Francis Ford Coppola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Francis Ford Coppola
Francis Ford Coppola Cannes-ban, (2001)
Francis Ford Coppola Cannes-ban, (2001)
Született 1939. április 7. (79 éves)
Detroit, Michigan
Állampolgársága amerikai
Házastársa Eleanor Jessie Neil
(1963–)
Gyermekei
SzüleiItalia Coppola
Carmine Coppola
Foglalkozása filmrendező
forgatókönyvíró
producer
Tisztség President of the Jury at the Cannes Festival
Iskolái
Kitüntetései Oscar-díj
Legjobb rendező
A Keresztapa II. (1974)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Ford Coppola témájú médiaállományokat.

Francis Ford Coppola (Detroit, 1939. április 7. –) amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer.

Életpálya[szerkesztés]

New Yorkban nőtt fel. Apja Carmine Coppola, zeneszerző, aki többek között a Keresztapa első részében zongoristát alakított, de a teljes trilógiához pótlólagos zenét komponált Nino Rota mellett. Édesanyja színésznő volt. Coppola diplomát a Hofstra Egyetemen szerzett dráma tagozaton, diplomamunkáját az UCLA Egyetemen filmgyártásból írta (ahol együtt tanult Jim Morrisonnal). Első önálló nagyjátékfilmjét Dementia 13 címen készítette 1963-ban. 1966-ban a második filmje, a Felnőtt fiú vagy már hozta meg számára a kritikusok elismerését és az MA diplomát. 1969-ben George Lucassal közösen megalapította az American Zoetrope független filmgyártó céget San Franciscoban. A cég első filmje THX 1138 volt: George Lucas rendezésében 1971-ben. Coppola második produceri munkáját szintén Lucas rendezésében Amerikai Graffiti címen mutatták be 1973-ban. Ez a film 5 Oscar jelölést kapott, beleszámítva a legjobb film nominálását is.

1972-ben Coppola elkészítette legmaradandóbb alkotását A Keresztapát. A lófej az ágyban, Sonny lemészárlása, a lakodalom a kertben, szemben a Don Corleone elsötétített szobájában zajló audienciájával, a finálé, melyben a keresztelővel egy időben gyilkosságok sorozata zajlik le, ekkor válik Michael valódi Keresztapává. A Keresztapa lényegében a maffiát dicsőíti, ám a központban mégis a családi kötelék fontossága áll. A film elnyerte a legjobb film Oscar-díját. 1974-ben bemutatott Magánbeszélgetéssel elhozta Cannes-ból az Arany Pálmát, valamint jelölték a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv díjára az Oscar gálán. A film egyik érdekessége, hogy a Magánbeszélgetést kevéssel a Watergate-botrány kirobbanása előtt mutatták be, így a film hátborzongató jóslatnak bizonyult. Coppolát majdnem kirúgták az első Keresztapa filmből, és annyira aggódott a film anyagi sikeréért, hogy a bemutatón nem jelent meg, hanem egy hotelszobába zárkózva írta A nagy Gatsby forgatókönyvét. Az elsöprő sikert látva a stúdió folytatást követelt. A profit egy hányada mellett Coppolának teljes alkotói szabadságot adott. Coppola itt már egyértelműen a maffia ellen foglalt állást, Michael úgy lesz egyre mélabúsabb, ahogy növekszik a hatalma. Hyman Roth szerepében az Actors Studió híres igazgatója, Lee Strasberg debütált. A Keresztapa II-vel hat Oscar-díjban részesült a produkció.

1979-ben készült Apokalipszis most című filmjénél John Miliustól kapott segítséget Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének adaptálásában. A forgatás nehézségeivel több könyv és egy 1991-es dokumentumfilm is foglalkozott. A Fülöp-szigetek-i 16 hetes munka 238 nap lett, a 36 éves Martin Sheen csaknem belehalt a szívrohamába a helyszínen, de pár hét múlva visszatért. Marlon Brando felkészületlenül és meghízva érkezett. A vietnámi háború túlélői szerint a film élethűen jeleníti meg Vietnám valóságát.

Segítette unokaöccse, Nicolas Cage karrierjét, akit 1983-as Rablóhal című filmjében is szerepeltetett. Leánya, Sofia Coppola is apja nyomdokaiba lépett: filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Coppola személyes tragédiája, hogy fia, Gian-Carlo meghalt egy hajóbalesetben 22 évesen, 1986-ban. Coppola az Egyesült Államok egyik legszabálytalanabb, legenergikusabb és legvitatottabb filmkészítője.

A nyolcvanas évektől kezdve azonban Coppola nem tudta megismételni korábbi sikereit, a Gengszterek klubja, az Előre a múltba, a Tucker: Az ember és az álma, a Keresztapa III., és a Drakula már nem voltak annyira sikeresek, mint a korábbi filmjei. A saját cége is tönkrement ekkortájt a veszteséges projektek miatt. A Drakula után a kilencvenes években csak a Jack és Az esőcsináló című filmjeit készítette el, a kétezres években készült filmjei pedig már semmilyen különösebb visszhangot nem váltottak ki, a Tetro című dráma és a Twixt című horror kritikailag és anyagilag is megbukott.

Coppola a filmjei romló színvonala miatt is a kilencvenes évektől inkább produceri teendőket vállalt el.

Filmjei[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

Producerként[szerkesztés]

Jelentősebb díjai[szerkesztés]

BAFTA-díj
  • 1980 díj: legjobb rendezés (Apokalipszis most)
Golden Globe-díj
  • 1980 díj: legjobb rendezés, (Apokalipszis most)
  • 1973 díj: legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv, (Keresztapa)
Cannes-i fesztivál
Oscar-díj
  • 1975 díj: legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv, legjobb film, (Keresztapa II.)
  • 1973 díj: legjobb forgatókönyv, (Keresztapa)
  • 1971 díj: legjobb forgatókönyv, (Patton)
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál

Lásd még[szerkesztés]

  • Coppola-családfa
  • Hirsch Tibor: Keresztapa sztori; Duna Film–Budapest Film–Szabadtér Kiadó, Bp., 1991

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Ford Coppola témájú médiaállományokat.