Schöpflin Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Schöpflin Aladár
Székely Aladár fényképén
Székely Aladár fényképén
Született Schöpflin Aladár
1872. október 4.
Maniga
Elhunyt 1950. augusztus 8. (77 évesen)
Budapest
Foglalkozása műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító
Kitüntetései Baumgarten-díj (1929, 1936)
Greguss-díj (1932)
Kossuth-érdemrend (második osztály) (1948)
Kossuth-díj (1949)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöpflin Aladár témájú médiaállományokat.

Schöpflin Aladár (teljes nevén Schöpflin Aladár Mihály, Maniga, 1872. október 4.Budapest, 1950. augusztus 8.[1]) magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Schöpflin Géza (1876-1960) költő, műfordító bátyja, Schöpflin Gyula (1910–2004) író apja, Schöpflin György (1939-) politológus, politikus nagyapja.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Schöpflin Gyula, a Zichy család uradalmi tiszttartója, anyja Greguss Hermina volt.[2]

Evangélikus teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, filozófiát a Budapesti Egyetemen tanult. 1898-ban a Vasárnapi Ujság segédszerkesztője lett. Ezután a Huszadik Század munkatársa is volt. A Nyugatnak kezdettől fogva (1908) munkatársa, egyik vezető kritikusa volt. 1909-től a Franklin Társulat irodalmi titkára. 1918-tól a Vörösmarty Akadémia főtitkára volt. 1919-1923 között a Szózat című napilap irodalmi rovatvezetője volt. Az 1926-ban létrehozott Magyar PEN Club egyik szervezője volt. 1933-1942 között a Tükör című folyóiratnál a színházi rovatot vezette. 1936-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1941-től a Baumgarten-díj kurátora, valamint a Magyar Csillag társszerkesztőjeként működött Illyés Gyula mellett. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

Felesége Maderspach Irén (Bp., 1887. október 9. – Bp., 1977. január 13.) volt.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Jelentős része volt Ady Endre, Móricz Zsigmond és mások elismertetésében. Sokat fordított angolból, franciából, németből. Szerkesztette a Magyar színházművészeti lexikont. Számos kisebb tanulmányt és esszét írt a magyar irodalom jeles alkotóiról, arcképvázlatokat a világirodalom klasszikusairól. Kritikusi érdeklődése kiterjedt a konzervatív irodalom képviselőinek műveire is (pl. Szabolcska Mihály, Bárd Miklós). Sok tanulmányban foglalkozott Gyulai Pál, Péterfy Jenő és Ignotus szerepével. Az 1920-as, 1930-as évek irodalmi vitáiba bekapcsolódott, békítő, egyeztető szándékkal írta írásait, felvázolta az irodalmi szakadás politikai hátterét, átfogó képet adott a századelő irodalmáról, elsősorban a Nyugat jelentőségéről.

Schöpflin Aladár és Schöpflin Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-2-42.

Művei[szerkesztés]

  • A haladás útján; Lampel, Bp., 1911 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • Magyar írók (1917)
  • Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok; Nyugat, Bp., 1917
  • A pirosruhás nő. Regény; Franklin, Bp., 1921
  • Mossóczy Pál szép nyara. Regény; Franklin, Bp., 1922
  • Hatvani professzor feltámadása (elbeszélés, 1923)
  • Kitli János szerencséje. Regény; Franklin, Bp., 1924
  • Írók, könyvek, emlékek (1925)
  • Vége a szép nyárnak (dráma, 1925)
  • A piros ruhás hölgy (dráma, 1926)
  • Az ördögfiókák. Gyermekregény; Franklin, Bp., 1926
  • Balatoni tragédia; Franklin, Bp., 1927
  • Magyar színművészeti lexikon. A színjátszás és drámairodalom enciklopédiája, 1-4.; szerk. Schöpflin Aladár; Színészegyesület, Bp., 1929-1931
  • Ady Endre (1934)
  • Őszi szivárvány (dráma, 1934)
  • A magyar irodalom története a XX. században; Grill, Bp., 1937 (Babits Mihály–Gellért Oszkár–Schöpflin Aladár: A magyar irodalom a XX. században)
  • Egy magyar könyvkiadó regénye; összeáll. Révay József, Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1938
  • Vihar az akváriumban; Franklin, Bp., 1939
  • Mikszáth Kálmán (1941)
  • Válogatott tanulmányok; vál., szerk., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról; vál., előszó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Egy apolitikus elmélkedései; vál., sajtó alá rend., előszó, utószó Schöpflin Gyula; Századvég–Nyilvánosság Klub, Bp., 1994 (Ars scribendi)
  • Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei; sajtó alá rend., jegyz. Balogh Tamás; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek)
  • Ady Endre; tan. Balogh Tamás; Polis, Kolozsvár, 2005 (Kettős tükörben)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyászjelentése
  2. Felsőzéllei evangélikus keresztelési akv. 31/1872. folyószám. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39N-H95
  3. Bp. V. ker. állami halotti akv. 11/1977. folyószám.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fukári Valéria 2012: Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2012/1.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Kampisné Dedinszky Izabella: Schöpflin Aladár irodalmi munkássága; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1943 (Bibliográfiai füzetek)
  • A hetvenötéves Schöpflin Aladár; emlékkönyv összeáll. Gellért Oszkár, Vidor Miklós; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
  • Fülöp László: Schöpflin Aladár pályaképe; KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, Debrecen, 1993
  • Rákai Orsolya: A teljes zenekar. Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége; EditioPrinceps, Bp., 2013 (Klasszikusok)
  • Rózsafalvi Zsuzsanna: A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében; Ráció, Bp., 2013