Orvos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye)

Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.

Története[szerkesztés]

A gyógyítás, orvoslás története egyidős az emberiség történetével. Orvosi feladatokat már a varázslók is elláttak az őskori emberek közösségeiben.

Az ókori társadalomban a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkező – ezért a lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.

Az ókori Görögországban is világi orvoslás alakult ki. Csak a megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Hippokratész volt az első orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlődésének ellenére – még ma is érvényes. Hivatásuk megkezdése előtt az ókori orvosoknak a hippokratészi eskünek nevezett orvosi esküt kellett letenniük.

Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlődött. A középkor azonban Európában megtorpanást, sőt visszaesést hozott[forrás?]. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom. Így volt ez Magyarországon is, ahol csupán a 19. század óta követelik meg a sebészektől, hogy diplomával rendelkezzenek. Ezt megelőzően, képzetlen személyek, úgynevezett felcserek, valamint borbélyok látták el a sebészeti teendőket.

A tevékenység szabályozása[szerkesztés]

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon orvosi gyakorlatot csak az folytathat, aki felvetette magát az orvosok országos nyilvántartásába, és az erről szóló igazoló okmánnyal rendelkezik. Az a személy, aki külföldön szerzett diplomát, csak akkor vehető fel a nyilvántartásba, ha a diplomáját a magyarországi orvostudományi egyetemek elfogadják, vagy ha azt honosítás (nosztrifikáció) útján érvényesítteti.

Orvosi rendtartás[szerkesztés]

Orvosi eskü[szerkesztés]

Az orvosi eskü szövege Magyarországon:

Én …………….. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a …………. Orvostudományi Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.

Orvosi titoktartás[szerkesztés]

Munkakörök az Egészségügyért felelős Minisztérium irányítása alatti közalkalmazott esetében, ha nem oktató (356/2008 Korm. rend.)[szerkesztés]

orvos: általános orvosi diploma

szakorvos: általános orvosi diploma + szakvizsga

Beosztások (Intézményi hatáskör)[szerkesztés]

alorvos

adjunktus

főorvos

laboratórium-vezető

osztályvezető

részlegvezető

igazgató

Szakterületek képviselői[szerkesztés]

  • Addiktológus: az addiktológia szakorvosa és kutatója, a szenvedélybetegségekkel foglalkozik
  • Allergológus: az allergológia szakorvosa és kutatója
  • Andrológus: az andrológia szakorvosa, a férfiak nemi életének problémáival foglalkozik
  • Aneszteziológus: altatóorvos, az anesztézia szakorvosa, altat és érzéstelenít
  • Angiológus: az angiológia szakorvosa, az erek betegségeit gyógyítja
  • Audiológus: a hallás javításával foglalkozó szakorvos
  • Antropológus: az antropozófus orvoslás szakorvosa
  • Állatorvos: az állatgyógyászat szakorvosa
  • Bakteriológus: a bakteriológia területén tevékenykedő kutató
  • Balneológus: a balneológia szakorvosa
  • Citopatológus: a citológia területén tevékenykedő kutató, női rákbetegségek kutatására specializálódott orvos[1][2]
  • Diabetológia szakorvosa-A cukorbetegség kutatója
  • Dermatológus: a bőrgyógyászat szakorvosa
  • Embriológus: az embriológia területén tevékenykedő kutató
  • Endokrinológus: az endokrinológia szakorvosa, a belső elválasztású szervek betegségeit gyógyítja
  • Enzimológus: az enzimológia területén tevékenykedő kutató
  • Epidemiológus: az epidemiológia területén tevékenykedő kutató
  • Farmakológus:gyógyszerészeti kutató, a gyógyszerek élő szervezetekre gyakorolt hatását vizsgálja, kísérletez, gyógyszereket fejleszt, a gyógyszerésszel együttműködik.
  • Fiziológus: a fiziológia orvosa
  • Foniáter: Hangképző,a hang és gége kutatója és beszédzavar fejlesztő orvosa.[3]
  • Gasztroenterológus: a gasztroenterológia szakorvosa, a gyomor és a belek betegségeit gyógyítja
  • Gerontológus: a gerontológia területén tevékenykedő kutató
  • Genetikus: A humángenetika kutató orvosa.
  • Ginekológus: a nőgyógyászat szakorvosa
  • Hematológus: a hematológia szakorvosa, a vér betegségeit gyógyítja
  • Hepatológus: a hepatológia szakorvosa
  • Hisztológus: szövettanász, a különböző szövetek mikroszkopikus jellemzésével foglalkozik
  • Higiénikus orvos: A Leningrádi egyetemen, higiénikus orvos szakon végzett orvos, melynek a feladata a kórházak mindennapi higiéniájának fenntartása, a fertőző betegek nyilvántartása és inkubálása. A kibontakozó járványok elnyomása.[4] Szoros kapcsolatban áll az epidemológiával és a népegészségüggyel.
  • Hipertonológus: Szakterülete a Hipertonológia. A hipertonológus feladata a magas vérnyomás diagnózis felállítása, annak kezelése, a vérnyomás okozta károsodások diagnosztizálása, a szövődmények kezelésének összehangolása.
  • Homeopatológus/Homeopata/Homeopatás orvos: a homeopátia kutatója, homeopátiás gyógyszerkészítményeket állít elő, kísérletez, gyógyszereket fejleszt ki
  • Immunológus: az immunológia szakorvosa, azokkal a folyamatokkal foglalkozik, ahogyan a szervezet a biológiai értelemben vett integritását megőrzi és az idegennek felismert anyagok ellen védekezik.
  • Infektológus: Az infektológia szakterületével foglalkozó orvos,Az infektológia területéhez tartozik a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok ismerete, a betegségek kialakulásának, diagnosztizálásának, gyógyításának és megelőzésének tudománya, melynek keretében a vakcinációra és az oltásokra kell gondolnunk. Az infektológia szoros kapcsolatban áll a járványtannal (epidemológia) és a fertőző betegségek megelőzésére irányuló tisztántartás, fertőtlenítés, sterilizálás szakterületével, a higiéniával.[5]
  • Kardiológus: a kardiológia szakorvosa, a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozik
  • Kineziológus: a kineziológia szakorvosa, a mozgásszervekkel és azok betegségeivel foglalkozik
  • Kínai orvos: a hagyományos kínai népi gyógyászattal[6] foglalkozó szakorvos
  • Kraniológus: a kraniológia kutatója, az emberi koponya rendszeres tudományos vizsgálatával foglalkozik
  • Laringológus: a gégészet szakorvosa
  • Lipidológus: a zsíranyagcsere kutatója, szakorvosa
  • Mikológus: a gombákkal, ill. a gombásodás problémáival foglalkozó szakember
  • Mikrobiológus orvos: A betegségek klinikai mikrobiológiai részén kutató szakorvosok, melyek például az ELISA- teszttel végeznek vizsgálatokat.[7]
  • Miológus: az izmok betegségeit gyógyító szakorvos
  • Narkológus: a pszichoaktív szerek hatását kutató, ill. a drogfüggőség megszüntetésével foglalkozó szakember
  • Nefrológus: a vese betegségeit gyógyító szakorvos
  • Neonatológus: Szülészorvos, a szülészet, az egészséges és a rendellenességgel született újszülöttek kórtanával foglalkozik.[8]
  • Neurológus: Ideggyógyász, szakterülete a neurológia
  • Nephrológus- Vesekutató, vese gyógyítója.
  • Neurofiziológus: az idegrendszer kutató szakorvosa
  • Neuropatológus: A neuropatológia szakorvosa.
  • Neurosonologia szakorvosa: Idegkutató
  • Neurointerverzia orvosa: A Neurointervenció különböző idegrendszeri érbetegségek és egyes gerincbetegségek minimálisan invaziv kezelésével foglalkozik. E tevékenység általános jellemzője, hogy Rtg sugár segítségével az érrendszeren, vagy közvetlenül a test felszínen keresztül de sebészi feltárás nélkül képes a betegséget megközelíteni és kezelni.[9]
  • Nukleáris medicina: Az izotópdiagnosztikával dolgozó orvos, aki a radioaktív készítményekkel gyógyítási ill. kutatási (például a test vizsgálatára) használ.
  • Obezitológus: az obezitológia területén tevékenykedő szakember, aki a kóros elhízás okait, gyógymódjait kutatja
  • Odontológus: Fogorvos
  • Oftalmológus: Szemész
  • Onkológus: a rákbetegséget gyógyító szakorvos
  • Ortopédus: a mozgásszervek betegségeinek szakorvosa
  • Oszteológus: a csontok betegségeit kutató szakorvos, a csontkovácsolás is a szakerületéhez tartozik.[10]
  • Otológus: Fülész
  • Otorinolaringológus: Fül-orr-gégész
  • Ortodontológus: Fogszabályozó szakorvos
  • Oxiológus: sürgősségi ellátást végző szakorvos, lásd oxiológia
  • Palliatív orvos: A palliatív orvoslás szakembere, gyógyíthatatlan betegek életmeghosszabbításával foglalkozik.[11]
  • Parodontológus: A fogággyal, illetve a fog körüli tartószövetek megbetegedéseivel foglalkozó fogszakorvos.
  • Parazitológus: a parazitológia területén tevékenykedő kutató
  • Patológus: a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik, szakterülete a patológia.
  • Podológus: a láb betegségeit gyógyító szakorvos
  • Proktológus: a végbél betegségeit gyógyító szakorvos
  • Pszichiáter: elmegyógyász, a pszichiátria szakorvosa
  • Pszichoterapeuta:Lélekgyógyász,a pszichoterápia[12] szakorvosa
  • Pulmonológus: Tüdőgyógyász
  • Radiológus: a radiológia területén kutató,a röntgenfelvételekkel foglalkozó szakorvos
  • Reflexológus: Természetgyógyász, a reflexológia szakértője, aki masszázzsal, egyes pontok nyomásával próbál gyógyítani
  • Reumatológus: egyes ízületi betegségeket gyógyító szakorvos, a reumatológia szakértője
  • Rinológus: az orr betegségeit gyógyító szakorvos
  • Sebész szakorvos: A sebészet szakorvosa, szakosodásától függ a szakterülete.
  • Sugárterapeuta: Az onkológia egy szakterületén szakosodott orvos, sugárkezelést hajt végre a daganatos betegeken.
  • Szerológus: a szerológia kutatója
  • Szexológus: a nemi élet problémáival foglalkozó szakorvos
  • Sztomatológus: Szájsebész
  • Transzfuziológia szakorvos:A vérátömlesztéssel, annak során bekövetkező illetve esetlegesen fellépő kedvezőtlen reakciók vizsgálatával foglalkozó hematológiai szakorvos.
  • Traumatológus: Az traumatológia szakorvosa.
  • Teratológus: fejlődési rendellenességekkel, torzszülöttekkel foglalkozó szakorvos.http://teratologia.szojelentese.com/
  • Toxikológus: vegyszerekkel és azoknak az élő szervezetre gyakorolt hatásával, mérgezésekkel foglalkozik, szakterülete a toxikológia
  • Trichológus : a haj és a hajas fejbőr betegségeivel foglalkozik
  • Urológus: a húgyutak betegségeit gyógyító szakorvos
  • Virológus: a virológia területén tevékenykedő kutató
  • Háziorvos
  • Üzemorvos
  • Gyermekorvos
  • Orvostörténész
  • Tisztiorvos
  • Katonaorvos
  • Sportorvos
  • Belgyógyász
  • Igazságügyi orvos[13]
  • Iskolaorvos
  • Repülőorvos[14]
  • Társadalom orvos-járványok megelőzésében dolgozó orvos
  • Halottvizsgálati szaktanácsadó orvos[15]

Oktatási[szerkesztés]

Az oktatás hagyományosan az orvosi egyetemek feladata. A középkorban viszonylag korán elkülönült az orvoslás más tudományoktól, gyakorlati fontossága miatt. A sebészet a középkor elején sok esetben nem képezte az orvosi tananyag részét . Magyarországon a mai Semmelweis Egyetem jogelődjét 1769-ben alapították Kolozsvárott. Jelenleg négy Orvostudományi Egyetem működik az országban: a budapesti, a debreceni, a szegedi és a pécsi. Eredetileg tanszékekre oszlottak az egyetemek, később elkülönültek a fogászati, gyógyszerészi, védőnői, szűkebb értelemben vett orvosi és egészségtudományi karok. A curriculum négy blokkra oszlik:

  1. az alapozó tárgyak az első két évben: biokémia, anatómia, élettan stb.
  2. preklinikai tárgyak: például a patológia a harmadik évben.
  3. klinikai tárgyak a negyedik és az ötödik évben.
  4. szigorlói szakasz a hatodik évben.

Kutatóintézeti[szerkesztés]

Közegészségügyi[szerkesztés]

Szervezési[szerkesztés]

Orvosi bizonyítvány[szerkesztés]

Orvosi felelősség[szerkesztés]

Orvosi műhiba[szerkesztés]

Orvosképzés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]