Abádszalók

Abádszalók
Városháza és II. világháborús emlékmű
Abádszalók címere Abádszalók zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunhegyesi
Jogállás	város
Polgármester	Balogh Gyula (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5241
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	3727 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	31,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	80 m
Terület	132,23 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék
Földrajzi kistáj	Tiszafüred–Kunhegyesi-sík
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 20° 35′ 56″47.475, 20.598888888889
Abádszalók Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Abádszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abádszalók témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Abádszalók város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunhegyesi járásban. 1895-ben jött létre Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével. Ma a Tisza-tó turisztikai régió jelentős városa és Tiszafüred után a Tisza-tó egyik legkiépítettebb idegenforgalmi központja.

Fekvése

A Tiszafüred–Kunhegyesi-sík és a Nagykunság északnyugati részén fekszik, Szolnok és Tiszafüred között − bár ez utóbbihoz lényegesen közelebb −, a Tisza középső szakaszának bal partján, a Tisza-tó mellett.

A szomszédos települések: északkelet felől Tiszaderzs, kelet felől Tiszaszentimre és Tomajmonostora, délkelet felől Kunmadaras, dél felől Kunhegyes, nyugat felől Tiszabura, északnyugat felől pedig Kisköre és Tiszanána – utóbbi kettő a Tisza túlsó partján fekszik. Észak felől a legközelebbi település Sarud – ugyancsak a Tisza túlpartján –, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek; abból az irányból Abádszalók Újlőrincfalvához tartozó, lakatlan külterületekkel határos.

Megközelítése

Közúton három irányból érhető el: Kisköre-Tiszabura és Tiszaderzs felől a 3216-os, Kunhegyes felől pedig a 3221-es úton. Külterületeit érinti még a 3217-es út is.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 33-es főútról közelíthető meg, tiszafüredi, vagy a 34-es főútról, kunhegyesi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 102-es számú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonala érinti, melynek korábban két megállási pontja is volt a határai között. Abádszalók megállóhely a település lakott területétől viszonylag távol, 4–5 kilométerre nyugatra helyezkedik el, a 3216-os út vasúti keresztezése mellett; közúti elérését a 32 322-es számú mellékút biztosítja. Kisgyócs megállóhely a város déli külterületei között létesült, nem messze a névadó településrésztől, de ma már ott nincs személyforgalom.

A közúti tömegközlekedés lebonyolítását a MÁV Személyszállítási Zrt. autóbuszai végzik.

Története

Általános iskola légi fotó, Abádszalók

Abádszalók település Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896-ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzaba besenyővezér birtokaként említi Anonymus, Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki. A község neve 1271-től sűrűn fordul elő az oklevelekben. 1697-ig folyamatosan lakott hely volt, majd elpusztulhatott, mert 1703-ban nem említik faluként. 1717-től tudunk arról, hogy megindult a községi élet. A falu lakosainak életében mindig a mezőgazdaság volt a döntő, mert az ipar kialakulásának a földrajzi és gazdasági tényezők nem kedveztek. 1740-ben Orczy László 44 német iparos családot telepített Szalókra. Leszármazottaik elmagyarosodva ma is ott élnek, és sokan közülük folytatják apáik egykori mesterségét. Nagy hagyományai voltak a gyékényszövésnek, kosárfonásnak; e tevékenységekhez az alapanyagokat a Tisza árterülete biztosította. A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg és közülük nem egy ma is műveli a csipkeverést.

Az 1973. május 16-án átadott Kiskörei vízerőmű építése, majd később a Tisza-tó kialakulása jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületének 14 négyzetkilométeres szabadvíz felülete Abádszalóknál található. A település ma már a vízi sportokat, szabadstrandokat, könnyűzenei programokat kedvelő turisták közkedvelt helye. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek és a lakosság számára a szabadidő tartalmas eltöltését. Több mint 40 vállalkozás, éttermek, büfék, vendéglátóegységek, kempingek, panziók, csónakkikötők szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását. Az abádszalóki Attila-öbölben kijelölt területen motoros vízi sporteszközök is használhatók (ld. térképszelvény). Szörfözők színes kavalkádja borítja a vizet, és fehér vitorlák látszanak a távolban. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók és fürdőzők tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezős- és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, és szívesen megmártóznak a tó vízében.

2005-ben Abádszalók városi címet kapott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2011 és 2025 között:

Lakosok száma	4180	4328	4328	4129	4058	3869	3849	3799	3727
	2011	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 26,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,5% (21,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,3% volt református, 16,1% római katolikus, 0,2% görögkatolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 23,1% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Vincze Ferenc (független)
• 1994–1998: Bordás Imre (független)
• 1998–2002: Bordás Imre (független)
• 2002–2006: Bordás Imre (független)
• 2006–2010: Bordás Imre (független)
• 2010–2014: Kovács Mihály (független)
• 2014–2016: Kovács Mihály (Abádszalókért)
• 2016–2019: Balogh Gyula (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Balogh Gyula (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Balogh Gyula (Fidesz-KDNP)

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármester február első felében lemondott posztjáról.

Egyházi közigazgatás

Római katolikus egyház

Az Egri főegyházmegye (Egri érsekség) székesegyházi főesperességének Hevesi Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Római katolikus temploma a Szent Kereszt felmagasztalása templom.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjéhez (esperességéhez) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Nevezetességei

A Mikszáth utcai református templom

• Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
• Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
• Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-1873-ban.
• Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156-féle viselete 360 babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható és a világ 65 országának 226 babája is megtekinthető. A kiállítás folyamatosan bővül.
• Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó. A ház valaha az Eppinger-féle malom épülete volt, amelyben 1912-1913-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom működött.
• Lakóház (Mikszáth u. 23.): A 19. század második felében épült klasszicista stílusban.
• Lakóház (Mikszáth u. 26.): A 19. század második felében épült klasszicista stílusban.
• I. világháborús emlékmű.
• "Kettecskén" című szobor: 2001-ben készítette Morvay László.
• Laki Kálmán mellszobra: Györfi Sándor készítette.
• 1848-as emlékmű.
• "Attila"-kút.
• Kossuth Lajos mellszobra: Györfi Sándor készítette.

Abádszalók címere, zászlaja, lobogója

Abádszalók város önkormányzati címerét 1996-ban alkotta meg Szekeres István grafikusművész. A címer heraldikai leírása: „álló háromszögű pajzs zölddel és kékkel vágott felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra fordult arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebegő, kifelé ívelt helyzetű ezüst csuka.” A pajzsot és a címer minden részletét fekete vonal határolja. Külső dísz: pajzs felett fekete „ABÁDSZALÓK” felirat.

A zászlóról a rendelet a következőket tartalmazza: „1:2 arányú (90*180 cm) fekvő téglalap ezüst mezővel, a szélein felül zöld, alul kék osztással /1/6, 4/6, 1/6, melyen a címer az első harmadban helyezhető el.”

„A lobogó 2:1 arányú (180*90 cm) álló téglalap a zászlónál megadott színbontásban, alján 10 cm-es arany rojttal; a címer a felső harmadban helyezhető el.”

Színek: Abádszalók a helység színéül a zöld, a fehér és a kék színt választotta, ami elsősorban az önkormányzati zászló és lobogó kék-fehér-zöld sávjában fejeződik ki. Ezek a színek az abádi és a szalóki örökség részei. A kék és fehér kezdettől színi jelképei Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének. A tájnak, az emberi létnek ugyanakkor a levegő – víz – fényen kívül fontos eleme a zöldellő határ, a föld, a termelés is. A zászló fehér színe a tisztaságot, az ártatlanságot, a győzelmet, a tökéletességet jelképezi, utal a fehér ruhában mennybe emelkedő Jézusra, de jelenti a világosságot és az isteni földöntúli fényt is. A kék: az ég, a levegő és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hűséget szimbolizálja. A zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe. Jelenti a megújuló földi életet, a művelt tájat, az érintetlen természetet, az itteni gazdálkodás fontosságát, az emberi helytállást és a munka értelmét.

Ismert személyek

Itt születtek

• Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1790. – Pest, 1864. január 14.) színész, a magyar színészet egyik úttörője
• Kovács Mihály (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1818. július 25. - Budapest, 1892. augusztus 3.) magyar festőművész
• Balla Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1874 – Budapest, 1912. november 3.) író, költő, újságíró, lapszerkesztő
• Kovács Pál (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1892. szeptember 13. – Zimony, 1914. június 29.) magyar katona, az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia első hősi halottja
• Ember Mária (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató
• Ember Judit filmrendező
• Sváby Lajos (Abádszalók, 1935. február 4.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.
• Abádi Nagy Zoltán (Abádszalók, 1940. november 16.) irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének alapító emeritus professzora, az Angol-Amerikai Intézet alapító igazgatója, a DE volt rektora.

Fiktív személyek

• Lakinger Béla, az „abádszalóki hős” Moldova György A Lakinger Béla zsebcirkáló című kisregényének egyik kitalált figurája, címszereplője. Abádszalókon végrehajtott hőstettének mibenlétére a műben nem derül fény, de a sokak által emlegetett, bár senki által nem ismert hőstett emlékére egy sor vállalat és intézmény vette fel a nevét; egy hajót is elneveztek róla, a többnyire a Rákos-patak torkolatában horgonyzó Lakinger Béla Zsebcirkálót. Lakinger személyéről annyi derül még ki a kötetből, hogy abban az időben, amikor már ő maga sem emlékezett rá, mitől is lett volna hős (bár bizonyosan az volt, hiszen nyugdíjat kapott az államtól ezen a jogcímen), vendéglősként működött egy távoli (fiktív) szigetcsoporton, konyhájának pedig specialitása volt az abádszalóki kocsispecsenye.

Képgaléria

• 
  Általános iskola
• 
  A Kisfaludy utcai református templom
• 
  A Mikszáth utcai református templom
• 
  A Mikszáth utcai református templom belső tere
• 
  Kereszt 1811-ből a bezárt temetőben
• 
  Kripták a bezárt temetőben
• 
  Buszállomás
• 
  Kossuth-szobor
• 
  Laki Kálmán szobra

Természeti értékek

• Abádi partifecske-telep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a természetvédelmi területen.
• Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes is.

Turizmus

Az ártéri erdők, a holtágak, a szigetek, a csónak-, kenu- és kajaktúrák, vagy a Tisza menti séták lehetősége várja az ide látogatókat. Emellett a vízi sportok kedvezői is találnak lehetőséget a városban, ahogy azok is, akik szeretik a strandok hangulatát, a halászlevet, a változatos part menti rendezvényeket.

Abászalók az újkőkor óta állandóan lakott vidék. A XX. század végétől a város a magyar idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. A tóvá duzzasztott Tisza vize a kikapcsolódás lehetőségét nyújt a városba látogatóknak.

Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat szórakoztató, kulturális és sportprogramjaival a nyári főszezonban a lakosság és vendégeik szabadidejének eltöltését, kikapcsolódását szolgálja. A programsorozat kiemelkedő része a „Tisza-tó Szépe választás”, valamint a Tisza-tó átúszóverseny. Bárki részt vehet a homokfoci, valamint a röplabda versenyeken, de be lehet nevezni a különböző gasztronómiai versenyekre is.

A hűvösebb napok programja lehet a Babamúzeumban tett látogatás. A Kárpát-medence több mint 150 féle viseletét közel 400 babán bemutató kiállítás elsősorban a magyarok lakta települések ruházkodását dolgozza fel, de emellett megtalálhatók itt a sváb, szász, cigány, ruszin, rutén, szlovák, délszláv, horvát stb. nemzetiségek öltözetei is.

További információk

• Abádszalók honlapja
• Abádszalók térképe
• Abádszalók Startlap oldala
• Abádszalók Város hivatalos oldala - facebook
• Kósa Károly: "Szent Móric" kápolna a pusztában
• Abádszalóki nyár
• Abádszalók rendezvényei
• Abádszalók rendezvényei, programjai