Ugrás a tartalomhoz

Vörösmarty Színház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörösmarty Színház
A Vörösmarty Színház főépülete
A Vörösmarty Színház főépülete
Korábbi nevek: Fehérvári Színház
TelepülésSzékesfehérvár
Cím8000, Székesfehérvár, Fő utca 8.
Építési adatok
Építés éve1872-1874
Megnyitás1874. augusztus 22.
Rekonstrukciók évei1962-2004
Építési stílusszecessziós, eklektikus
TervezőKoch Henrik és Szkalniczky Antal
Építész(ek)Színészpártoló Társaság - 1860
Hasznosítása
Felhasználási területszínházépület
Elhelyezkedése
Vörösmarty Színház (Székesfehérvár belváros)
Vörösmarty Színház
Vörösmarty Színház
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
é. sz. 47° 11′ 41″, k. h. 18° 24′ 32″47.194775°N 18.408814°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 41″, k. h. 18° 24′ 32″47.194775°N 18.408814°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösmarty Színház témájú médiaállományokat.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház Magyarország egyik nagy múltú és tekintélyes színháza. 1874-ben alapították, főépülete, mely a Belvárosban található, az ország egyik első profi kőszínháza. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel történetének több mint százötven esztendejében. Az elmúlt évtizedek és korunk színésznemzedékeinek tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat ezen a helyen. 1913 óta viseli Vörösmarty Mihály költő nevét. Igazgatója 2025 óta Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színész.

Az előzmények

[szerkesztés]

Fehérvár közönsége a kőszínház megépítése előtt sem maradt ki a színházi életből, hiszen addig a kor legendás színművészei a város fogadóiban léptek fel. A városban megforduló színtársulatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején a német többségű belváros és a városban állomásozó osztrák tisztikar igényeinek megfelelően németajkúak voltak; az első magyar színtársulat 1813 októberében jelent meg a városban. Kultsár István pest-budai társulata ekkor mindössze nyolc napig játszott a fehérvári publikumnak, de a következő év tavaszán és őszén már egy-egy hónapot töltöttek itt, összesen 47 estén léptek fel teljes társulattal, valamennyi színjátéktípussal.

A társulat feloszlása után, amikor úgy látszott, hogy a magyar színművészet ügye ismét holtpontra jut, Fejér megye közönsége közadakozásból hosszú időre otthont adott a magyar színészet legjobb művelőinek. Az 1818-1837 között működő „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” otthona a Kossuth utcai Győry-ház volt. A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a „theatrum szálája” helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színielőadásokat. A hatalmas terem – amely 1873 augusztusában összedőlt – egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet.

A vármegye sokrétűen pártolta a színjátszást: átvállalta az igazgatás anyagi terheit, ingyenesen a társulat rendelkezésére bocsátotta a Pelikán fogadó nagytermét és biztosította a színészek elszállásolását a Bajzáth-házban, a Pelikán nagytermét pedig nagyrészt adományokból és felajánlásokból alakították át színházzá.

Ürményi József, Fejér vármegye főispánja elismerőleg írt erről a színházról: „A színházat igen színesnek találtam, jól van világítva, erős fénylámpával a közepén, mint a pesti vagy a budai jól ellátott színházban, a zenekar 16 tagból áll, a ruhatár pedig nagyszerűbb, mint Pesten.”

A vármegyei igazgatás komolyan vette a színjátszás nyelvművelésben betöltött szerepét, de ismerte nemesi pártolói igényeit is. Ezért az első hónapok után, amikor a vándorszínészet Kotzebue-ra és a vígjátékokra épített átlagműsorát játszották, egyértelműen a vitézi játékok és a szomorújátékok irányába mozdították el a repertoárt, és - mintegy learatva az 1810-es évek drámafejlődésének eredményeit - a magyar tematika és az eredetiség szempontjait igyekeztek érvényesíteni. Műsorukra mihamar felkerültek a kortárs témájú, máshol már cenzúra tiltotta művek, amelyeket aztán a társulat nagy sikerrel játszott más városokban, köztük Pest-Budán is.

A színház jelentősége kezdettől fogva túlnőtt a kis vidéki város méretein, s működése a magyar színészet történetének fontos fejezete. Kiemelkedő szerepe nem csak abban nyilvánult meg, hogy a budai színészet válsága idején helyet adott a magyar Tháliának, foglalkoztatta Kántornét, Dérynét, Szentpétery Zsigmondot, Lendvainét, útnak indította Laborfalvi Rózát és számos más nagy színészünket, hanem abban is, hogy a Győry-ház színpadán mutatták be az új magyar drámairodalom első jelentős alkotásait.

Különösen Kisfaludy Károly műveit játszották igen nagy sikerrel: a romantika első nemzedékének vezére öt darabot írt a fehérvári társulat számára (A tatárok Magyarországon, Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele, Stibor vajda, A kérők, A pártütők). Kisfaludy drámáinak, vígjátékainak és történelmi tragédiáinak jelentősége az volt, hogy magyarul szólaltak meg és nemzeti érzést, hazaszeretetet hirdettek. 1820-ban Szammer Pál nyomdájában jelent meg a „Magyar Theátrumi Zseb Könyvetske”, amely így méltatja Kisfaludy munkásságát: „Méltó dicséretet és köszönetet érdemel Kisfaludy Károly úr munkás fáradozásáért: megmutatta a Tit. Szerző Úr, hogy a magyar nyelv komor valósága nemtsak a szomorú történetek lefestésére alkalmas, hanem az érzékeny és víg tárgyak gyengébb rajzolását is eltalálja, ha értő kéz vezérli az etsetet, amelynek követésére méltó példáját adta a szép Magyar Jambusokban írt eredeti darabjaival, melyekkel a Tek. Theatralis igazgatóság könyvtárát gazdagította.”

Nagy szerepe volt a fehérvári társulatnak a világ legnagyobb klasszikus drámaírója, William Shakespeare drámáinak magyar nyelven való bemutatásában is. Ezen a színpadon hangzott fel először magyarul Lear király panasza és a szomorú sorsú dán királyfi, Hamlet örök kérdése, a „lenni vagy nem lenni”. Itt találkozott a magyar közönség először a Macbeth-tel és a Makrancos hölgy is itt került először színpadra.

A fehérvári színjátszás további történetében az 1842/43-as évad tarthat számot különös figyelemre. Petőfi Sándor vándorszínész korszakának ideje ez, a Fehérvárott is játszó Szabó-társulatnál. A költő a „Párisi naplopó”-ban lépett először színre, Borostyán művésznéven.

A színház története

[szerkesztés]

A székesfehérvári Vörösmarty Színház hazánk egyik legújabb, és mégis a legrégebbiek közül való színháza. Az eredeti színház átadására 1874. augusztus 22-én került sor, az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaság képviseletében Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémia részéről pedig Arany László és Pulszky Ferenc jelent meg. Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvi Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi.

A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széles körű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tünde című darabját Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében. Az ördögfiókákat Garas Dezső, Gelley Kornél és Horváth József alakította, a további szereplők között Major Tamás, Ungváry László és Szirtes Ádám nevét is megtaláljuk.

Az 1962. évi alapító okirat nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezi a város színházát, de a közönség, a színházi emberek, a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház. A csak befogadószínházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal. 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban kezdett törekedni az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári színházi műhelyt, a saját arculatú alkotó munkát. Eleinte csak egy-egy bemutatóra szerződtettek színművészeket, de 1995 júniusában a városi önkormányzat lehetővé tette, hogy tíz fiatal színésszel (Brunner Márta, Fehér Adrienn, Horkay Péter, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Szomor György, Tihanyi Lívia, Várfi Sándor, Zakariás Éva, Závodszky Noémi) létrejöjjön a színház társulatának magja. Ez a névsor 1997-ben tovább bővült: a Vörösmarty Színházhoz szerződött Kállay Ilona és Szabó Gyula – az önkormányzat ugyanis további tizenhat színművész szerződtetését biztosította. Ez azt jelentette, hogy a pályakezdő fiatalok mellé érettebb, tapasztaltabb művészek érkezhettek Fehérvárra, és a társulat azóta is folyamatosan bővül és változik. Évadról évadra egyre tekintélyesebb méretű társulat adja elő a színműveket és az előző évadok legnagyobb sikereit.

A következő több mint negyven év során nem történt felújítás az épületben. A színpadtechnika, az elektromos hálózat elavult, az épület állaga leromlott, így elkerülhetetlenné vált a felújítása. Több sikertelen pályázat után 2003-ban végre siker koronázta a város erőfeszítéseit, és sikerült központi támogatást nyerni a rekonstrukcióhoz. A befogadószínháznak épített házat a társulat már kinőtte, ezért a felújítási terv bővítést is magába foglalt, így valójában egy új színház épült Székesfehérváron. A Színházat a 2004 nyarán megkezdett teljes felújítás és átépítés befejezése után adták át a közönségnek. A négymilliárd forintos rekonstrukció során 3500 köbméter betont, 350 tonna acélt, 160 kilométernyi elektromos és informatikai kábelt, 16 kilométernyi gépészeti csövet, 1900 négyzetméter kőburkolatot használtak fel - gyakorlatilag egy vadonatúj teátrum várja a közönséget, hiszen a régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett. Csúcstechnikát építettek be a színpadra is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait. A korábbi egyszerű forgószínpadot gyűrűs forgószínpad váltotta fel, ami azt jelenti, hogy a forgó közepe és gyűrűje egymástól függetlenül is mozgatható, értelemszerűen akár egymással ellentétes irányban is, ami látványos díszletváltásokat tesz lehetővé. Ugyancsak gyors és látványos díszletezést valósít meg az a 36 tagból álló díszletmozgató kocsi, amely a hátsó színpadról fél perc alatt áthúz egy teljesen felépített díszletet a színpadra.

A színház ma

[szerkesztés]

A Vörösmarty Színház repertoárja nagy, folyamatosan játszik prózai színműveket, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, sőt musicalt és gyermekdarabot is. A társulatnak több ismert, híres színésze van, sokan a pályájukat kezdték itt, mások idősebb korukban szerződtek a társulathoz, a vendégként itt játszó művészek száma is jelentős. Az épület maga Székesfehérvár egyik nevezetessége, a városban lakók büszkesége, kedvelt turistalátványosság.

Társulat (2025/2026)

[szerkesztés]

Művészeti vezetés

[szerkesztés]

Színművészek[1]

[szerkesztés]

A színház igazgatói

[szerkesztés]

Bemutatók

[szerkesztés]
Évad Helyszín Szerzők Mű címe Rendező

2025/2026[4]

[szerkesztés]
 Nagyszínpad Arthur Miller Az ügynök halála Hargitai Iván
Nyikolaj V. Gogol Az ellenőr Bagó Bertalan
Örkény István Tóték Horváth Csaba
Ray Cooney A miniszter félrelép Mohácsi János
Kodály Zoltán Háry János Szikora János
Presser Gábor, Sztevanovity Dusán A padlás
L. Frank Baum, Harold Arlen, E.Y. Harburg Óz, a csodák csodája Widder Kristóf
Nagy Tibor Magnus, Bradányi Iván, Szikora János Benyovszky, a szabadság szerelmese Szikora János
Kozák András Stúdió Nyitrai László, Máthé Zsolt Az igazi nő Kondákor Ajsa Panka
Anton P. Csehov Sirály Zsótér Sándor
Székely Csaba Bányavirág Botos Bálint
Robert Merle Madrapur Kerkay Rita
Herczeg Ferenc Kék róka Bagó Bertalan
Euripidesz Iphigenia Auliszban Bagó Bertalan
Pelikán Fészek Selmeczi Bea Kék égbolt Ferenczy-Nagy Boglárka
Lope de Vega A hős falu Regős Simon
Eszterhai Katalin Majdnem Esterházy Bereczki Csilla
Kozáry Ferenc A kis hercegnő Kozáry Ferenc

Előadások

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: 160. Ugyanitt huszonkilenc előadás fotó is látható.[5]

Az első nyilvántartott előadás: A döntés órája

Korábbi társulat

[szerkesztés]

Megnyitása óta a Vörösmarty Színházban a magyar színjátszás szinte valamennyi szereplője megfordult már vagy tagként, vagy vendégművészként. A teljesség igénye nélkül az elmúlt évadokban olyan szereplői voltak a színháznak, mint:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Társulat | Vörösmarty Színház Székesfehérvár. vorosmartyszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2025. október 21.)
  2. ↑ Rita, S. Töttő: FEOL - Új igazgatóra készül a Vörösmarty Színház - így indult az új évad (magyar nyelven). FEOL - Új igazgatóra készül a Vörösmarty Színház - így indult az új évad, 2024. szeptember 14. (Hozzáférés: 2025. február 9.)
  3. ↑ Zsombor, Péter: Dolhai Attila lett a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója (magyar nyelven). index.hu, 2025. június 27. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
  4. ↑ Információk a 2025/26-os évadról | Vörösmarty Színház Székesfehérvár. vorosmartyszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 9.)
  5. ↑ 2011. január 29.-i lekérdezés

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vörösmarty_Színház&oldid=28483168”