1541
| 1541 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1541 |
| Ab urbe condita | 2294 |
| Bahái naptár | -303 – -302 |
| Berber naptár | 2491 |
| Bizánci naptár | 7049 – 7050 |
| Buddhista naptár | 2085 |
| Burmai naptár | 903 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1533 – 1534 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1596 – 1597 |
| Shaka Samvat | 1463 – 1464 |
| Holocén naptár | 11541 |
| Iráni naptár | 919 – 920 |
| Japán naptár | 2201 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4237–4238 |
| Kopt naptár | 1257 – 1258 |
| Koreai naptár | 3874 |
| Muszlim naptár | 947 – 948 |
| Örmény naptár |
990 ԹՎ ՋՂ |
| Thai szoláris naptár | 2084 |
| Zsidó naptár | 5301 – 5302 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek
Évek: 1536 – 1537 – 1538 – 1539 – 1540 – 1541 – 1542 – 1543 – 1544 – 1545 – 1546
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- február 12. – A tordai országgyűlésen fegyverszünetet kötnek az erdélyi Szapolyai- és Habsburg-hívek.
- március 20. – A Fráter György hívására jött törökök Pestet ostromolják.
- április 4. – A Pestet védő cseh–magyar–osztrák sereg visszavonulásra kényszeríti a szendrői béget.
- április 24. – Saharti csata
- május 4. – Buda ostroma.
- június 1. – A magyar főurak – a kalocsai érsek, az országbíró és a horvát bán vezetésével – Regensburgban segítséget kérnek a török ellen V. Károly német-római császártól, aki viszont kitérő választ ad.
- június 19. – A török-moldvai sereg bekeríti Fogarast.
- július 10. – I. Szulejmán szultán előhada Buda alá érkezik.
- július 20. – Majláth István erdélyi vajda török fogságba esik.
- augusztus 21. – A törökök megsemmisítik a Budát ostromló osztrákokat.
- augusztus 29. – A törökök csellel elfoglalják Buda várát,[1] Török Bálint nándorfehérvári bán híres törökverőt, a gyermek király gyámját kíséretével együtt elfogják. (A magyar főúr haláláig a Héttoronyban raboskodik („Fekete leves”). Buda egészen 1686. szeptember 2-ig marad török kézen.)
- szeptember 13. – Kálvin János három év száműzetés után visszatérhet Genfbe és szabad kezet kap, hogy új alapokon megszervezze egyházát, amely vallási irányzat kálvinizmusként ismert.
- december 24. – I. Ferdinánd a 34 éves Zrínyi Miklós grófot nevezi ki Horvátország és Szlavónia bánjának.[2]
- december 29. – Ferdinánd követei és Fráter György Gyalu várában egyezséget kötnek a váradi szerződés végrehajtásáról. (Izabella magyar királyné átadja fia országrészét és a Szent Koronát, cserébe visszakapta a szepesi Szapolyai-birtokokat.)
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- augusztus eleje – Fráter György nem engedi be Budára V. Károly követeit.
- szeptember közepe – A török Pécs ostromával kísérletezik.
- az év folyamán –
- VIII. Henrik Írország királyává koronáztatja magát.[3]
- Santiago de Chile megalapítása.
- Az első európai felfedező, a spanyol Álvar Núñez Cabeza de Vaca eljut az Iguazú-vízeséshez.[4]
- Isztambulban leég a Topkapı palota régi része, majd Szulejmán felesége, Hürrem szultána áthelyezi székhelyét az új palotába. Ezzel megkezdődik a mintegy 130 évet átfogó időszak, melyet a nők szultanátusaként emlegetnek.
- nyárutó – Szulejmán szultán Buda székhellyel új vilájetet alapít, a Habsburg-konfrontációtól távolabb eső Erdélybe a csecsemő Szapolyai János Zsigmondot, a Temesközbe Perényi Pétert, a Tiszántúlra pedig Fráter Györgyöt nevezi ki formálisan oszmán szandzsákbégnek.[5]
Az év témái[szerkesztés]
1541 a tudományban[szerkesztés]
1541 az irodalomban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- El Greco, görög származású spanyol festő († 1614)
- március 25. – Francesco de’ Medici, Toscana nagyhercege († 1587)
Halálozások[szerkesztés]
- június 1. – Zárai Jeromos diplomata és katona, Buda ostroma közben hal meg (* ?)
- június 26. – Francisco Pizarro, Peru meghódítója (* 1478 körül)
- augusztus 25. – Wilhelm von Roggendorf osztrák generális (* 1481)
- szeptember 24. – Paracelsus orvos, csillagjós (* 1493)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fodor Pál: Szulejmán szultán és magyarországi hódításai. Oszmán emlékezet a 16–17. században. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 27. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 7. p., ISSN 0865-6347
- ↑ Morgan, Hiram: Ír felkelés Erzsébet ellen. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 78. p. – 2017. augusztus
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 382. oldal
- ↑ B. Szabó János: Több is veszett Mohácsnál?. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 31. p. – 2017. augusztus
A Wikimédia Commons tartalmaz 1541 témájú médiaállományokat.