtokaként említi Anonymus, Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki. A község neve 1271-től sűrűn fordul elő az oklevelekben. 1697-ig folyamatosan lakott hely volt, majd elpusztulhatott, mert 1703-ban nem említik faluként. 1717-től tudunk arról, hogy megindult a községi élet. A mezőgazdaság határozta meg mindig a falu lakosainak életét, hiszen a földrajzi és gazdasági tényezők nem kedveztek az ipar kialakulásának. 1740-ben Orczy László 44 német iparos családot telepített Szalókra. Leszármazottaik elmagyarosodva ma is itt élnek, és sokan közülük folytatják apáik egykori mesterségét. Nagy hagyományai voltak a gyékényszövésnek, kosárfonásnak, melyek alapanyagait a Tisza árterülete biztosította. A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés művészetét, melyet sokan ma is művelnek. és a jelen: A kiskörei vízlépcső megépítése, a Tisza-tó kialakulása, jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületéből a 14 négyzetkilométeres szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. A település ma már a vízisportokat, szabadstrandokat, nagy bulikat kedvelő turisták paradicsoma. Évente százezrek keresik fel a községet. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek és a lakosság számára a szabadidő tartalmas eltöltését. Több mint 40 vállalkozás, éttermek, büfék, vendéglátóegységek, campingek, panziók, csónakkikötők szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását. Az abádszalóki Attila-öbölben kijelölésre került a motoros vízisporteszközök üzemeltetésére szolgáló terület (lásd: térképszelvény). Szörfözők színes kavalkádja borítja be a vizet, és fehér vitorlák látszanak a távolban. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók és fürdőzők tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezős - és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, vagy jólesően mártóznak meg a hűvös habokban.

2005-ben városi címet kapott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Önkormányzat[szerkesztés]

Kovács Mihály polgármester 2016. februárjában lemondott.[6]

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Hevesi Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Római katolikus plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjéhez (esperességéhez) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mikszáth utcai református templom
  • Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
  • Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
  • Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-1873-ban.
  • Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156-féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.
  • Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-1913-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.
  • Lakóház (Mikszáth u. 23.): A 19. század második felében épült, klasszicista stílusban.
  • Lakóház (Mikszáth u. 26.): A 19. század második felében épült, klasszicista stílusban.
  • I. világháborús emlékmű.
  • "Kettecskén" című szobor: 2001-ben készítette Morvay László.
  • Laki Kálmán mellszobra: Györfi Sándor készítette.
  • 1848-as emlékmű.
  • "Attila"-kút.
  • Kossuth Lajos mellszobra: Györfi Sándor készítette.

Itt születtek[szerkesztés]

  • Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1790. – Pest, 1864. január 14.) színész, a magyar színészet egyik úttörője
  • Kovács Mihály (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1818. július 25. - Budapest, 1892. augusztus 3.) festő, festőművész
  • Ember Mária (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató
  • Ember Judit filmrendező
  • Sváby Lajos (Abádszalók, 1935. február 4.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.

Lakinger Béla[szerkesztés]

Lakinger Béla, az „abádszalóki hős” Moldova György írásainak visszatérően emlegetett, de személyesen sohasem megjelenő figurája. (A Lakinger Béla zsebcirkáló). Kilétére, vagy Abádszalókon végrehajtott hőstettének mibenlétére nem derül fény. Mindenki által emlegetett, de senki által nem ismert hőstette emlékére hajót neveztek el róla, a többnyire a Rákos-patak torkolatában horgonyzó Lakinger Béla Zsebcirkálót.

Képgaléria[szerkesztés]

Néhány kép Abádszalók városáról Abádszalók strandja

Természeti értékek[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

A felejthetetlen nyaralás élménye, az ártéri erdők csendje, a holtágak érintetlensége, a szigetek magánya, a végtelen csónak-, kenu- és kajaktúrák, vagy az andalgós Tisza menti séták lehetősége várja az ide látogatókat. De az is megtalálja a számítását, aki a vízi sportok szerelmese, vagy éppen szereti a strandok állandó nyüzsgésének hangulatát, a halászlé illatát, a változatos part menti rendezvények sajátos atmoszféráját, akkor Önnek Abádszalók a nyarat jelenti. Településünkre érkezők kevesen tudják, hogy városunk az újkőkor óta állandóan lakott vidék. A XX. Század végétől Abádszalók a magyar idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő gyöngyszemévé vált. A tóvá duzzasztott Tisza selymes vizet tökéletes kikapcsolódást nyújt a családoknak, fiataloknak, időseknek egyaránt. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat szórakoztató, kulturális és sportprogramjaival a nyári főszezonban a lakosság és vendégeik szabadidejének tartalmas eltöltését, kikapcsolódását szolgálja. A programsorozat kiemelkedő része a „Tisza-tó Szépe választás”, valamint a Tisza-tó átúszóverseny. Bárki részt vehet a homokfoci, valamint a röplabda versenyeken, de aki inkább hizlalja, mint apsztja a pocakját, benevezhet a különböző gasztronómiai versenyekre is. A hűvösebb napok igazán érdekes programja lehet a Babamúzeumban tett látogatás. A Kárpát-medence több mint 150 féle viseletét közel 400 babán bemutató kiállítás elsősorban a magyarok lakta települések ruházkodását dolgozza fel, de emellett megtalálhatók itt a sváb, szász, cigány, ruszin, rutén, szlovák, délszláv, horvát stb nemzetiségek öltözetei is. Egy képeslap, egy ismertető szöveg, soha nem mondhat annyit egy településről, annak lakóiról, vendégszeretetéről, mint egy személyes találkozás. A táj, az emberek, az ízek csak a helyszínen ismerhetők meg igazán. Élvezze Ön is, a tiszai szellő simogatását Abádszalókon!

Forrás[szerkesztés]

  1. Abádszalók település időközi polgármester-választási eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Abádszalók, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  4. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. http://index.hu/belfold/2016/02/12/lemondott_abadszalok_polgarmestere_kovacs_mihaly/

További információk[szerkesztés]