Mainz
| Mainz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 782 | ||
| Polgármester | Michael Ebling (SPD) | ||
| Irányítószám | 55001–55131 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | MZ | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 213 528 fő (2016. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2056 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 88 m | ||
| Terület | 97,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mainz
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 36″ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
| Mainz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat. | |||
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. Püspöki székhely, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is.[2] Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).
Városképe[szerkesztés]
Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen (Piackút). A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.
A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve, azonban, eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombák a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották és Mainzot modern stílusban újjáépítették.
Történelme[szerkesztés]
.svg)
A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.
A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, a 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.
1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.
Itt született, és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400–1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a 180 példányban elkészült Gutenberg Bibliát.
1793-ban itt tartották az első szabad választást. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsek\ség megszűnésének éve is.
I. Napóleon francia császár seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszok Hessen–Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz és Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) szövetségi erődként (Bundesfestung) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták. Ez a státusz ötven évvel később (1866-ban), a Szövetség felbomlásakor szűnt meg. A vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor – a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.
Vallás[szerkesztés]
Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton. A város vallási megoszlásának alakulása:
| Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosok száma | Katolikus | %-arány | Protestáns | %-arány | zsidó | %-arány | Egyéb | %-arány |
| 1800 | 21 200 | 18 850 | 89,0 | 750 | 3,5 | 1600 | 7,5 | ||
| 1816 | 25 251 | 22 066 | 87,4 | 1576 | 6,2 | 1606 | 6,4 | 3 | |
| 1824 | 28 409 | 23 880 | 84,1 | 2892 | 10,2 | 1633 | 5,7 | 4 | |
| 1834 | 31 535 | 26 399 | 83,7 | 3388 | 10,7 | 1740 | 5,5 | 8 | |
| 1840 | 32 142 | 25 562 | 79,6 | 4813 | 14,9 | 1756 | 5,5 | 11 | |
| 1846 | 36 656 | 28 529 | 77,9 | 5943 | 16,2 | 2134 | 5,9 | 50 | |
| 1852 | 35 140 | 27 633 | 78,4 | 5037 | 14,3 | 2128 | 6,0 | 342 | 1,0 |
| 1852 | 36 741 | 28 823 | 78,4 | 5317 | 14,5 | 2125 | 5,8 | 476 | 1,3 |
| 1871 | 60 837 | 39 706 | 65,3 | 17 483 | 28,7 | 3064 | 5,0 | 584 | 1,0 |
| 1895 | 76 566 | 46 100 | 60,2 | 26 930 | 35,2 | 3166 | 4,1 | 370 | 0,5 |
| 1900 | 84 251 | 49 414 | 58,6 | 31 151 | 37,0 | 3104 | 3,7 | 580 | 0,7 |
| 1905 | 106 338 | 63 001 | 59,2 | 39 418 | 37,1 | 3101 | 2,9 | 818 | 0,8 |
| 1925 | 108 537 | 65 914 | 60,7 | 37 053 | 34,1 | 2738 | 2,5 | 2832 | 2,6 |
| 1933 | 142 627 | 80 777 | 56,6 | 51,937 | 36,4 | 2609 | 1,8 | 7304 | 5,2 |
| 1946 | 75 020 | 46 006 | 61,3 | 23 764 | 31,7 | 59 | 0,08 | ||
| 1961 | 134 375 | 71 904 | 53,5 | 54 335 | 40,4 | 130 | 0,09 | 8136 | 6,1 |
| 1970 | 172 195 | 94 394 | 54,8 | 64 941 | 37,7 | 142 | 0,1 | 12 781 | 7,4 |
| 1987 | 172 529 | 87 986 | 51,0 | 54 952 | 31,9 | 162 | 0,09 | 29 591 | 17,1 |
| 1997 | 200 392 | 87 367 | 43,6 | 53 254 | 26,6 | 203 | 0,1 | 59 568 | 29,7 |
Városrészek[szerkesztés]
|
|
|
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A várost érinti az A60-as autópálya.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Polgármesterek[szerkesztés]
Lakosság[szerkesztés]
|
|
|
¹ Népszámlálás
Testvértelepülések[szerkesztés]
Egyesült Királyság Watford 1956
Franciaország Dijon 1957- Franciaország Longchamp 1966
Horvátország Zágráb 1967
Olaszország Rodeneck 1977
Spanyolország Valencia 1978
Azerbajdzsán Baku 1984
Izrael Haifa 1987
Németország Erfurt 1988
USA Louisville (Kentucky) 1994
A város szülöttei[szerkesztés]
- Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
Jellegzetes utcanévtáblái[szerkesztés]
Mainznak 1853 óta gyönyörű, gótbetűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/Aktuell/05Staedte.html
- ↑ Impressum – ZDF. www.zdf.de. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
