Mainz
Mainz | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 782 | ||
Polgármester | Michael Ebling (SPD) | ||
Irányítószám | 55001–55131 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | MZ | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 213 528 fő (2016. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2056 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 88 m | ||
Terület | 97,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 36″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
Mainz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat. |
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. Püspöki székhely, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is.[2] Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).
Városképe[szerkesztés]
Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen kút. A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.
A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve, azonban, eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombák a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották és Mainzot modern stílusban újjáépítették.
Történelme[szerkesztés]


A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.
A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, a 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.
1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.
Itt született és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400-1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a 180 példányban elkészült Gutenberg Bibliát.
1793-ban itt tartották az első szabad választásokat. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.
Napóleon seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszok Hessen-Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz és Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták, szövetségi erődként (Bundesfestung). Ez a státusz ötven évvel később, a Szövetség felbomlásakor szűnt meg (1866), a vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor - a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.
Vallás[szerkesztés]
Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton. A város vallásainak alakulása:
Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Lakosok száma | Katolikus | arány | Protestáns | arányuk | zsidó | arányuk | Egyéb | arányuk |
1800 | 21.200 | 18.850 | 89,0 | 750 | 3,5 | 1.600 | 7,5 | ||
1816 | 25.251 | 22.066 | 87,4 | 1576 | 6,2 | 1606 | 6,4 | 3 | |
1824 | 28.409 | 23.880 | 84,1 | 2892 | 10,2 | 1.633 | 5,7 | 4 | |
1834 | 31.535 | 26.399 | 83,7 | 3388 | 10,7 | 1.740 | 5,5 | 8 | |
1840 | 32.142 | 25.562 | 79,6 | 4813 | 14,9 | 1.756 | 5,5 | 11 | |
1846 | 36.656 | 28.529 | 77,9 | 5943 | 16,2 | 2.134 | 5,9 | 50 | |
1852 | 35.140 | 27.633 | 78,4 | 5037 | 14,3 | 2.128 | 6,0 | 342 | 1,0 |
1852 | 36.741 | 28.823 | 78,4 | 5317 | 14,5 | 2.125 | 5,8 | 476 | 1,3 |
1871 | 60.837 | 39.706 | 65,3 | 17.483 | 28,7 | 3.064 | 5,0 | 584 | 1,0 |
1895 | 76.566 | 46.100 | 60,2 | 26.930 | 35,2 | 3.166 | 4,1 | 370 | 0,5 |
1900 | 84.251 | 49.414 | 58,6 | 31.151 | 37,0 | 3.104 | 3,7 | 580 | 0,7 |
1905 | 106.338 | 63.001 | 59,2 | 39.418 | 37,1 | 3.101 | 2,9 | 818 | 0,8 |
1925 | 108.537 | 65.914 | 60,7 | 37.053 | 34,1 | 2.738 | 2,5 | 2.832 | 2,6 |
1933 | 142.627 | 80.777 | 56,6 | 51.937 | 36,4 | 2.609 | 1,8 | 7.304 | 5,2 |
1946 | 75.020 | 46.006 | 61,3 | 23.764 | 31,7 | 59 | 0,08 | ||
1961 | 134.375 | 71.904 | 53,5 | 54.335 | 40,4 | 130 | 0,09 | 8.136 | 6,1 |
1970 | 172.195 | 94.394 | 54,8 | 64.941 | 37,7 | 142 | 0,1 | 12.781 | 7,4 |
1987 | 172.529 | 87.986 | 51,0 | 54.952 | 31,9 | 162 | 0,09 | 29.591 | 17,1 |
1997 | 200.392 | 87.367 | 43,6 | 53.254 | 26,6 | 203 | 0,1 | 59.568 | 29,7 |
Lásd még[szerkesztés]
Városrészek[szerkesztés]
|
|
|
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A várost érinti az A60-as autópálya.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Polgármesterek[szerkesztés]
Lakosság[szerkesztés]
|
|
|
¹ Népszámlálás

Testvértelepülések[szerkesztés]
Egyesült Királyság Watford 1956
Franciaország Dijon 1957
Franciaország Longchamp 1966
Horvátország Zágráb 1967
Olaszország Rodeneck 1977
Spanyolország Valencia 1978
Azerbajdzsán Baku 1984
Izrael Haifa 1987
Németország Erfurt 1988
USA Louisville (Kentucky) 1994
A város szülöttei[szerkesztés]
- Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
Jellegzetes utcanévtáblái[szerkesztés]
Mainznak 1853 óta gyönyörű, gótbetűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/Aktuell/05Staedte.html
- ↑ Impressum - ZDF. www.zdf.de. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
További információk[szerkesztés]
|