James Bond
| James Bond | |
| Alkotó | Ian Fleming |
| Eredeti mű | Casino Royale (1953) |
| Nyomtatott kiadványok | |
| Regények | James Bond-regények és novellák listája |
| Képregények | James Bond-képregények listája |
| Film és televízió | |
| Mozifilmek | James Bond-filmek listája |
| Televíziós műsorok | Casino Royale (Climax!) (1954) |
| Animációs sorozatok | James Bond Jr. (1991–1992) |
| Játékok | |
| Szerepjátékok | James Bond 007 |
| Videojátékok | James Bond-videójátékok listája |
| Hang | |
| Filmzenék | James Bond a zenében |
James Bond, más néven a 007-es ügynök egy kitalált brit kém, akinek a figuráját Ian Fleming író alkotta meg 1953-ban. Hőse nevét James Bond philadelphiai ornitológustól kölcsönözte.[1] Fleming számos regényt és novellát írt hőse kalandjairól. 1964-es halálát követően más írók, mint Kingsley Amis (álneve „Robert Markham”), John Pearson, John Gardner, Raymond Benson és Charlie Higson folytatták a sorozatot. Ezenkívül Christopher Wood írt két forgatókönyv-változatot, és néhány nem hivatalos feldolgozás is született.
Bár eredetileg a regények által vált híressé, James Bondot a legtöbben az EON Productions filmsorozatából ismerik.
Cselekmény[szerkesztés]
Bond feladata leginkább nagy hatalmú, kiterjedt bűnözői szindikátusok és azok vezetőinek likvidálása, akik világuralomra törnek, vagy a világot jelentősen befolyásoló sötét üzelmekbe kezdenek, illetve olyan dúsgazdag mágnásoké, akik az anyagi helyzetükből fakadó hatalommal visszaélve szintén globális monopóliumra törnek saját érdekeltségükben, gyilkosságoktól és egyéb bűncselekményektől sem visszariadva. Az agresszoroknak mindig van kapcsolatuk az alvilággal és/vagy ellenséges titkosszolgálatokkal, így Bond képességeire van szükség a problémák megszüntetéséhez, főleg mivel legtöbbször „diszkréten” kell azokat megoldani. Jellemző még a történetekre, hogy Bond útja legtöbbször különböző nagyvilági luxusmiliőbe is elvezet, mivel rendszerint a kulcsemberek is ezekben a körökben forgolódnak, de Bond abszolút otthonosan mozog bennük, visszatérő példa erre a pezsgők, borok, konyakok évjárat szerinti ismerete (és élvezete). Ennek oka, hogy Fleming maga is kedvelte a luxust és a kulináris élvezeteket, ezért ezekkel a tulajdonságokkal felruházta hősét is.
James Bond a filmvásznon[szerkesztés]
Az EON Productions 25 filmet gyártott vele, valamint készült két függetlenül forgatott film, továbbá egy tévéfilm is Fleming első regénye alapján. Sokan csak az előbbi 25 filmet tekintik „hivatalosnak”. 1974-ig Albert R. Broccoli és Harry Saltzman készítették ezek legtöbbjét, amikor is Broccoli lett az egyedüli producer. Broccoli halálát követően 1995 után a lánya, Barbara Broccoli és mostohafia, Michael G. Wilson folytatták a filmek készítését. Wilson amúgy több Bond-film kisebb szerepeit is eljátszotta.
1962-től kezdve eddig összesen hat színész alakította Bondot a hivatalos sorozatban, származásukat tekintve javarészt britek. A kivételek: George Lazenby (ausztrál) és Pierce Brosnan (ír).
Kronológiai sorrendben:
Bár az idők során amerikai színészek is szóba kerültek Bond szerepére, egyiküknek sem sikerült eljátszania, így mostanra „hagyománnyá” vált, hogy Bondot csak a brit korona országaiból származó színész játszhatja el.
A filmek jellegzetes nyitánya az ellenség pisztolycsövének perspektívája (Gun Barrel): feltűnik egy fehér kör, ami egy Bondot célba vevő, huzagolt fegyvercső, de ő hirtelen szembefordul, lő és a képet elárasztja a lefolyó vér. Ezután egy mozgalmas előzmény következik, majd a főcím a külön a filmhez írt főcímdallal (erről lásd még lentebb), amiben lenge öltözetű nők, fegyverek, és más, az adott film témájába vágó motívumok színes összeállítása sorjázik. Ezeket Maurice Binder látványtervező találta ki, amik idővel szintén a sorozat védjegyeivé váltak. (Daniel Craig első három filmjénél az „újítás jegyében" máshova került a pisztolycsöves motívum, ettől eltekintve az előzmény és a főcím maradt. Előzmény csak a legelső Bond-filmből, a Dr. No-ból hiányzik, ahogy a saját főcímdal is.)
Egyéb produkciók[szerkesztés]
Regényeken és filmeken kívül James Bond feltűnt több videójátékban és képregényben, továbbá gyakori tárgya a paródiáknak. Ez utóbbit a figura kirívó hiteltelensége okozta olyan gyakori esetekben, amikor bármilyen vonzó nőt képes elcsábítani, mert nőkből eleve csak vonzókkal találkozik, vagy amikor a nagypolgári környezetben élvezi a luxuslétet, mintha nem is kellene a feladatára figyelnie, ugyanakkor ritkábban látható olyan életszerű helyzetben, mint például megfigyelés. Emiatt az a téves képzet alakult ki a Bond-filmek kapcsán, hogy az igazi titkosügynökök munkája is ilyen, később pedig a karaktert övező rajongás már iróniába is átfordult, amiből egyenesen következett a karakter kifigurázása, például az Austin Powers-filmekkel, de direkt parodizálások voltak a korábbi Bond-szereplőkkel, például a Pierce Brosnan szereplésével készült reklámokban, vagy Roger Moore szereplésével az Ágyúgolyófutam c. filmben.
2018-ban 007 Elements elnevezéssel hegycsúcsba vájt filminstalláció kiállítást, egyfajta James Bond-múzeumot nyitottak az ausztriai Söldenben, a Spectre – A Fantom visszatér forgatási helyszíne közelében.[2] A történelmi értékkel bíró filmes installációt az Európai Filmakadémia 2021-ben felvette az európai filmkultúra kincseinek lajstromára, mivel fenntartását és a jövő generációi számára történő megőrzését fontosnak tartja.[3]
Jellemrajza[szerkesztés]
James Bond a brit hírszerzéssel foglalkozó ügynökség, az MI6 (Military Intelligence Section 6 – Katonai Hírszerzés 6-os részleg), más néven SIS (Secret Intelligence Service) nulla-nullás besorolású ügynöke. A cég fedőneve korábban Universal Exports volt. A dupla nullás besorolású ügynököknek különleges engedélyük van: embert ölhetnek a küldetés sikerének érdekében, külön parancs nélkül, saját megítélésük alapján.
Bond hátterét részben Fleming leírásaiból, részben a filmekben elhangzó utalások alapján lehet megismerni. Andrew Bond és Monique Delacroix gyermekeként született, apja egy skót fegyvergyár külterületi képviselője volt. Bond tizenegy éves korában vesztette el szüleit, amikor szakadékba zuhantak egy hegymászótúra során Chamonix közelében. Ezután nagynénje, Charmian Bond nevelte. Később Cambridge-ben tanult, majd a Brit Királyi Haditengerészetnél szolgált, s valamikor ezt követően vált belőle kém. Eredeti személyleírása szerinti magassága 183 cm, súlya 76 kg; testalkata karcsú, haja fekete, szeme kék. Jobb arcán függőleges sebhely látható, bár az első filmekben a sebhely a hátán van. Kitűnő sportoló, nagyszerű céllövő, bokszoló, értője a közelharcnak, mestere a késdobásnak. Az angol mellett németül és franciául beszél, illetve a filmekben néha más nyelveken is megszólal. A regényben erős dohányos, a filmekben idővel egyre ritkábban gyújt rá. Kedveli a szerencsejátékot, valamint mértékkel az alkoholt, és nagy hódolója a nőknek. A filmekben néha rövid időre mások bőrébe bújik, amúgy viszont mindig önmagát adja. Provokatív viselkedésű, s gyakran ironizál. Fedőneve a „007-es”.
Egyéb szereplők[szerkesztés]
M[szerkesztés]
Bond főnöke, a titkosszolgálat – fedőnevén Universal Exports – igazgatója, aki a különböző küldetésekre küldi Bondot, gyakran a miniszterelnök vagy a hadügyminiszter közvetlen utasítására. Nem egyszer vitázik vagy kerül ellentétbe Bonddal egy ügy megoldása kapcsán, de alapvetően kedveli Bondot, már csak a hatékonysága miatt is.
Eddigi megformálói a filmekben:
- Bernard Lee
- Edward Fox
- Robert Brown
- Judi Dench
- Ralph Fiennes
Q[szerkesztés]
Q-t Boothroyd őrnagyként is ismerhetjük, ő az ellátmányos osztály főnöke, aki rendszerint ellátja Bondot valamilyen átlagos használati tárgynak tűnő, különleges eszközzel. Ezek legtöbbször jeladóval, robbanószerekkel, fegyverekkel, golyóálló vagy más funkcióval felvértezett holmik, mint pl. autó, aktatáska, karóra, toll. Az adott történetben kapott eszközt természetesen módjában is lesz kipróbálni. Q és Bond között alapvetően baráti a viszony, csak akkor neheztel Bondra, amikor az az eszközeivel kezd el játszadozni a műhelyében, vagy a kapott felszerelést tönkreteszi a bevetés során.
Eddigi megformálói filmen:
Miss Moneypenny[szerkesztés]
M titkárnője, aki gyakran flörtöl Bonddal, és ez sokszor nem is marad viszonzatlan, bár a vonzalmuk megmarad a szavak szintjén. Ilyenkor M rendszerint kiszól telefonon a titkárnőjének, tudván, hogy feltartja emberét és gyorsan véget vet a csevegésnek. Moneypenny ismeri Bond számtalan nőügyét, emiatt sokszor tesz erre célzó, humoros, kétértelmű megjegyzéseket.
Eddigi megformálói filmen:
Bill Tanner[szerkesztés]
M asszisztense és helyettese, aki amolyan különleges titkári pozícióban dolgozik közvetlenül M alatt. Korábban ritkán tűnt fel a filmekben, később vált gyakori visszatérő szereplővé.
Eddigi megformálói filmen:
Felix Leiter[szerkesztés]
Bond CIA-s kollégája, aki elsősorban akkor segít Bondnak, ha annak Amerikában akad dolga. Felix is ismeri Bond életvitelét, így ő is szokott néha megjegyzéseket tenni rá. Jó szándékú karakter, de nem olyan dörzsölt, mint Bond.
Felixet játszotta el eddig a legtöbb színész, összesen nyolc:
- Jack Lord
- Cec Linder
- Rik Van Nutter
- Norman Burton
- David Hedison
- Bernie Casey
- John Terry
- Jeffrey Wright
James Bond-filmek[szerkesztés]
| # | Eredeti cím | Magyar cím | Év | James Bond | Q | M | Ms. Moneypenny | Rendező |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| – | Casino Royale (TV) | Casino Royale | 1954 | Barry Nelson | – | – | – | William H. Brown Jr. |
| 1. | Dr. No | Dr. No | 1962 | Sean Connery | Peter Burton (Boothroyd őrnagyként) | Bernard Lee | Lois Maxwell | Terence Young |
| 2. | From Russia with Love | Oroszországból szeretettel | 1963 | Sean Connery | Desmond Llewelyn (Itt még ő is csak Boothroyd őrnagyként) | Bernard Lee | Lois Maxwell | Terence Young |
| 3. | Goldfinger | Goldfinger | 1964 | Sean Connery | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Guy Hamilton |
| 4. | Thunderball | Tűzgolyó | 1965 | Sean Connery | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Terence Young |
| – | Casino Royale (filmszatíra) | Casino Royale | 1967 | David Niven | Geoffrey Bayldon | John Huston | Barbara Bouchet | Több rendező |
| 5. | You Only Live Twice | Csak kétszer élsz | 1967 | Sean Connery | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Lewis Gilbert |
| 6. | On Her Majesty's Secret Service | Őfelsége titkosszolgálatában | 1969 | George Lazenby | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Peter R. Hunt |
| 7. | Diamonds Are Forever | Gyémántok az örökkévalóságnak | 1971 | Sean Connery | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Guy Hamilton |
| 8. | Live and Let Die | Élni és halni hagyni | 1973 | Roger Moore | – | Bernard Lee | Lois Maxwell | Guy Hamilton |
| 9. | The Man With The Golden Gun | Az aranypisztolyos férfi | 1974 | Roger Moore | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Guy Hamilton |
| 10. | The Spy Who Loved Me | A kém, aki szeretett engem | 1977 | Roger Moore | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Lewis Gilbert |
| 11. | Moonraker | Moonraker – Holdkelte | 1979 | Roger Moore | Desmond Llewelyn | Bernard Lee | Lois Maxwell | Lewis Gilbert |
| 12. | For Your Eyes Only | Szigorúan bizalmas | 1981 | Roger Moore | Desmond Llewelyn | – | Lois Maxwell | John Glen |
| 13. | Octopussy | Polipka | 1983 | Roger Moore | Desmond Llewelyn | Robert Brown | Lois Maxwell | John Glen |
| – | Never Say Never Again | Soha ne mondd, hogy soha | 1983 | Sean Connery | Alec McCowen | Edward Fox | Pamela Salem | Irvin Kershner |
| 14. | A View to a Kill | Halálvágta | 1985 | Roger Moore | Desmond Llewelyn | Robert Brown | Lois Maxwell | John Glen |
| 15. | The Living Daylights | Halálos rémületben | 1987 | Timothy Dalton | Desmond Llewelyn | Robert Brown | Caroline Bliss | John Glen |
| 16. | Licence to Kill | A magányos ügynök | 1989 | Timothy Dalton | Desmond Llewelyn | Robert Brown | Caroline Bliss | John Glen |
| 17. | GoldenEye | Aranyszem | 1995 | Pierce Brosnan | Desmond Llewelyn | Judi Dench | Samantha Bond | Martin Campbell |
| 18. | Tomorrow Never Dies | A holnap markában | 1997 | Pierce Brosnan | Desmond Llewelyn | Judi Dench | Samantha Bond | Roger Spottiswoode |
| 19. | The World is Not Enough | A világ nem elég | 1999 | Pierce Brosnan | Desmond Llewelyn / John Cleese (még R-ként) | Judi Dench | Samantha Bond | Michael Apted |
| 20. | Die Another Day | Halj meg máskor | 2002 | Pierce Brosnan | John Cleese | Judi Dench | Samantha Bond | Lee Tamahori |
| 21. | Casino Royale | Casino Royale | 2006 | Daniel Craig | – | Judi Dench | – | Martin Campbell |
| 22. | Quantum of Solace | A Quantum csendje | 2008 | Daniel Craig | – | Judi Dench | – | Marc Forster |
| 23. | Skyfall | Skyfall | 2012 | Daniel Craig | Ben Whishaw | Judi Dench / Ralph Fiennes | Naomie Harris | Sam Mendes |
| 24. | Spectre | Spectre – A Fantom visszatér | 2015 | Daniel Craig | Ben Whishaw | Ralph Fiennes | Naomie Harris | Sam Mendes |
| 25. | No Time to Die | Nincs idő meghalni | 2021 | Daniel Craig | Ben Whishaw | Ralph Fiennes | Naomie Harris | Cary Joji Fukunaga |
Sean Connery
Roger Moore
Timothy Dalton
Pierce Brosnan
Daniel Craig
.jpg)
.jpg)
Bond-lányok[szerkesztés]
Ellenfelek[szerkesztés]
Filmzene[szerkesztés]
A James Bond-filmek jellegzetes témáját Monty Norman szerezte, a Dr. No-ig, utána John Barry szerezte legtöbbször a zenét a filmekhez, de alkalmanként mások is dolgoztak rajta, mint George Martin, Marvin Hamlisch és Bill Conti. Barry távozása után Michael Kamen, Eric Serra, David Arnold és Thomas Newman szerezték a zenét.
A külön a filmekhez készült főcímdalokat (címük emiatt legtöbbször az adott film címével azonos), a Dr. No kivételével (mivel ott még ilyen nem volt) mind a kor ismert előadói készítették és adták elő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Chancellor, Henry (2005). James Bond: The Man and His World. John Murray. ISBN 0-7195-6815-3
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Teresa Andreae: (német nyelven). tirol.orf.at. ORF Radio Tirol, 2018. június 7. [2021. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 14.)
- ↑ EFA: EFA Adds 007 ELEMENTS to Treasures of European Film Culture (angol nyelven). europeanfilmacademy.org. Európai Filmakadémia, 2021. május 20. [2021. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
Források[szerkesztés]
- James Bond 50 éve csábít és gyilkol, Index, 2012. október 6.
- „A nevem Bond. James Bond.” Ötvenéves a 007-es ügynök
További információk[szerkesztés]
- Hirsch Tibor: A James Bond mítosz avagy A 7-es ügynök kalandos története; Szabad Tér, Bp., 1989
- James Bond. A színfalak mögött; szerk. Albert Stark; Vintage Media, Bp., 2015
- 007: A James Bond-filmek. A sorozat összes darabja Filmtett.ro
- ATW
Érdekességek[szerkesztés]
- Aranyat érő slágerek – A Bond-dalok nyomában
- „A McClory-dosszié” – Az 1983-ban készített „Soha ne mondd, hogy soha!” születésének körülményei
- „Sohase mondd, hogy joghurt” – Bond-színészek reklámszerepei
A Bond-filmek utóélete[szerkesztés]
A Bond-lányokról[szerkesztés]
- A hős, a lányok és a nők – James Bond és a szebbik nem
- „A nevem Pussy Galore” – Bond-lányok a hatvanas években
- „Good Night, M!” – Bond-lányok a hetvenes években
- „Szóval ön a rejtélyes Octopussy?” – Bond-lányok a nyolcvanas években
- „Doktor. Jones. Christmas Jones.” – Bond-lányok a kilencvenes években
- „Bond-lányok az örökkévalóságnak”
