Petőfibánya
| Petőfibánya | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Járás | Hatvani | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhászné Barkóczy Éva[1] | ||
| Irányítószám | 3023 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2584 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 229,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Petőfibánya
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″ | |||
Petőfibánya
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat.
|
|||
Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Mátraalján, Hatvantól 15 km-re található. A Lőrinci és Rózsaszentmárton közötti út mentén helyezkedik el, közel a Zagyva folyóhoz, északi irányból Apc határolja.
Története[szerkesztés]
A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak. A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből csak alig 100-150 m látogatható. Ugyanez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
 |
Zagyvaszántó | Apc | Rózsaszentmárton |  |
| Lőrinci |
|
Nagyréde | ||
| Lőrinci | Hatvan | Ecséd |
 |
Ez a Heves megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
