Kisköre

	Kisköre
	A kiskörei vízierőmű
; Kisköre címere	; Kisköre zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	város
Polgármester	Magyar Csilla (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3384
Körzethívószám	36
Testvértelepülései	Lista Namysłów
	Népesség
Teljes népesség	2911 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	41,95 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	68,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kisköre Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 20° 29′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 20° 29′ 31″
	Kisköre Pozíció Heves megye térképén
	Kisköre weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisköre témájú médiaállományokat.

Kisköre város Heves megye déli szegélyén a Hevesi járásában, a Tisza-tó partján, az Alföld középső részén.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye déli részén, a Tisza-tó mellett található.

A város a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon egy vasútállomással (Kisköre) és egy vasúti megállóhellyel (Kisköre-Tiszahíd) rendelkezik.

Autóbusszal:

Eger-Kisköre-Gyula
Gyöngyös-Kisköre-Gyula
Gyöngyös-Kisköre-Debrecen
Budapest-Kisköre-Tiszafüred
Eger-Kisköre-Békéscsaba

A nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (14-15. század) találkozunk még a Kerey és a Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták.

Története[szerkesztés]

A régi falu több mint 700 éves történelme során többször is elnéptelenedett. A környék falvainak jelentős részéhez hasonlóan előbb az egri, utána a szatmári püspökséghez tartozott, utóbbihoz egészen 1804-ig.

Lakosai főként református vallásúak voltak, megélhetésüket elsősorban a Tisza biztosította, de sokan kényszerültek szülőfalujuktól távol napszámosnak szegődni, hogy el tudják tartani családjukat. A település ma is őrzi a paraszti kultúra hagyományait, melyre rendszeres hagyományőrző találkozókkal emlékeznek. Késő barokk műemlék templomát 1777-ben építették. A múlt tárgyi emlékeit, a népművészeti értékeket ma egy műemlék jellegű lakóházból kialakított Falumúzeumban őrzik.

A város életében döntő változást az itt épülő, 1975-ben átadott vízlépcső jelentett, amely gyökeresen megváltoztatta nem csak Kisköre, hanem a Közép-Tisza-vidék, az Alföld életét is. Kisköre a Tisza-tavi régió egyik legnagyobb, 2005-ben városi rangot is kapott települése. Gazdag turisztikai kínálatával, látnivalóival a környék egyik meghatározó központja.

A településtől délre éri el a Tiszát a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Kisköre neve országos ismertségre a Tisza II. vízerőmű megépítésekor tett szert. A létesítmény Magyarország legnagyobb vízerőműve.^[3] Az erőművet 1967-ben kezdték építeni, üzembehelyezésére 1974-ben került sor.^[4]

A Tisza-tó idegenforgalmi jelentősége miatt 2006-ban előbb Kisköre-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Tiszafüred között készült el a tavat körülölelő kerékpárút egy 13,7 km hosszú szakasza, majd 2007-ben átadták a Kisköre-Poroszló közti 23 kilométeres szakaszt is.^[5]^[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2011-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a cigány, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,3%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (29,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 3,3%, felekezeten kívüli 19,5% (33,8% nem nyilatkozott).^[8]