Schubert Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schubert Éva
Schubert Éva (1990)
Schubert Éva (1990)
Életrajzi adatok
Született 1931. január 19.
Budapest
Elhunyt 2017. július 11. (86 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa
Gyermekei Verebes Dóra
Pályafutása
Aktív évek 19552015
Híres szerepei Lillácska
Szomszédok
Díjai
Kossuth-díj 2013
Érdemes művész 1984
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2001)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schubert Éva témájú médiaállományokat.

Schubert Éva (Budapest, 1931. január 19.Budapest, 2017. július 11.[1][2]) Kossuth-díjas magyar színésznő, rendező, színészpedagógus, érdemes művész.

Schubert Évának csodálatos, alkotó élete volt, tanítványai rajongtak érte és közönsége, pályatársai is nagyon szerették...
Mécs Károly[3]

Életpályája[szerkesztés]

Egyik dédapjának bátyja, a kiskunhalasi Szuper Károly (1821-1892) színész, igazgató volt, aki még vándorszínész korában Petőfi Sándorral lépett fel.[4][5][6] Távoli rokona volt Kölcsey Ferenc (1790–1838).[7]

Schubert Éva kényszerből lett színész, mivel nem vették fel az egyetemre, arra hivatkozva, hogy apácáknál (angolkisasszonyok) nevelkedett. 1949-ben kitüntetéses érettségije ellenére nem tanulhatott tovább. Gyors- és gépírást tanult, majd gépírónőként helyezkedett el.

Felvételizett esti tagozatra a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1955-ben szerzett diplomát.

A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. 1956–57-ben a József Attila Színház, Mivel szimpatizált az 1956-os forradalommal, büntetésből áthelyezték másik színházba.

1957–58-ban a Vidám Színpad, 1958-tól 1978-ig a Vígszínház tagja volt.

1978-tól újból a Vidám Színpad művésznője 1988-ig.[7]

Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották, de mivel Aczél György nyíltan nem kedvelte művészetét, nem alakíthatott nagyobb főszerepeket. Több nyelven is beszélt: németül, angolul, franciául és latinul.[8]

1988-tól a Játékszínhez szerződött, 2004-2005-ben pedig a soproni Petőfi Színháznál játszott. Vendégszerepelt többek között a Karinthy Színházban, a Budaörsi Játékszínben, az IBS színpadon és a székesfehérvári Vörösmarty Színházban is.[9]

1995-1999 között a berlini Theater des Ostens vendégművésze.

Több alkalommal rendezett is az utóbbi években. Adjunktus volt a Zeneművészeti Főiskolán, valamint Gór Nagy Mária színiiskolájának is tanára volt.

2011-ben csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, több műtéten is átesett.[8] Hosszan tartó súlyos betegség után 2017. július 11-én hunyt el 86 éves korában. Budapest és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.[10]

2017. július 27-én búcsúztatták római katolikus szertatás szerint a budapesti Farkasréti temetőben. A temetésén részt vett többek között Verebes István, Pásztor Erzsi, Mécs Károly, Gyurkovics Zsuzsa, Pindroch Csaba, Pregitzer Fruzsina, Zsurzs Kati.[11]

Magánélete[szerkesztés]

Első férje Zolnay Pál rendező volt, akivel még főiskolás korában házasodtak össze. Második férje Verebes Károly (1920–1987) színész volt. Közös lányuk, Verebes Dóra restaurátor, aki Verebes István féltestvére.[12]

Főbb rendezések[szerkesztés]

  • Heltai Jenő: A néma levente
  • Mozart: A színigazgató
  • Pergolesi: Úrhatnám szolgáló
  • „Ki érti a nőket?” Talán Molnár Ferenc!
  • Piaf

Színpadi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész:114; rendező: 6.[Mj. 1]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Egy pikoló világos (1955)
  • A csodacsatár (1956)
  • Égi madár (1957)
  • Dani (1957)
  • Bolond április (1957)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Kölyök (1959)
  • Vörös tinta (1959)
  • Rangon alul (1960)
  • Felmegyek a miniszterhez (1961)
  • Délibáb minden mennyiségben (1961)
  • Nem ér a nevem (1961)
  • Jó utat autóbusz (1961)
  • Kertes házak utcája (1962)
  • Tilos a szerelem (1965)
  • Nem (1965)
  • Butaságom története (1965)
  • Ketten haltak meg (1966)
  • Alfa Rómeó és Júlia (1968)
  • Hazai pálya (1968)
  • Sziget a szárazföldön (1969)
  • Ismeri a Szandi mandit? (1969)
  • Az örökös (1969)
  • N.N., a halál angyala (1970)
  • Csárdáskirálynő (1971)
  • Lila ákác (1972)
  • A vőlegény nyolckor érkezik (1972)
  • Volt egyszer egy család (1972)
  • A locsolókocsi (1973)
  • Kakuk Marci (1973)
  • Tűzgömbök (1975)
  • A néma dosszié (1977)
  • A csillagszemű (1977)
  • Egy kicsit én... egy kicsit te (1984)
  • Nyitott ablak (1988)
  • A kis hableány (1989) Ursula
  • Egérút (1999-rajzfilm)....Mimi, a rossz tündér hangja
  • Príma Primavéra (2008)
  • Csonka délibáb (2015)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • A ló is ember (1968)
  • Bors (1968)
  • A Danaida (1970)
  • A fekete város 1-7. (1971)
  • Öt férfi komoly szándékkal (1971)
  • Frakk, a macskák réme (1972–1986) (rajzfilmsorozat)....Lukrécia hangja
  • Lyuk az életrajzon (1973)
  • Ejnye Cecília! (1973)
  • Uraim, beszéljenek! (1974)
  • Bezzeg a Töhötöm! (1977)
  • Abigél 1-4. (1978)
  • Baleset (1978)
  • Székács a köbön (1978)
  • A világ közepe (1979)
  • A dicsekvő varga (1979)
  • Skatulyácska királykisasszony (1985)
  • A falu jegyzője 1-4. (1986)
  • Boszorkánypalánta (1988)
  • Angyalbőrben (1990, tévésorozat)
  • Szomszédok (1989–1999)
  • Ötvenéves találkozó (2002)
  • Jóban Rosszban (2005)

Könyvei[szerkesztés]

  • Emlékek a jelenben (2011)

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2017. július 14-i lekérdezés.


Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]