Orson Welles

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orson Welles
Orson Welles 1937-ben
Orson Welles 1937-ben
Életrajzi adatok
Születési név George Orson Welles
Született 1915. május 6.[1]
Kenosha
Elhunyt 1985. október 10. (70 évesen)
USA Los Angeles, Kalifornia
Házastársa Virginia Nicholson (1934 - 1940)
Rita Hayworth (1943 - 1948)
Paola Mori (1955 - 1985)
Gyermekei Christopher Welles Feder
Rebecca Welles Manning (1944–2004)
Beatrice Welles
Pályafutása
Aktív évek 19311985
Tevékenység rádiós, színész, színházi és filmrendező

Orson Welles aláírása
Orson Welles aláírása

Orson Welles weboldala
Orson Welles az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orson Welles témájú médiaállományokat.

George Orson Welles (Kenosha, Wisconsin, USA, 1915. május 6.Los Angeles, Kalifornia, USA, 1985. október 10.) rádiós, színész, színházi és filmrendező, a 20. század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája az Egyesült Államokban. A köztudatba elsősorban két korszakalkotó alkotása, egy 1938-as rádión sugárzott felolvasás, majd egy 1941-ben forgatott mozifilm emelte.

Gyerekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1915. május 6-án született George Orson Welles néven, apja, Richard Head Welles (1872-1930) sikeres feltaláló, anyja, Beatrice Ives Welles (1881-1924) zongoraművész gyermekeként. Apai nagyapja Orson S. Head, ügyvéd volt.

Gyermekkora eleinte nem alakult valami jól. Szülei hamar elváltak, és édesapja Chicagóba költözött, ahol tovább folytatta a feltalálói munkáját, addig, amíg az alkoholizmusa miatt abba nem hagyta. 1924-ben Welles kilencéves volt, amikor az édesanyja egy chicagói kórházban meghalt 42 évesen.

Alkoholista apja ezután elvitte magával, Jamaicába és Távol-Keletre. Amikor visszatértek letelepedtek egy szállodába, ami az apja tulajdonában volt. Amikor a hotel leégett, apjával együtt kénytelen volt útnak indulni ismét.

Rövid ideig járt állami iskolába, a Madisoni, Wisconsinba, ahol negyedik osztályosként beiratkozott.

1926. Szeptember 15-én lépett be a Todd Szemináriumi Boys iskolába, ahonnan a bátyját, Richard Ives Wellest, tíz évvel korábban, kizárták helytelen viselkedése miatt.

Wellest, itt Roger Hill tanár tanította és segítette, hogy át nyújtott neki egy oktatási könyvet, amelynek hatására felbecsülhetetlen, kreatív élményeket kezdett átélni, lehetővé téve neki a koncentrálást olyan témákra, amelyek érdekelték.

Ebben az iskolában rendezéssel is próbálkozott, a Julius Cesar előadással elnyerte a chicagói Színházi Társaság díját a vidék legjobb iskolai rendezéséért. Össesen négy évig járt ebbe az iskolába.

1930. december 28-án, amikor 15 éves volt, az apja meghalt 58 évesen, egyedül egy Chicagói szállodában. Végakaratában megnevezte a gyámját. A család egyik barátja, Bernstein doktor lett a gyámja.

1931-ben, tizenhat évesen ott hagyta az iskolát és elutazott Európába. Szamárháton bejárta Írországot, s még ugyanebben az évben egy dublini színház tagja lett.

1934-ben fesztivált rendezett Woodstockban, melyre meghívta a dublini Gate Theatre-beli barátait.

New York (1930-as évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Welles 1937-ben saját színházat alapított New Yorkban Mercury Theater néven. 1938-tól Kollégáival közösen heti rendszerességű műsoridőt kapott a CBS országos rádiófrekvenciáján Mercury Theater On The Air címmel. A műsorban Welles és társulata klasszikus- és modern regények rádiós adaptációját adta elő. Még ugyanazon év utolsó októberi adásának keretében H. G. Wells Világok harca című klasszikus fantasztikus regényéből készült rádiójáték került terítékre – olyan átérzéssel, hogy országszerte hallgatók milliói hitték valóságnak a földönkívüliek invázióját, s a kontinensnyi ország számos pontján kitört a pánik. Az eset a Föld szinte minden országában a címlapokra kerül, Welles rádióműsorát pedig felvásárolta a Campbell Soup nagyvállalat.

Hollywood (1940-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-től Welles (és a Mercury Theater stábja) Los Angelesbe tette át székhelyét. Kiszállt híressé vált rádióműsorának szerkesztéséből, és Herman Mankiewicz forgatókönyvíró közreműködésével 1941-ben elkészítette az Aranypolgár című filmet. A mozgókép forradalmi koncepcionális újdonsága, hogy egy főszereplő egyidejűleg történő rendkívül sokféle megítélésére törekszik, a történet különböző szereplőinek szemszögéből.

A film főszereplőjét Welles a nagy hatalmú sajtómágnásról, William Randolph Hearstről mintázta, aki azonnal támadást indított a film ellen. A Hearst-konszern minden lapja hevesen kritizálta és elutasította a munkát, ami hamarosan megbukott a jegypénztáraknál. Habár az alkotás számos Oscar-jelölés közül elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv díját, az RKO és a hollywoodi filmvilág bukásnak tekintette. Csupán később - a fiatal francia filmkritikusok, elsősorban André Bazin érdemének köszönhetően - fedezték fel Welles mesterművét és ismerték el annak filmtörténeti jelentőségű érdemeit. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkalmából minden idők 12 legjobb filmje közé választották. Fél évszázaddal később, az ezredforduló globális szavazásain pedig minden idők legjobb filmjévé választották.

Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és mulandó illúziót, hogy nem vagyunk egyedül.
– Orson Welles-idézet[2]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háromszor házasodott életében. Feleségeitől három lánya született.

1934. november 14-én feleségül vette Virginia Nicolson (1916-1996) Chicagói születésű színésznőt és 1940. február 1-jén véget ért a házasságuk. A házasságukból született egy lányuk, Christopher Welles Feder.

Később beleszeretett, Dolores del Río mexikói színésznőbe, akitől tíz évvel volt fiatalabb. Amikor meglátta egy filmjében, akkor lett szerelmes belé. Ez az élettársi viszonya négy évig tartott (1938-1942). Del Rio 1943-ban visszatért Mexikóba, röviddel azután, hogy Welles ismét megnősült.

Második neje Rita Hayworth amerikai színésznő lett. Itt született meg a második lánya, Rebecca Welles Manning (1944–2004). Vele együtt szerepelt az 1943-ban készült Utazás a félelembe c. filmben. Közben Welles újra kapcsolatot tartott a Doloressel, amikor a házassága Hayworthtal teljesen boldogtalanná vált. 1947. november 10-én végleg elváltak.

1955. május 8-án feleségül vette harmadik nejét az olasz származású Welles Paola Mori (született grófnő Paola di Girifalco) színésznőt. Ekkor született meg a harmadik lánya, Beatrice Welles. Ez házasság a haláláig tartott.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1985. október 9-én este, egy nappal a halála előtt, már égészségügyi gondokkal nézett szembe, miközben aznap interjút készítettek vele. Szívpanaszokkal és súlyos cukorbajjal is küzdőtt, végül 1985. október 10-én szívroham következtében meghalt. Halála után elhamvasztották.

Válogatott filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hearts of Age (1934) – Welles első filmje, 18 évesen készítette némafilmjét.
  • Too Much Johnson (1938)
  • Aranypolgár (Citizen Kane) (1941) – Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvért; jelölték még a legjobb férfi főszereplő, legjobb film és legjobb rendezés kategóriában.
  • Az Ambersonok ragyogása (The Magnificent Ambersons) (1942) – Oscar-jelölés a legjobb film díjára; Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, illetve több részt újraforgattak, az eredeti változat elveszett
A képen látható (többek között) Edward G. Robinson, Richard Long, Loretta Young, Martha Wentworth, Orson Welles, Philip Merivale, Byron Keith (The Stranger, 1946)

Egyéb filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Orson Welles című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Integrált katalógustár, 118630822, 2015. augusztus 14.
  2. Orson Welles idézetek

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orson Welles témájú médiaállományokat.