Kisterenye

Kisterenye
Közigazgatás
Település	Bátonyterenye
Korábbi rangja	község
Irányítószám	3078
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	6 km
Elhelyezkedése
Kisterenye Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 21″, k. h. 19° 49′ 43″47.9892, 19.8286
Kisterenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisterenye témájú médiaállományokat.

Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község. 1971-ben nagyközséggé nyilvánították, 1984-ben egyesült Nagybátonnyal. 180-250 méterrel a tengerszint felett fekszik. A környék a bronzkor óta folyamatosan lakott.

Gazdasága

A terület gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, amely azonban mára letűnt a térségben. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át.

Kulturális értékei

A Gyürky–Solymossy-kastély télen

Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek legfontosabbika a Gyürky-Solymossy-kastély, amely barokk stílusban épült, a 18. század végén. A felújított épület felső szintjén id. Szabó István egykor főként helyben alkotott faszobrász centenáriumi állandó, a földszinten időszakos kiállítások látogathatók. A kastély két zömök saroktornyán fából épült hagymakupolák találhatók, amelyek sajátosnak, jellegzetesnek mondhatók. Az épületben kicsiny ablakai ellenére is kiválóan oszlik el a fény, és belülről magasztos, tágas helyiségekre tagolódik.

A kastélyt körülvevő ősfás park, amely 1975 óta természetvédelmi terület, lehetőséget kínál hosszas sétákra. Több helyütt padok is találhatók benne. A park ritka növényekkel is büszkélkedhet.

A Gyürky-Solymossy-kastélytól délre látogatható a palóc tájház, amely a falusi életet mutatja be az előző évszázad elejéről. Régi parasztházból alakították ki, egybegyűjtve a korabeli használati és dísztárgyakat.

Vasúti különlegességek

A kisterenyei körfűtőház, 2006-ban

A kisterenyei vasútállomás, 2006-ban

Gyászolt a településrész állomása, miután megszűnt a személyforgalom a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon

A településrész vasúton könnyedén megközelíthető: Kisterenye vasútállomás és Kisterenye-Bányatelep megállóhely a 81-es számú Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon található. A személyforgalom viszonylag nagy. Kisterenye a 84-es vasútvonal (Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal) végállomása is, azonban itt 2007. március 4-től megszüntették a személyforgalmat. De egy iparvágány kezdőpontja is itt volt, amely Kazárig ment, ma már csak Rákóczibányáig van rajta teherforgalom, a Kazárra vezető szakaszon a pályát felszedték. (Az állomást közúti megközelítését a 23-as főútból, annak 0,600-as kilométerszelvénye közelében észak felé kiágazó 23 301-es közút biztosítja.)

Több látnivaló is van az állomás közelében: a vasútállomáson egyelőre régi karos jelzők találhatók, melyek sajátos hangulatot nyújtanak, és remekül illenek a régies, elegáns verandás állomásépülethez. A környék látványosságai közé tartozik a meggyőző méretű romos régi víztorony és az egykori körfűtőház, amelyeknek a gőzmozdony korszakban volt jelentőségük. A körfűtőház megmentése érdekében a 2000-es években helyi szintű szerveződés indult meg, ám ez eredménytelen maradt, mivel az épületet a MÁV 2008. december 12-én éjjel, egy nappal a 100 éves kor elérése és a műemléki védelem automatikus felruházása előtt lerombolta.

Híres szülöttei

• 1927. július 12-én Gyetvai Elemér világbajnok asztaliteniszező
• 1836. január 29-én gróf Gyürky Ábrahám huszárfőhadnagy, politikus, főispán, titkos tanácsos
• 1833. január 9-én Abonyi Lajos (valódi nevén Márton Ferenc) magyar író, földbirtokos

Külső hivatkozások

• Bátonyterenye hivatalos önkormányzati lapja
• Bátonyterenye az utazom.com honlapján
• Kisterenyei Körfűtőházért Egyesület – A körfűtőház megmentésén fáradozó társaság