Petőfibánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petőfibánya
Petőfibánya címere
Petőfibánya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás község
Polgármester Juhász Péter (független)[1]
Irányítószám 3023
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség2573 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség229,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petőfibánya (Magyarország)
Petőfibánya
Petőfibánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″
Petőfibánya (Heves megye)
Petőfibánya
Petőfibánya
Pozíció Heves megye térképén
Petőfibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat.

Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátraalján, Hatvantól 16 km-re északra, a Zagyva folyó völgyében található. Szomszédos települések: észak felől Apc, északkelet felől Rózsaszentmárton, kelet felől Nagyréde, délkelet felől Ecséd, dél felől Hatvan, délnyugat és nyugat felől Lőrinci (Selyp), északnyugat felől pedig Zagyvaszántó.

Közúton a 21-es főútról elágazó 2402-es úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon Selyp.[3]

Neve[szerkesztés]

A település eredeti neve Pernyepuszta volt.[4] 1950-ben kapta a Petőfi bányatelep nevet.[5]

Története[szerkesztés]

Területén avar kori sírokat tártak fel.[6]

A hagyomány szerint egészen a kuruc korig lakott település volt, ekkor azonban a császári zsoldosok felgyújtották a falut.[7]

A 20. század elején báró Schossberger tulajdonában álló mezőgazdasági birtok volt, ahol a domboldalakon szőlőt, a sík területeken dinnyét termesztettek.[8] A mai település létrejötte a szénbánya építésének köszönhető, amelynek építését 1942-ben kezdték meg, de a háború miatt a termelés nem indult meg. 1943-1944-ben lakótelep, legényszállás, igazgatói és tiszti lakások építését is elkezdték.[9] 1944. decemberben szovjet csapatok foglalták el a települést; az üres lakásokban hadikórházat rendeztek be, ahol mintegy 4000 főt ápoltak. A helyiek közül a nők a kórházban dolgoztak, a férfiak pedig a hadianyag-szállításnál és a szovjet javítóműhelyekben; cserében élelmet kaptak.[10]

Az 1949. októberben megnyílt[11][12] bányában kitermelt lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A vállalat dolgozói számára mintegy 960-970 tömbház épült. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.[13][14] Már a bánya bezárása után, 1975-ben épült fel az ifjúsági lakótelep.[15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A bánya indulásakor az ország negyven településéről érkeztek munkások.[16]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[18]

Közigazgatás[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

A község területe 1989 előtt Lőrinci része volt; egy 1988. novemberben tartott népszavazást követően 1989. május 1-jével alakult önálló községgé. (A népszavazáson a részvételi arány 81%-os, és a szavazók 87%-a választotta az önállósodást.) A két község nem tudott megállapodásra jutni a külterületekről, és Petőfibányának kezdetben egyáltalán nem volt külterülete. 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy Petőfibányának a külterületek irányti igénye jogos.[19][20][21]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1990–1992: Fekete László (független)[22]
  • 1992–1994: Papp István[23]
  • 1994–1998: Fekete László (független)[24]
  • 1998–2002: Fekete László (független)[25]
  • 2002–2006: Fekete László (független)[26]
  • 2006–2010: Fekete László (független)[27]
  • 2010–2014: Juhászné Barkóczy Éva (független)[28]
  • 2014–2019: Juhászné Barkóczy Éva (független)[29]
  • 2019-től: Juhász Péter (független)[1]

Gazdaság[szerkesztés]

Az 1940-es évek elején a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tervbe vette Pernye-pusztán egy altáró létesítését, azonban a munkálatok befejezésére a második világháború miatt nem került sor. A bánya végül is 1949. októberben nyílt meg.[11][30] 1952-ben itt helyezték üzembe az első magyarországi bányadiszpécser-központot.[31] A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak.[13] A szén kitermelése 1964-ben szűnt meg.[32] A működés évei alatt (1949-1964) összesen mintegy 7,6 millió lignitet termeltek ki.[33]

A bánya leállása után a bánya járataiban gombatermesztéshez kezdtek.[34] A bánya gépüzeme és vegyesüzeme 1989-ig továbbra is működött, többek között villamos távvezetékhez való oszlopokat gyártottak.[35][11] Ezen üzemek bezárásával az 1990-es években a községben a munkanélküliség 30%-osra emelkedett. 1998-ban ide települt a a koreai érdekeltségű Young Shin Elektronikai Kft. gyára, ahol a televíziós készülékek külső műanyag dobozait gyártották. 2002-ben már több üzem is működött az egykori gépüzem területén, és a községben a munkanélküliség 3%-ra csökkent.[36]

1995-ben a Hulladék- és Akkumulátor Feldolgozó Rt. (HAF) Petőfibányán szándékozott telephelyet létesíteni, azonban a lakossági ellenkezés miatt az önkormányzat elutasította beruházást.[37][38]

2021-ben napelempark építése kezdődött el.[39]

Kultúra[szerkesztés]

Közművelődés[szerkesztés]

Bányász fúvószenekara 1945-ben alakult.[40]

A bányavállalat már 1949. áprilisában megbízást adott kultúrház tervezésére, az épület azonban (különböző bürokratikus huzavonák és anyagi források hiánya miatt) 1952. júniusban még nem volt kész.[41] 1954. júniusban az Országgyűlésben már átadottként említették.[42] A kúltúrházban színházi- és mozielőadásokat tartottak, kiállításokat szerveztek, ifjúsági klub, nyugdíjas klub, színjátszó- és tánccsoport működött.[43][44][45][46][47][48]

Oktatás[szerkesztés]

Az általános iskolai tanítás 1945-ben kezdődött, akkor még egy üres segédtiszti lakásban.[10] 1949 őszén Pernyepusztán egy felvonulási épületben vájárképzést indítottak; utóbb a képzést áthelyezték a vörösmajori kastélyba.[49]

A községben egy általános iskola, valamint egy óvoda-bölcsőde működik.[50] Az általános iskolát a 2012/2013-as tanévtől kezdve a Baptista Szeretetszolgálat működteti.[51]

Vallás[szerkesztés]

2011-ben a lakosság vallási megoszlása a következő volt: római katolikus 31,2%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 37,6% (27,4% nem nyilatkozott).[18]

A katolikus egyház szempontjából eredetileg az apci plébániához tartozott,[52] jelenleg a lőrinci plébánia filiája;[53] a reformátusok a hatvani egyházközséghez tartoznak.[54] A településen működik az Első Szeretet baptista gyülekezet.[55]

A településen nincs templom, a miséket illetve az istentiszteleteket a művelődési házban tartják.[53][56][55]

Sport[szerkesztés]

Az 1946-ban alakult Petőfibányai Bányász Sportkör korábban labdarúgó, birkózó-, ökölvívó-, súlyemelősakk-, röplabda-, kézilabda- teke- és asztalitenisz szakosztályokkal rendelkezett; 2010-ben már csak a labdarúgó, teke és ökölvívó szakosztály működött.[57][58] A sportoláshoz labdarúgópálya, uszoda és tekepálya állt rendelkezésre.[59][60]

Az ökölvívó szakosztály legeredményesebb versenyzője, Juhász László a junior Európa-bajnokságon aranyérmet, az 1973-as felnőttt Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, és az országos bajnoki címet ötször érdemelte ki.[61]

A labdarúgócsapat az 1971/72-es idényben az első helyen végzett a megyei első osztályban.[62]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, bár az összességében több mint 100 kilométeres járatrendszerből csak alig 100-150 méter látogatható. Ez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban a környék több száz lakójának, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.
  • Bányász Emlékpark[63]
  • Petőfi Sándor-szobor (1948), Cseh István alkotása[64]
  • Trianoni emlékmű (2013), Nagy László fafaragó alkotása[65]
  • A Kopasz-hegy a Natura 2000 hálózat része, különleges természetmegőrzési terület.[66]

Híres lakosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
  2. https://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2021.xlsx
  3. Természeti adottságok. www.petofibanya.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  4. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 1. Heves megye. 1991.  
  5. 5.237—2—15/2/1950. (II/5.) számú belügyminiszteri rendelet. Magyar Közlöny, (1950. márc. 9.) 158. o.
  6. Tóth Zoltán, Kenéz Árpád, Lisztes-Szabó Zsuzsa, Csík Attila, Pető Ákos: Régészeti és archaeobotanikai adatok Heves megye (késő) népvándorláskori kutatásához Petőfibánya–Iskola utca 5. lelőhely sírjainak vizsgálata alapján. Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, CII. évf. (2019)
  7. Nagy Tibor: A pernyepusztai csoda. Kis Újság, III. évf. 112. sz. (1949. máj. 15.)
  8. Ursitz József: A mélyből a napvilágra. Bányamunkás, LXIX. évf. 1. sz. (1982. jan. 1.)
  9. Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953. Eger: (kiadó nélkül). 1998. = A Heves Megyei Levéltár segédletei, 3.  
  10. a b Ursitz József: A mélyből a napvilágra 13. Bányamunkás, LXIX. évf. 2. sz. (1982. feb. 1.)
  11. a b c Szabó Imre: Visszaemlékezés a Mátraaljai Szénbányákra. Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, CXXVI. évf. 5. sz. (1993. szept. 1.)
  12. Munkával ünnepelték a dolgozók a hároméves terv egyik legfontosabb létesítménye. Petőfi-bánya beindítását. Bányamunkás, XXXVI. évf. 22. sz. (1949. okt. 15.) 7. o.
  13. a b Ursitz József: Petőfibánya. www.petofibanya.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 9.)
  14. Petőfibánya harmadik lázadása: „Ez a demokrácia így működik”. Magyar Nemzet, LI. évf. 271. sz. (1988. nov. 14.) 5. o.
  15. Fiatalok háza. Képes Újság, XVI. évf. 25. sz. (1975. jún. 21.)
  16. Krisztián Béla, Németh Géza: A magyarországi iskolarendszerű vájár, bánya-elektrolakatos és mélyfúró-kútüzemeltető ipari szakmunkásképzés története. Budapest: Bányász Mûvelõdési Intézmények Szövetsége. 2006. 120. o. ISBN 963 219 7356  
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  18. a b Helységnévtár / Petőfibánya. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  19. T. Z. M: Tíz éve tart két település vitája: Perre mennek, mert a váláskor nem egyeztek meg külterületeikről. Népszabadság, LVII. évf. 119. sz. (1999. máj. 25.) 31. o.
  20. Tompa Z. Mihály: Külterületért mentek perre: Lőrinci és Petőfibánya tizenhárom éve nem tud megegyezni. Népszabadság, LX. évf. 275. sz. (2002. nov. 26.)
  21. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 48/1989. (IV. 7.) NET határozata Petőfibánya községgé alakításáról, községi tanács szervezéséről. Magyar Közlöny, 21. sz. (1989) 424. o.
  22. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  23. A lignit szülte település-Petőfibánya 70 éve 1949-2019. 141. o.  
  24. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  25. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  26. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  27. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  28. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  29. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  30. Munkával ünnepelték a dolgozók a hároméves terv egyik legfontosabb létesítménye. Petőfi-bánya beindítását. Bányamunkás, XXXVI. évf. 22. sz. (1949. okt. 15.) 7. o.
  31. I. P: Petőfibányán megkezdte működését az első magyar bányadiszpécser. Bányászati Lapok, LXXXV. évf. 5. sz. (1952. máj. 15.) 271. o.
  32. Izsó István: A Miskolci Bányakapitányság kerületének bányaipara: A Bányakapitányság fennállásának 100. évfordulója alkalmából. Miskolc: Közhasznú Alapítvány a Borsodi Bányász Hagyományokért. 2011. 141. o. ISBN 978 963 08 2152 0  
  33. Izsó István: Opera breviori. Miskolc: [Izsó I.]. 2021. 193. o.  
  34. Petőfibánya fehér aranya. Érdekes Kalendárium, (1968) 154–155. o.
  35. Hamza Jenő: A mátraaljai szervezet életéből: 50 éves Petőfibánya. Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, CXXXII. évf. 5. sz. (1999. szept. 1.) 411. o.
  36. T. Z. M: Mélypont után fellendülés: Átalakuló Petőfibánya. Népszabadság, LX. évf. 36. sz. (2002. feb. 12.)
  37. Szarka Sándor: A felesleges üzem: Munkahelyteremtők és környezetvédők harca Petőfibányán. Új Demokrata, II. évf. 26. sz. (1995. jún. 29.) 14. o.
  38. Petőfibányán sem kell az akkumulátorfeldolgozó: Új helyet keresnek a HAF-nak. Világgazdaság, XXVII. évf. 103. sz. (1995. máj. 31.)
  39. 7,5MegaWatt teljestményű NAPERŐMŰ épül Petőfibányán. Mi újság Petőfibányán?, XII. évf. 3. sz. (2021. nov.)
  40. Berzésnyi Gergely: Fennállásának 65. évfordulóját ünnepelte a Bányász Fúvószenekar. gyongyostv.hu (2010. dec. 9.) (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  41. Ez aztán a bürokrácia! Bányamunkás, XXXIX. évf. 7. sz. (1952. jún. 30.) 3. o.
  42. Rónaföldi Zoltán: A "borsodi kooperáció" és Kazincbarcika építése. [Kazincbarcika]: [Szerző]. 2019. 139. o.  
  43. Győri Illés György: Petőfibányán "remek" az ifjúság: Város a faluban. Népszava, XCIV. évf. 139. sz. (1966. jún. 14.)
  44. Kultúrversenyek Magyarországon. Magyar Jövő, 57. sz. (1951. ápr. 11.)
  45. A bányásznap filmjei. Bányamunkás, XXXVIII. évf. 16. sz. (1951. aug. 30.)
  46. Mai műsorok. Magyar Hírlap, VII. évf. 244. sz. (1974. szept. 5.)
  47. Fegyveres erők - Munkásőrség - 30 éves a munkásőrség. archivum.mtva.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 12.)
  48. “Itt a farsang, áll a bál…” – kiállítás. 2020.kulturhazak.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 12.)
  49. Krisztián Béla, Németh Géza: A magyarországi iskolarendszerű vájár, bánya-elektrolakatos és mélyfúró-kútüzemeltető ipari szakmunkásképzés története. Budapest: Bányász Mûvelõdési Intézmények Szövetsége. 2006. 119. o. ISBN 963 219 7356  
  50. Oktatási Hivatal / Intézmény keresés. www.oktatas.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  51. A Baptista Szeretetszolgálat üzemelteti az iskolát. m.hatvanonline.hu (2021. júl. 12.) (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  52. Tóth Krisztina, Tusor Péter: Inventarium Vaticanum I: A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára (1920 –1939). Budapest–Róma: MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport. 2016. 163. o. ISBN 978-963-693-660-0  
  53. a b Misézőhely (Petőfibánya). miserend.hu (2015. szept. 10.) (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  54. Hegedűs Márk: Hatvan, a misszió szigete. Reformátusok Lapja, LXIII. évf. 29. sz. (2019. júl. 21.)
  55. a b Gyülekezetkereső. www.baptist.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  56. Istentiszteletek. www.hatvanref.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 11.)
  57. Fehérvári Tamás: Petőfibányai Bányász Sportkör. Mi újság Petőfibányán?, I. évf. 1. sz. (2010. nov.)
  58. Kiss Gy. János: Sportparadicsom a Mátra alján. Népsport, 16fasc=208. évf. (1960. okt. 9.) 2. o.
  59. Z. Vincze György: Nem próféták saját hazájukban. Népsport, XVII. évf. 184. sz. (1961. szept. 15.)
  60. Bővülő a sportolási lehetőség Petőfibányán: A kevés pénzt megtoldják társadalmi összefogással. Bányamunkás, LXI. évf. 4. sz. (1974. ápr. 1.)
  61. Elfelejtett ember. Magyar Ifjúság, XXIV. évf. 10. sz. (1980. márc. 7.)
  62. Lovász Tamás István: A Heves megyei labdarúgás története 1900 - 2019. Budapest: (kiadó nélkül). 2019.  
  63. Építjük, szépítjük Petőfibányát. Mi újság Petőfibányán?, XII. évf. 2. sz. (2021. júl.)
  64. Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. (hely nélkül): Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963 8477 43 1  
  65. Petőfibánya, Trianoni Emlékmű. www.trianon100.hu (Hozzáférés: 2022. jún. 12.)
  66. Petőfibányai Kopasz-hegy. natura.2000.hu (Hozzáférés: 2020. jún. 9.)
Zagyvaszántó Apc Rózsaszentmárton
Lőrinci

Észak
Nyugat  Petőfibánya  Kelet
Dél

Nagyréde
Lőrinci Hatvan Ecséd