Feodor Lynen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feodor Lynen
Feodor Lynen with pipette.jpg
Született 1911. április 6.
München
Elhunyt 1979. augusztus 6. (68 évesen)
München
Ország Németország
Foglalkozása biokémikus
Iskolái Lajos Miksa Egyetem
Díjak orvostudományi Nobel-díj (1964)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Feodor Lynen témájú médiaállományokat.

Feodor Felix Konrad Lynen (München, 1911. április 6.- München, 1979. augusztus 6.) német biokémikus. 1964-ben Konrad Blochhal közösen orvostudományi Nobel-díjban részesült a koleszterin és a zsírsavak metabolizmusában végzett kutatásaiért.

Tanulmányai[szerkesztés]

Feodor Lynen 1911. április 6-án született Münchenben. Apja, Wilhelm Lynen a Müncheni Műszaki Főiskola gépészmérnökeit oktatta, anyja Frieda Lynen (leánykori nevén Prym) Gustav Prym gyáros lánya volt. Feodor hetedik volt nyolc gyermekük közül. Az elemi és középiskolát (a Luitpold-Gymnasiumot) szülővárosában végezte el. Mikor bátyja létrehozott egy kis vegyészeti laboratóriumot az otthonukban, Feodort érdekelni kezdte a kémia és az érettségi után 1930-ban a Müncheni Egyetemen kémiát kezdett tanulni. Egyik tanára Heinrich Otto Wieland volt, aki 1927-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Lynen nála írta szakdolgozatát a gyilkos galóca méreganyagainak analíziséből. 1937-ben PhD fokozatot szerzett.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Lynen 1942-ben kezdett el oktatni a Müncheni Egyetemen. 1947-ben docensi, 1953-ban pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Egy évvel később ő lett az igazgatója a Max-Planck-Institut für Zellchemie-nek, a Max Planck Intézet sejtkémiai fiókintézetének, melyet Otto Warburg és Otto Hahn az ő számára hozott létre; eközben folytatta oktatómunkáját is.

Lynen kutatási területe a szervezet anyagcseréje, azon belül a koleszterin és a zsírsavak lebontása és szintézise volt. Ő fedezte fel, hogy a koleszterin bioszintézisének kiinduló anyaga az acetil-koenzim A (melynek tisztázta a szerkezetét), melyből az első lépésben acetoacetil-koenzim A keletkezik. Szintén Lynen tisztázta a biotin, a B7-vitamin szerepét a zsírsavszintézisben.

Lynen együttműködött a németországi zsidó származású Konrad Blochhal, aki a 30-as években kivándorolt az Egyesült Államokba és hozzá hasonlóan a koleszterin metabolizmusát kutatta. Miután világossá vált, hogy a magas koleszterinszintnek köze lehet az érelmeszesedés (és ezen keresztül a szívinfarktus és agyvérzés) kialakulásához, a Nobel-díj-bizottság[1] 1964-ben Lynennek és Blochnak ítélte oda az orvostudományi Nobel-díjat.

Díjai[szerkesztés]

Feodor Lynen sírja

A Nobel-díjon felül Feodor Lynen a következő elismerésekben részesült:

1972-től ő volt a Német Kémikusok Társaságának elnöke, 1975-től pedig ő vezette az Alexander von Humboldt Alapítványt.

Családja[szerkesztés]

Feodor Lynen tanárának, Heinrich Wielandnak lányát, Eva Wielandot vette feleségül (1934. május 14-én). Öt gyermekük született: Peter, Annamarie, Susanne, Heinrich és Eva-Maria Lynen.

Feodor Lynen 1979. augusztus 6-án halt meg Münchenben, hat héttel értágulat-műtétjét követően.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helyesen: Nobel-díj-bizottság – MK: Nobel-díj-bizottság. e-nyelv.hu, 2015. április 24. „Osiris-Helyesírás, 135.”

Források[szerkesztés]