Kisterenye
| Kisterenye | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Település | Bátonyterenye |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 3078 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 6 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kisterenye
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 59′ 21″, k. h. 19° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 21″, k. h. 19° 49′ 43″ | |
| Kisterenye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisterenye témájú médiaállományokat.
|
|
Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község. 1971-ben nagyközséggé nyilvánították, 1984-ben egyesült Nagybátonnyal. 180-250 méterrel a tengerszint felett fekszik. A környék a bronzkor óta folyamatosan lakott.
Tartalomjegyzék
Gazdasága[szerkesztés]
A terület gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, amely azonban mára letűnt a térségben. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át.
Kulturális értékei[szerkesztés]
Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek legfontosabbika a Gyürky-Solymossy-kastély, amely barokk stílusban épült, a 18. század végén. A felújított épület felső szintjén id. Szabó István egykor főként helyben alkotott faszobrász centenáriumi állandó, a földszinten időszakos kiállítások látogathatók. A kastély két zömök saroktornyán fából épült hagymakupolák találhatók, amelyek sajátosnak, jellegzetesnek mondhatók. Az épületben kicsiny ablakai ellenére is kiválóan oszlik el a fény, és belülről magasztos, tágas helyiségekre tagolódik.
A kastélyt körülvevő ősfás park, amely 1975 óta természetvédelmi terület, lehetőséget kínál hosszas sétákra. Több helyütt padok is találhatók benne. A park ritka növényekkel is büszkélkedhet.
A Gyürky-Solymossy-kastélytól délre látogatható a palóc tájház, amely a falusi életet mutatja be az előző évszázad elejéről. Régi parasztházból alakították ki, egybegyűjtve a korabeli használati és dísztárgyakat.
Vasúti különlegességek[szerkesztés]
A településrész vasúton könnyedén megközelíthető: Kisterenye vasútállomás és Kisterenye-Bányatelep megállóhely a 81-es számú Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon található. A személyforgalom viszonylag nagy. Kisterenye a 84-es vasútvonal (Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal) végállomása is, azonban itt 2007. március 4-től megszüntették a személyforgalmat. De egy iparvágány kezdőpontja is itt volt, amely Kazárig ment, ma már csak Rákóczibányáig van rajta teherforgalom, a Kazárra vezető szakaszon a pályát felszedték. Több látnivaló is van az állomás közelében: A vasútállomáson egyelőre régi karos jelzők találhatók, melyek sajátos hangulatot kínálnak, és remekül illenek a régies, elegáns verandás állomás épülethez. A környék látványosságai közé tartozik a meggyőző méretű romos régi víztorony és az egykori körfűtőház, amelyeknek a gőzmozdony korszakban volt jelentőségük. A körfűtőház megmentése érdekében helyi szintű szerveződés indult meg. Sajnos ez eredménytelen maradt, mivel az épületet a MÁV 2008. december 12-én éjjel, egy nappal a 100 éves kor elérése és a műemléki védelem automatikus felruházása előtt lerombolta.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- 1927. július 12-én Gyetvai Elemér világbajnok asztaliteniszező
- 1836. január 29-én gróf Gyürky Ábrahám huszárfőhadnagy, politikus, főispán, titkos tanácsos
- 1833. január 9-én Abonyi Lajos (valódi nevén Márton Ferenc) magyar író, földbirtokos
