Újlőrincfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újlőrincfalva
Újlőrincfalva címere
Újlőrincfalva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Füzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Zsebe Zsolt[1]
Irányítószám 3387
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 191 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 4,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újlőrincfalva (Magyarország)
Újlőrincfalva
Újlőrincfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 37″, k. h. 20° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 37″, k. h. 20° 36′ 00″
Újlőrincfalva (Heves megye)
Újlőrincfalva
Újlőrincfalva
Pozíció Heves megye térképén
Újlőrincfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlőrincfalva témájú médiaállományokat.

Újlőrincfalva község Heves megye Füzesabonyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza folyó jobb partján, Poroszló és Sarud közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az egykor itt élő királyi halászok nevéből vehette.

Története[szerkesztés]

Újlőrinczfalva régen nem mai helyén, hanem a „Cserőközben”, a Tisza egyik morotvájában (szigetében) feküdt. A falu az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott; a püspökség 1261 évi megerősítő-levelében az egri egyház legrégibb birtokai között Halaz in Chereukuz alakban írva említették először, később pedig Tisza-Halász néven említették az oklevelek.


Az 1546. évi összeírás szerint az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott, 11 portával, ebből 7 adóköteles és 4 adómentes volt. 1549-ben 6, 1552-ben 5 portát írtak itt össze. Az 1554. évi adóösszeírásban pedig már az elpusztult helységek között tartották számon. 1564-ben már újra mint lakott hely szerepelt, ekkor 6 portával vették fel az összeírásba.

1612-ben Mező János és Török Bálint birtoka volt, akik a nádortól nyerték adományba, mikor az 1609 évi 10. törvénycikk értelmében a püspöki birtokokat a kincstár kezelésébe vették és Ónod és Szendrő szükségleteire rendelték fordítani. Az 1670-es évek közepén a falut a rablóktól való félelem következtében lakosai elhagyták. 1693-ban az egri püspök pusztájaként szerepelt az összeírásban.

Az 1876. évi nagy árvíz után Schlauch Lőrinc szatmári püspök volt a falu birtokosa, aki a községet a pusztahidvégi pusztára telepítette és a kitelepítő püspök nevéről elsőre Lőrincfalvának, majd Újlőrincfalvának nevezték el.

1804-ben a szatmári püspökség birtokába került. Jelenlegi nevét az 1903 évi 23.197 számú belügyminiszteri rendelet állapította meg. A 20. század elején legnagyobb birtokosai a szatmári püspökség, gróf Nemes Vinczéné, a tiszanánai gazdák, Losonczy Mihály és Borbély Géza voltak, és Heves vármegye Tiszafüredi járásához tartozott az 1950-es megyerendezésig.

1910-ben 429 magyar lakosa volt. Ebből 276 római katolikus, 149 református volt.

A község területének több mint 2/3 része, így a régi Tiszahalász helye is víz alatt áll az 1970-es években megépült (akkor még Kiskörei-víztározónak nevezett) Tisza-tó megépítése miatt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A település a rendszerváltás előtt társközségként működött Poroszló községgel közös tanácsi rendszerben.

Nevezetességek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Újlőrincfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Egerfarmos Egerlövő Poroszló Héraldique meuble compas.svg
Kömlő

Észak
Nyugat  Újlőrincfalva  Kelet
Dél

Tiszafüred
Sarud Sarud Tiszaszőlős