Schöpflin Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schöpflin Aladár
Schöpflin Aladár.jpg
Született 1872. október 4.[1]
Maniga
Elhunyt 1950. augusztus 8. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Schöpflin Gyula
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései Kossuth-díj (1949)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöpflin Aladár témájú médiaállományokat.

Schöpflin Aladár (teljes nevén Schöpflin Aladár Mihály, Maniga, 1872. október 4.Budapest, 1950. augusztus 8.[2]) magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Schöpflin Géza (1876-1960) költő, műfordító bátyja, Schöpflin Gyula (1910–2004) író apja, Schöpflin György (1939-) politológus, politikus nagyapja.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Schöpflin Gyula, a Zichy család uradalmi tiszttartója, anyja Greguss Hermina volt.[3]

Evangélikus teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, filozófiát a Budapesti Egyetemen tanult. 1898-ban a Vasárnapi Ujság segédszerkesztője lett. Ezután a Huszadik Század munkatársa is volt. A Nyugatnak kezdettől fogva (1908) munkatársa, egyik vezető kritikusa volt. 1909-től a Franklin Társulat irodalmi titkára. 1918-tól a Vörösmarty Akadémia főtitkára volt. 1919-1923 között a Szózat című napilap irodalmi rovatvezetője volt. Az 1926-ban létrehozott Magyar PEN Club egyik szervezője volt. 1933-1942 között a Tükör című folyóiratnál a színházi rovatot vezette. 1936-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1941-től a Baumgarten-díj kurátora, valamint a Magyar Csillag társszerkesztőjeként működött Illyés Gyula mellett. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

Felesége Maderspach Irén (Bp., 1887. október 9. – Bp., 1977. január 13.) volt.[4]

Munkássága[szerkesztés]

Jelentős része volt Ady Endre, Móricz Zsigmond és mások elismertetésében. Sokat fordított angolból, franciából, németből. Szerkesztette a Magyar színművészeti lexikont. (Ebből a 2010-es években adatbázis is készült a WJLF munkacsoportjánál http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/ ) Számos kisebb tanulmányt és esszét írt a magyar irodalom jeles alkotóiról, arcképvázlatokat a világirodalom klasszikusairól. Kritikusi érdeklődése kiterjedt a konzervatív irodalom képviselőinek műveire is (pl. Szabolcska Mihály, Bárd Miklós). Sok tanulmányban foglalkozott Gyulai Pál, Péterfy Jenő és Ignotus szerepével. Az 1920-as, 1930-as évek irodalmi vitáiba bekapcsolódott, békítő, egyeztető szándékkal írta írásait, felvázolta az irodalmi szakadás politikai hátterét, átfogó képet adott a századelő irodalmáról, elsősorban a Nyugat jelentőségéről.

Schöpflin Aladár és Schöpflin Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-2-42.

Művei[szerkesztés]

  • A haladás útján; Lampel, Bp., 1911 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • Magyar írók (1917)
  • Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok; Nyugat, Bp., 1917
  • A pirosruhás nő. Regény; Franklin, Bp., 1921
  • Mossóczy Pál szép nyara. Regény; Franklin, Bp., 1922
  • Hatvani professzor feltámadása (elbeszélés, 1923)
  • Kitli János szerencséje. Regény; Franklin, Bp., 1924
  • Írók, könyvek, emlékek (1925)
  • Vége a szép nyárnak (dráma, 1925)
  • A piros ruhás hölgy (dráma, 1926)
  • Az ördögfiókák. Gyermekregény; Franklin, Bp., 1926
  • Balatoni tragédia; Franklin, Bp., 1927
  • Magyar színművészeti lexikon. A színjátszás és drámairodalom enciklopédiája, 1-4.; szerk. Schöpflin Aladár; Színészegyesület, Bp., 1929-1931
  • Ady Endre (1934)
  • Őszi szivárvány (dráma, 1934)
  • A magyar irodalom története a XX. században; Grill, Bp., 1937 (Babits Mihály–Gellért Oszkár–Schöpflin Aladár: A magyar irodalom a XX. században)
  • Egy magyar könyvkiadó regénye; összeáll. Révay József, Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1938
  • Vihar az akváriumban; Franklin, Bp., 1939
  • Mikszáth Kálmán (1941)
  • Válogatott tanulmányok; vál., szerk., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról; vál., előszó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Egy apolitikus elmélkedései; vál., sajtó alá rend., előszó, utószó Schöpflin Gyula; Századvég–Nyilvánosság Klub, Bp., 1994 (Ars scribendi)
  • Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei; sajtó alá rend., jegyz. Balogh Tamás; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek)
  • Ady Endre; tan. Balogh Tamás; Polis, Kolozsvár, 2005 (Kettős tükörben)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Gyászjelentése
  3. Felsőzéllei evangélikus keresztelési akv. 31/1872. folyószám. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39N-H95
  4. Bp. V. ker. állami halotti akv. 11/1977. folyószám.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fukári Valéria 2012: Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2012/1.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Kampisné Dedinszky Izabella: Schöpflin Aladár irodalmi munkássága; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1943 (Bibliográfiai füzetek)
  • A hetvenötéves Schöpflin Aladár; emlékkönyv összeáll. Gellért Oszkár, Vidor Miklós; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
  • Fülöp László: Schöpflin Aladár pályaképe; KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, Debrecen, 1993
  • Rákai Orsolya: A teljes zenekar. Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége; EditioPrinceps, Bp., 2013 (Klasszikusok)
  • Rózsafalvi Zsuzsanna: A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében; Ráció, Bp., 2013