Gulyás Pál (könyvtáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulyás Pál
Életrajzi adatok
Született 1881. január 5.
Budapest
Elhunyt 1963. május 30. (82 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület bibliográfia, irodalomtörténet, könyvtártudomány, lexikográfia
Jelentős munkái • Népkönyvtári címjegyzék
• Magyar írók élete és munkái I–VI.
• A bibliográfia kézikönyve
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Pál témájú médiaállományokat.

Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5.Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, lexikográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fő műve a Szinnyei József hasonló művét folytató, kiegészítő Magyar írók élete és munkái (új folyam) című hatalmas lexikon-sorozat, amelynek első 6 kötete 1939 és 1943 között jelent meg. A II. világháború után abbamaradt a sorozat kiadása, csak a rendszerváltást követően (1990 és 1995 között) készítette el Viczián János a szerző jegyzeteiből a VII.-től a XVII. kötetig tartó részt. E sorozat a – tágan értelmezett – magyar írók (szépíró, költő, tudós, filozófus, hittudós stb.) életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza, különös hangsúllyal a 20. század első felére. (Szinnyei műve 1914-ben zárult le.)

A könyvnyomtatás Magyarországon… c. művéből Bornemisza Péter Postilla c. prédikációi, III. k. címlap
A IV. kötet…
Az V. könyv ajánlása

Életpályája[szerkesztés]

Francia szakos bölcsészként indult, majd a magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelője lett. 1898. november 16-tól az akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Széchényi Könyvtárban napidíjasként a nyomdai kötelespéldányok irodájában dolgozott. Az itt eltöltött évek alatt szerezte meg 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészdoktori oklevelet, majd 1903-ban a francia–magyar szakos tanári oklevelet. Az Esztegár László halálát követő besorolási előléptetéssel 1905-ben segédőri, 1908-ban könyvtárosi kinevezést kapott.

Az 1898-tól 1913-ig népkönyvtárosok részére szervezett könyvtárosképzésben a bibliográfiai ismereteket oktatta. Elsősorban Hollandiában tett tanulmányútjának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra 1912-ben cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét. 1914-ben a budapesti egyetemen könyvtártanból magántanári képesítést szerzett, a könyvtörténet és a bibliográfia szűkebb területén tartott előadásokat.

1916-tól a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének jegyzője és másodelőadója volt. Értékes tanulmányai, szakképzettsége, angol, francia és német nyelvismerete, továbbá a könyvtári munkákban való teljeskörű jártassága következtében kinevezésekor a múzeum vezetése mellőzte az egyébként szokásos nyilvános pályázatot és vizsgát. 1912-től kezdetben Kollányi Ferenccel, majd 1924-ig egyedül szerkesztette a Magyar Könyvszemle című folyóiratot. A munkatársak közül főként ő volt az, aki ebbe a bibliográfiai munka körébe tartozó kiadványokról alapos recenziókat írt, s foglalkozott a katalogizálás különböző kérdéseivel. Az 1920-as években a Corvinában átvette a megjelenő nemzeti bibliográfia szerkesztését. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című, a századfordulóig adatokat tartalmazó, alapvető forrásmunka folytatásán dolgozott. 1939–44 között az „A–Dz” betűig hat kötet jelent meg. További gyűjtése kéziratban maradt, s az MTA Könyvtára őrzi. 1990–2002 között Viczián János sajtó alá rendezte „E”-től „Ö” betűig a cédulákat. A hiányzó „P–Zs” betűk cédulái pedig mára digitalizálva elérhetők.[1]

A budapesti egyetemen 1922-től címzetes nyilvános rendkívüli tanár, az 1935-ben megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által 1937-től szervezett könyvtáros-tanfolyam ügyvezetője és egyik előadója volt.

1923-ban az OSZK főkönyvtárosává, 1934-ben igazgatójává nevezték ki. 1937-ben vonult nyugdíjba.

A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Akadémiai tagságától 1949-ben megfosztották, de 1989-ben posztumusz rehabilitálták.

Művei[szerkesztés]

  • Id. Péczeli József élete és jellemzése. Budapest, 1902 (doktori értekezése)
  • Baïf verstani reformkísérlete. Budapest, 1904
  • A könyvkötés technikája. Budapest, 1904
  • De Maistre József gróf. Budapest, 1905
  • A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai. In: Magyar Könyvszemle, 1906. 335–344. oldal.
  • Les bibliothéques populaires de la Hongrie. Besançon, 1907
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában levő aldinák. Tizenhat szövegképpel és egy melléklettel; Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, Bp., 1908 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke)
  • Északnémet népkönyvtárak. Budapest, 1908
  • Bibliográfiai rendszerek, 1-2.; Stephaneum Ny., Bp., 1908-1909
  • Népkönyvtári intézmények Párisban és Londonban. Budapest, 1909
  • A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Gyakorlati kézikönyv népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak kezelői számára; A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, Bp., 1909 (Múzeumi és könyvtári kézikönyvek)
  • Magyar vonatkozású francia népkönyv a XVI. századból; Stephaneum Ny., Bp., 1909
  • Páris tudományos közkönyvtárai, 1-3.; Stephaneum Ny., Bp., 1909-1910
  • Népkönyvtári címjegyzék. A népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke; Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, Bp., 1910
  • Voltaire és Shakespeare. Budapest, 1910
  • Könyvészeti tanulmányok 1. Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához; szerzői, Bp., 1911
  • Könyvészeti tanulmányok 2. Az Elzevierek Reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban; szerzői, Bp., 1912
  • Könyvészeti tanulmányok 3. Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből; szerzői, Bp., 1912
  • Balzac és a heraldika. A Comédie humaine címerkönyve; Franklin Ny., Bp., 1911
  • Le biblioteche popolari ungheresi e l'attività dello stato. Milánó, 1911
  • Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. Budapest, 1912
  • A németalföldi könyvesházak és velük rokon intézmények; Athenaeum Ny., Bp., 1913
  • Magyar szépirodalom idegen nyelven a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában; MNM Könyvtára, Bp., 1915 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke)
  • Mátyás király könyvtára; Franklin, Bp., 1916
  • Könyvtári problemák; szerzői, Bp., 1917
  • Magyar szépirodalom idegen nyelven a Magyar Nemzeti Múzeum naptárgyűjteményében; MNM Könyvtára, Bp., 1920 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke)
  • Kommunista könyvtárpolitika. In: Magyar Könyvszemle. Budapest, 1922. 42–43. oldal.
  • A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig; Stephaneum Ny., Bp., 1923-1924
  • A könyvek és könyvtárak hajdan és most; Magyar Jövő, Bp., 1924 (A Zászlónk diákkönyvtára)
  • Franz von Kazinczy und die ungarische Buchkunst. Mainz, 1925
  • Ady Endre élete és munkái. Bibliografiai tanulmány; összeáll. Gulyás Pál; Lantos, Bp., 1925
  • Magyar életrajzi lexikon. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. 1. köt. Aáchs-Bacher; Lantos, Bp., 1925-1929
  • Brunetière Ferdinand válogatott kritikai tanulmányai; ford. Gulyás Pál; Franklin, Bp., 1927 (Kultúra és tudomány)
  • Bibliotheca Corvina. Budapest, 1927
  • A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században; OSZK, Bp., 1931
  • Bibliográfiai és könyvtári szakrendszerek. Gulyás Pál előadásának vázlata; Diószegi, Bp., 1937 (Könyvtári előadások)
  • Hogyan készül a Magyar Írók új sorozata?; szerzői, Bp., 1939
  • Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinnyei József. Új sorozat; Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp., 1939-1944; I–III. kötet hasonmás kiad. 1990–1995; VII–XXI. kötet. sajtó alá rend. Viczián János, 1990–2002
  • Sámboky János könyvtára. Budapest, 1941
  • A bibliográfia kézikönyve. Bevezetés a könyvészetbe, 1-2.; MNM Széchényi Könyvtára, Bp., 1941-1942
  • Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei; Akadémiai, Bp., 1956
  • A könyv sorsa Magyarországon, 1-3.; OSZK, Bp., 1961
  • A bibliográfia kézikönyve. A legfontosabb bibliográfiai segédkönyvek; előszó Kozocsa Sándor, függelék Gazda István, név- és tárgymutató Dallosné Iványi Ágnes; Könyvért, Bp., 1984 (Tudománytár) [függelékkel ellátott hasonmás kiad.]
  • A Zsámboky-könyvtár katalógusa (1587); szerk. Monok István, bibliográfia összeáll. Varga András, bev. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1992 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)
  • Die Bibliothek Sambucus. Katalog (Bibliotheca Joannis Sambuci = Sámboki János könyvtára); szerk. Monok István, bibliogr. Varga András, bev. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1992
  • Sz. Debreczeni Kornélia: Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Gulyás Pál lexikonának kiegészítése; PIM, Bp., 1992
  • Az Elzevierek reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban [hasonmás], 1994

Számos cikket írt magyar, német, francia és olasz nyelven hazai és külföldi folyóiratokba és szaklapokba.

1974. július 19-től végrendeletileg a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik 32 397 darab dokumentumot kitevő hagyatékát. (Naplószám: V.: 926/130/963.)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]