Petőfibánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petőfibánya
Petőfibánya címere
Petőfibánya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás község
Polgármester Juhászné Barkóczy Éva[1]
Irányítószám 3023
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség2584 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség229,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petőfibánya (Magyarország)
Petőfibánya
Petőfibánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″
Petőfibánya (Heves megye)
Petőfibánya
Petőfibánya
Pozíció Heves megye térképén
Petőfibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat.

Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátraalján, Hatvantól 15 km-re található. A 2402-es út mentén helyezkedik el, közel a Zagyva folyóhoz, északi irányból Apc határolja.

Története[3][szerkesztés]

A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak. A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 37,6% (27,4% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből csak alig 100-150 m látogatható. Ugyanez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petőfibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Petőfibánya. www.petofibanya.hu. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  5. Petőfibánya Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Zagyvaszántó Apc Rózsaszentmárton
Lőrinci

Észak
Nyugat  Petőfibánya  Kelet
Dél

Nagyréde
Lőrinci Hatvan Ecséd