Nagylóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagylóc
Nagyloc templom 01.jpg
Nagylóc címere
Nagylóc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Szalai Gábor (független)[1]
Irányítószám 3175
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1532 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylóc (Magyarország)
Nagylóc
Nagylóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 58″, k. h. 19° 34′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 58″, k. h. 19° 34′ 33″
Nagylóc (Nógrád megye)
Nagylóc
Nagylóc
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylóc témájú médiaállományokat.

Nagylóc község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsény szomszédságában, attól délkeletre fekvő település. Legközelebbi szomszédai nyugat felől Rimóc, dél felől Hollókő, északkelet felől pedig Nógrádmegyer és Magyargéc, bár Hollókőt leszámítva egyikkel sincs közvetlen közúti kapcsolata. Főutcája a Szécsényt Pásztó külterületével összekötő 2122-es út, amelyből a település közigazgatási határvonalának déli szélén (Nagylóc és Felsőtold határán, a 14,500-as kilométerszelvényénél) ágazik ki az a 21 146-os mellékút, amely a zsákfalunak számító Hollókő egyedüli megközelítési útvonala.

Története[szerkesztés]

Már a honfoglaláskor is lakott település. A lóc jelentése szláv nyelven: vadászok, fogók. Első lakói valószínűleg a királyi udvar népei voltak.

A település már a 14. században egyházas hely volt, neve 1332-1337 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Az 1400-as években birtokosa a Szécsényi család volt. 1475-ben Chery Antal visszaadta a Lossonczi családnak itteni birtokrészét, mivel helyette Dolyánban kapott ugyanolyan értékű birtokot.[3] 1499-ben a Zetényi Csukás család kapott itt birtokot II. Ulászló királytól. A 15. században Hollókő várához tartozik, annak egyik őrállomása, tarisznya vára, a falu felett, az Őrhegyen állt. A középkorban jelentős település volt, ekkor már vámhely is volt itt. 1552 után török hűbérbirtok. Az 1800-as évek végén egy nagy tűzvészben leégett a falu, csak a 15. században épült gótikus temploma maradt meg. A templomot azóta átépítették, a szentély és a torony azonban eredeti állapotában maradt meg.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1944-ben a római katolikus templom anyakönyveit az ott elszállásolt orosz katonák elégették.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Belák Dezső (független)[4]
  • 1994–1998: Belák Dezső (független)[5]
  • 1998–2000: Ispán János (független)[6]
  • 2000–2002: Dulai Barnabásné (független)[7][8]
  • 2002–2006: Dulai Barnabásné (független)[9]
  • 2006–2010: Péter Gábor (független)[10]
  • 2010–2014: Péter Gábor (független)[11]
  • 2014–2019: Péter Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Szalai Gábor (független)[1]

A településen 2000. június 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1910-ben 1847 lakosából 1838 magyar volt. Ebből 1800 római katolikus, 36 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 14%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 18,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (21,4% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Várhegy: a török időkben földvár. A helyi legenda szerint, a Várhegyen vasajtóval lezárt pincében kincs rejtőzik, amelyet két fekete kecske őriz.
  • Őrhegy: lábnyomos kő: a néphagyomány szerint, Jézus Krisztus lába nyomát őrzi a kő, amelyen a szamarának és botjának nyomát is felfedezni vélik.
  • Templom: a 15. században épült. 1888-ban, a tűzvész után két mellékhajóval bővült. Szentélye, tornya még mindig eredeti formában látható.
  • Kápolna: a Hollókő felé vezető út mellett található. A 18. században épült .

Híres nagylóciak[szerkesztés]

A községben töltötte gyermekkorát Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas zeneszerző.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. DLDF 105556.
  4. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. a b A 2000. június 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 25. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  11. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  12. Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  13. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Nagylóc Helységnévtár

További információk[szerkesztés]