Nagykökényes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykökényes
Havas Boldogasszony templom
Havas Boldogasszony templom
Nagykökényes címere
Nagykökényes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hatvani
Jogállás község
Polgármester Besszer Andrásné
Irányítószám 3012
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 589 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 33,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykökényes (Magyarország)
Nagykökényes
Nagykökényes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 02″, k. h. 19° 35′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 02″, k. h. 19° 35′ 59″
Nagykökényes (Heves megye)
Nagykökényes
Nagykökényes
Pozíció Heves megye térképén
Nagykökényes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykökényes témájú médiaállományokat.

Nagykökényes község Heves megyében, a Hatvani járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye legnyugatibb települése. Hatvantól 12 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Nagykökényes első ismert birtokosai a Szolnok nemzetség tagjai voltak, de itteni birtokukat korán elvesztették, azt a Kökényes-Radnót nemzetség kapta meg. A Kökényes-Radnót nemzetség a 12. század közepén birtokos volt, premontrei rendű monostort alapított, melynek kegyurai is voltak.

13121315 között a települést még az e nemzetségből származott Radnót birtokában találjuk, kinek utód nélküli halála után, 1322-ben Kökényest I. Károly Róbert király az elhunyt sógorának, a Kacsics nemzetségbeli Simonnak, a palásti Radó család ősének adományozta.

A 15. században már Kökényes (1424) és Kökényesmonostora (1428) néven említik a oklevelek.

1493-ban a Szobi családnak is voltak itt birtokrészei.

A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban Arpalik Hasszán aga, a budai önkéntes lovasok parancsnokának hűbérbirtoka volt.

1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak itt össze.

1740-ben a Podmaniczky család volt a földesura, 1770-ben pedig báró Orczy Lőrinc, Podmaniczky János és Sándor, a Bujanovszky és a báró Hellenbach családok birtoka volt.

1826-ban a báró Podmaniczky család birtoka, később pedig báró Laffert Antalé, gróf Benyovszky Zsigmondé, báró Podmaniczky Károlyé, Lajosé és Lászlóé, Szirmay Ádámé, Dessewffy Jóbé és Titusé, majd a 20. század elején Dessewffy Ödön és báró Harkányi János voltak a nagyobb birtokosai.

1854-ben nagy tűzvész is pusztított itt, akkor majdnem az egész helység leégett, 1873-ban pedig nagy kolerajárvány volt a településen.

Római katolikus templom
Dessewffy-kúria

A községbeli kúriák közül a Dessewffy Ödönét 1820 körül Dessewffy Imre építtette. E kúriában akkoriban 2000 kötetes könyvtár, egy eredeti pompeji váza, gazdag fegyvergyűjtemény is volt.

A másik kúria a 20. század elején Turák Dezsőé volt, de egykor gazdája a Benyovszky család volt.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 797 magyar lakosa volt. Ebből 753 római katolikus, 32 evangélikus, 9 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  3. Meghalt Ilcsi néni, a híres kozmetikus. origo.hu, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2013. január 12.)

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Erdőtarcsa Héhalom Zagyvaszántó Héraldique meuble compas.svg
Verseg

Észak
Nyugat  Nagykökényes  Kelet
Dél

Lőrinci
Kartal Kerekharaszt Heréd