Ugrás a tartalomhoz

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orvosi Nobel-díj (The Nobel Prize in Physiology or Medicine)
Díjazottaz orvostudomány vagy a fiziológia kiemelkedő művelői
Szervezet neveKarolinska Intézet Nobel-közgyűlése
SzékhelyStockholm
NévadóAlfred Bernhard Nobel
Alapítás éve1895
Országsvéd Svédország
Díjátadás
Első díjátadás1901
Legutóbbi díjátadás2024
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj témájú médiaállományokat.

A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok névsora. A díjat Alfred Bernhard Nobel alapította, minden évben átadják.

1901–1909

[szerkesztés]
Év Név Téma
1901 Emil von Behring (Németország) „a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért”
1902 Ronald Ross (UK) „a malária kutatásáért”
1903 Niels Ryberg Finsen (Dánia) „a bőr-tbc (lupus vulgaris) fényterápiájának kifejlesztéséért”
1904 Ivan Petrovics Pavlov (Oroszország) „az emésztőrendszer fiziológiájának kutatásáért”
1905 Robert Koch (Németország) „a tuberkulózis baktériumának felfedezéséért”
1906 Camillo Golgi (Olaszország), Santiago Ramón y Cajal (Spanyolország) „az idegrendszer”
1907 Alphonse Laveran (Franciaország) „a véglények okozta betegségek kutatásáért”
1908 Ilja Iljics Mecsnyikov (Oroszország), Paul Ehrlich (Németország) megosztva „az immunrendszer vizsgálatáért”
1909 Emil Theodor Kocher (Németország) „a pajzsmiriggyel kapcsolatos vizsgálataiért”

1910–1919

[szerkesztés]
Év Név Téma
1910 Albrecht Kossel (Németország) „sejtbiológiai kutatásaiért, különös tekintettel a fehérjékre és a nukleinsavakra”
1911 Allvar Gullstrand (Svédország) „a szem optikai rendszerével kapcsolatos vizsgálataiért”
1912 Alexis Carrel (Franciaország) „a vérerek, érsebészet és szervátültetési kutatásaiért"
1913 Charles Richet (Franciaország) „az anafilaxia felfedezéséért”
1914 Bárány Róbert (Osztrák–Magyar Monarchia) „a belső fül vesztibuláris apparátusának (egyensúlyszervének) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”
1915 Nem ítélték oda.
1916 Nem ítélték oda.
1917 Nem ítélték oda.
1918 Nem ítélték oda.
1919 Jules Bordet (Belgium) „az immunrendszer komplementer rendszerének felfedezéséért”

1920–1929

[szerkesztés]
Év Név Téma
1920 August Krogh (Dánia) „a tüdő gázanyagcsere folyamatának vizsgálatáért”
1921 Nem ítélték oda.
1922 Archibald Hill (UK), Otto Fritz Meyerhof (Németország) megosztva „az izomanyagcserében szerepet játszó kémiai folyamatok vizsgálatáért, különösen az izom oxigénfelhasználása és tejsavtermelése közötti összefüggés felismeréséért”
1923 Frederick Banting, John James Rickard Macleod (Kanada) megosztva „az inzulin felfedezéséért”
1924 Willem Einthoven (Hollandia) „az elektrokardiográfia kifejlesztéséért”
1925 Nem ítélték oda.
1926 Johannes Fibiger (Dánia) „azon felfedezéséért, hogy a rák mesterségesen előidézhető”
1927 Julius Wagner-Jauregg (Ausztria) „a paralízis és hátgerincsorvadás elleni malárialáz-kezelés felfedezéséért”
1928 Charles Nicolle (Franciaország) „a tífusz ellen végzett munkááért”
1929 Christiaan Eijkman (Hollandia), Sir Frederick Gowland Hopkins (UK) megosztva „különböző vitaminok felfedezéséért”

1930–1939

[szerkesztés]
Év Név Téma
1930 Karl Landsteiner (Ausztria) „az emberi vércsoportok felfedezéséért”
1931 Otto Heinrich Warburg (Németország) „a sejtlégzés vizsgálata során elért eredményeiért”
1932 Sir Charles Scott Sherrington, Edgar Douglas Adrian (UK) megosztva „az idegsejtek működésének kutatásáért, többek között annak felismeréséért, hogy erősebb inger magasabb frekvenciájú idegi impulzusokat okoz”
1933 Thomas Hunt Morgan (USA) „a kromoszómák átöröklésben játszott szerepének felfedezéséért”
1934 George Whipple, George Minot, William Parry Murphy (USA) megosztva „a vészes vérszegénység elleni májterápia kifejlesztéséért”
1935 Hans Spemann (Németország) „az élő szervezetek korai fejlődési szakaszával kapcsolatos kutatásaiért”
1936 Sir Henry Hallett Dale (UK), Otto Loewi (Ausztria) megosztva „az idegingerületek kémiai átvitelével kapcsolatos kutatásaiért”
1937 Szent-Györgyi Albert (Magyarország) „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”
1938 Corneille Heymans (Belgium) „annak felismeréséért, hogy a légzés szabályozásában döntő szerepet játszanak a nyaki verőérhez és a szívből kivezető aortaívhez kapcsolódó érzékszervek”
1939 Gerhard Domagk (Németország) „a prontozil, az első szulfonamid alapú gyógyszer antibakteriális hatásának felfedezéséért”

1940–1949

[szerkesztés]
Év Név Téma
1940 Nem ítélték oda.
1941 Nem ítélték oda.
1942 Nem ítélték oda.
1943 Henrik Dam (Dánia), Edward Adelbert Doisy (USA) megosztva „a K-vitamin és kémiai szerkezetének felfedezéséért”
1944 Joseph Erlanger, Herbert Spencer Gasser (USA) megosztva „a különböző típusú idegszövetek felfedezéséért”
1945 Sir Alexander Fleming, Ernst Boris Chain, Sir Howard Florey megosztva „a penicillin és fertőző betegségeket gyógyító hatásának felfedezéséért”
1946 Hermann Joseph Muller (USA) „a röntgensugárzás mutációt kiváltó hatásának felfedezéséért”
1947 Carl Ferdinand Cori, Gerty Cori (USA), Bernardo Houssay (Argentína) megosztva „agyalapi mirigy hormonjainak az állatok vércukorszint-szabályozásában betöltött szerepének felfedezéséért”
1948 Paul Hermann Müller (Svájc) „a DDT rovarirtó felfedezéséért”
1949 megosztva Walter Rudolf Hess (Svájc) „annak a szerepnek a felfedezéséért, amelyet az agy bizonyos részei játszanak a belső szervek működésének meghatározásában és koordinálásában”
António Egas Moniz (Portugália) „a prefrontális leukotómia terápiás bevezetéséért”

1950–1959

[szerkesztés]
Év Név Téma
1950 Edward Calvin Kendall (USA), Tadeus Reichstein (Svájc), Philip Showalter Hench (USA) megosztva „a mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért”
1951 Max Theiler (Dél-afrikai Köztársaság) „a sárgaláz elleni oltás kifejlesztéséért”
1952 Selman Waksman (USA) „az első, tbc ellen hatásos antibiotikum (sztreptomicin) felfedezéséért”
1953 megosztva Fritz Albert Lipmann (USA) „a koenzim-A felfedezéséért és kutatásáért”
Hans Krebs (UK) „a citromsav-ciklus felfedezéséért”
1954 John Franklin Enders, Thomas Huckle Weller, Frederick Chapman Robbins (USA) megosztva „a járványos gyermekbénulás vírusának különböző szövetekben való kitenyésztéséért”
1955 Hugo Theorell (Svédország) „az oxidációs enzimek hatócsoportjának tanulmányozása során elért eredményeiért”
1956 André Frédéric Cournand (USA), Werner Forßmann (Nyugat-Németország), Dickinson W. Richards (USA) megosztva „a szív katéterezésének feltalálásáért és a vérkeringési rendszer kóros elváltozásainak kutatásáért”
1957 Daniel Bovet (Olaszország) „annak felfedezéséért, hogy egyes kémiai szerek, mint az antihisztamin gátolják az allergiás reakciókat”
1958 George Wells Beadle, Edward Lawrie Tatum, Joshua Lederberg (USA) megosztva „annak felfedezéséért, hogy az anyagcsere egyes lépései genetikailag meghatározottak”
1959 Severo Ochoa (Spanyolország)/(USA), Arthur Kornberg (USA) megosztva „az RNS és a DNS szintetizálásáért”

1960–1969

[szerkesztés]
Év Név Téma
1960 Sir Frank Macfarlane Burnet (Ausztrália), Peter Medawar (UK) megosztva „annak felfedezéséért, hogy tanulja meg a magzat immunrendszere megkülönböztetni a saját és az idegen szöveteket”
1961 Békésy György (Magyarország)/(USA) „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”
1962 Francis Crick (UK), James D. Watson (USA), Maurice Wilkins (Új-Zéland)/(UK) megosztva „a DNS molekuláris szerkezetének felfedezéséért”
1963 Sir John Carew Eccles (Ausztrália), Alan Lloyd Hodgkin, Andrew Huxley (UK) megosztva „a kémiai úton történő ingerületátvitel és annak gátlása az idegsejtekben kutatásáért”
1964 Konrad Emil Bloch (USA), Feodor Lynen (Nyugat-Németország) megosztva „a koleszterin és a zsírsavak anyagcserében játszott szerepének kutatásáért”
1965 François Jacob, André Michel Lwoff, Jacques Monod (Franciaország) megosztva „az üzenetközvetítő RNS, riboszómák és egyes gének más gének által való kontrollálásának felfedezéséért”
1966 megosztva Francis Peyton Rous (USA) „daganatot okozó vírusok felfedezéséért”
Charles Brenton Huggins (USA) „a prosztatarák hormonkezelésének felfedezéséért”
1967 Ragnar Granit (Finnország)/(Svédország), Haldan Keffer Hartline, George Wald (USA) megosztva „a szemben található fényérzékelő sejtek különböző típusainak és működésüknek leírásáért”
1968 Robert W. Holley (USA), Har Gobind Khorana (India), Marshall Warren Nirenberg (USA) megosztva „annak leírásááért, hogy a sejtmag genetikai alkotóelemei miként irányítják a fehérjeszintézist”
1969 Max Delbrück, Alfred Hershey, Salvador Luria (USA) megosztva „a vírusok genetikájának és szaporodásának kutatásáért”

1970–1979

[szerkesztés]
Év Név Téma
1970 Sir Bernard Katz (UK), Ulf von Euler (Svédország), Julius Axelrod (USA) megosztva „az idegingerület működésének tanulmányozásáért”
1971 Earl W. Sutherland, Jr. (USA) „a hormonok hatásmechanizmusának felfedezéséért”
1972 Gerald M. Edelman (USA), Rodney Robert Porter (UK) megosztva „az antitestek kémiai szerkezetének felfedezéséért”
1973 Karl von Frisch (Nyugat-Németország), Konrad Lorenz (Ausztria), Nikolaas Tinbergen (UK) megosztva „az állatok társas viselkedésének kutatásáért, különös tekintettel a méhek „táncnyelvére” és a fiatal madarak anyjukhoz való kötődésére”
1974 Albert Claude, Christian de Duve (Belgium), George Emil Palade (USA) megosztva „az élő sejt alkotórészeinek elkülönítésére és elemzésére szolgáló módszerek kifejlesztésért”
1975 David Baltimore (USA), Renato Dulbecco (Olaszország)/(USA), Howard Martin Temin (USA) megosztva „a daganatot okozó vírusoknak a sejtek örökítőanyagára való hatásának leírásáért”
1976 megosztva Baruch Samuel Blumberg (USA) „a hepatitis B vírus felfedezéséért”
Daniel Carleton Gajdusek (USA) „a kannibalizmus okozta kuru betegség leírásáért”
1977 megosztva Roger Guillemin, Andrew Schally (USA) „az agy által termelt peptid hormonokkal végzett munkájáért”
Rosalyn Sussman Yalow (USA) „az antitesteket használó peptid hormonok mérésére alkalmas Yalow–Berson-módszer kifejlesztéséért”
1978 Werner Arber (Svájc), Daniel Nathans, Hamilton O. Smith (USA) megosztva „a molekuláris biológia területén elért eredményeikért”
1979 Allan McLeod Cormack (USA), Godfrey Hounsfield (UK) megosztva „a komputertomográfia kifejlesztéséért”

1980–1989

[szerkesztés]
Év Név Téma
1980 Baruj Benacerraf (Venezuela), Jean Dausset (Franciaország), George D. Snell (USA) megosztva „a szövet-összeférhetőségi génkomplex felfedezéséért, melynek segítségével az immunrendszer képes megkülönböztetni a saját és az idegen szervezetek molekuláit”
1981 Roger W. Sperry, David Hunter Hubel (USA), Torsten Wiesel (Svédország) megosztva „az agyi féltekék eltérő funkcióinak tanulmányozásáért”
1982 Sune Bergström, Bengt Samuelsson (Svédország), John Robert Vane (UK) megosztva „a prosztaglandin felfedezéséért”
1983 Barbara McClintock (USA) „annak felfedezéséért, hogy egyes gének az örökletes anyagon belül bárhová képesek áthelyeződni”
1984 Niels Kaj Jerne (Dánia), Georges J. F. Köhler (Nyugat-Németország), César Milstein (Argentína)/(UK) megosztva „az immunrendszer specifikus szabályozó mechanizmusának és felépítésének, valamint a monoklonális ellenanyagok termelési elvének felfedezéséért”
1985 Michael Stuart Brown, Joseph L. Goldstein (USA) megosztva „a koleszterin anyagcsere rendszerének leírásáért”
1986 Stanley Cohen (USA), Rita Levi-Montalcini (Olaszország)/(USA) megosztva „élő szervezetben termelődő, az ideg- és a hámszövet fejlődését befolyásoló anyagok kutatásáért”
1987 Tonegava Szuszumu (Japán) „az ellenanyagok sokféleségét lehetővé tevő genetikai mechanizmust felismeréséért”
1988 megosztva Sir James W. Black (USA) „a béta receptor blokkolók és a hisztamin-2 receptor blokkoló felfedezéséért”
Gertrude B. Elion (USA) „a rákkezelésben és a transzplantációs kilökődés megakadályozása miatt használt gyógyszerek kifejlesztéésért”
George H. Hitchings (USA) „különböző antibiotikumok kifejlesztéésért”
1989 John Michael Bishop, Harold E. Varmus (USA) megosztva „a celluláris onkogének felfedezéséért”

1990–1999

[szerkesztés]
Év Név Téma
1990 Joseph Edward Murray, Edward Donnall Thomas (USA) megosztva „a szerv- és sejttranszplantáció témájában végzett kutatásokért”
1991 Erwin Neher, Bert Sakmann (Németország) megosztva „a sejtmembránban található ioncsatornák vizsgálatáért”
1992 Edmond H. Fischer (Svájc)/(USA), Edwin G. Krebs (USA) megosztva „a megfordítható fehérjefoszforizáció felfedezéséért”
1993 Richard J. Roberts (UK), Phillip Allen Sharp (USA) megosztva „a génkutatásban elért eredményeikért”
1994 Alfred G. Gilman, Martin Rodbell (USA) megosztva „a G-fehérjék szerepének felderítéséért, illetőleg azonosításáért”
1995 Edward B. Lewis (USA), Christiane Nüsslein-Volhard (Németország), Eric F. Wieschaus (USA) megosztva „a korai embrionális fejlődés genetikai ellenőrzésének területén tett felfedezéseikért”
1996 Peter C. Doherty (Ausztrália), Rolf M. Zinkernagel (Svájc) megosztva „annak leírásáért, hogyan használják a nyiroksejtek a szövet-összeférhetőségi génkomplex (major histocompatibility complex – MHC) molekulákat a vírusok felismerésére és elpusztítására”
1997 Stanley B. Prusiner (USA) „a prionok (fertőző fehérjerészecskék) felfedezésért”
1998 Robert F. Furchgott, Louis J. Ignarro, Ferid Murad (USA) megosztva „annak felfedezéésért, hogy a nitrogén-monoxid a szervezet ingerületközvetítő molekulája”
1999 Günter Blobel (USA) „azoknak a molekulán belüli jelzéseknek a felfedezéséért, amelyek a fehérjéknek a sejthártyán keresztüli vándorlását és a sejten belüli elhelyezkedését vezérlik”

2000–2009

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Téma
2000 Arvid Carlsson Svédország „annak bizonyításáért, hogy a dopamin felelős az agyban az idegsejtek közti jelátvitelért, és csökkenése Parkinson-kórhoz vezet”
Paul Greengard USA „annak felfedezéséért, hogyan befolyásolják a neurotranszmitterek az agyműködést, és hogyan aktiválják a DARPP-32 nevű központi molekulát”
Eric R. Kandel „a hosszú és rövid távú emlékezet működésének molekuláris szintű leírásáért”
2001 Leland H. Hartwell USA „a ciklin és a ciklin-dependens kináz, a sejtciklus szabályozása molekuláinak felfedezéséért”
Tim Hunt UK
Paul Nurse
2002 Sydney Brenner Dél-Afrikai Köztársaság „a szervfejlődés génszabályozásának és a programozott sejthalálnak kutatásában elért eredményeikért”
H. Robert Horvitz USA
John E. Sulston UK
2003 Paul Lauterbur USA „a mágneses magrezonanciás képalkotás (MRI) terén tett felfedezéseikért”
Peter Mansfield UK
2004 Linda Buck USA „a szaglósejtek és a szaglórendszer működésének leírásáért”
Richard Axel
2005 Barry Marshall Ausztrália „felfedezték a gyomorfekély és nyombélfekély okozóját: egy baktériumot, nevezetesen a Helicobacter pylorit"
Robin Warren
2006 Andrew Fire USA „az RNS-interferencia felfedezéséért”
Craig Mello
2007 Mario Capecchi USA „a magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezéseikért”
Martin Evans UK
Oliver Smithies USA
2008 Harald zur Hausen Németország „a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrákot okozó hatásának feltárásért”
Françoise Barré-Sinoussi Franciaország „az AIDS-et okozó HIV felfedezéséért”
Luc Montagnier Franciaország
2009 Elizabeth Blackburn USA/Ausztrália „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”
Carol W. Greider USA
Jack W. Szostak USA

2010–2019

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Téma
2010 Robert Geoffrey Edwards UK „az In Vitro Fertilisation-nak (IVF, a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszere) fejlesztéséért”
2011 Ralph Steinman Kanada/USA „a dendritikus sejtekkel kapcsolatos munkásságáért”
Bruce Beutler USA „a természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért”
Jules Hoffmann Franciaország
2012 John B. Gurdon UK „a felfedezésért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható”[1][2]
Jamanaka Sinja Japán
2013 James Rothman USA „a vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásaik hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben”[3][4]
Randy Schekman
Thomas Südhof Németország
2014 John O’Keefe USA „Az agy helymeghatározó rendszere sejtjeinek felfedezéséért”[5][6][7]
May-Britt Moser Norvégia
Edvard Moser
2015 William C. Campbell Írország „A fonálféreg-fertőzések új szemléletű kezelésének felfedezéséért”[8][9][10][11][12]
Ómura Szatosi Japán
Tu Ju-ju Kína „Új maláriaellenes terápia kifejlesztéséért”
2016 Ószumi Josinori Japán „Az autofágia mechanizmusának felfedezéséért”[13][14]
2017 Jeffrey C. Hall USA „A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért”[15]
Michael Rosbash
Michael W. Young
2018 James P. Allison USA „A rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért”[16]
Hondzso Taszuku Japán
2019 William Kaelin USA „Az élet alkalmazkodóképességének kutatásáért”[17]
Gregg Semenza
Peter Ratcliffe UK

2020–2029

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Téma
2020 Harvey J. Alter USA „A Hepatitis C vírus felfedezéséért"[18][19]
Michael Houghton UK
Charles M. Rice USA
2021 David Julius USA „Az érzékelés és az idegpályák kapcsolatának felfedezéséért”[20][21]
Ardem Patapoutian USA/Libanon
2022 Svante Pääbo Svédország „Az evolúciós genetika területén elért eredményeiért"[22]
2023 Karikó Katalin USA/Magyarország „A módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését”[23]
Drew Weissman USA
2024 Viktor Ambros USA "A mikro-RNS felfedezéséért és a génszabályozásban betöltött szerepének meghatározásáért"[24]
Gary Ruvkun USA
2025 Mary E. Brunkow USA „A perifériás immuntolerancia felfedezéséért”[25]
Fred Ramsdell
Shimon Sakaguchi Japán

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fiziológiai_és_orvostudományi_Nobel-díj&oldid=28566478”