Nagylóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagylóc
Nagyloc templom 01.jpg
Nagylóc címere
Nagylóc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Péter Gábor[1]
Irányítószám 3175
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1532 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylóc (Magyarország)
Nagylóc
Nagylóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 58″, k. h. 19° 34′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 58″, k. h. 19° 34′ 33″
Nagylóc (Nógrád megye)
Nagylóc
Nagylóc
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylóc témájú médiaállományokat.

Nagylóc község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Már a honfoglaláskor is lakott település. A lóc jelentése szláv nyelven: vadászok, fogók. Első lakói valószínűleg a királyi udvar népei voltak.

A település már a 14. században egyházas hely volt, neve 1332-1337 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Az 1400-as években birtokosa a Szécsényi család volt. 1475-ben Chery Antal visszaadta a Lossonczi családnak itteni birtokrészét, mivel helyette Dolyánban kapott ugyanolyan értékű birtokot.[3] 1499-ben a Zetényi Csukás család kapott itt birtokot II. Ulászló királytól. A 15. században Hollókő várához tartozik, annak egyik őrállomása, tarisznya vára, a falu felett, az Őrhegyen állt. A középkorban jelentős település volt, ekkor már vámhely is volt itt. 1552 után török hűbérbirtok. Az 1800-as évek végén egy nagy tűzvészben leégett a falu, csak a 15. században épült gótikus temploma maradt meg. A templomot azóta átépítették, a szentély és a torony azonban eredeti állapotában maradt meg.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1944-ben a római katolikus templom anyakönyveit az ott elszállásolt orosz katonák elégették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1847 lakosából 1838 magyar volt. Ebből 1800 római katolikus, 36 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 14%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Várhegy: a török időkben földvár. A helyi legenda szerint, a Várhegyen vasajtóval lezárt pincében kincs rejtőzik, amelyet két fekete kecske őriz.
  • Őrhegy: lábnyomos kő: a néphagyomány szerint, Jézus Krisztus lába nyomát őrzi a kő, amelyen a szamarának és botjának nyomát is felfedezni vélik.
  • Templom: a 15. században épült. 1888-ban, a tűzvész után két mellékhajóval bővült. Szentélye, tornya még mindig eredeti formában látható.
  • Kápolna: a Hollókő felé vezető út mellett található. A 18. században épült .

Híres nagylóciak[szerkesztés]

A községben töltötte gyermekkorát Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas zeneszerző.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. DLDF 105556.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]