Gulyás Pál (könyvtáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulyás Pál
Született 1881. január 5.
Budapest
Elhunyt 1963. május 30. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
bibliográfus,
könyvtáros, lexikográfus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Pál témájú médiaállományokat.

Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5.Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, lexikográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A könyvnyomtatás Magyarországon… c. művéből Bornemisza Péter Postilla c. prédikációi, III. k. címlap
A IV. kötet…
Az V. könyv ajánlása


Életpályája[szerkesztés]

Francia szakos bölcsészként indult, majd a magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelője lett. 1898. november 16-tól az akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Széchényi Könyvtárban napidíjasként a nyomdai kötelespéldányok irodájában dolgozott. Az itt eltöltött évek alatt szerezte meg 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészdoktori oklevelet, majd 1903-ban a francia–magyar szakos tanári oklevelet. Az Esztegár László halálát követő besorolási előléptetéssel 1905-ben segédőri, 1908-ban könyvtárosi kinevezést kapott.

Az 1898-tól 1913-ig népkönyvtárosok részére szervezett könyvtárosképzésben a bibliográfiai ismereteket oktatta. Elsősorban Hollandiában tett tanulmányútjának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra 1912-ben cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét. 1914-ben a budapesti egyetemen könyvtártanból magántanári képesítést szerzett, a könyvtörténet és a bibliográfia szűkebb területén tartott előadásokat.

1916-tól a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének jegyzője és másodelőadója volt. Értékes tanulmányai, szakképzettsége, angol, francia és német nyelvismerete, továbbá a könyvtári munkákban való teljeskörü jártassága következtében kinevezésekor a múzeum vezetése mellőzte az egyébként szokásos nyilvános pályázatot és vizsgát. 1912-től kezdetben Kollányi Ferenccel, majd 1924-ig egyedül szerkesztette a Magyar Könyvszemle című folyóiratot. A munkatársak közül főként ő volt az, aki ebbe a bibliográfiai munka körébe tartozó kiadványokról alapos recenziókat írt, s foglalkozott a katalogizálás különböző kérdéseivel. Az 1920-as években a Corvinában átvette a megjelenő nemzeti bibliográfia szerkesztését. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című, a századfordulóig adatokat tartalmazó, alapvető forrásmunka folytatásán dolgozott. 1939–44 között az „A–Dz” betűig hat kötet jelent meg. További gyűjtése kéziratban maradt, s az MTA Könyvtára őrzi. 1990–2002 között Viczián János sajtó alá rendezte „E”-től „Ö” betűig a cédulákat. A hiányzó „P–Zs” betűk cédulái pedig mára digitalizálva elérhetők.[1]

A budapesti egyetemen 1922-től címzetes nyilvános rendkívüli tanár, az 1935-ben megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által 1937-től szervezett könyvtáros-tanfolyam ügyvezetője és egyik előadója volt.

1923-ban az OSZK főkönyvtárosává, 1934-ben igazgatójává nevezték ki. 1937-ben vonult nyugdíjba.

A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Akadémiai tagságától 1949-ben megfosztották, de 1989-ben posztumusz rehabilitálták.

Műveiből[szerkesztés]

  • Id. Péczeli József élete és jellemzése. Budapest, 1902 (doktori értekezése)
  • Baïf verstani reformkísérlete. Budapest, 1904
  • A könyvkötés technikája. Budapest, 1904
  • De Maistre József gróf. Budapest, 1905
  • A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai. In: Magyar Könyvszemle, 1906. 335–344. oldal.
  • Les bibliothéques populaires de la Hongrie. Besançon, 1907
  • A Magyar Nemzeti Múzeum. könyvtárának címjegyzéke, III. Aldinák. Budapest, 1908
  • Északnémet népkönyvtárak. Budapest, 1908
  • Népkönyvtári intézmények Párisban és Londonban. Budapest, 1909
  • A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Budapest, 1909
  • Népkönyvtári címjegyzék I. Budapest, 1910–1916
  • Voltaire és Shakespeare. Budapest, 1910
  • Könyvészeti tanulmányok I–III. Budapest, 1911–1912
  • Balzac és a heraldika. Budapest, 1911
  • Le biblioteche popolari ungheresi e l'attività dello stato. Milánó, 1911
  • Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. Budapest, 1912
  • A magyar szépirodalom idegen nyelven a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. Budapest, 1915, 1920
  • Mátyás király könyvtára. Budapest, 1916
  • Könyvtári problémák. Budapest, 1917
  • Kommunista könyvtárpolitika. In: Magyar Könyvszemle. Budapest, 1922. 42–43. oldal.
  • A könyvek és könyvtárak hajdan és most. Budapest, 1924
  • Franz von Kazinczy und die ungarische Buchkunst. Mainz, 1925
  • Ady Endre élete és munkái. Budapest, 1925
  • Bibliotheca Corvina. Budapest, 1927
  • Magyar írók élete és munkái I–VI. köt. (1939–1943) I–III. kötet hasonmás kiadása 1990–1995. VII–XVII. kötet. Sajtó alá rendezte Viczián János. (1990–1995)
  • A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Budapest, 1931
  • Bibliográfiai és könyvtári szakjegyzetek. Budapest, 1937
  • A bibliográfia kézikönyve I–II. Budapest, 1941–1942. Hasonmás kiadás, 1984
  • Hogyan készül a Magyar Írók új sorozata? Budapest, 1939
  • A legelső Csokonai életrajz. Budapest, 1940
  • Sámboky János könyvtára. Budapest, 1941
  • Magyar írói álnévlexikon. Budapest, 1956. Sajtó alá rendezte Viczián János. (1978)
  • A könyv sorsa Magyarországon I–III., 1961
  • Az Elzevierek reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban [hasonmás], 1994

Számos cikket írt magyar, német, francia és olasz nyelven hazai és külföldi folyóiratokba és szaklapokba.

1974. július 19-től végrendeletileg a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik 32 397 darab dokumentumot kitevő hagyatékát. (Naplószám: V.: 926/130/963.)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]