George Cukor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Cukor
Cukor 1973-ban
Cukor 1973-ban
Születési név George Dewey Cukor
Született 1899. július 7.
New York, USA
Elhunyt 1983. január 24. (83 évesen)
Los Angeles, Kalifornia, USA
Sírhely Forest Lawn Memorial Park
Foglalkozása filmrendező
Díjak Oscar-díj
Legjobb rendező
My Fair Lady (1964)

George Cukor az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George Cukor témájú médiaállományokat.

George Cukor (New York, 1899. július 7.Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) amerikai filmrendező.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York-i magyar zsidó családban született. Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd a 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadway-on. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywoodi filmek közé tartoznak. 1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-el és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet. A Broadway-on megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garboval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicalváltozatának a megrendezésére.

Viszályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshez és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGMhez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásának köszönhette, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai Cukor "nagy hollywoodi rendezőnő volt". Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei "homoszexuális érzékenységéből" eredtek.

Hanyatlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]