Kisterenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisterenye
Saint Stephen Church in Kisterenye.jpg
Közigazgatás
Település Bátonyterenye
Korábbi rangja község
Irányítószám 3078
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól6 km
Elhelyezkedése
Kisterenye (Magyarország)
Kisterenye
Kisterenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 21″, k. h. 19° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 21″, k. h. 19° 49′ 43″
Kisterenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisterenye témájú médiaállományokat.

Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község. 1971-ben nagyközséggé nyilvánították, 1984-ben egyesült Nagybátonnyal. 180-250 méterrel a tengerszint felett fekszik. A környék a bronzkor óta folyamatosan lakott.

Gazdasága[szerkesztés]

Gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, amely azonban mára letűnt a térségben. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át.

Kulturális értékei[szerkesztés]

Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek legfontosabbika a Gyürky–Solymossy-kastély, amely barokk stílusban épült, a 18. század végén. A felújított épület felső szintjén id. Szabó István egykor főként helyben alkotott faszobrász centenáriumi állandó, a földszinten pedig időszakos kiállítások látogathatók. A kastély két zömök saroktornyát jellegzetes, fából épült hagymakupolák díszitik. Az épületben kicsiny ablakai ellenére is kiválóan tölti be a fény a tágas helyiségeket.

A kastélyt körülvevő ősfás park, amely 1975 óta természetvédelmi terület, lehetőséget kínál hosszas sétákra több helyütt padokkal és ritka növényekkel.

A kastélytól délre látogatható a palóc tájház, amely a falusi életet mutatja be a 20. század elejéről. Régi parasztházból alakították ki, egybegyűjtve a korabeli használati és dísztárgyakat.

Vasúti különlegességek[szerkesztés]

A kisterenyei körfűtőház, 2006-ban
Gyászolt a településrész állomása, miután megszűnt a személyforgalom a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon

A településrész vasúton könnyedén megközelíthető: Kisterenye vasútállomás és Kisterenye-Bányatelep megállóhely a 81-es számú Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon található. A személyforgalom viszonylag nagy. Kisterenye a 84-es vasútvonal (Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal) végállomása is, azonban itt 2007. március 4-től megszüntették a személyforgalmat. Iparvágány is indult innen egészen Kazárig, de ma már csak Rákóczibányáig van rajta teherforgalom, a további szakaszon a pályát felszedték. (Az állomás a 23-as főútból, annak 0,600-as kilométerszelvényében észak felé kiágazó 23 301-es közúton közelíthető meg.)

Több látnivaló is van az állomás közelében. A vasútállomáson egyelőre különleges hangulatú régi karos jelzők vannak, amelyek remekül illenek a régies, elegáns verandás állomásépülethez. A környék látványosságai közé tartozik a meggyőző méretű romos régi víztorony és az egykori körfűtőház, amelyeknek a gőzmozdonykorszakban volt jelentőségük. A körfűtőház megmentése érdekében a 2000-es évek elején helyi szintű szerveződés indult meg, ám ez eredménytelen maradt, mivel az épületet a MÁV a helyi városvezetéssel karöltve 2008. december 12-én éjjel, egy nappal centenáriuma elérése és műemléki védelemmel való automatikus felruházása előtt leromboltatta.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Érdekesség[szerkesztés]

1982-ben itt forgatták a Mint oldott kéve című történelmi tévéfilmsorozatot.

További információk[szerkesztés]