Rózsa Miklós (zeneszerző)
| Rózsa Miklós | |
 | |
| Oscar díj Gála | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1907. április 18. Budapest |
| Elhunyt |
1995. július 27. (88 évesen) Los Angeles, Kalifornia |
| Sírhely | Forest Lawn Memorial Park |
| Szülei | Berkovits Regina |
| Iskolái | Felix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola, Lipcse (–1929) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | filmzene |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zeneszerző |
| Kiadók | MGM Records |
| IPI-névazonosító | 00026923090 |
| Rózsa Miklós weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rózsa Miklós (Budapest, 1907. április 18.[1] – Los Angeles, Kalifornia, 1995. július 27.) magyar származású, háromszoros Oscar-díjas amerikai zeneszerző. A közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át.
Élete[szerkesztés]
Rózsa (1897-ig Rosenberg) Gyula (1878–1943)[2] cipőgyári igazgató és Berkovits Regina gyermekeként született izraelita családban.[3] Apai nagyszülei Rózsa (Rosenberg) Mór (1844–1900)[4] kereskedő és Herzog Katalin, anyai nagyszülei Berkovits Antal és Rotter Fáni (1851–1910)[5] voltak. Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott.
1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára.
1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban és világszerte. Teljesítményét háromszor jutalmazták Oscar-díjjal.
Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Sokszínűsége talán Fritz Lang Moonfleet-jében szólalt meg a legtökéletesebben. Kuriózum mind a film, mind a zene történetében, hogy Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét.
Rózsa Elbűvölve című filmjének zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. Rózsa egyetemen tanította is Goldsmith-t egy ideig.[6][7][8]
Válogatott filmográfia[szerkesztés]
- A páncél nélküli lovag – Knight without Armour, 1936, GB, r: Jacques Feyder
- Négy toll – The Four Feathers, 1939, GB, r: Zoltan Korda
- A bagdadi tolvaj – Thief of Bagdad, 1940, GB, r: Ludwig Berger, Tim Whelan, Michael Powell
- A dzsungel könyve – The Jungle Book, 1942, GB r: Korda Zoltán
- Lenni vagy nem lenni – To Be Or Not To Be, 1942, USA, r: Ernst Lubitsch
- Öt lépés Kairó felé – Five Graves to Cairo, 1943, USA, r: Billy Wilder
- Gyilkos vagyok - Double Indemnity, 1944, USA, r: Billy Wilder
- Elbűvölve – Spellbound, 1945, USA, r: Alfred Hitchcock
- Férfiszenvedély - The Lost Weekend, 1945, USA, r: Billy Wilder
- Martha Ivers furcsa szerelme - The Strange Love of Martha Ivers, 1946, USA, r: Lewis Milestone
- Kettős élet - A Double Life, 1947, USA, r: George Cukor
- A Macomber ügy - The Macomber Affair, 1947, USA r: Korda Zoltán
- Bovaryné – Madame Bovary, 1949, USA, r: Vincente Minnelli
- Aszfaltdzsungel - The Asphalt Jungle, 1950, USA, r: John Huston
- Quo Vadis?, 1951, USA, r: Mervyn LeRoy
- Julius Caesar, 1953, USA, r: Joseph L Mankiewicz
- Holdvilág – Moonfleet, 1955, USA, r: Fritz Lang
- A nap szerelmese - Lust for Life, 1956, USA r: Vincente Minnelli
- Ben–Hur, 1959, USA r: William Wyler
- Királyok Királya – King of Kings, 1961, USA, r: Nicholas Ray
- El Cid, 1961, USA, r: Anthony Mann
- Fontos személyek - The V.I.P.s, 1963, GB, r: Anthony Asquith
- A zöldsapkások - The Green Berets, 1968, USA, r: Ray Kellogg, John Wayne
- Sherlock Holmes magánélete – The Private Life Sherlock Holmes, 1970, GB, r: Billy Wilder
- Gondviselés Providence, 1977, Franciaország, r: Alain Resnais
- Utolsó ölelés - The Last Embrace, 1979, USA, r: Jonathan Demme
- Időről időre - Time After Time, 1979, USA, r: Nicholas Meyer
- Halott férfi nem hord zakót - Dead Men Don't Wear Plaid, 1982, USA, r: Carl Reiner
Dokumentumfilm[szerkesztés]
- Rózsa Miklós a filmzenekirály, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Babos Tamás
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születése bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv 1059/1907 száma alatt.
- ↑ Rózsa Gyula halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1470/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Rózsa Gyula és Berkovits Regina házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 839/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Rózsa Mór halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2839/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Berkovits Antalné Rotter Fáni halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1266/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ "Jerry Goldsmith – Archive Interview (entire)". a YouTube-on by Jon Burlingame. 2011-02-16.
- ↑ Miller, Frank: Spellbound (1945) Pop Culture 101 – SPELLBOUND. Turner Classic Movies
- ↑ "Jerry Goldsmith 1989 interview on Sand Pebbles. a YouTube-on. 2011-02-18.
További információk[szerkesztés]
- Egy magyar a világ filmzenegyártásában. Rózsa Miklós portré 1. (Filmtett)
- Egy magyar a világ filmzenegyártásában. Rózsa Miklós portré 2. (Filmtett)
- Rózsa Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]
|
