Szent-Györgyi Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent-Györgyi Albert
1950-ben
1950-ben
Életrajzi adatok
Született 1893. szeptember 16.
Budapest
Elhunyt 1986. október 22. (93 évesen)
Woods Hole, (Massachusets), Amerikai Egyesült Államok
Ismeretes mint a C-vitamin felfedezője
a citrátkör kutatója
Nemzetiség magyar
Állampolgárság osztrák-magyar, magyar, svéd, amerikai[1]
Házastárs Demény Kornélia
(h. 1917–1938)[2]
Borbíró Márta
(h. 1941–1963)
Susan Wichterman
(h. 1965–1968)
Marcia Houston
(h. 1975–1986)
Gyermekek Szent-Györgyi Nelli (1918–1969)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Cambridge Egyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Kar
Pályafutása
Szakterület orvostudomány, biokémia
Kutatási terület C-vitamin
citrátkör
Izombiokémia
rákkutatás
Jelentős munkái Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (1937)
Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health and Disease (1939)
Muscular Contraction (1947)
Bioenergetics (1957)
Az élet jellege (Budapest, 1973)
Tudományos publikációk száma 459
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (1937)
Corvin-koszorú (1937)
Kossuth-díj (1948)
Lasker-díj (1954)[3]
A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1983)
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia (1938)
Amerikai Tudományos Akadémia (1956)

Hatással volt Straub F. Brunó
Laki Kálmán
Banga Ilona
Hatással voltak rá F. G. Hopkins

Szent-Györgyi Albert aláírása
Szent-Györgyi Albert aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent-Györgyi Albert témájú médiaállományokat.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre)[4] (Budapest, 1893. szeptember 16.Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947).

Neves orvosprofesszori dinasztia tagja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot, amit hexuronsavnak nevezett el és tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az 1930-as évek közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival együtt áttörést ért az izomműködés biokémiájának megértésében. Tanítványa, Straub F. Brunó fedezte fel az izom két alapvető proteinje közül az egyiket, az aktint. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940-ben a Szegedi Tudományegyetem első rektora lett.

A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, már 1942-ben illegális antifasiszta csoportot szervezett, amely vezetőjéről a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta.[5] A kiugrás előkészítésére szerveződő „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt.[6] Kállay Miklós miniszterelnök jóváhagyásával felvette a kapcsolatot a szövetségesekkel. Emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború végeztével aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Budapestre költözött, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–1947 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA másodelnöke volt. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1948-ban Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Itt létrehozott egy alapítványt, amelynek keretei között eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.

1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia tagja lett.[7]

Emigrációja alatt összesen csak két alkalommal látogatott Magyarországra, 1971-ben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, és 1973-ban tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek. 1986-ban hunyt el, 93 éves korában.

Tudományos munkásságát 1937-ben a Corvin-koszorúval és 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át.[8] Emellett több neves külföldi egyetem díszdoktora és a Lasker-díj kitüntetettje.

Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

Élete[szerkesztés]

Származása és tanulmányai[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek- és ifjúkorából

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án, Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék Jozefina gyermekeként. Apai ágon a 16-17. századig lehet visszavezetni nemességét.[9] Albert dédapja, Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, fia, Imre (Albert nagyapja) Fabiny Teofil igazságügyminiszter államtitkára, majd kúriai tanácselnök volt.[10] Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos majd jószágkormányzó Kis-Kéren.[11]

Anyai ágon híres tudósdinasztiából származott. Dédapja, Lenhossék Mihály orvosdoktor, egyetemi tanár, Magyarország főorvosa és helytartósági tanácsos. Fia, József szintén orvos, anatómusprofesszor és antropológus volt, aki 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A családi legenda szerint neki volt először mikroszkópja Pesten. Lenhossék József Bossonyi Emmát vette feleségül és három gyerekük született: Mihály (később szintén pesti orvosprofesszor és MTA-tag), Eugénia és Jozefina (Szent-Györgyi Albert anyja).

Szülei között a házasság megromlott, az anya a három fiúval (Pál, Imre és Albert) a pesti (Baross utcai, illetve később Kálvin téri) lakásukban élt, ahol testvére, Lenhossék Mihály segített a nevelésükben; a férj pedig a vidéki birtokot igazgatta, ahová a család többi tagja nyáron költözött le. Albert a 1904–1911 között a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte a középiskolát.[12] Sokáig rossz tanuló volt, így amikor Ramón y Cajal szövettani könyvének hatására bejelentette, hogy kutatóorvos akar lenni, Lenhossék Mihály megtiltotta neki, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzen, mert attól tartott, hogy szégyent hoz a professzordinasztiára. Albert végül kitűnőre érettségizett és szigorú nagybátyja is megenyhült, de egyfajta próbaként feltételül szabta, hogy az egyetemen első kutatási témája a végbél legyen.[13] 1911 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára és hamarosan elkezdte önálló szövettani megfigyeléseit is nagybátyja laboratóriumában, az Anatómiai Intézetben. Első, német nyelvű közleménye húsz éves korában jelent meg (a végbélhámról)[14], később pedig figyelemre méltó cikkeket közölt a szem felépítéséről.[15] 1913-ra megunta az anatómiát, holt tudománynak tartotta, ő pedig az élet mibenléte érdekelte; így átment az Élettani Intézetbe.

Az első világháborúban[szerkesztés]

1917-ben

Szent-Györgyi 1914 nyarán a diákok számára kötelező három hónapos katonai szolgálatát töltötte, amikor kitört az első világháború, ő pedig a 65. miskolci gyalogezred önkénteseként kikerült a keleti frontra.[12] Katonaorvosként harcolt egészen 1916-ig; ekkor a Bruszilov-offenzíva során egységének alig sikerült elmenekülnie a Dnyeszteren áttörő orosz hadsereg elől. Mivel életét kockáztatva mentette a sebesülteket, Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki.[16] A lövészárokharc borzalmai miatt elege lett a háborúból és néhány nappal a visszavonulás után belelőtt a bal karjába, hogy kórházba kerülhessen.[17] Lábadozása alatt folytatta egyetemi tanulmányait és 1917-ben gyorsított képzéssel megkapta orvosi diplomáját. 1917. szeptember 15-én összeházasodott Demény Kornéliával (a Magyar Posta vezérigazgatójának lányával), akit egy évvel korábban ismert meg. Röviddel később, szeptember végén az olaszországi Udinébe vezényelték, ahol a fronttól mintegy 800 km-re fekvő kórházban teljesített szolgálatot. 1918 őszén a parancsnokságnál feljelentette felettesét, aki az olasz hadifoglyokon kísérletezett, ezért áthelyezték egy maláriafertőzött területre.[18] Új állomáshelyére azonban nem jutott el, mert 1918. október 3-án megszületett kislánya, Nelli. Szabadságot kapott és mire eltávozása lejárt, vége lett a háborúnak.

A háború után idősebbik bátyja, a hegedűművész Szentgyörgyi Pál (ifjabbik bátyja, Imre erdész lett) a bolsevik hatalomátvételtől és a birtokelkobzástól tartva eladta a családi birtokokat. Az érte kapott pénzt azonban hamarosan elvitte az infláció, a Tanácsköztársaság bukása után pedig kárpótlásra sem tarthattak igényt, mert nem elkobozták el a földjeiket, hanem maguk adták el.

Kutatói pályafutásának kezdetei[szerkesztés]

A Pozsonyi Egyetem Farmakológiai Intézetében, Mansfeld Gézánál talált egy asszisztensi állást. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot a vele közel egykorú osztrák Carl Corival, aki később szintén kivándorolt az Egyesült Államokba és kutatásaiért élettani Nobel-díjat kapott. Röviddel később Csehszlovákia megszállta Pozsonyt és Szent-Györgyi csak illegálisan, a téli Dunán átkelve tudta meglátogatni családját. Emiatt tüdőgyulladással hosszabb időre kórházba került.[19] A békeszerződés aláírása után Pozsony hivatalosan is Csehszlovákiához került, Mansfeldet és munkatársait pedig mint idegen állampolgárokat kiutasították. Szent-Györgyi és Cori felpakolta a laboratórium felszereléseit és mielőtt a hatóságok lefoglalhatták volna, átcsempészték a határon.

Mivel közvetlenül a háború után Magyarországon reménytelennek látszott tudományos kutatást folytatni, Corit követve (aki korábban a Prágai Egyetemen tanult és oda tért vissza, hogy megszerezze orvosi diplomáját) Prágába utazott a neves fiziológushoz, Armin von Tschermak-Seysenegghez. Itt azonban csak néhány hetet töltött, 1919 decemberében továbbköltözött Berlinbe, ahol Leonor Michaelis fogadta asszisztensévé. Michaelis kiváló biokémikus volt, nevéhez fűződik az enzimműködés Michaelis-Menten-féle kinetikájának elnevezése. A fizetésből azonban képtelen volt eltartani magát és feleségét, és mivel Michaelis is a külföldre költözésen gondolkodott (1922-ben előbb Japánba, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki) Hamburgba költöztek tovább, ahol a Tengerészeti és Trópusi Intézetben gyarmati orvosnak képezte tovább magát.[16] A házaspár itt rendkívül szerény körülmények között élt, Szent-Györgyi gyakorlatilag éhezett, még éhségödémája is kialakult.[20][21][22] 1921-ben elment a Holland Élettani Társaság Hamburgban megrendezett közgyűlésére és egy magyar ismerőse beajánlotta a Leideni Egyetem farmakológusához, Storm von Leeuwenhez, aki felvette asszisztensének. Itt 1922–1923 között gyógyszerészeti kutatásokat végzett (hét cikket publikált), közben angolul és hollandul tanult.[23]

Addison-kóros beteg elszíneződött bőre

Groningenben akarta letenni a holland trópusi orvosi vizsgát, annak a gyakorlati részén viszont megbukott. A helyi egyetem professzora, H. J. Hamburger alkalmazta tanársegédnek, Szent-Györgyi a kutyakísérletek sipolyműtéteinél segédkezett neki. Emellett különböző (biokémiai, mikrobiológiai, élettani) kísérleteket végzett; 1922 és 1925 között 33 cikket írt. Ekkor kezdett el foglalkozni a sejtlégzés, a biológiai oxidáció kérdéskörével. Az 1920-as években ez egy sokat kutatott és vitatott téma volt. Szent-Györgyi volt az első, aki egy elméleti cikkében feltételezte, hogy az oxigén, az oxidáló enzimek és a szubsztrátjuk között egyszerűbb közvetítő molekulák (pl. borostyánkősav) is szerepet játszhatnak.[24] Felkeltette figyelmét, hogy a mellékvese rendellenes működése miatt kialakuló Addison-kórban a betegek bőre megbarnul és ezt hasonló folyamatnak vélte, mint amikor egyes növények (burgonya, alma) vágott felülete barna lesz (valójában a két folyamatnak nincs köze egymáshoz).[16] Utóbbiról ismert volt, hogy az oxidációs folyamatok terméke, ezért a mellékvese kivonatát kezdte vizsgálni. Felfedezett egy erős redukáló tulajdonságot mutató anyagot, amely (ideiglenesen) javította a mellékveseirtott macska tüneteit. Úgy vélte, hogy egy, az anyagcserét befolyásoló hormont találhatott meg, olyasmit mint a szintén a mellékvesében termelődő adrenalin, vagy az éppen akkor nagy szenzációt keltő inzulin.

Angliában[szerkesztés]

A C-vitamin szerkezete

Szent-Györgyi úgy sejtette, hogy valami nagy dologra bukkant, és 1924 végén levélben támogatást kért Henry Dale-től, az egyik legnevesebb, Nobel-díjas angol fiziológustól. Dale hajlandó volt egy szerény ösztöndíjjal támogatni és laboratóriumi helyet is biztosított számára a Nemzeti Orvostudományi Kutatóintézetben. Munkája során hamar kiderült, hogy az a reakció, amire anyaga kimutatását alapozta (az ezüst-nitrát megfeketedése) az adrenalin és vas közötti kölcsönhatás mellékterméke és idő előtt, kudarcot vallva kellett visszatérnie Hollandiába. Ráadásul ekkor főnöke, Hamburger is meghalt és az új vezetés meg akarta szüntetni a biokémiai kutatásokat. Úgy érezte, hogy élete egy kudarc és már az öngyilkosságot fontolgatta.[25] 1926 augusztusában még elment a Nemzetközi Fiziológiai Társaság stockholmi kongresszusára, ahol meglepetésére az egyik szónok, a Nobel-díjas Frederick Hopkins előadásában többször megemlítette a Burgonya lélegzése című cikkét a növények sejtlégzéséről. E munkájában Szent-Györgyi megoldotta a sejt légzésével kapcsolatos vitát, amely O. Warburg és Wieland között dúlt. Ezután vált Szent-Györgyi Albert neve igazán ismertté a tudományos körökben.[26] Az előadás után megkereste Hopkinst, aki felajánlott neki egy kutatói ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemen.

Mivel a mellékvesében ismeretlen anyaga csak nagyon kis mennyiségben volt található, más forrásokkal is kísérletezett és végül káposztából és narancsból sikerült annyit izolálnia, hogy meghatározhatta összegképletét: C6H8O6, vagyis valamilyen szénhidrátról lehetett szó. Cikkében az ignóz (nemtudomcukor) nevet adta ismeretlen anyagának, amit a tudományos lap szerkesztője nem talált megfelelőnek és a hexuronsav elnevezést javasolta. 1927-ben az egyetemen megvédte a hexuronsav felfedezéséről írt doktori disszertációját és a kémiai tudományok doktora lett.[12]

1928 nyarán Szent-Györgyit felkereste Magyary Zoltán, hogy Klebelsberg Kuno kultuszminiszter megbízásából felajánlja neki Szegedi Tudományegyetem orvosi kémiai tanszékének vezetését. Szeptemberben hazalátogatott (1919 óta először) és a miniszter személyesen kísérte le Szegedre, hogy megtárgyalják a Rockefeller Alapítvány által támogatott fejlesztési terveket.[27] 1928. október 1-én nevezték ki a szegedi egyetem nyilvános rendes tanárává, de rögtön két év szabadságot kap kutatásai befejezésére.[12] Visszatért Cambridge-be, 1929 nyarán pedig az Egyesült Államokban részt vett a Bostonban rendezett élettani világkongresszuson. Itt a minnesotai Mayo Klinikán dolgozó Edward C. Kendall meghívta a laboratóriumába, ahol a közeli vágóhidakról nagy mennyiségben tudott mellékvesét szerezni és a hexuronsavat az eredeti forrásból tudta ismét izolálni. Kb. 20 grammnyi anyagot sikerült előállítania, aminek a felét elküldte Norman Haworthnak, hogy állapítsa meg a szerkezetét; Haworthnak azonban ez nem volt elegendő az analízishez. 1930 augusztusában Szent-Györgyi és családja elhagyta Angliát és - hosszabb előadókörutat tartva Franciaországban - 1930. október 26-án foglalta el szegedi katedráját és költözött családjával Szegedre,[12] majd 1931. januárjától kezdte meg kutatói és tanári tevékenységét az orvosi vegytani intézet professzoraként.[28]

Szegeden[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert motorjával, amellyel 1934-ben egy európai túrán vett részt

A Rockefeller Alapítvány támogatásával[28] Szent-Györgyi egy modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre Szegeden. Tanítványai (Straub F. Brunó, Donát Tibor és mások) a magyar tudományos élet meghatározó személyiségei maradtak azután is, hogy ő emigrált. Új oktatási stílust vezetett be, az addig megszokott merev, poroszos, tekintélytiszteletre épülő professzorokkal szemben ő elvárta diákjaitól, hogy vitatkozzanak, meghívta őket a lakására, moziba és kirándulni járt velük. Fellendítette a sportéletet, diákjaitól megkövetelte, hogy sportoljanak; ő maga rendszeresen teniszezett, röplabdázott, megtanult vitorlázórepülőzni és 1934-ben motorbiciklijével európai körutat tett (Spanyolországban kórházba is került egy balesete miatt).[29]

A C-vitamin[szerkesztés]

1931 őszén egy fiatal amerikai kutató, Joseph L. Svirbely (akinek apja Magyarországról vándorolt ki, de ő már alig beszélt magyarul) jelentkezett Szent-Györgyinél, hogy egyéves magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Svirbely korábban Charles Glen King csapatának tagja volt, amely a C-vitamint próbálta megtalálni. Az már két évszázada ismert volt, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot és az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is. A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt, mert a citrom- és narancslé igen sok különböző molekulát tartalmazott. King ezeket izolálta sorra, aztán tengerimalacoknak beadva próbálta megelőzni a skorbut kialakulását náluk; 1931-ig azonban nem járt sikerrel. Szent-Györgyi addig nem foglalkozott vitaminkutatással, de odaadta maradék hexuronsavát Svirbelynek, hogy nézze-meg, tartalmaz-e C-vitamint. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában megírta Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-vitamint. King ezután április 1-én a Science magazinban közölte, hogy megtalálta a C-vitamint, de mint később kiderült, kísérletes adat ekkor még nem volt a kezében. Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy ellopta eredményeit. King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal (akárcsak később a Nobel-díj Bizottság) megállapította Szent-Györgyi elsőbbségét a felfedezésben,[30] ő ugyanis már 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav és a C-vitamin azonosak.” 1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin.[28]

Szent-Györgyi Albert átveszi a Nobel-díjat

Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból viszont nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni. Az általa mesélt történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát adott, amit nem akart megenni, úgyhogy arra hivatkozott, hogy el kell vinnie a laboratóriumba, megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott és könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, ami sok, kémiailag hasonló cukrot tartalmaz. Azonnal átállította valamennyi munkatársát a paprikatisztításra és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében (Amerikában egy év alatt tudott 25 grammnyit előállítani mellékveséből). Így nem csak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is. Az anyag egy részét elküldte Norman Haworthnak, aki így már meg tudta határozni molekulaszerkezetét. A C-vitamin nagytömegű előállítása érdekében 1933. szeptemberben egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától paprika-kísérleti célokra, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát termeltette.[31] Haworth és Szent-Györgyi nevezte el aszkorbinsavnak (skorbutellenes savnak) a vegyületet. A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. Az aszkorbinsavat fertőzések megelőzésére és mindenféle betegségre javasolták, bár hamarosan kiderült, hogy nem csodaszer.[32] 1935-ben a Szegedi Tudományegyetem képviseletében a felsőház tagjává választották.[33]

1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat "a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen". A 180 azévi orvosi és fiziológiai díjra jelölt között volt Sigmund Freud és Korányi Sándor is.[34] Ugyanekkor Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott a C-vitamin szerkezetének meghatározásáért.

Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjjal kapott érmét az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel, és annak holléte több évig ismeretlen volt. Az Országos Magyar Történeti Múzeum Éremtára által 1941-ben kiadott Numizmatikai Közlöny az 1940-es gyarapodásról szóló beszámolójában hitelesen tisztázza az érem sorsát: „Wilhelm Hilbert helsinkii vállalati igazgató Szent-Györgyi Albert dr. 208 g súlyú Nobel-aranyérmét megváltotta a finn segélybizottságtól és gyűjteményünk számára ajándékozta”.[35][36] Azóta is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

További kutatásai Szegeden[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte a Szent-Györgyi–Krebs-ciklus részlete látható

1933-ban a paprikából újabb ismeretlen, sárga színű anyagot izolált, amit ideiglenesen P-vitaminnak nevezett el. A flavonoidnak bizonyuló anyag végül nem kapott vitaminstátuszt, mert szinte minden táplálékban megtalálható.

Felfedezte, hogy egyes szerves savak – fumársav, almasav, borostyánkősav – katalizátorszerepet játszanak a biológiai oxidációban. 1937-re felismerte, hogy a három vegyület egy ciklikus folyamat részei és közel állt ahhoz, hogy a sejtlégzés alapvető folyamatát, a citrátciklust felfedezze. A ciklus minden tagját (közte a kulcsvegyületet, a citromsavat) végül Hans Krebs azonosította; a folyamatot Krebs-ciklusnak vagy Szent-Györgyi-Krebs ciklusnak is nevezik.

A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. 1938-ban amerikai előadókörúton vett részt, ahonnan felesége nem tért haza. A válást később kimondták, és 1941. októberben vette feleségül Borbíró Mártát, akivel annak 1963-ban bekövetkezett haláláig élt együtt.[12]

1938–1939-ben a Liège-i Egyetemen a Francqui-tanszék professzora,[37] és az ott végzett munkája elismeréseként 1940-ben III. Lipót belga király kitüntetést adott át neki.[38] Belgiumi tartózkodása idején írta La paix, sa biologie et sa morale (1938) című művét, ami magyar fordításban A béke élet és erkölcstana címen, hosszú hányattatás után 2001-ben jelent meg.[39]

Szegedről 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, amelynek első rektora lett az 1940-41-es tanévben.[40]

1939-ben egy újabb témába fogott bele, miután olvasott egy cikket arról, hogy az izom miozinfonalai megkötik és lebontják az ATP-t; elhatározta, hogy megfejti az izomösszehúzódás mechanizmusát. A miozin izomszövetből való kivonása közben egyik alkalommal munkatársa, Banga Ilona véletlenül egy óra helyett egész éjszaka hagyta a sóoldatban inkubálódni az izmot. Reggel a szokásos híg oldat helyett szirupszerű, sűrű folyadékot talált. Ennek analízisét tanítványa, Straub F. Brunó végezte, aki így felfedezte az izom másik alapvető fehérjeösszetevőjét, az aktint. Kimutatták, hogy az aktin és a miozin komplexet képez, ami ATP hozzáadására mozgást végez. Ehhez kapcsolódóan 1943-ban rájöttek, mi okozza a hullamerevséget: a halál után amikor a szövetek ATP-tartalma kifogy, az aktin-miozin komplex mozdulatlanná válik, ami merevvé teszi az izmokat. ATP hozzáadásával a hullamerevséget vissza tudták fordítani.[41]

1944. februárban részt vett a Paprikavitamin termelő és értékesítő részvénytársaság megalapításában, amelyben az igazgatóság tagja lett. A 200 000 pengő alaptőkével induló társaság működési területe a cégbejegyzés szerint a paprikára vonatkozó vitamin kutatás mellett kiterjedt a vitamin tartalmú paprikanövények megtermelése, azok racionális termesztésének tanulmányozására és fejlesztésére Magyarországon. Kutató intézetek felállítására és üzemben tartására, különösen a paprikából előállított C vitamin tartalmú termékeket vizsgáló intézet felállítására, valamint a C vitamin tartalmú paprikapép (paprikapüré) és C vitamin tartalmú paprikapor előállítására, e cél érdekében gyárak felállítására és üzemben tartására, valamint az ezekkel való kereskedésre.[42]

A második világháborúban és utána[szerkesztés]

A második világháborúban aktívan bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalomba. 1942-ben illegális csoportot alapított, melynek célja egy radikális polgári párt megalapítása volt.[5] 1943 februárjában az ellenzék kezdeményezésére a legnagyobb ellenzéki pártok támogatásával, Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Isztambulba repült. A titkos diplomáciai küldetés célja tárgyalni a szövetségesekkel Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése céljából.[43] A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért az 1944. március 19-ei német megszálláskor illegalitásba vonult. Adolf Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Egy ideig vidéken, majd Budapesten bujkált és a svéd nagykövetségen, Raoul Wallenbergnél talált menedéket. V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben svéd állampolgárságot adományozott neki és feleségének.[44] A nagykövettől öt évig érvényes, Swenson névre szóló svéd útlevelet kapott. A háború után Sokáig ezzel a svéd útlevéllel utazott. A németek rájöttek búvóhelyére és átkutatták a követséget, de Wallenberget figyelmeztették és az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni az épületből, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került.

Szent-Györgyi 1945-ös szovjetunióbeli látogatása a Szovjet Tudományos Akadémia 220. évfordulóján, a képen jobbról a harmadik Szent-Györgyi, mellette jobbról a második Kármán Tódor.

1945-ben felkérést kapott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetésére, amit ő elfogadott,[45] és a szegedi egyetem vezetése ezt sajnálattal, de tudomásul vette.[46] Egyidejűleg az Országos Köznevelési Tanács elnöke lett, mely tisztségét 19451947 között töltötte be.[47][48]

Az 1945 júniusában Szent-Györgyi díszelnökségével[49][50] alakult meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT), melynek első elnöke íróbarátja Zilahy Lajos lett.[51] 1947. novemberben az MSZMT III. rendes évi közgyűlésén Szent-Györgyit ismét díszelnöknek választották meg.[52] A Társaság később Magyar–Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez,[53] de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Fizikus barátjával Bay Zoltánnal közösen[54] létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát.[55] A Természettudományi Akadémia első ülései egyikén, 1945. októberben felállította a magyar penicillinbizottságot, amelynek feladata a penicillingyártás tanulmányozása és magyarországi termelése bevezetésének előkészítése volt. Ugyanezen az ülésen foglalkoztak Bay Zoltán holdradar kísérletének előkészítésével is.[56] A két akadémiát később a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta, a tagválasztó és tisztújító nagygyűlésen ő az Akadémia másodelnöke lett.[57]

1945. április 2-án egyike lett annak a nyolc (később tíz, végül tizenkét) kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az 1945-ös választásokat követően alakult Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. Mindkétszer elfogadta a felkérést. (Az 1947-es választások előtt ezt a törvényt eltörölték). Sem ekkor, sem előtte, sem utána semmilyen párthoz nem csatlakozott. 1945. szeptemberben egyetlen pártonkívüliként az Országos Nemzeti Bizottság tagja lett.[58]

Egyik jelentős érdeme, hogy a Ráth Istvánnal közösen alapított Servita RT. importálta Magyarországon először a penicillint,[59] amely életmentő volt a háború utáni legyengült lakosság körében.

Az első alkalommal 1948. március 15-e alkalmából kiosztott Kossuth-díjasok között szerepel a neve.[60] Ekkor már nem élt Magyarországon, és a díjat soha nem vette át, díjazásának tényét sehol nem említi. Nincs információ arról, hogy élete végéig egyáltalán tudott-e erről a díjáról, mert ezt sehol nem említi.

Amerikai évek[szerkesztés]

Szent-Györgyi 1948-ban

1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, amikor értesült arról, hogy barátját, Ráth Istvánt, kutatásai támogatóját letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra.[59][61] Korábban az a nézet terjedt el, hogy íróbarátjának, Zilahy Lajosnak a letartóztatása késztette őt erre a lépésre, de az újabb kutatások kimutatták, hogy ez tévedés.[62] Szent-Györgyi patronálójának, Ráth Istvánnak a letartóztatása és megkínzása volt a motiváló tényező.[63] Önéletrajzi írásai a szocialista cenzúra következtében hiányosan jelentek meg,[64] a Ráth István vállalkozóról szóló részt kihagyták és ez okozta a személyek felcserélését. Zilahy Lajos kommunisták általi letartóztatásáról egyébként semmilyen más forrás sem tesz említést.[65]

Feleségével együtt svéd útlevelükkel érkeztek New Yorkba 1947. augusztus 2-án. A vagyonos Ráth István (akit a magyar hatóságok végül hagytak Nyugatra távozni) támogatásával Woods Hole-ban vásárolt egy nagy, óceánparti házat és megalapította az alapkutatással foglalkozó Szent-Györgyi Alapítványt, amelynek a helyi Tengerbiológiai Intézet adott otthont és több fiatal magyar kutató Nyugatra való kijutását segítette. 1950-re alapítványa komoly anyagi nehézségekkel küzdött, de egy chicagói húsfeldolgozó cég hajlandó volt az izomkutatást finanszírozni és átnevezték Izomkutatási Intézetre. Az 1950-es évek elején az FBI nyomozást folytatott ellene, mert az egyik általa kihozatott fiatal fizikus, Gombás Pál visszatért Magyarországra és az amerikai hatóságok attól tartottak, hogy atomtitkok után kémkedett. Mindezek ellenére 1955-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Anyagi helyzete is rendeződött, több országos társaság támogatta intézetét. Kutatásaiban – bár alapvető áttörést nem ért el – jelentős eredményeket tudhatott magáénak, kidolgozott egy új módszert az izompreparátumok előállítására és feltalált egy újfajta centrifugát. Számos elméleti cikket és több ismeretterjesztő könyvet írt (munkatársaival együtt 120 cikket és 3 könyvet az 1950-es években). 1954-ben neki ítélték az egyik legrangosabb amerikai tudományos elismerést, a Lasker-díjat.[66] Tengerparti háza a tudományos elit egyik találkozóhelye volt, többször megfordult itt George Gamow, James Watson, Neumann János vagy Kodály Zoltán. A csecsemőmirigyből izolált két anyagot, amit ő retinnek és prominnak nevezett el és amelyeknek ő rákellenes hatást tulajdonított; azonban nem sikerült megfelelő tisztaságban előállítani őket a kémiai analízishez és sokéves munka után fel kellett hagynia ezzel az iránnyal.

1963. július 13-án felesége mellrákban meghalt. Nehezen viselte a csapást, amit az is súlyosbított, hogy az alapítványa pénzügyeit kezelő Ráth István 1962-es halála után kiderült, hogy számos szabálytalanságot követett el és különböző jogcímeken Szent-Györgyinek 40 ezer dollárnyi adótartozása keletkezett.

1965-ben feleségül vette egyik kollégájának 24 éves lányát, Susan Wichtermant. Alig egy év elteltével azonban házasságuk felbomlott. A válást 1968-ban mondták ki. Magánéleti problémáit fokozta, hogy egyetlen lánya, Kornélia, 1969. szeptember 21-én mellrákban meghalt.[67]

Az 1960-as évek második felétől politikai kérdésekben is egyre aktívabb lett. Számos cikket írt és előadást tartott a nukleáris fegyverkezési verseny és a vietnami háború ellen. Ekkor írta az emberiség önpusztításáról Az őrült majom c. könyvét, amelynek fő gondolata, hogy az emberiség még mindig kőkorszaki reflexek alapján cselekszik, holott már az egész Föld elpusztítására elegendő atomfegyver van a kezében.[68]

Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Ebben feltehetőleg közre játszott az a tény, hogy második felesége Borbíró Márta 1963-ban[69] és egyetlen gyermeke Szent-Györgyi Nelli 1969-ben[70] ebben a betegségben hunyt el. 1972-ben létrehozta a Nemzeti Rákkutató Alapítványt. Fontos meglátása volt a szabad gyökök szerepének felismerése a rák kialakulásában[71] és a vitaminok (lásd C vitamin) gyökfogó szerepének felismerése.[72][73]

1973-ban, emigrálása óta először, 26 év után az MTA Szegedi Biológiai Központ avatására Magyarországra látogatott.[74] Ekkor avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává, valamint a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli tagjává.[68] 1975-ben feleségül vette a nála ötven évvel fiatalabb Marcia Houstont, akivel haláláig élt együtt.[75]

1978-ban tagja volt a koronázási ékszereket Magyarországra szállító küldöttségnek.[76][77]

Nézetei az életről[szerkesztés]

1988-as bélyeg Szent-Györgyi arcképével

Szent-Györgyi (Werner Heisenberghez hasonlóan) úgy vélte, hogy az életműködés folyamatai alapvetően nem molekuláris, hanem az alatti, kvantumszinten zajlanak. Véleménye szerint a fehérjék túlságosan nagyok és ormótlanok, ahhoz, hogy az élet rajtuk keresztül működjék: ehelyett csak a színhelyet biztosítják az elektronok szintjén való tényleges folyamatoknak. Elméletét "szubmolekuláris biológiának" vagy "elektronikus biológiának" nevezte. Nézete szerint a fehérjék a sejten belül egy bonyolult struktúrát alkotnak, amit a mai biokémiai módszerekkel nem lehet felismerni vagy izolálni, és ez egyfajta állványzatként szolgál az elektronok működéséhez. Sejtosztódáskor egy a hálózat felbomlik (erre példa a sejtmag dezintegrációja a sejtosztódás során), majd a leánysejtekben újjáépül. Ha az újraszerveződés valami miatt elromlik, a sejt a primitívebb, evolúciósan korábbi anyagcserét (amit ő alfa-állapotnak nevezett) folytató osztódási fázisban marad és létrejön a rák. Úgy gondolta, hogy az elektronok molekulán belüli vagy közötti mozgása szabad gyököket hoz létre, amelyeket agresszív mivoltuk miatt a sejt kénytelen kordában tartani: erre szolgál a C-vitamin. Rákkutató alapítványa fizikusokat is alkalmazott és vizsgálta az elektronmozgást a sejtekben, elméletét azonban nem sikerült úgy bebizonyítania, hogy a tudományos közvélemény elfogadja.[78]

Halála[szerkesztés]

Szent-Györgyi késő öregkorában is mind szellemileg, mind fizikailag aktív és friss maradt. Csak 1985-től, 92 éves korától romlott meg láthatóan az egészsége. 1986 júniusában állapota hirtelen rosszabbodott, vese- és szívelégtelenség lépett fel nála. Megműtötték majd hazaengedték. Néhány hónappal később, 1986. október 22-én halt meg otthonában veseelégtelenség következtében. Az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.

Főbb művei[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert szobra Terényben

A műveiről készült bibliográfia 459 művet sorol fel,[79] de az a szám szinte évente emelkedik, mert az elektronikus tartalmaknak köszönhetően gyakran kerül elő eddig ismeretlen helyen leközölt munkája.

Angolul írt könyvei[szerkesztés]

  • Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937)
  • On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health, and Disease (1940)
  • Chemistry of Muscular Contraction. New York: Academic Press, 1947., 1951.
  • Bioenergetics (New York, 1957)
  • Introduction to a Submolecular Biology. Chapters I and II. New York: Academic Press, 1960.
  • Science Ethics and Politics (New York, 1963)
  • Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970)
  • The Crazy Ape (1970)
  • What next?! (1971)
  • The living state (1972)
  • Electronic Biology and Cancer: A New Theory of Cancer (1976)
  • "Electronic Biology and Cancer." Chapter 23 in Search and Discovery: A Tribute to Albert Szent-Györgyi. Edited by Benjamin Kaminer. Academic Press, 1977.
  • Bioelectronics: a study in cellular regulations, defense and cancer

Magyarul megjelent főbb művei[szerkesztés]

  • Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok. (Budapest, 1937)
  • Az élet tudománya (1943)
  • Válogatott tanulmányok (Gondolat, Budapest, 1983) ISBN 963 281 261 1
  • A béke élet- és erkölcstana (1938, Szeged, 2001) ISBN 963 9347 18 3
  • Az élet jellege (Magvető, Budapest, 1973) ISBN 9632700430
  • Az élő állapot (Kriterion, Bukarest, 1973)
  • Az anyag élő állapota (Magvető, Budapest, 1983) ISBN 6932719832
  • Az őrült majom (Magvető, Budapest, 1989) ISBN 9631415104
  • Egy biológus gondolatai (Gondolat, Budapest, 1970)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert szobra a szegedi egyetem Rektori Hivatalának lépcsőjén.

Emlékezete[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert mellszobra Szegeden
  • 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Ma a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara viseli a nevét, amely Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik.
  • Szent-Györgyi Albert emlékét mellszobor és emléktábla őrzi Szegeden a Dóm tér déli oldalán az árkádok alatt az Orvos Vegytani Intézet bejáratánál. A szobor Kalmár Márton alkotása.
  • 2007-ben, Nobel-díjának 70. évfordulóján, életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát avattak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának épületében (Tisza Lajos krt. 109.).
  • A Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában a Nobel-díjas tudós. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert parkban pedig 2002-ben avatták fel mellszobrát (Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását).
  • A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából avatták föl mellszobrát 2012-ben, Kligl Sándor alkotását.[96]
  • Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából Szegeden konferenciát rendeztek 2012 márciusában. A konferencián meghívottként részt vett kilenc Nobel-díjas tudós is.[97]
  • A szegedi szabadegyetem előadássorozatot indított az újabb Szent-Györgyi kutatások témájában, amelynek előadásait kötetben is megjelentette 2014. decemberében Szegedi Egyetemi Tudástár címen. A Tudástár végül nyolc kötetben jelent meg, az első kettő a Szent-Györgyi kutatás legfrissebb szegedi eredményeit mutatja be magyar és angol nyelven, a harmadik Szent-Györgyi Albert írásait teszi közzé a Délmagyarországban és a New York Timesban, a sorozat további kötetei pedig Szent-Györgyi Albert szellemében a szegedi tudománytörténet lenyomatát és a Szegedi Tudományegyetem kutatói teljesítményének a 2014-es keresztmetszetét mutatják be.[98]
  • Születésének 120. évfordulóján, 2013. szeptember 16-án Szent-Györgyi-szobrot avattak Szegeden. A teljes alakos szobor Bíró Lajos alkotása. Különlegessége, hogy a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épületének lépcsőjéről lépeget lefele, miközben pipát tart a kezében.[99]
  • Szent-Györgyi Albert Agóra, röviden Szegóra – ez lett a neve a Kálvária sugárút–Jósika utca–Londoni körút–Gogol utca által határolt területen épített közművelődési központnak Szegeden. A közösségi központba költözött a Százszorszép Gyermekház, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által gondozott, a korábban az Öthalmi úti volt szovjet laktanyában őrzött informatikatörténeti gyűjtemény, a Szegedi Tudományegyetem Informatórium nevű programja és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) látványlaboratóriuma.[100]
  • Utca viseli nevét Szegeden, Kaposvárott, Győrben, Gödöllőn, Kecskeméten, Szekszárdon, Vácott, Baján, Veresegyházon, Domaszéken, Perkátán, Cegléden, Budaörsön, Nyergesújfalun, Felsőzsolcán, Gyöngyöshalászon.
  • Budapesten a XVIII. kerületben utca viselte nevét, amelyet 1953-ban neveztek át Gerely utcára (az utca ma is ezt a nevet viseli). A Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya 1953. március 26-án kelt javaslatában az átnevezés indoklásaként ez szerepelt: „Nyugatra távozott kozmopolita tudós”.[101] Budapesten azóta sincs róla utca elnevezve.
  • Egerben, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium L-alakú emlékparkjában, a két szár találkozásában; az iskola kerítésén belül, de napközben szabadon látogathatóan a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató szoborparkban megtekinthető Szent-Györgyi Albert mellszobra, Farkas Pál alkotása.[102]
  • Biatorbágyon emléktábla és dombormű állít emléket Szent-Györgyi Albertnek. A dombormű Lelkes Márk alkotása.[103]
  • A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1993-ban kiadványt jelentetett meg Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben címmel (fényképezte: Bóna Endre és Renner Kálmán). (ISBN 963-717-958-5) A kiadvány bemutatja azt az érem- és plakettsorozatot, amely Szent-Györgyi Albertről 1937 óta (Nobel-díjának éve) készült.[104]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Budapesten a XVIII. kerületben utca viselte nevét, amelyet 1953-ban neveztek át Gerely utcára (az utca ma is ezt a nevet viseli). A Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya 1953. március 26-án kelt javaslatában az átnevezés indoklásaként ez szerepelt: „Nyugatra távozott kozmopolita tudós”.[105] Budapesten azóta sincs róla utca elnevezve.
  • 1945. áprilisban az újjáalakuló Magyar Sakkszövetség (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége, MADOSZ) elnökségének tagjává választották.[106] 1946. januárban a kosárlabdázószövetség díszelnöke lett.[107]
  • Szent-Györgyi Albert írta az előszót Aldous Huxley 1947-ben Magyarországon megjelent Tudomány, szabadság, béke című könyvének magyar kiadásához.[108]
  • A Lillafüredi Palotaszálló Mátyás éttermének étlapján szerepelt a Paprikáscsirke Szent-Györgyi Albert-módra, amelyet Orosz József a szálloda akkori szakácsa a szegedi tudós Nobel-díjjal kitüntetése alkalmából készített. A szakács a receptet elküldte a névadónak, aki néhány soros levélben megtiszteltetésnek nevezte Orosz gesztusát és megköszönte kreációját.[109]

Származása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moss (2003:158).
  2. Újszászi Ilona: Hímsoviniszta, akin uralkodtak a nők. delmagyar.hu, 2007. december 5. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  3. Moss (2003: 205).
  4. Szentgyörgyi alakban szerepel a neve a budapesti Kálvin téri református parókia keresztelési anyakönyvében (1893. november 5-ei bejegyzés) és orvosi végbizonyítványában (1917) is. Korai publikációit is Szent-Györgyiként jegyzi, belügyminiszteri engedéllyel hivatalosan 1937-től használhatta Szent-Györgyi alakban. Lásd Szabó Tibor-Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. Szeged, 1989. 112. o., valamint Szentgyörgyi Zsuzsa: Századunk nagy magyar tudósa: Szent-Györgyi Albert, Magyar Tudomány, 1990. 7. szám, 874–875. lábjegyzet
  5. ^ a b Szent-Györgyi Albert. tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 21.)
  6. Vészy Mátyás. tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 21.)
  7. The Albert Szent-Gyorgyi Papers Biographical Information (angol nyelven). National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  8. Moss (2003: 282).
  9. Ralph W. Moss 2003, 21. o.
  10. Szentgyörgyi. Pallas Nagylexikon (forrás). (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  11. Szentgyörgyi Albert – Életútja. Szegedi Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  12. ^ a b c d e f Kronológia. Szegedi Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  13. Ralph W. Moss 2003, 26. o.
  14. Szent-Györgyi Albert (1913.). „A végbél és a pars analis recti mikroskopi szerkezetéről”. Mathematikai és Természettudományi Értesítő (31.), 748−754.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.)  
  15. Szent-Györgyi Albert (1916.). „Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről”. Mathematikai és Természettudományi Értesítő (34.), 623−640.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.)  
  16. ^ a b c Albert Szent-Györgyi - Biographical (angol nyelven). Nobelprize.org. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  17. Ralph W. Moss 2003, 34. o.
  18. Ralph W. Moss 2003, 36. o.
  19. Ralph W. Moss 2003, 42. o.
  20. Szent-Györgyi(1976)
  21. Tasiné Csúcs (2016:28.1.)
  22. Van Vollenhovenné Kenessey Ilona (2005. április–június). „Szent-Györgyi Albert”. Mikes International 5. (2.), 23–30. o. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 28.)  
  23. Ralph W. Moss 2003, 52. o.
  24. Ralph W. Moss 2003, 56. o.
  25. Ralph W. Moss 2003, 66. o.
  26. ^ a b Biliczky László, dr. Gulyás Gizella: Szent-Györgyi Albert délszláv kapcsolatai. vmtt.org.rs. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
  27. Újszászi Ilona: A kikötő: Szeged, a Tisza-parti Göttinga. delmagyar.hu, 2007. december 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  28. ^ a b c Tengerentúli kapcsolatok. Szegedi Tudományegyetem (sk-szeged.hu). (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  29. Ralph W. Moss 2003, 85. o.
  30. Ralph W. Moss 2003, 105. o.
  31. (1933. szeptember 28.) „A paprikavitamin felfedezője egy hold földet bérelt kísérleti célokra”. Budapesti Hírlap 53. (220.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  32. Ralph W. Moss 2003, 117. o.
  33. A felsőház igazoló bizottságának jelentése az igazolt felsőházi tagok névjegyzékének újabb kiigazítása tárgyában, Felsőházi irományok, 326.. o (1935). Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 28. 
  34. Nomination Database (Nobel Prize in Physiology or Medicine 1937). Nobelprize.org. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  35. (1941.) „Az Országos Magyar Történeti Múzeum Éremtára jelentősebb újszerzeményei 1940-ben”. Numizmatikai Közlöny 40., 89. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  36. (1940. június 13.) „Szent-Györgyi Albert Nobel-díjérme a Nemzeti Múzeumban”. Népszava 68. (131.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  37. (1938. március 18.) „Tanszék Liègeben”. Budapesti Hírlap 58. (62.), 7.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  38. ^ a b (1940. május 4.) „Szent-Györgyi professzor belga kitüntetése”. Népszava 68. (99.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  39. Beck Mihály (2001. 12). „Könyvszemle – Szent-Györgyi Albert: A béke élet és erkölcstana”. Magyar Tudomány, Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 28.)  
  40. (1940. október 31.) „A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tanár lett a szegedi Horthy Miklós-egyetem első rektora”. Pesti Hírlap 62. (249.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  41. Ralph W. Moss 2003, 145. o.
  42. (1944. március 23.) „Paprikavitamin termelő és értékesítő részvénytársaság. Budapest”. Központi Értesítő 69. (12.), 368–369.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  43. Moss (2003:151).
  44. Cservenák Zoltán: 13+1 dolog, amit csak kevesen tudnak Szent-Györgyi Albertről. hvg.hu, 2015. március 22. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  45. (1945. április 26.) „Szent-Györgyi Albert a budapesti egyetemen”. Népszava 73. (76.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  46. III. Elnöki bejelentések A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának 1945. április 27-i rendes ülésének jegyzőkönyve
  47. ^ a b Szent-Györgyi, Albert. „On scientific creativity” (angol nyelven). Perspectives in Biology and Medicine 1962 (5.2), 173–178. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  48. Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „A saját egyéniség hitelessége.Szent-Györgyi Albert a tudományos kreativitásról.”. Szeged : a Város folyóirata 2016 (28.4), 26–30. o. (Hozzáférés ideje: 2016. június 23.)  
  49. (1946. november 7.) „Díszhangverseny az Operaházban az orosz forradalom évfordulóján”. Népszava 74. (252.), 2.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 5.)  
  50. Tasiné Csúcs (2015).
  51. Zilahy Lajos (1946. július 11.). „Eszmék és gyakorlat”. Haladás 2. (26.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 5.)  
  52. Gönyei Antal. A MAGYAR-SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG III. RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS AZ ÚJJÁVÁLASZTOTT ELNÖKSÉG NÉVSORA, Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948. Új Magyar Központi Levéltár, 235–241. o. ISBN 963 7357 22 X (1988). Hozzáférés ideje: 2016. április 26. 
  53. Lengyel András: Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válságáról. In: Lengyel András: Utak és csapdák. Budapest : Tekintet, 1994. pp. 281-292. ISBN 963721724X
  54. Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert tudománymentő tevékenysége és annak gyökerei hazánkban 1945 után. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 217-232. ISBN 978-963-306-346-0. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5740/1/Tudastar2.pdf
  55. (1945. augusztus 1.) „Szent-Györgyi Albert elnöklésével megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia”. Népszava 73. (154.), 2.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  56. (1945. október 11.) „A Magyar Természettudományi Akadémia”. Népszava 73. (212.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  57. N. Szabó József: Szent-Györgyi Albert tudománypolitikai és kultúrdiplomáciai tevékenysége a második világháború után. Rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  58. (1945. szeptember 4.) „Az Országos Nemzeti Bizottság alakuló ülése”. Népszava 73. (181.), 2.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  59. ^ a b Nagylaki Endre: Miért hagyta el az országot Szent-Györgyi Albert?. mult-kor.hu, 2012. június 12. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  60. Kő András: Az első Kossuth-díj. mno.hu, 2005. március 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  61. Szent-Györgyi (1976) és Tasiné Csúcs (2015).
  62. Szent-Györgyi 1976. és Tasiné Csúcs (2015).
  63. Szent-Györgyi 1976. és Tasiné Csúcs (2015).
  64. Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialista cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önéletrajzi írásaiból”. Szeged : a Város folyóirata 2016 (28.1), 42–48. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 18.)  
  65. Tasiné Csúcs (2016).
  66. 1954 Albert Lasker Basic Medical Research Award. Albert and Mary Lasker Foundation. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  67. Ralph W. Moss 2012, 223. o.
  68. ^ a b Szent-Györgyi Albert és Amerika. Szegedi Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  69. Moss (2003: 214).
  70. Moss (2003: 223).
  71. Guba, Ferenc. „Szent-Györgyi Albert és az anyag élő állapota” (magyar nyelven). Biokémia 1987 (11.2.), 83–87. o. (Hozzáférés ideje: 2016. június 23.)  
  72. Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise: 70.
  73. Moss (2003:267-281).
  74. (1973.) „A Szegedi Biológiai Központ avatása”. Magyar Tudomány − A MTA Értesítője 80. kötet Új folyam 18. kötet (12.), 836−838.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.)  
  75. Ralph W. Moss 2003, 294. o.
  76. A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban a) A Korona átadására érkező amerikai delegáció névsora. archivnet.hu, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  77. Szent-Györgyi Albert életrajza. SZTE. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
  78. Ralph W. Moss 2003, 267. o.
  79. Zallár Andor: Essays and scientific papers of Albert Szent-Györgyi.Szeged, 1991 ISBN 963 7179 36 4
  80. (1937. február 7.) „Szent-Györgyi professzor belga kitüntetése”. Budapesti Hírlap 57. (30.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  81. (1937. december 11.) „Szent-Györgyi Albertnek átadta a svéd király a Nobel-díjat”. Budapesti Hírlap 57. (281.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  82. (1937. december 2.) „Szent-Györgyi Albert professzornak átadták Szeged díszpolgári oklevelét”. Budapesti Hírlap 57. (274.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  83. ^ a b c d e f g Szabó Tibor–Zallár Andor. Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi gyűjtemény. ISSN 0133—414 X (1989). Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 29. 
  84. (1938. március 18.) „Szent-Györgyi Albert professzor a szegedi egyetem tiszteletbeli doktora”. Budapesti Hírlap 58. (62.), 7.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  85. (1938. május 22.) „Szent-Györgyi Albert professzor a Lengyel Akadémia kültagja”. Budapesti Hírlap 58. (115.), 10.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  86. (1938. július 22.) „Szent-Györgyi Albert tanárt díszdoktorrá választotta a Sorbonne”. Budapesti Hírlap 58. (163.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  87. Kiss Róbert (2014).
  88. (1942. május 27.) „A páduai egyetem díszdoktorrá avatja Szent-Györgyi Albertet”. Pesti Hírlap 64. (118.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  89. ^ a b Szabó Tibor - Zallár Andor (1989)
  90. (1943. március 5.) „Szent-Györgyi Albert a lausannei egyetem díszdoktora”. Népszava 71. (52.), 10.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  91. (1946. július 26.) „Szent-Györgyi nagy angol kitüntetést kapott”. Népszava 74. (166.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  92. Darvasné et al. (1988: 58)
  93. (1947. június 5.) „Villámhírek”. Népszava 75. (125.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  94. Szent-Györgyi Albert az oxfordi egyetem díszdoktora. MTI, 1947. június 25. (Hozzáférés: 2016. április 21.)
  95. Tasiné Csúcs (2016.28.4.)
  96. Szent-Györgyi Albertnek állítottak szobrot - Szeged.hu
  97. Természet Világa, 2012. december
  98. 8 kötetben a szegedi tudományosság, 2015. február 22.” (magyar nyelven). Délmagyarország 2015. (Hozzáférés ideje: 2016. április 12.)  
  99. Felavatták Szent-Györgyi Albert szobrát Szegeden - SzegedCafé
  100. Szegóra lett az Agóra. szeged.hu. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  101. Javaslat a budapesti utcanevek megváltoztatására. MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (XXXV.95.a.) 1953. március 24. 9. oldal. (Hozzáférés: 2016. április 21.)
  102. Szent-Györgyi Albert mellszobra. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  103. Szent-Györgyi Albert dombormű, Biatorbágy. Lelkes Design (paqartdesign.com). (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  104. Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben. GetTextBooks.com. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  105. Javaslat a budapesti utcanevek megváltoztatására. MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (XXXV.95.a.) 1953. március 24. 9. oldal. (Hozzáférés: 2016. április 21.)
  106. (1945. április 15.) „A Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége”. Népszava 73. (67.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  107. (1946. január 29.) „Sporthírek”. Népszava 74. (24.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  108. (1947. április 25.) „Keretes hirdetés”. Népszava 75. (93.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  109. Paprikáscsirke Szent-Györgyi Albert-módra. beol.hu, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  110. Czeizel Endre: Családfa. Kossuth Kiadó, Budapest, 1992. 147-148. o. ISBN 963-093-569-4
  111. Czeizel Endre: Tudósok, gének, dilemmák. Galenus Kiadó, Budapest, 2002. 65-70. o. ISBN 963-861-389-0
  112. Szent-Györgyi Miklós gyászjelentése
  113. Szentgyörgyi Imre gyászjelentése
  114. Kirchlehner Borbála gyászjelentése
  115. Csiky Mária gyászjelentése
  116. Csiky Sámuel gyászjelentése
  117. Lenhossék József gyászjelentése
  118. Nisnyánszky Ludovika gyászjelentése
  119. Bosány Emma gyászjelentése

Források[szerkesztés]

  • Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. Dunaszerdahely: Nap Kiadó, 2003. ISBN 8089032141
  • Szabó Tibor-Zallár Andor:Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. In:Tanulmányok Csongrád megye történetéből XV.Csongrád Megyei levéltár. Szeged. 1989.
  • Marton János: „Mindig nagy horoggal horgásztam" Szent-Györgyi Albert Nobel-díja és Szeged. In: Szeged: a város folyóirata, 17. évf. 2005. no. 2. pp. 7–10.
  • Nagy Ferenc: Szent-Györgyi Albert. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 764–766. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Nagy Ferenc: Szent-Györgyi Albert és a magyar Nobel-díjasok. Budapest: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, 1993. ISBN 9638012560
  • Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert. Typotex Kiadó, 2003. ISBN 978-963-9326-94-1
  • Szent-Györgyi, Albert: Some reminiscences of My Life as a Scientist. International Journal of Quantum Chemistry Quantum Biology No.3, 7-12., 1976.
  • Darvas Pálné, Klement Tamás és Terjék József (szerk.): Kossuth-díjasok és Állami díjasok almanachja 1948-1985. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.ISBN 963 054420 2
  • Zallár Andor: Essays and scientific papers of Albert Szent-Györgyi.Szeged, 1991 ISBN 963 7179 36 4
  • Tasiné Csúcs, Ildikó. „"Félek, hogy az uraknak rossz helyre esett a választásuk" Jegyzetek a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Zilahy Lajos elnöksége alatti működéséhez” (magyar nyelven). Aetas-Történettudományi folyóirat 2015 (30.2), 155–171. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  • Tasiné Csúcs, Ildikó. „A három pont titka: Egy hiányos mondat analízise” (magyar nyelven). Szeged : a Város folyóirata 2015 (27.10), 41–45. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  • Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialista cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önéletrajzi írásaiból”. Szeged : a Város folyóirata 2016 (28.1), 42–48. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 12.)  
  • Kiss, Róbert Károly: Szent-Györgyi Albert párizsi kitüntetésének diplomáciai jelentősége (magyar nyelven). Rubicon. (Hozzáférés: 2016. április 22.)
  • Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „A saját egyéniség hitelessége.Szent-Györgyi Albert a tudományos kreativitásról.”. Szeged : a Város folyóirata 2016 (28.4), 26–30. o. (Hozzáférés ideje: 2016. június 23.)  
  • Újszászi Ilona (szerk.): Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége. = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk.: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. ISBN 978-963-306-346-0
  • Dux László: A biokémia alapjairól. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 11-20. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Wölfling János:" Az élet a kémikus szemével". In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 21-30. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Tóth Gábor: Vitaminoktól a peptidekig.In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége - Szent-Györgyi intézeteinek kutatási témái = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 31-52. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 53-71. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Homoki-Nagy Mária: "Az ész szüleményeinek védelme" a magyar jogtörténetben. Szerzői és szabadalmi jog, elsőség és etika a tudományban. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 72-88. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Gábor Miklós: Szent-Györgyi Albert flavonakkal folytatott vizsgálatai. A felfedezés hatása. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 89-118. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert pedagógiai gondolatai.In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 156-171. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Jancsák Csaba: Szent-Györgyi Albert és a szegedi egyetemi diákegység. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 172-200. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Pál József: Az élet egységétől a tudatformák egyenrangúságáig. Szent-Györgyi aggodalmai háborús időkben. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 201-216. ISBN 978-963-306-346-0.http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6614/1/Sz_Gy_az_%20%C3%A9let_egys%C3%A9ge.pdf
  • Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert tudománymentő tevékenysége és annak gyökerei hazánkban 1945 után. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 217-232. ISBN 978-963-306-346-0. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5740/1/Tudastar2.pdf
  • Pál József: Szent-Györgyi Albert verseiről. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 233-242. ISBN 978-963-306-346-0.http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6612/1/Sz-Gy_verseir%C5%91l2.pdf
  • Szabó Gábor: Szent-Györgyi biofizikáig vezető útja,a tudományágak határainak elmosódásáról, a kutatásra használt műszerekről, a paprikacentrifugától a szuperlézerekig. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 243-253. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Ilona Újszászi (ed.): The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. ISBN 978-963-306-347-7
  • Guba, Ferenc. „Szent-Györgyi Albert és az anyag élő állapota” (magyar nyelven). Biokémia 1987 (11.2.), 83–87. o. (Hozzáférés ideje: 2016. június 23.)  
  • Szent-Györgyi Albert. tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 21.)

További információk[szerkesztés]