Kertész Ella
| Kertész Ella | |
 | |
| Született | Kohn Ella 1878. február 12.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1936. június 24. (58 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1897) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6. körönd-1-5) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1897–1936 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Ella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Góth Sándorné Kertész Ella, születési nevén: Kohn Ella, névváltozatok: B. Kertész Ella, G. Kertész Ella (Budapest, 1879. február 12.[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1936. június 24.)[5] magyar színésznő.
Élete
[szerkesztés]
Kertész (Kohn) Bernát hivatalnok és Langsfeld Emma leányaként született. A Színművészeti Akadémiát 1897-ben végezte el, ahol harmadéves növendék korában 200 forintos ösztöndíjat kapott. A Nemzeti Színház szerződtette azután, hogy az akadémiai vizsgáján, a Nők iskolájában óriási sikert aratott; itt 1898-ig játszott. 1898. június 18-án Budapesten, a Terézvárosban férjhez ment Beck Vilmoshoz, az Operaház művészéhez,[6] majd visszavonult. 1904-ben elváltak.[7] 1904. március 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Góth Sándorral, az egyik tanú Faludi Gábor volt.[8]
1903-ban szerződött át a Vígszínházhoz, ahol január 8-án debütált a Loute c. vígjáték címszerepében. A Pesti Hírlap január 9-i számában így emlékezett meg róla: „A bemutatók és más hasonló társadalmi reuniók állandó törzsközönségének, az u. n. tout Budapestnek jelenlétében ma este egy fiatal úrhölgy művésznővé avattatott föl. Előadás kezdetén még csak afféle tehetséges dilettáns volt, de első jelenései után a nyílt színen fölhangzó tapsvihar a közönség részéről is szankcionálta azt az eddig csak néhány beavatott által előlegezett véleményt, hogy a bemutatkozó fiatal úrhölgy B. Kertész Ella[9] művésznő és pedig a javából való.” Első igazi nagy sikerét egy év múlva érte el Hennequin és Bilhaud Boldogság c. vígjátékában, majd 1906. január 31-én a Baccarat-ban (Helén) óriási sikerével az ország első számú színésznői közé emelkedett. 1907. január 12-én ismét fokozta sikerei számát a Tolvaj c. drámában. Később komikai szerepeket is vállalt.
1910/11-ben a Magyar Színház, majd ismét a Vígszínház, 1921–22-ben a Renaissance Színház tagja, 1924-től 1936-ig ismét a Vígszínház művésznője volt. 1920-ban, 1927–28-ban, 1930–1932 között, 1934-ben a Magyar Színházban, 1930-ban és 1932-ben a Belvárosi Színházban, 1936-ban a Pesti Színházban is fellépett.
Játéka a vígszínházi természetességgel a modern színjátszás elemeit ötvözte. Kezdetben szerelmes lányokat, fiatalasszonyokat, később jellemszerepeket alakított. Kiváló stílusérzékkel ábrázolta a komikum minden fajtáját. Gyakran volt partnere a férje, akivel együtt színészneveléssel is foglalkozott. Német, francia, angol és olasz nyelven beszélt.[10]
Filmszerepe
[szerkesztés]- Címzett ismeretlen (1935)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 10.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Kertész Ella; Góth Sándorné, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07814.htm
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 200/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 622/1936. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 547/1898. folyószáma alatt.
- ↑ A magyar királyi Curia 1904. évi febr. 18. napján 890/1904. polg. sz. a. kelt ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 100/1904. folyószám alatt.
- ↑ Itt még első férje, Beck Vilmos után B. Kertész Ella néven szerepelt.
- ↑ Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 130. o.
További információk
[szerkesztés]- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill. ; (* 1885)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
