1936

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1936 más naptárakban
Gergely-naptár 1936
Ab urbe condita 2689
Bahái naptár 92 – 93
Berber naptár 2886
Bizánci naptár 7444 – 7445
Buddhista naptár 2480
Burmai naptár 1298
Dzsucse-naptár 25
Etióp naptár 1928 – 1929
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1991 – 1992
Shaka Samvat 1858 – 1859
Kali juga 5037 – 5038
Holocén naptár 11936
Iráni naptár 1314 – 1315
Japán naptár 2596 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4632–4633
Kopt naptár 1652 – 1653
Koreai naptár 4269
Muszlim naptár 1354 – 1355
Örmény naptár 1385
ԹՎ ՌՅՁԵ
Thai szoláris naptár 2479
Zsidó naptár 5696 – 5697

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19311932193319341935193619371938193919401941

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 7. – Az általános lengyelországi amnesztia törvény értelmében több mint húszezer politikai fogoly kap kegyelmet.
  • január 12.I. Károly román király Belgrádba érkezik Pál jugoszláv régensherceg meghívására. Cél: a két ország politikai szövetségének erősítése.
  • január 14.Abesszíniai háború során, a déli harctéren Grazinai háromnapos csata során visszaszorította a Dolo környékén felvonuló abesszin csapatokat.
  • január 15. – A londoni tengerészeti értekezleten Japán visszahívja megbízottjait a tárgyalásokról, amikor kiderült az Egyesült Államok és Anglia nem járul hozzá a velük egyenlő nagyságú flotta tartási jogához.
  • január 16.
    • Prágában Osztrák-cseh tárgyalások kezdődtek a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A felszíni tárgyalásokon túl Schuschnigg osztrák kancellár az Anschluss ellen Cszehszlovákiához és a kisantanthoz való közeledésben keres kapcsolatot.
    • Berlinben magyar-német gazdasági tárgyalások kezdődtek, a magyar Winchkler kereskedelmi miniszter és a német kormány tagjai között.
  • január 17. – A Brit külügyminiszter, Eden Warwickban beszédet mond, amelyben egyebek közt kifejti: „…csak az együttes békerendszer állíthatja meg a fegyverkezést”.
  • január 20.
    • V. György brit király néhány napos betegségét követően elhunyt.
    • Napokon át izgalomba tartja a lakosságot Budapesten, a Budai Várhegy vérmezői lejtőjének csuszamlása amely számos nagy épületet összeomlással fenyeget.
  • január 22. – Franciaországban a radikális párt meghatározó minisztere Henriot lemond, majd nyomában három másik miniszter is. Az események végén a Laval-kormány bejelenti lemondását.
  • január 24.
    • Sarraut alakít kormányt Franciaországban, aki főképp a radikálisokra, és a Flandin-csoportra támaszkodik. Az eddigi kormányzáshoz képest a szankciók terén Angliához való közeledés valósul meg.
    • Abesszíniai háború során az északi harctéren nagyarányú támadást intéz az Abesszin haderő, az olasz csapatok időről-időre visszaverik a támadásokat.
    • Görögországban általános választásokat tartanak, amely során egyetlen párt sem szerez mandátum-többséget a másikkal szemben, sem Venzielosz, sem pedig ellenzői.
  • január 28.
    • Angliában ünnepélyes külsőségek közepette eltemetik V. György brit királyt.
    • Egyiptomban, az Anglia ellen tüntető a kairói diákok zavargásai véres utcai harcokba torkollnak.
  • január 31.
    • Franciaországban 361 : 165 arányban a kamara bizalmat szavaz a Sarraut-kormánynak.
    • A Szlovák Nemzeti Tanács Genfben jegyzékkel tiltakozik egyes felvidéki katonai repterek kialakítása ellen, amely véleményük szerint a Csehszlovák kormány a szovjet légiflotta hadműveleteinek kiszolgálásra épül.[1]

február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 4. – Kommunista szervezkedés vádjával letartóztatják Budapesten dr. Weil Emil orvost.
  • február 5.Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozatában a Duna-völgy rendezését az Abesszín háború befejezéséhez köti.
  • február 10. – Makale térségében lévő olasz állásokat támadják az Abesszin erők Etiópiában.
  • február 11. – Megkezdi a francia parlament a szovjet-francia kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződés tárgyalását. (A jobboldali pártok ellenzik.)
  • február 12. – Ítéletet hirdetnek az un. marseille-i perben. I. Sándor jugoszláv király, és Louis Barthou külügyminiszter meggyilkolásával vádolt három személyt életfogytig tartó kényszermunkára ítélik.
  • február 13. – Bainville jobboldali politikus temetésekor elhajtó Léon Blum szocialista vezér autóját feltartóztatják, és durván bántalmazzák a politikust. (A kormány gyors intézkedésként feloszlatta az Action Francais szervezetét.)
  • február 16. – Spanyolországban az általános választásokon a baloldali pártok döntő győzelmet aratnak. A választási győzelem kapcsán több városban zavargások kezdődnek, melyek napokig elhúzódnak.
  • február 17.„Magyarországnak a békeszerződések semmiféle megváltoztatását nem engedhetjük meg. Tökéletes határvonalat nem lehet megvonni” – nyilatkozta II. Károly román király a The Daily Telegraphnak adott interjújában.
  • február 19. – Spanyolországban lemondott a Valladares-kormány, s nem sokkal később Manuel Azaña baloldali kormányt alakított.
  • február 22. – Közel 50 000 (!) politikai fogoly kerül szabadlábra a spanyol általános politikai amnesztia következtében.[2]
  • február 26. – Japán hadsereg Harmadik Gyalogezredének néhány egysége fellázad, és minisztériumokat foglalnak el a fővárosban. Meggyilkolják Saito grófot, a volt miniszterelnököt, és több más regnáló miniszter mellett Takahasi pénzügyminisztert is.
  • február 27. – A Francia kamara jelentős szavazat többséggel elfogadja a szovjet-francia szerződést.

március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • március 1.
  • március 5. – Strahemberg herceg, Ausztria alkancellárja Rómába utazik, ahol Mussolinivel tárgyal. (A tárgyalásokon szóba kerül az esetleges Anschluss kérdése is.)
  • március 6. – Jugoszláviában, a szkupstinában Arnautovics képviselő három revolverlövéssel sikertelen merényletet hajt végre Milan Stojadinović jugoszláv kormányfő ellen. (A merénylőn kívül, több Jeftics-párti képviselőt is letartóztatnak.)
  • március 7. – A német hadsereg bevonul a demilitarizált Rajna-vidékre. Ezzel egy időben Adolf Hitler feloszlatja a birodalmi gyűlést és az új választásokat március 29-re tűzi ki.
  • március 8. – Franciaországban rádiószózatot mond Sarraut miniszterelnök, amelyben kifejti Németország elfogadhatatlan ürüggyel felrúgja a nemzetközi egyezményeket. Kijelenti Hitler egy éven belül kétszer tagadta meg kijelentéseit, ezért hiteltelen politikus, akivel nem kívánatos tárgyalni.
  • március 9. – A Brit alsóház ülésén Eden külügyminiszter elítélte a rajnai megszállást. „A nyugat-európai béke egyik fontos alapját megsemmisítették” ugyanakkor hozzátette: „nincs indok, hogy a német lépésből fenyegetést lehetne kiolvasni”.
  • március 10. – A locarnói egyezmény megsértése ügyében a tagállamok Párizsban értekeznek. A Hitlerrel szimpatizáló Olaszország semleges magatartást tanúsít.
  • március 17.Németország felmondja a locarnói egyezményt, folytatja, s befejezi csapatai bevonulását az addig demilitarizált Rajna-vidékre.
  • március 27.
    • Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de az önálló szlovák kormány követelése miatt a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
    • Romániában új közigazgatási törvény lép életbe, amely korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot (városi tanácsok feloszlatását helyezi kilátásba, a kisebbségi nyelvhasználat esetén).
  • március 28. – Botrány tör ki egy hibás indítás miatt a budapesti ügetőpályán. A közönség áttörve a korlátokat megakadályozta a további indításokat. A rendőrség nagy erőkkel vonul a helyszínre.[3]

április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 1. – Ausztriában elfogadja a parlament az új hadkötelezettség törvényt, amelyet Schuschnigg kancellár nyújt be. (A törvény értelmében „18-42 év között az ország mindkét nembeli állampolgára fegyveres, vagy fegyveren kívüli szolgálatra behívható”.)[4]
  • április 6. – A kisantant három tagországa nagyköveteik útján tiltakozásukat jelentették be az osztrák kormánynál az egy héttel korábban bevezetett általános hadkötelezettség miatt, szerintük felborítja a térség katonai egyensúlyát.
  • április 10. – Sir Austin Chamberlain kétnapos tárgyalásra Prágába érkezik Edvard Beneš meghívására.
  • április 17. – A török kormány bejelenti, kezdeményezi a felségjogát korlátozó intézkedések feloldását, a Dardanellák semlegesítését aláíró hatalmaknál.
  • április 17.Palesztinában zavargások kezdődnek, amikor Tel-Avivban, Jaffában, és Jeruzsálemben zsidó lakosokat támadnak arabok.
  • április 20. – Palesztinában ostromállapotot hirdetnek, amely a helyzet enyhüléséhez vezet.
  • április 23. – Lengyelország miniszterelnöke, Koscialkowsksi megkezdi Budapesti tárgyalásait.
  • április 26. – Franciaországban a képviselő választásokon a baloldali népfront többséget szerzett.
  • április 27.Abesszíniai háború során az eddig veretlen Rasz Nasibu csapatai felett is győzelmet arat az olasz haderő több napos csata után.
  • április 28.Fuád Egyiptom uralkodója elhunyt. (Utóda I. Faruk király, az Angliában nevelkedő ekkor 16 éves király apja halálhírére érkezik vissza Egyiptomba.)
  • április 29. – Romániában feloszlatják az ipartestületeket. (Vagyonukat az állam veszi át, s az un. munkakamarákba olvasztja.)[5]

május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • május 1. – Az abesszíniai háború végső szakaszába ér, amikor Hailé Szelasszié császár elhagyja családjával és kíséretével a fővárost, Addisz-Abebat, ahol ezt követően zavargások kezdődnek.
  • május 2. – Egyiptomi választásokat döntő fölénnyel a szélsőséges nacionalista párt, a Wafd-párt nyeri.
  • május 3. – Rómában Benito Mussolini nagygyűlésen jelenti be Addisz-Abeba elfoglalását. („A mi békénk a Pax Romana, amely abban a visszavonhatatlan és végleges tényben nyilvánul meg: Abesszínia az olaszoké” - mondta Duce.)
  • május 6. – Angliában, az alsóház külügyi vitájában Eden külügyminiszter beismeri, hogy a Népszövetség az Abesszin kérdésben csődöt mondott.
  • május 9. – Olaszországban Benito Mussolini a Palazzo Venezia erkélyéről bejelenti, hogy Abesszinia az olasz királysághoz „csatlakozott”.
  • május 10. – Egyiptomban wafd-párti kormány alakul Nahasz-pasa elnöklésével.
  • május 11.
    • A Népszövetség tanácsa zárt ülésen tárgyalja az olasz agresszió kérdését Abesszíniával szemben.
    • A pápa Budavár visszafoglalásának 250-dik évfordulója kapcsán szózatot intéz a magyar nemzethez, amelyben egyebek mellett a kommunizmus veszélyéről beszél.
  • május 15.Lengyelországban lemond a Koscialkowski-kormány, és Skladkowski tábornok alakít kormányt. (Az új kormányban egyedül Beck külügyminiszter maradt a korábbi posztján.)
  • május 23. – Ausztriában a nemzeti szocialisták egy különítménye feltöri Starhemberg herceg wachsenberg-i kastélyát, mert ott tárolt fegyvereket kívántak rabolni. (A helyszínre érkező rendőri osztagok rövid tűzharc után elfogják a támadókat.)[6]
  • május 28.Hóman Bálint Magyarország regnáló kultuszminisztere Berlinbe utazik a magyar-német szellemi és kulturális egyezmény aláírása végett. (Rövid megbeszélést folytat egyebek mellett Adolf Hitler kancellárral.)

június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 4. – Franciaországban Albert Sarraut kormányának lemondása után, megalakul a választásokon győztes Léon Blum vezette kormány, miközben tart az általános sztrájk.
  • június 5.
    • Angliában a volt külügyminisztert Sir Samuel Hoare-t kinevezik a tengernagyi hivatal első lordjává.
    • Ausztriában megjelennek a kötelező katonai besorozási falragaszok, amely több szomszédos tagállamban is riadalmat kelt.
  • június 8.
    • Franciaországban a Léon Blum vezette új kormány közvetítésével megegyezés születik a munkaadók és a sztrájkolók között.
    • Romániában, Bukarestben a Kisantant államfői tiszteletére rendezett díszszemlén összeomlik egy dísztribün a nézők alatt több mint száz halott, sok sebesült.[7]
  • június 9. – Olaszországban kormányátalakítás következtében Galeazzo Ciano gróf, Benito Mussolini veje lesz a külügyminiszter a lemondott Suvich helyett.
  • június 15. – A jugoszláv királyi család látogatást tesz Montenegróban. Több-száz fős tömeg petíciót szeretne átadni a szegénység felszámolása érdekében, de fegyveres erők oszlatják fel a csoportosulást.[8]
  • június 15. – Budapesten elsüllyed egy BSZKRT dolgozókat szállító kiránduló hajó. (Tizenketten vesztik életüket.)
  • június 18. – Franciaországban a kormány elrendeli a félkatonai alakulatok és szervezetek azonnali felszámolását.
  • június 19.Kánya Kálmán magyar külügyminiszter bejelenti, hogy Magyarország megkezdi a nemzetközi jogvédelmi eszközök igénybevételét, a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségeket érő rendszeres jogsérelem miatt.
  • június 21.Csehszlovákiában az Országos Magyar Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt Egységes Magyar Párt néven egyesül, melynek elnöke Jaross Andor és az ügyvezető elnöke Esterházy János.
  • június 23. – Franciaországban Léon Blum bejelenti, hogy „Franciaország egynek érzi magát Lengyelországgal, Belgiummal, és a Kisantanttal. Keresi az őszinte megegyezés alapjait Németországgal”. (Gyakorlatilag a francia külpolitikai helyét jelöli ki ez a beszéd, a későbbi háború egyik előhangjaként.)
  • június 25. – Csehszlovákiában Kamil Krofta miniszterelnök éles hangon visszautasította Kánya Kálmán magyar külügyminiszter vádjait, a magyar kisebbségeket ért sorozatos jogtiprásokat tagadva.
  • június 27. – Az Egyesült Államokban a demokrata párt bejelenti ismételten Franklin D. Rooseveltet jelöli elnöknek.

július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 1. – A Népszövetség rendkívüli háromnapos közgyűlésen elveti a megtorlásokat Olaszországgal szemben, Abesszínia elfoglalása miatt. Ugyanakkor nem ismeri el Olaszország afrikai hódítását.
  • július 3.
    • A Népszövetség rendkívüli ülésén megjelenik Etiópia elűzött császára, Hailé Szelasszié és országának szabadságát követeli. (Olasz újságírók a karzatról hangosan zavarják a császár beszédét. A becsmérlő szavakkal tüntetőket kivezetik az ülésteremből.)
    • A Népszövetség közgyűlése idején az épület előtt Stefan Lux csehszlovák művész, újságíró agyonlőtte magát, a német zsidóüldözések ellen való tiltakozásul.
    • Angliában tárgyal Fabinyi Tihamér magyar pénzügyminiszter a brit kormány tagjaival, valamint a Népszövetség megbízottjaival egy esetleges népszövetségi kölcsön tárgyában.
  • július 4.
    • Bulgáriában Georgi Kjoszeivanov vezetésével új kormány alakul. (Borisz cár rádióbeszédében kilátásba helyezi az őszi választásokat, amely visszatérés lenne a parlamentáris alapokhoz.)
    • A Népszövetség július 15-ei hatállyal felfüggeszti Olaszországgal szemben eddig alkalmazott szankciókat.
    • Winchkler István magyar kereskedelmi miniszter sikeres tárgyalási körútja végén az olasz kormány is aláírja, a magyar búzafelesleg átvételéről szóló dokumentumot, hasonlóan Ausztriához, Svájchoz, Hollandiához és Belgiumhoz.
  • július 6. – A francia kamara elfogadja a hadianyag gyártás államosításának törvényét.
  • július 11. – Német–osztrák egyezmény, melynek nyilvános részében az osztrák kormány kötelezettséget vállal, hogy „Ausztria német államnak vallja magát”. (A megállapodás bizalmas részében kijelenti, miszerint kész külpolitikáját „a német kormány külpolitikája békés törekvéseinek figyelembevételével alakítani”.)[9]
  • július 13. – Spanyolországban baloldali rendőrtisztek meggyilkolják Calvo Sotelo monarchista vezért, ezzel egy időben a kormány elrendeli számos fasiszta személy letartóztatását.
  • július 15. – Magas rangú szovjet légügyi küldöttség érkezik Csehszlovákiába.
  • július 16.
    • Angliában MacMahon nevű személy revolver-merényletet kísérel meg a brit uralkodó ellen.
    • Romániában felbőszült vasgárdista diákok kórházi betegágyán agyonlövik Stelescu vasgárdista vezért, mert árulónak tartják.
  • július 1718. – Megkezdődik a spanyolországi polgárháború a fasiszta lázadók és a demokratikus köztársasághoz hű erők között.
  • július 17. – Jobboldali katonai lázadás tör ki Spanyolországban Francisco Franco vezetésével, aki hatalmába keríti Marokkót, majd az algecirasi-öbölnél partra száll csapataival és Sevilla ellen indul.
  • július 18.Montreux-ben tartott Dardanella Értekezleten török kérésre – feltételekkel – de engedélyezik hadihajók átvonulását a térségben.
  • július 20.Danzig-ban a nemzeti szocialista kormány a szabad állam területén betiltja minden politikai párt működését, a nemzeti szocialista párt kivételével.
  • július 25.
    • Spanyolországban a baszkföldi Burgosban Francisco Franco vezette felkelők ideiglenes kormányt alakítanak.
    • Franciaországban a jobboldali sajtó élesen támadja a kormányt, mert úgy értesültek hadianyagokat, repülőket akar szállítani a fennálló spanyol kormány megsegítésére.
  • július 26. – Az olimpiai láng Bécsbe érkezése alkalmával rendezett ünnepséget osztrák nemzeti szocialista tüntetők zavarták meg, Ausztria azonnali Németországhoz történő csatlakozását követelve.
  • július 30. – Franciaországban Léon Blum miniszterelnök a képviselőház külügyi bizottsági ülésén cáfolta, hogy Franciaország bármilyen hadianyag segítséget kívánna adni Spanyolországnak.

augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • augusztus 1. – A spanyol polgárháború során a Francisco Franco vezette falangista lázadók elfoglalják Guadaramát, s Madridot fenyegetik. Ezzel egy időben San Sebastianban, Bilbaoban, Irunban a felkelők körbezárják a kormány-csapatokat. Oviedoban viszont a kormány-csapatok aratnak győzelmet.
  • augusztus 5. – Görögországban az uralkodóval egyeztetve a Ioannis Metaxas tábornok vezette kormány, a fokozódó kommunista veszélyre való hivatkozással hatályon kívül helyezi az alkotmányt és bevezeti a diktatúrát.
  • augusztus 10. – Spanyolországban a kiszélesedő polgárháború miatt lemond a Giral-kormány, és Indalecio Prieto szociáldemokrata vezető alakít kormányt.
  • augusztus 14. – Szovjetunióban letartóztatják Zinovjevet, és Kamenevet, akik az állítások szerint Sztálin hatalmát akarták megdönteni, visszahozva Trockijt a száműzetésből.
  • augusztus 19.
    • Spanyolországban egy falangista kivégzőosztag elfogja és kivégzi Federico García Lorca költőt, s jelöletlen tömegsírba helyezi. (A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva.)
    • A Szovjetunióban megkezdődik az ún. „16-ok” pere, amely az első nagy nyilvános moszkvai koncepciós per. (A Szakszervezetek Házában megtartott per valamennyi vádlottját halálra ítélik.)[10]
  • augusztus 21.
    • Horthy Miklós magyar kormányzó az osztrák kormány meghívására, Tirolba utazik vadászatra, átutazóban tárgyal Bécsben Schuschnigg kancellárral.
    • VIII. Eduárd brit király pihenésekor, Korfu szigetén találkozik György görög királlyal. (A tárgyalások homlokterében a görög demokrácia közelmúltban történt megszűnése áll.)
  • augusztus 22.Horthy Miklós kormányzó látogatást tesz Hitlernél Berchtesgadenben.[11]
  • augusztus 24. – Németországban rendelet jelenik meg arról, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat idejét egy évről kettőre módosítják.
  • augusztus 26.
    • Anglia és Egyiptom barátsági szerződést ír alá, amely rendezi a két ország viszonyát.
    • Hitler meghívására Horthy Miklós kormányzó Berchtesgadenbe érkezik, s tárgyalásokat folytatnak.
  • augusztus 29.
    • Magyarország kormányzója Horthy Miklós meglátogatja Wilhelm Miklas osztrák szövetségi elnököt Veldenben.
    • Romániában Tătărescu új kormányt alakít. (Az új külügyminiszter Ion Antonescu lett.)
  • augusztus 30. – Olaszországban nagyszabású hadgyakorlat veszi kezdetét, ennek kapcsán Mussolini beszédet mond Avellionóban. (Békéről beszél, majd hozzáteszi Itália néhány óra alatt 8 millió embert tud mozgósítani.)

szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szeptember 1. – Magyarországon Gömbös Gyula megkezdi hathetes betegszabadságát. (Ez idő alatt Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter helyettesíti.)
  • szeptember 2. – Csehszlovákiában az egyesült magyar pártok memorandumot intéznek a kormányhoz, a kisebbségi nyelvhasználat tárgyában.
  • szeptember 3.
  • szeptember 4.
    • A spanyol polgárháború során Franco vezette felkelők nehéz harcok után elfoglalják Irun városát, a kormány csapataitól.
    • Románia határainak integritása tárgyában kitérő választ ad Hitler a jobboldali román politikus Octavian Goga kérdésére, berlini látogatásakor.
    • Pál jugoszláv régensherceg meghívására Belgrádba érkezik Borisz bolgár cár és kísérete.
  • szeptember 4. – Portugáliában a spanyol kormányerők megsegítésére két portugál hadihajó legénysége fellázad, de az átállásra nem kerül sor megadásra kényszerítették a lázadókat.
  • szeptember 7. – Francia-lengyel pénzügyi megállapodást kötnek Párizsban.
  • szeptember 8.Milan Stojadinović jugoszláv miniszterelnök Bukarestben stratégiai egyességet köt a román üzemanyag-szállítás tárgyában. (Megegyeznek továbbá a turnu-severini Duna-híd felépítésében.)
  • szeptember 9.Nürnbergben a nemzeti szocialista párt éves kongresszusán Hitler az olasz példán fellelkesedve, gyarmatokat követel Németországnak.[12]
  • szeptember 10.VIII. Eduárd brit király Budapestre érkezik.
  • szeptember 14. – A Kisantant államok pozsonyi értekezletén elhatározzák a három állam fegyverkezésének összehangolását.
  • szeptember 18. – A spanyol polgárháború újabb szakasza: a kormány csapatok megkezdik a toledói Alcázarba menekült felkelők elleni ostromot.
  • szeptember 20.Konstantin von Neurath német külügyminiszter Budapestre érkezik külpolitikai egyeztetés végett.
  • szeptember 21. – Belgiumban kommunista puccskísérletet hiúsítanak meg. (A nyomozás során Trockij leveleket találnak, s a belga hatóságok úgy vélik ő áll az események háttérben.)[13]
  • szeptember 25. – Franciaország egyezményben kötelezi magát pénzügyi rendszerének összehangolására Angliával és az Egyesült Államokkal. (Franciaország pénzügyi rendszere ezzel letér az aranyalapról.)
  • szeptember 26. – Svájc is letér pénzügyi rendszerében az aranyalapról.
  • szeptember 28. – Hollandia kormánya elhatározza, hogy a francia pénzügyi rendszer változása miatt, Hollandia is letér az aranyalapról.
  • szeptember 29.
    • A „Junta de Defensa Nacional” kinevezi Franco tábornokot nacionalista fegyveres erők főparancsnokának.
    • Palesztinában a hónapok óta tartó arab zavargások miatt ostromállapotot hirdetnek.
  • szeptember 30.
    • Burgos városában a lázadók kikiáltják a spanyol nemzeti államot, Franco tábornokot államfővé nyilvánítják.
    • Életbe lép Magyarországon Kozma Miklós belügyminiszter rendelete, amely betilt minden politikai megmozdulást, utcai gyűlést, tüntetést.

október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 1. – Franciaországban leértékelik a frankot, az aranyalapoktól való leválással összhangban.
  • október 5.
    • Borisz cár Bulgáriában egy nyilatkozatában szükségtelennek ítéli a választások kiírását, amely visszalépés nagy felháborodást kelt, mert korábban a demokratikus választások újbóli bevezetését ígérte meg.
    • Olaszország is csatlakozik a francia, brit, amerikai, svájci, holland pénzügyi rendszerhez, ezzel Olaszország pénzügyi rendszere is letér az aranyalapról.
  • október 6. – Egy müncheni szanatóriumban, rövid betegséget követően meghal a magyar miniszterelnök Gömbös Gyula.
  • október 10.
    • Ausztriában a kormány felfüggeszti az összes félkatonai szervezet működését.
    • Magyarországon Horthy Miklós kormányzó Darányi Kálmánt nevezi ki az elhunyt miniszterelnök utódjául.
  • október 12.
    • Életbe lép a pénzügyi megegyezés Franciaország, Anglia, és Egyesült Államok között, amely biztosítja a pénznemek állandó árfolyamát.
    • Magyarországon Darányi Kálmán megalakítja kormányát.
  • október 19.
    • Észak-Olaszországban, Belluno körzetében hajnalban földrengés pusztít, jelentős károk, sok halott.
    • Hitler nürnbergi beszédében bejelenti a négyéves gazdasági terv indulását. Egy rendelettel Hermann Göring katonai vezetőt, a Német Birodalom második emberét diktátori jogkörrel ruházza fel.[14]
  • október 20.
    • Jáva partjainál elsüllyed a Van der Wick nevű személyszállító gőzöshajó. (Számos utast repülőgépeken menekítenek ki, de így is 72 fő az elhunytak száma.)
    • A szlovák néppárt Pöstyénben tartott nagygyűlésén manifesztumot fogadott el, amely élesen szembe helyezkedik a Csehszlovák hivatalos külpolitikával.[15]
  • október 22.
    • A magyar képviselőházban Bethlen István nagyszabású beszédet mond, a párt-totalitárius törekvések, s az erőszakosan fellépő szélső-jobboldal ellen, s ezek felszámolását kéri Darányi Kálmántól.
    • Jugoszláviában engedélyezték a korábban betiltott nagybecskereki Magyar Közművelődési Egyesület, és szabadkai Magyar Olvasókör újbóli működését. Ezt Belgrád, a magyar kisebbségeket sújtó intézkedések enyhüléseként értékeli.[15]
  • október 24. – Bulgáriában a cankov-párti miniszterek közül ketten (Mihajkov, Kozuharov) kilépnek a kormányból tiltakozásul az elmaradt választások miatt.
  • október 25.Berlin-Róma-tengely létrejötte a német-olasz egyezmény aláírásával.

november[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

december[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • december 1. – Romániában az egyesülés napja alkalmából rendezett ünnepségen Tatarescu miniszterelnök kijelenti, hogy „ötmillió mozgósítható katona” kész bármikor megvédelmezni a világháború után létrehozott határokat.[17] Mittelhauser tábornok, az ünnepségen résztvevő francia katonai küldöttség vezetője ugyanakkor elmondja, hogy „Franciaország kész fegyverrel is megvédeni Románia területi egységét”.[18]
  • december 3. – Angliában súlyos alkotmányjogi vita robban ki VIII. Eduárd brit király tervezett házassága miatt. (A Baldwin-kormány és az anglikán egyház főpapjai egyaránt ellenzik, hogy a király feleségül vegye a kétszeresen is elvált Simpson kisasszonyt.)
  • december 5. – Bevezetik az új alkotmányt a Szovjetunióban. (Legfőbb és kizárólagos törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa lett, elnöke Sztálin. Ezzel a lépéssel törvényi úton megvalósult az egy kézben egyesített hatalom gyakorlása.)
  • december 10.VIII. Eduárd brit király lemond a brit trónról, s később feleségül veszi Mrs Simpsont, lemondó nyilatkozatát lord Halifax olvassa fel a lordok házában. (Az egyetlen brit uralkodó volt, aki önként mondott le a koronáról.)[19]
  • december 11.VI. György kerül a brit trónra, a lemondott király elhagyja Angliát.
  • december 12.25. – A hsziani incidens. (A kínai történelem egyik fontos mozzanata: Csang Kaj-seket, a nacionalista erők generalisszimuszát elfogta saját tábornoka, aki az északnyugat-kínai Hszianban a mandzsúriai erők parancsnoka volt.)[20]
  • december 16. – A román parlamentben Pop Ghita nemzeti parasztpárti képviselő Erdély helyzetéről intézett interpellációja során Cuza képviselő hívei helyüket elhagyva súlyosan bántalmazták Ghita-t. A magyar kérdéssel kapcsolatos egészséges vitát ezzel felváltja a nyílt megfélemlítés Romániában.
  • december 17. – Romániában magyarellenes sajtóhadjárat indul. (Legdurvább hangnemet a Kolozs-megyei „Turda” üti meg, amely írás egyenesen Szent-Bertalan éjszakájával fenyegetőzik. A kormány tudtával, és cenzorainak jóváhagyásával az írást számos vezető román napilap átveszi. A cikkek durva hangon támadják Olaszországot is, mint magyar szövetséges hatalmat.)
  • december 22. – A párizsi katolikus egyetemen Prohászka Ottokár emléke előtt tisztelegve, nagyszabású díszelőadást tartanak.
  • december 30. – 80 évesen elhunyt Habsburg–Tescheni Frigyes osztrák főherceg, magyar királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka.

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • december 17. - London külvárosában lezuhan, a london-amszterdami utasszállító járat egyik repülőgépe. Tizenhét halott. A baleset némiképpen visszaveti a légi közlekedés előretörését.

1936 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 a politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Victor Franz Hess, Carl David Anderson
Kémiai Peter Debye
Orvosi-fiziológiai Sir Henry Hallett Dale, Otto Loewi
Irodalmi Eugene O’Neill
Béke Carlos Saavedra Lamas

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pesti Hírlap 1937-évi naptára, 46. oldal
  2. Pesti hírlap 1937 évi naptára, 47. oldal
  3. Pesti Hírlap 1937 évi naptára / 38 oldal
  4. Pesti Hírlap 1937 évi naptára 52. oldal
  5. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 546 old
  6. Pesti Hírlap évi naptára 1937 - 55. oldal
  7. Pesti Hírlap 1937 évi naptára 56 oldal
  8. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 548 old
  9. ^ a b Németh István: Út a háború felé. A német külpolitika revízió és expanzió között, 1936-1939. In: Rubicon. XX. évf., 196. sz., 5. p. – 2009/6.
  10. Baló György_Lipovez Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989.
  11. ^ a b Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 44. p.
  12. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 549. old
  13. Pesti Hírlap 1937 évi naptára / 61. old.
  14. Pesti Hírlap 1938-évi naptára 41. oldal
  15. ^ a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 550. old
  16. ^ a b Baló György-Lipovez Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989. / 182. old
  17. Pesti Hírlap 1938-as évkönyv, 47. oldal
  18. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 553. old
  19. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6800-3, 394. oldal
  20. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 247. oldal