Petőfibánya

	Petőfibánya
	; Petőfibánya címere
	; Petőfibánya címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Hatvani
Jogállás	község
Polgármester	Juhászné Barkóczy Éva
Irányítószám	3023
Körzethívószám	37
	Népesség
Teljes népesség	2584 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	229,7 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Petőfibánya Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″
	Petőfibánya Pozíció Heves megye térképén
	Petőfibánya weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat.

Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátraalján, Hatvantól 15 km-re található. A 2402-es út mentén helyezkedik el, közel a Zagyva folyóhoz, északi irányból Apc határolja.

A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak. A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 37,6% (27,4% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből csak alig 100-150 m látogatható. Ugyanez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.