Pietro Germi
Pietro Germi | |
![]() | |
Született |
1914. szeptember 14. Genova, ![]() |
Elhunyt |
1974. december 5. (60 évesen) Róma, ![]() |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | színész, forgatókönyvíró és filmrendező |
Iskolái | Experimental Centre of Cinematography |
Kitüntetései |
|
Halál oka | májgyulladás |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pietro Germi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pietro Germi (Genova, 1914. szeptember 14. – Róma, 1974. december 5.) olasz színész, forgatókönyvíró és filmrendező. Germi Genovában egy alsó középosztálybeli családban született. Mielőtt végleg eljegyezte magát a színészettel, kifutófiú volt, és rövid ideig tengerészeti iskolába is járt. A színészetet és a rendezést Rómában tanulta. Már tanulmányai során is színészkedett, dolgozott segédrendezőként, és alkalmanként írt is, hogy ezzel tartsa el magát. Germi rendezőként 1945-ben debütált az Il testimone című filmmel. Korai munkái – többek között ez is – magukon viselték az olasz neorealizmus stílusjegyeit. Ezek a filmek többnyire a szicíliaiak szociális helyzetével, drámai sorsával foglalkoztak. A társadalmi drámáktól később a szatirikus komédiák felé fordult, de megőrizte a szicíliaiak iránti szeretetét. A hatvanas években világsikert ért el többek között a Válás olasz módra (Divorce, Italian Style), az Elcsábítva és elhagyatva (Seduced and Abandoned) és a Hölgyek és urak (Signore e Signori) című filmjeivel. A Válás olasz módra mind a rendezésért, mind a forgatókönyvért Oscar-jelölést kapott, és végül is az utóbbi kategóriában nyert. 1966-ban az Hölgyek és urak elnyerta a cannes-i fesztivál nagydíját. Az 1968-ban Adriano Celentano főszereplésével készült Serafino című filmje 1969-ben a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál aranydíját kapta. Germi valamennyi általa rendezett film forgatókönyvének írásában közreműködött, és néhány munkájában színészként is szerepelt. Pietro Germi 1974. december 5-én májgyulladás következtében hunyt el Rómában.
Filmjei[szerkesztés]
- Il testimone (1945)
- Elveszett ifjúság (1947)
- A jog nevében (1948)
- A remény ösvényei (1950)
- Against the Law (1950)
- La città si difende (1951)
- Az elnökasszony (1952)
- Il brigante di Tacca del Lupo (1952)
- Gelosia (Féltékenység) (1953)
- Amori di mezzo secolo (1953, episode 2)
- A vasutas (1955)
- L'uomo di paglia (1957)
- Gyilkossági ügy (1959)
- Válás olasz módra (1961)
- Elcsábítva és elhagyatva (1963)
- Signore e signori (Hölgyek és urak) (1965)
- L'immorale (1966)
- Serafino (1968)
- Le castagne sono buone (1970)
- Alfredo, Alfredo (1972)
Források[szerkesztés]
- Ephraim Katz - The Film Encyclopedia - 1993-as kiadás
|