Bukovina (régió)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bukovina

Bukovina zászlaja
Bukovina zászlaja
FővárosaCsernyivci
A Wikimédia Commons tartalmaz Bukovina témájú médiaállományokat.
A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában
A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt

Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva. Önállósággal soha nem rendelkezett, mindig valamely államnak volt a része.

Története[szerkesztés]

Az 5. században avar fennhatóság alatt volt. A 7. századtól szlávok telepednek meg itt. A 9. századtól a 14. század elejéig a Kijevi Rusz, később Kijevi Nagyfejedelemség, illetve ennek jogutódja a Halicsi Fejedelemség fennhatósága alatt állt. (Halicsból ered Galícia, és a Vlagyimir fejedelemség nevéből Lodoméria.)

13491384 között északi fele (Halics részeként) a Lengyel királysághoz tartozik, időnként Moldva egészével együtt. A lengyel uralom idején a Moldvai Fejedelemség része, 1388-tól déli részén épül ki a moldvai fejedelem székhelye (Szucsáva). 13851569 között északi része mikor Moldva, mikor Lengyelország része. 1512-ben a Moldvai Fejedelemség névleg török fennhatóság alá került, vele együtt Bukovina teljes területe is. A török fennhatóság a déli részen 1541-ben szilárdult meg (akkor, amikor Budát is elfoglalta a török), az északi rész a lengyel királyság része lett.

Az 1764-es madéfalvi veszedelem után több ezer székely vándorolt ki Erdélyből Moldovába, és egy részük Bukovinában telepedett le. Ők a bukovinai székelyek.

1764-ben, III. Ágost lengyel király halála után felbomlott a szász-lengyel perszonálunió. 1772-ben történt Lengyelország első felosztása Poroszország, Ausztria és Oroszország között. Ekkor Bukovina északi része (Kelet-Galícia, azaz a "Galíciai és Lodomériai Királyság" részeként) Ausztriához került. 1775-ben az osztrákok és oroszok által vívott törökellenes háború eredményeként Ausztria megszerezte Moldva északi megyéjét (Suceava megye), így alakult ki Bukovina, mint önálló tartomány. 1775-ig az északi részen katonai közigazgatás működött, a résztartomány neve: Kreis Czernowitz volt. 1775-től az immár kiegészült tartomány hivatalos neve: Bukovinai Hercegség (Herzogtum Bukowina) lett. 1849. március 4-étől az Osztrák Császárság koronatartományává (Kronland) alakították.

A lakosság összetétele a sok uralomváltás miatt is vegyes képet mutatott. Délen túlnyomórészt románok, északon főleg ukránok lakták, és lakják ma is.

Etnikai térkép (1910)

Az 1910. évi (osztrák) népszámlálás szerint a tartomány lakossága 800 198 fő volt, ebből ruszin és ukrán 38,88 %, román 34,38 %, osztrák-német 21,24 %, lengyel 4,55 %, magyar 1,31 %, szlovák 0,08 %, szlovén 0,02 %, olasz 0,02 %, és kevés szerb, horvát, török, örmény, cigány.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásakor, 1918. november 28-án a tartományban élő románok kimondták az egyesülést a Román Királysággal. Ekkor a román királyi hadsereg bevonult a tartományba, de az északi rész egy ideig a nacionalista Nyugat-Ukrajnai Köztársasághoz tartozott.

Az 1919. évi Saint Germain-i békeszerződés a tartományt Romániának adta, és elkezdődött az erőszakos románosítás. 19231926 között az összes nemromán iskolát bezárták.

Bukovina felosztása 1940-ben

1940 júniusában a Szovjetunió a tartomány északi felét a Molotov–Ribbentrop-paktumon is túlterjeszkedve elfoglalta és a tagköztársaságát képező Ukrajnának adta. Miután a tengelyhatalmak 1941-ben megindították a Szovjetunió elleni háborút, az elvesztett északi rész visszakerült Romániához, de a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések értelmében újból Ukrajna része lett Csernyivci terület néven. Déli része, amely lényegében megegyezik Suceava megyével, maradt Romániánál.

Legfontosabb városai[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]