Varsányi Irén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varsányi Irén
Varsányi Irén, 1903
Varsányi Irén, 1903
Életrajzi adatok
Születési név Wollner Malvin
Született 1876. augusztus 16.
Győr
Elhunyt 1932. október 17. (56 évesen)
Budapest
Házastársa Szécsi Illés
Pályafutása
Aktív évek 18961932
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsányi Irén témájú médiaállományokat.

Varsányi Irén (született Wollner Malvin) (Győr, 1876. augusztus 16.Budapest, 1932. október 17.) színésznő.

Élete[szerkesztés]

Polgári iskolai tanulmányok után 1894-ben a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára iratkozott be, ahol első nyilvános vizsgaszerepe a Dandin György szobaleánya volt. 1896. május havában tanulmányait félbe hagyva,[1] Ditrói Mór az újonnan megnyílt Vígszínházhoz szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt. A megnyitó előadásban, a Barangókban Ibolyka szerepét játszotta. 1904. március 7-én férjhez ment Szécsi Illés gyároshoz.

Kezdetben francia vígjátékok és bohózatok főszerepeit alakította. Színészi játéka az 1920-as évekre forrott ki, különösen Csehov nőalakjainak megformálásban. Hegedűs Gyula játéka mellett Varsányi Iréné határozta meg a Vígszínház akkori arculatát. Több némafilmben is szerepelt. 1926 május havában vígszínházi tagságának harmincéves jubileuma alkalmából művészi sikerekben gazdag munkásságáért legfelsőbb kormányzói elismerésben részesült.

A Magyar színházművészeti lexikon a következőképpen jellemzi Varsányi Irént: "A színpadon a legegyszerűbb eszközökkel, mindig a legközvetlenebb emberi vonásokkal a legeszményibb színészi alakítást nyújtja, a színpadról lelépve eltűnik a polgári életben, megszűnik színésznő lenni és láthatatlanná válik a szinházi reklámhoz szokott kíváncsi közönségszemek részére. Ez a szerénység, pontosság, lelkiismeretesség jellemzi szinházi működését is. Színészi skálájának terjedelme úgyszólván felmérhetetlen. [...] Nagy tehetségének rendelkezésére állanak a színjátszás összes külső kellékei is, mégis talán külön fejezetet érdemel az organuma. Csodás hangszer ez, talán nem is hangszálak fizikai eszközei modulálják, hanem a szív és lélek muzsikája. A bánatos melankóliától a dévaj pajzánságig mindent kifejez ez az orgánum és egyenesen a lélekhez tud szólani. Hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett, ehhez nem kis mértékben hozzájárult V. I. művészete és kivételes tehetsége is."

Főbb szerepei[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

Varsányi Irén, Szécsi Illésné sírja a Szécsi család sírboltjában Budapesten. Új köztemető: 22/2-1-1.
  • A táncz, 1901
  • Cox és Box, 1915
  • Anna Karenina, 1918
  • Sappho, 1920
  • A színésznő, 1920

Emlékezete[szerkesztés]

A Vígszínház igazgatósága 1971-ben alapította a Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt. A két díjat felváltva adják át a színház egy-egy színésznőjének, illetve színészének a társulat titkos szavazása alapján.

Budapest II. kerületében utca viseli a nevét, amely a Széna tértől indul és a Horvát utcáig tart.

2001-ben, születésének 125. évfordulóján a Vígszínház társulata emléktáblát avatott egykori lakhelyén, a Szent István körút 11. szám alatt.[2]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bródy Sándor: Színésznők (Budapest, 1905)
  • Kosztolányi Dezső: Varsányi Irén (A hét, 1914)
  • Rédey Tivadar: Varsányi Irén (Napkelet, 1932. II.)
  • Schöpflin Aladár: Varsányi Irén (Nyugat, 1932, 21. szám)
  • Karl Sebestyén: Irene Varsányi (Pester Lloyd, 1932. október 17.)
  • Reményi László: Varsányi Irén (Budapest, 1942)
  • Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Budapest, 1957)
  • Ribi Sándorné: Varsányi Irén (Színháztörténeti füzetek – 18., 1957)
  • Gyergyai Albert: „Irénke” (Film Színház Muzsika, 1966, 9. szám)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Színművészeti Egyetem adatbázisában, az 1897-ben végzett hallgatók között szerepel.
  2. Lelkes Péter: Márványba vésett emlékezet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)

Források[szerkesztés]