Német Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Német Szövetség
Deutscher Bund
(Konföderáció)
18151866
Német Szövetség Deutscher Bund címere
Német Szövetség
Deutscher Bund
címere
Német Szövetség Deutscher Bund zászlaja
Német Szövetség
Deutscher Bund
zászlaja
Deutscher Bund.svg
Általános adatok
Fővárosa Frankfurt am Main
Terület 630 100 km²
Népesség 29 168 500 fő (1815)
Hivatalos nyelvek német
Kormányzat
Államforma Konföderáció
Törvényhozás Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung)
elnöke: a mindenkori osztrák császár
Elődállam
Utódállam
 Rajnai Szövetség (1806)
Észak-német Szövetség 
 Porosz Királyág
Osztrák Császárság 
 Osztrák Császárság
Bajor Királyság 
Württembergi Királyság 
Badeni Nagyhercegség 
Hesseni Nagyhercegség 
Luxemburg 
Liechtenstein 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szövetség
Deutscher Bund
témájú médiaállományokat.

A Német Szövetség (németül: Deutscher Bund), a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815. június 8-ai szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 31) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is német tartományai után, Németalföld, Luxemburg és Dánia Holstein után. A Porosz Királyság tartományai között Kelet-Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ben 630 100 km²-re, a lakosság számát pedig 29 168 500 főre, 1864-ben pedig 46 059 329 főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.

A szövetség az 1848-as népek tavasza hatására felbomlott, és a helyét a frankfurti parlament vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasított a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A szövetség 1850-ben alakult újjá és működését egészen 1866-ig folytatta, amikor a porosz–osztrák háborúban elszenvedett osztrák katonai vereség és a prágai békeszerződés megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely Észak-német Szövetséggé alakult, immár Poroszország irányítása alatt.

A Német Szövetség államai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Wettin-ház szász-gotha-altenburgi ágának kihalása után I. Frigyes Ágost szász király újra felosztotta a szász hercegségeket. Szász-Hildburghausen területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász–Coburg–Gotha kapta, Frigyes herceg pedig a szász-altenburgi hercegi címet kapta.
  2. Szász-Altenburg Szász-Gotha-Altenburg feldarabolásából jött létre, a hercegi címet pedig Szász-Hildburghausen hercege kapta.
  3. Szász-Coburg-Saalfeld területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász-Coburg-Gotha kapta.
  4. Szász-Gotha-Altenburg területét az újonnan létrehozott Szász-Altenburg és Szász-Coburg-Gotha között osztották fel.
  5. Szász-Coburg-Gothai Hercegséget Szász-Coburg-Saalfeld és Szász-Gotha-Altenburg területéből hozták létre.
  6. Henrik herceg 1847-es halálával az Ascani-ház anhalt-kötheni ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessaui hercegre szállt, aki 1853-ban létrehozta az Anhalt-Dessau-Kötheni Hercegséget.
  7. Sándor Károly herceg 1863-as halálával az Ascani-ház anhalt-bernburgi ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessau-kötheni hercegre szállt, aki így újra egyesítette Anhaltot.
  8. 1853-tól Anhalt–Dessau–Kötheni Hercegség. 1863-ban Anhalt–Dessauval egyesül.
  9. 1863-ban Anhalt–Köthen, Anhalt–Bernburg és Anhalt–Dessau egyesülésével jön létre.
  10. 1839-ben a belga szabadságharcot lezáró londoni egyezmény értelmében Luxemburg nyugati részét az újonnan alapított Belga Királysághoz csatolták. A Német Szövetség kárpótlásul a Hollandia keleti részéből létrehozott Limburgi Hercegséget kapta.

Források[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-19-4572-0, 367–369. o.
  • Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, ISBN 963-389-305-4, 286–290. o.
  • Takács Tibor: A modern állam és jog történeti alapjai, Bíbor Kiadó, 2002, ISSN 1589-0007, 21–24. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]