Szent-Györgyi Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent-Györgyi Albert
1948-ban
1948-ban
Életrajzi adatok
Született 1893. szeptember 16.
Budapest
Elhunyt 1986. október 22. (93 évesen)
Woods Hole
Ismeretes mint a C-vitamin és
a citromsavciklus kutatója
Nemzetiség magyar
Állampolgárság osztrák-magyar, amerikai, svéd[1]
Házastárs Demény Kornélia
(h. 1917–1938)[2]
Borbíró Márta
(h. 1941–1963)
Susan Wichterman
(h. 1965–1968)
Marcia Houston
(h. 1975–1986)
Gyermekek Szent-Györgyi Nelli (1918–1969)
Iskolái Cambridge Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Cambridge Egyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Kar
Pályafutása
Szakterület orvostudomány, biokémia
Kutatási terület C-vitamin
Citromsavciklus
Izombiokémia[3][4]
rákkutatás[5]
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (1937)
Corvin-koszorú (1937)
Sorbonne díszdoktora (1938)[6]
Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1946)[7]
Az Oxfordi Egyetem díszdoktora (1947)[8]
Kossuth-díj (1948)
Lasker-díj (1954)[9]
A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1983)

Szent-Györgyi Albert aláírása
Szent-Györgyi Albert aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent-Györgyi Albert témájú médiaállományokat.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre)[10] (Budapest, 1893. szeptember 16.Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947).

Az 1930-as évek elején izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Tudományos munkásságát 1937-ben itthon Corvin-koszorúval és 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Utóbbi átvételére nem utazott haza. 1983-ban az Amerikai Egyesült Államokban Kocziha Miklós konzul közvetítésével megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét, amihez Ronald Reagan és felesége, Nancy Reagan is levélben gratulált.[11]

1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia tagja lett.[12]

Élete[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek- és ifjúkorából

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután Pozsonyban és külföldön: Prágában, Berlinben, Hamburgban,[13] Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén 1927-ben megszerezte tudományos doktori fokozatát PhD [14], ezúttal kémiából,a hexuronsav izolálásáért, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására a Rockefeller Alapítvány támogatásával[15] hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, közben 1938–1939-ben a Liège-i Egyetemen a Francqui-tanszék professzora,[16] és az ott végzett munkája elismeréseként 1940-ben III. Lipót belga király kitüntetést adott át neki.[17]Belgiumi tartózkodása idején írta La paix, sa biologie et sa morale (1938) című művét, ami magyar fordításban A béke élet és erkölcstana címen, hosszú hányattatás után 2001-ben jelent meg. 1945 és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának biokémia professzora volt. 1947 nyarán elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója,[18] 1962 és 1971 között az USA, e téren vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, kétszer látogatott haza 1973-ban a Szegedi Biológiai Központ felavatásának alkalmából és 1978-ban a koronázási ékszereket átadó küldöttség tagjaként.[19]. 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.

Szent-Györgyi Albert motorjával, amellyel 1934-ben egy európai túrán vett részt

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok során érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938),[20] majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Ma a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara viseli a nevét, amely Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik.

Magyarországi tevékenysége; a C-vitamin[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte a Szent-Györgyi–Krebs-ciklus részlete látható
Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjas professzorukat üdvözlik a szegedi diákok
Szent-Györgyi Albert rendszeres öt órai teája a kollégáival, Szegeden

Cambridge-i tartózkodása alatt megszerezte a kémiai doktorátust. 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazatért Magyarországra, és átvette a szegedi Orvos Vegytan Intézet vezetését. A Groningenben elkezdett, de Magyarországon folytatott sejtlélegzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Ezen az úton végigmenve jutott el Szent-Györgyi a C-vitamin izolálásához. Még Groningenben megfigyelte egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késését, amely valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben észrevette, hogy ez a redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szüksége van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Mivel cukorjellegű vegyület volt, Szent-Györgyi először az ignose (nem ismerem cukor) nevet adta neki, de a tudományos lap szerkesztője, ahol ezt publikálni akarta, nem fogadta el ezt az elnevezést, így a hat szénatomra utaló hexuronsav névre keresztelte. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így nagy mennyiség előállítását sikerült véghezvinnie. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi), vagyis a hexuronsav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbinsav névre. 1933. szeptemberben egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától paprika-kísérleti célokra, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát termeltette.[21]

Szent-Györgyi Albert átveszi a Nobel-díjat

1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. Szegedről 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, amelynek első rektora lett az 1940-41-es tanévben.[22], ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjjal értékelt munkával egyenértékű eredményeket ért el, melyek közül a legfontosabbnak a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik.

1944. februárban részt vett a Paprikavitamin termelő és értékesítő részvénytársaság megalapításában, amelyben az igazgatóság tagja lett. A 200 000 pengő alaptőkével induló társaság működési területe a cégbejegyzés szerint: „a paprikára vonatkozó vitamin kutatás, vitamin tartalmú paprikanövények megtermelése, azok racionális termesztésének tanulmányozása és fejlesztése Magyarországon; a társaság törekedni fog arra, hogy a paprikaközpont kísérleti telepével is ilyen célú szoros összeköttetést tartson fenn, b) kutató intézetek felállítása és üzemben tartása az előbbi pontban megjelölt célokra különösen paprikából előállított C vitamin tartalmú termékeket vizsgáló intézet felállítása, c) C vitamin tartalmú paprikapép (paprikapüré) és C vitamin tartalmú paprikapor előállítása, s ecélból gyárak felállítása és üzemben tartása, valamint a nevezett cikkekkel való kereskedés.”[23]

A II. világháborúban, 1943 februárjában az ellenzék kezdeményezésére a legnagyobb ellenzéki pártok támogatásával, Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Istanbulba repült. A titkos diplomáciai küldetés célja tárgyalni a szövetségesekkel Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése céljából.[24] A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért az 1944. március 19-ei német megszálláskor illegalitásba vonult. Adolf Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került.

Szent-Györgyi 1945-ös szovjetunióbeli látogatása a Szovjet Tudományos Akadémia 220. évfordulóján, a képen jobbról a harmadik Szent-Györgyi, mellette jobbról a második Kármán Tódor.

1945-ben felkérést kapott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetésére, amit ő elfogadott,[25] és a szegedi egyetem vezetése ezt sajnálattal, de tudomásul vette.[26] Egyidejűleg az Országos Köznevelési Tanács elnöke lett, mely tisztségét 19451947 között töltötte be.[27]

Az 1945 júniusában Szent-Györgyi díszelnökségével[28][29] alakult meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT), melynek első elnöke íróbarátja Zilahy Lajos lett.[30] 1947. novemberben az MSZMT III. rendes évi közgyűlésén Szent-Györgyit ismét díszelnöknek választották meg.[31] A Társaság később Magyar–Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez,[32] de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Fizikus barátjával Bay Zoltánnal közösen[33] létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát.[34] A Természettudományi Akadémia első ülései egyikén, 1945. októberben felállította a magyar penicillinbizottságot, amelynek feladata a penicillingyártás tanulmányozása és magyarországi termelése bevezetésének előkészítése volt. Ugyanezen az ülésen foglalkoztak Bay Zoltán holdradar kísérletének előkészítésével is.[35] A két akadémiát később a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta, a tagválasztó és tisztújító nagygyűlésen ő az Akadémia másodelnöke lett.[36]

1945. április 2-án egyike lett annak a nyolc (később tíz, végül tizenkét) kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az 1945-ös választásokat követően alakult Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. Mindkétszer elfogadta a felkérést. (Az 1947-es választások előtt ezt a törvényt eltörölték). Sem ekkor, sem előtte, sem utána semmilyen párthoz nem csatlakozott. 1945. szeptemberben egyetlen pártonkívüliként az Országos Nemzeti Bizottság tagja lett.[37]

Amerikai évek[szerkesztés]

1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, amikor értesült arról, hogy barátját, Ráth Istvánt, kutatásai támogatóját letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra.[38][39] Korábban az a nézet terjedt el, hogy íróbarátjának, Zilahy Lajosnak a letartóztatása késztette őt erre a lépésre, de az újabb kutatások kimutatták, hogy ez tévedés. Szent-Györgyi patronálójának, Ráth Istvánnak a letartóztatása és megkínzása volt a motiváló tényező.[40] Sajnos, önéletrajzi írásai a szocialista cenzúra következtében hiányosan jelentek meg[41], a Ráth István vállalkozóról szóló részt kihagyták és ez okozta a személyek felcserélését.Zilahy Lajos kommunisták általi letartóztatásáról egyébként semmilyen más forrás sem tesz említést.[42] Letelepedett az Amerikai Egyesült Államokban. Példáját számos tudós és művész követte.

A National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Később létrehozták számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait.

A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az Őrült majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes művek közé sorolják.

Emigrációjából először 1973-ban látogatott haza, és részt vett a Szegedi Biológiai Központ avatásán.[43] Ekkor avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává, valamint a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli tagjává.[44]

Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Ebben feltehetőleg közre játszott az a tény, hogy második felesége Borbíró Márta 1963-ban[45] és egyetlen gyermeke Szent-Györgyi Nelli 1969-ben[46] ebben a betegségben hunyt el.E téren fontos meglátása volt a vitaminok (lásd C vitamin) gyökfogó szerepének felismerése[47][48]. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.

Főbb művei[szerkesztés]

A műveiről készült bibliográfia 459 művet sorol fel[49], de az a szám szinte évente emelkedik, mert az elektronikus tartalmaknak köszönhetően gyakran kerül elő eddig ismeretlen helyen leközölt munkája.

Angolul írt könyvei[szerkesztés]

  • Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937)
  • On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health, and Disease (1940)
  • Chemistry of Muscular Contraction. New York: Academic Press, 1947., 1951.
  • Bioenergetics (New York, 1957)
  • Introduction to a Submolecular Biology. Chapters I and II. New York: Academic Press, 1960.
  • Science Ethics and Politics (New York, 1963)
  • Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970)
  • The Crazy Ape (1970)
  • What next?! (1971)
  • The living state (1972)
  • Electronic Biology and Cancer: A New Theory of Cancer (1976)
  • "Electronic Biology and Cancer." Chapter 23 in Search and Discovery: A Tribute to Albert Szent-Györgyi. Edited by Benjamin Kaminer. Academic Press, 1977.
  • Bioelectronics: a study in cellular regulations, defense and cancer

Magyarul megjelent főbb művei[szerkesztés]

  • Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok. (Budapest, 1937)
  • Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983)
  • A béke élet- és erkölcstana
  • Az élet jellege # Az élõ állapot
  • Az őrült majom (e-könyv)
  • Egy biológus gondolatai

Publikációi (válogatás)[szerkesztés]

Magyar nyelven
Német és angol nyelven

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Fiatal korában a hamburgi Tengerészeti és Trópusi Intézetnél töltött időszakban (1920–1921) éhségödémában szenvedett. Az intézettől kapott kevés fizetésből csak felesége és leánya tudott kielégítően táplálkozni, Szent-Györgyi nem, így alakult ki nála ez a betegség.[62] [63] [64]
  • Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjjal kapott érmét az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel, és annak holléte több évig ismeretlen volt. Az Országos Magyar Történeti Múzeum Éremtára által 1941-ben kiadott Numizmatikai Közlöny az 1940-es gyarapodásról szóló beszámolójában hitelesen tisztázza az érem sorsát: „Wilhelm Hilbert helsinkii vállalati igazgató Szent-Györgyi Albert dr. 208 g súlyú Nobel-aranyérmét megváltotta a finn segélybizottságtól és gyűjteményünk számára ajándékozta”.[65][66] Azóta is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
  • A Ráth Istvánnal közösen alapított Servita RT. importálta Magyarországon először a penicillint,[38] amely életmentő volt a háború utáni legyengült lakosság körében.
  • Az első alkalommal 1948. március 15-e alkalmából kiosztott Kossuth-díjasok között szerepel a neve. Ekkor már nem élt Magyarországon, és a díjat soha nem vette át, díjazásának tényét sehol nem említi. Nincs információ arról, hogy egyáltalán tudott-e erről a díjáról.
  • Hatékonyan közreműködött a magyar Szent Korona és a koronázási jelképek hazakerülésében. 1978-ban tagja volt a korona átadására érkező amerikai delegációnak.[67]
  • Budapesten a XVIII. kerületben utca viselte nevét, amelyet 1953-ban neveztek át Gerely utcára (az utca ma is ezt a nevet viseli). A Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya 1953. március 26-án kelt javaslatában az átnevezés indoklásaként ez szerepelt: „Nyugatra távozott kozmopolita tudós”.[68] Budapesten azóta sincs róla utca elnevezve.
  • 1945. áprilisban az újjáalakuló Magyar Sakkszövetség (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége, MADOSZ) elnökségének tagjává választották.[69] 1946. januárban a kosárlabdázószövetség díszelnöke lett.[70]
  • Szent-Györgyi Albert írta az előszót Aldous Huxley 1947-ben Magyarországon megjelent Tudomány, szabadság, béke című könyvének magyar kiadásához.[71]
  • A Lillafüredi Palotaszálló Mátyás éttermének étlapján szerepelt a Paprikáscsirke Szent-Györgyi Albert-módra, amelyet Orosz József a szálloda akkori szakácsa a szegedi tudós Nobel-díjjal kitüntetése alkalmából készített. A szakács a receptet elküldte a névadónak, aki néhány soros levélben megtiszteltetésnek nevezte Orosz gesztusát és megköszönte kreációját.[72]

Származása[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert családfája[73][74]
Szent-Györgyi Albert
(Budapest, 1893. szept. 16.–
Woods Hole, 1986. okt. 22.)
orvos, biokémikus
Apja:
Szent-Györgyi Miklós[75]
(Marosvásárhely, 1864 –
Budapest, 1916. dec. 17.)
Apai nagyapja:
Szentgyörgyi Imre
(Bécs, 1827 – 1901)
államtitkár
Apai nagyapai dédapja:
nagyrápolti Szentgyörgyi Imre[76]
(Kispetri, 1784 –
Bécs, 1862. ápr. 18.)
udvari tanácsos
Apai nagyapai dédanyja:
Kirchlehner Borbála[77]
(1803 – Bécs, 1895. jan. 11.)
Apai nagyanyja:
Csiky Mária[78]
(1841 –
Marosvásárhely, 1867. ápr. 26.)
Apai nagyanyai dédapja:
homoród-oklándi Csiky Sámuel[79]
(1811 – Kolozsvár, 1882. nov. 11.)
orvos
Apai nagyanyai dédanyja:
Stemmer Júlia
(1822–1860)
Anyja:
Lenhossék Jozefin
(1869–1938)
Anyai nagyapja:
Lenhossék József[80]
(Buda, 1818. márc. 20.–
Budapest, 1888. dec. 2.)
orvos, anatómus
Anyai nagyapai dédapja:
Lenhossék Mihály Ignác
(Pozsony, 1773. máj. 11.–
Buda, 1840. febr. 12.)
orvos, egyetemi tanár
Anyai nagyapai dédanyja:
Nisnyánszky Ludovika[81]
(1790 – Buda, 1865.márc. 19.)
Anyai nagyanyja:
Bosány Emma[82]
(1829–
Budapest, 1918. márc. 15.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Bosány Henrik
orvos (* Miskolc)
Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.

Emlékezete[szerkesztés]

Szent-Györgyi Albert mellszobra Szegeden
  • Szent-Györgyi Albert emlékét mellszobor és emléktábla őrzi Szegeden a Dóm tér déli oldalán az árkádok alatt az Orvos Vegytani Intézet bejáratánál. A szobor Kalmár Márton alkotása.
  • 2007-ben, Nobel-díjának 70. évfordulóján, életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát avattak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának épületében (Tisza Lajos krt. 109.).
Szent-Györgyi Albert szobra Terényben
  • A Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában a Nobel-díjas tudós. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert parkban pedig 2002-ben avatták fel mellszobrát (Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását).
  • A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából avatták föl mellszobrát 2012-ben, Kligl Sándor alkotását.[83]
  • Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából Szegeden konferenciát rendeztek 2012 márciusában. A konferencián meghívottként részt vett kilenc Nobel-díjas tudós is.[84]
Szent-Györgyi Albert szobra a szegedi egyetem Rektori Hivatalának lépcsőjén.
  • A szegedi szabadegyetem előadássorozatot indított az újabb Szent-Györgyi kutatások témájában, amelynek előadásait kötetben is megjelentette 2014. decemberében Szegedi Egyetemi Tudástár címen. A Tudástár végül nyolc kötetben jelent meg, az első kettő a Szent-Györgyi kutatás legfrissebb szegedi eredményeit mutatja be magyar és angol nyelven, a harmadik Szent-Györgyi Albert írásait teszi közzé a Délmagyarországban és a New York Timesban, a sorozat további kötetei pedig Szent-Györgyi Albert szellemében a szegedi tudománytörténet lenyomatát és a Szegedi Tudományegyetem kutatói teljesítményének a 2014-es keresztmetszetét mutatják be.[85]
  • Születésének 120. évfordulóján, 2013. szeptember 16-án Szent-Györgyi-szobrot avattak Szegeden. A teljes alakos szobor Bíró Lajos alkotása. Különlegessége, hogy a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épületének lépcsőjéről lépeget lefele, miközben pipát tart a kezében.[86]
  • Szent-Györgyi Albert Agóra, röviden Szegóra – ez lett a neve a Kálvária sugárút–Jósika utca–Londoni körút–Gogol utca által határolt területen épített közművelődési központnak Szegeden. A közösségi központba költözött a Százszorszép Gyermekház, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által gondozott, a korábban az Öthalmi úti volt szovjet laktanyában őrzött informatikatörténeti gyűjtemény, a Szegedi Tudományegyetem Informatórium nevű programja és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) látványlaboratóriuma.[87]
  • Utca viseli nevét Szegeden, Kaposvárott, Győrben, Gödöllőn, Kecskeméten, Szekszárdon, Vácott, Baján, Veresegyházon, Domaszéken, Perkátán, Cegléden, Budaörsön, Nyergesújfalun, Felsőzsolcán, Gyöngyöshalászon.
  • Egerben, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium L-alakú emlékparkjában, a két szár találkozásában; az iskola kerítésén belül, de napközben szabadon látogathatóan a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató szoborparkban megtekinthető Szent-Györgyi Albert mellszobra, Farkas Pál alkotása.[88]
  • Biatorbágyon emléktábla és dombormű állít emléket Szent-Györgyi Albertnek. A dombormű Lelkes Márk alkotása.[89]
  • A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1993-ban kiadványt jelentetett meg Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben címmel (fényképezte: Bóna Endre és Renner Kálmán). (ISBN 963-717-958-5) A kiadvány bemutatja azt az érem- és plakettsorozatot, amely Szent-Györgyi Albertről 1937 óta (Nobel-díjának éve) készült.[90]

Társasági tagsága[szerkesztés]

  • Dugonics Társaság (Szeged)
  • A Délvidéki Aero Club tagjai – a társadalmi szervezetet 1930-ban alapították Szegeden. Leghíresebb tagjuk Szent-Györgyi Albert volt, aki maga is szenvedélyesen repült, sokat tett a vitorlázórepülésért.
  • Szent-Györgyi Albert tagja, sőt 1936/37-ben elnöke volt a szegedi Rotary-clubnak. Ma az ő nevét viseli az először 1928–1941 között működő, majd 1991-ben RC Szeged néven újjáalakuló szervezet.
  • 1948-ig a Köztársasági Magyar Automobil Klub elnöke volt.[91]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moss (2003:158).
  2. http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/himsoviniszta_akin_uralkodtak_a_nok/2040078/
  3. Moss:135-146
  4. Dux László: A biokémia alapjairól:18-19.
  5. Moss:267-281
  6. Kiss Róbert (2014).
  7. Darvasné et al. (1988: 58).
  8. Szent-Györgyi Albert az oxfordi egyetem díszdoktora. MTI, 1947. június 25. (Hozzáférés: 2016. április 21.)
  9. Moss (2003: 205).
  10. Szentgyörgyi alakban szerepel a neve a budapesti Kálvin téri református parókia keresztelési anyakönyvében (1893. november 5-ei bejegyzés) és orvosi végbizonyítványában (1917) is. Korai publikációit is Szent-Györgyiként jegyzi, belügyminiszteri engedéllyel hivatalosan 1937-től használhatta Szent-Györgyi alakban. Lásd Szabó Tibor-Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. Szeged, 1989. 112. o., valamint Szentgyörgyi Zsuzsa: Századunk nagy magyar tudósa: Szent-Györgyi Albert, Magyar Tudomány, 1990. 7. szám, 874–875. lábjegyzet
  11. Moss (2003: 282).
  12. The Albert Szent-Gyorgyi Papers Biographical Information (angol nyelven). National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  13. Lásd Moss (2012)
  14. Moss (2003: 70).
  15. Lásd Moss (2003:75) és Tasiné Csúcs (2014:218)
  16. (1938. március 18.) „Tanszék Liègeben”. Budapesti Hírlap 58. (62.), 7.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  17. ^ a b (1940. május 4.) „Szent-Györgyi professzor belga kitüntetése”. Népszava 68. (99.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  18. Amerikában. sk-szeged.hu. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  19. Szent-Györgyi Albert életrajza. SZTE. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
  20. (1943. február 10.) „Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémiát”. Pesti Hírlap 65. (32.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  21. (1933. szeptember 28.) „A paprikavitamin felfedezője egy hold földet bérelt kísérleti célokra”. Budapesti Hírlap 53. (220.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  22. (1940. október 31.) „A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tanár lett a szegedi Horthy Miklós-egyetem első rektora”. Pesti Hírlap 62. (249.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  23. (1944. március 23.) „Paprikavitamin termelő és értékesítő részvénytársaság. Budapest”. Központi Értesítő 69. (12.), 368–369.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  24. Moss (2003:151).
  25. (1945. április 26.) „Szent-Györgyi Albert a budapesti egyetemen”. Népszava 73. (76.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  26. III. Elnöki bejelentések A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának 1945. április 27-i rendes ülésének jegyzőkönyve
  27. Szent-Györgyi, Albert. „On scientific creativity” (angol nyelven). Perspectives in Biology and Medicine 1962 (5.2), 173–178. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  28. (1946. november 7.) „Díszhangverseny az Operaházban az orosz forradalom évfordulóján”. Népszava 74. (252.), 2.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 5.)  
  29. Tasiné Csúcs (2015).
  30. Zilahy Lajos (1946. július 11.). „Eszmék és gyakorlat”. Haladás 2. (26.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 5.)  
  31. Gönyei Antal. A MAGYAR-SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG III. RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS AZ ÚJJÁVÁLASZTOTT ELNÖKSÉG NÉVSORA, Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948. Új Magyar Központi Levéltár, 235–241. o. ISBN 963 7357 22 X (1988). Hozzáférés ideje: 2016. április 26. 
  32. Lengyel András: Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válságáról. In: Lengyel András: Utak és csapdák. Budapest : Tekintet, 1994. pp. 281-292. ISBN 963721724X
  33. Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert tudománymentő tevékenysége és annak gyökerei hazánkban 1945 után. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 217-232. ISBN 978-963-306-346-0. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5740/1/Tudastar2.pdf
  34. (1945. augusztus 1.) „Szent-Györgyi Albert elnöklésével megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia”. Népszava 73. (154.), 2.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  35. (1945. október 11.) „A Magyar Természettudományi Akadémia”. Népszava 73. (212.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  36. N. Szabó József: Szent-Györgyi Albert tudománypolitikai és kultúrdiplomáciai tevékenysége a második világháború után. Rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  37. (1945. szeptember 4.) „Az Országos Nemzeti Bizottság alakuló ülése”. Népszava 73. (181.), 2.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  38. ^ a b Nagylaki Endre: Miért hagyta el az országot Szent-Györgyi Albert?. mult-kor.hu, 2012. június 12. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  39. Szent-Györgyi (1976) és Tasiné Csúcs (2015).
  40. Szent-Györgyi 1976. és Tasiné Csúcs (2015).
  41. Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialista cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önéletrajzi írásaiból”. Szeged : a Város folyóirata 2016 (28.1), 42–48. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 18.)  
  42. Tasiné Csúcs (2016).
  43. (1973.) „A Szegedi Biológiai Központ avatása”. Magyar Tudomány − A MTA Értesítője 80. kötet Új folyam 18. kötet (12.), 836−838.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.)  
  44. Amerikában. sk-szeged.hu. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
  45. Moss (2003: 214).
  46. Moss (2003: 223).
  47. Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise: 70.
  48. Moss (2003:267-281).
  49. Zallár Andor: Essays and scientific papers of Albert Szent-Györgyi.Szeged, 1991 ISBN 963 7179 36 4
  50. (1937. február 7.) „Szent-Györgyi professzor belga kitüntetése”. Budapesti Hírlap 57. (30.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  51. (1937. december 11.) „Szent-Györgyi Albertnek átadta a svéd király a Nobel-díjat”. Budapesti Hírlap 57. (281.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  52. (1937. december 2.) „Szent-Györgyi Albert professzornak átadták Szeged díszpolgári oklevelét”. Budapesti Hírlap 57. (274.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  53. (1938. március 18.) „Szent-Györgyi Albert professzor a szegedi egyetem tiszteletbeli doktora”. Budapesti Hírlap 58. (62.), 7.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  54. (1938. május 22.) „Szent-Györgyi Albert professzor a Lengyel Akadémia kültagja”. Budapesti Hírlap 58. (115.), 10.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  55. (1938. július 22.) „Szent-Györgyi Albert tanárt díszdoktorrá választotta a Sorbonne”. Budapesti Hírlap 58. (163.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  56. (1942. május 27.) „A páduai egyetem díszdoktorrá avatja Szent-Györgyi Albertet”. Pesti Hírlap 64. (118.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  57. (1943. március 5.) „Szent-Györgyi Albert a lausannei egyetem díszdoktora”. Népszava 71. (52.), 10.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  58. (1946. július 26.) „Szent-Györgyi nagy angol kitüntetést kapott”. Népszava 74. (166.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  59. (1947. június 5.) „Villámhírek”. Népszava 75. (125.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  60. Szent-Györgyi, Albert. „On scientific creativity” (angol nyelven). Perspectives in Biology and Medicine 1962 (5.2), 173–178. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  61. Tasiné Csúcs (2016.28.4.)
  62. Szent-Györgyi(1976)
  63. Tasiné Csúcs (2016:28.1.)
  64. Mikes International, V. évfolyam, 2. szám [1]
  65. (1941.) „Az Országos Magyar Történeti Múzeum Éremtára jelentősebb újszerzeményei 1940-ben”. Numizmatikai Közlöny 40., 89. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  66. (1940. június 13.) „Szent-Györgyi Albert Nobel-díjérme a Nemzeti Múzeumban”. Népszava 68. (131.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  67. A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban a) A Korona átadására érkező amerikai delegáció névsora. archivnet.hu, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  68. Javaslat a budapesti utcanevek megváltoztatására. MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (XXXV.95.a.) 1953. március 24. 9. oldal. (Hozzáférés: 2016. április 21.)
  69. (1945. április 15.) „A Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége”. Népszava 73. (67.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  70. (1946. január 29.) „Sporthírek”. Népszava 74. (24.), 4.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  71. (1947. április 25.) „Keretes hirdetés”. Népszava 75. (93.), 3.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  72. Paprikáscsirke Szent-Györgyi Albert-módra. beol.hu, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  73. Czeizel Endre: Családfa. Kossuth Kiadó, Budapest, 1992. 147-148. o. ISBN 963-093-569-4
  74. Czeizel Endre: Tudósok, gének, dilemmák. Galenus Kiadó, Budapest, 2002. 65-70. o. ISBN 963-861-389-0
  75. Szent-Györgyi Miklós gyászjelentése
  76. Szentgyörgyi Imre gyászjelentése
  77. Kirchlehner Borbála gyászjelentése
  78. Csiky Mária gyászjelentése
  79. Csiky Sámuel gyászjelentése
  80. Lenhossék József gyászjelentése
  81. Nisnyánszky Ludovika gyászjelentése
  82. Bosány Emma gyászjelentése
  83. Szent-Györgyi Albertnek állítottak szobrot - Szeged.hu
  84. Természet Világa, 2012. december
  85. 8 kötetben a szegedi tudományosság, 2015. február 22.” (magyar nyelven). Délmagyarország 2015. (Hozzáférés ideje: 2016. április 12.)  
  86. Felavatták Szent-Györgyi Albert szobrát Szegeden - SzegedCafé
  87. Szegóra lett az Agóra. szeged.hu. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  88. Szent-Györgyi Albert mellszobra. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  89. Szent-Györgyi Albert dombormű, Biatorbágy. Lelkes Design (paqartdesign.com). (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  90. Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben. GetTextBooks.com. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  91. (1947–1948.) „Testületek, egyesületek, szövetségek, kamarák, központok 1. kötet”. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 20., 153. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  

Források[szerkesztés]

  • Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. Dunaszerdahely: Nap Kiadó, 2003. ISBN 8089032141
  • Marton János: „Mindig nagy horoggal horgásztam" Szent-Györgyi Albert Nobel-díja és Szeged. In: Szeged: a város folyóirata, 17. évf. 2005. no. 2. pp. 7–10.
  • Nagy Ferenc: Szent-Györgyi Albert. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 764–766. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Nagy Ferenc: Szent-Györgyi Albert és a magyar Nobel-díjasok. Budapest: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, 1993. ISBN 9638012560
  • Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert. Typotex Kiadó, 2003. ISBN 978-963-9326-94-1
  • Szent-Györgyi, Albert: Some reminiscences of My Life as a Scientist. International Journal of Quantum Chemistry Quantum Biology No.3, 7-12., 1976.
  • Darvas Pálné, Klement Tamás és Terjék József (szerk.): Kossuth-díjasok és Állami díjasok almanachja 1948-1985. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.ISBN 963 054420 2
  • Zallár Andor: Essays and scientific papers of Albert Szent-Györgyi.Szeged, 1991 ISBN 963 7179 36 4
  • Tasiné Csúcs, Ildikó. „"Félek, hogy az uraknak rossz helyre esett a választásuk" Jegyzetek a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Zilahy Lajos elnöksége alatti működéséhez” (magyar nyelven). Aetas-Történettudományi folyóirat 2015 (30.2), 155–171. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  • Tasiné Csúcs, Ildikó. „A három pont titka: Egy hiányos mondat analízise” (magyar nyelven). Szeged : a Város folyóirata 2015 (27.10), 41–45. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 6.)  
  • Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialista cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önéletrajzi írásaiból”. Szeged : a Város folyóirata 2016 (28.1), 42–48. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 12.)  
  • Kiss, Róbert Károly: Szent-Györgyi Albert párizsi kitüntetésének diplomáciai jelentősége (magyar nyelven). Rubicon. (Hozzáférés: 2016. április 22.)
  • Tasiné Csúcs Ildikó, Tasi Domonkos Attila: A saját egyéniség hitelessége.Szent-Györgyi Albert a tudományos kreativitásról.Szeged : A város folyóirata 2016.(28.4.) p.26-30.
  • Újszászi Ilona (szerk.): Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége. = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk.: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. ISBN 978-963-306-346-0
  • Dux László: A biokémia alapjairól. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 11-20. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Wölfling János:" Az élet a kémikus szemével". In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 21-30. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Tóth Gábor: Vitaminoktól a peptidekig.In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége - Szent-Györgyi intézeteinek kutatási témái = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 31-52. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 53-71. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Homoki-Nagy Mária: "Az ész szüleményeinek védelme" a magyar jogtörténetben. Szerzői és szabadalmi jog, elsőség és etika a tudományban. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 72-88. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Gábor Miklós: Szent-Györgyi Albert flavonakkal folytatott vizsgálatai. A felfedezés hatása. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 89-118. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert pedagógiai gondolatai.In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 156-171. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Jancsák Csaba: Szent-Györgyi Albert és a szegedi egyetemi diákegység. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 172-200. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Pál József: Az élet egységétől a tudatformák egyenrangúságáig. Szent-Györgyi aggodalmai háborús időkben. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 201-216. ISBN 978-963-306-346-0.http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6614/1/Sz_Gy_az_%20%C3%A9let_egys%C3%A9ge.pdf
  • Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert tudománymentő tevékenysége és annak gyökerei hazánkban 1945 után. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 217-232. ISBN 978-963-306-346-0. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5740/1/Tudastar2.pdf
  • Pál József: Szent-Györgyi Albert verseiről. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 233-242. ISBN 978-963-306-346-0.http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6612/1/Sz-Gy_verseir%C5%91l2.pdf
  • Szabó Gábor: Szent-Györgyi biofizikáig vezető útja,a tudományágak határainak elmosódásáról, a kutatásra használt műszerekről, a paprikacentrifugától a szuperlézerekig. In:Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége = Szegedi Egyetemi Tudástár 1.( Szerk: Dux László, Hannus István, Pál József, Újszászi Ilona) Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014. 243-253. ISBN 978-963-306-346-0.
  • Ilona Újszászi (ed.): The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. ISBN 978-963-306-347-7
  • László Dux: On the Basics of Biochemistry. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 13-23. ISBN 978-963-306-347-7
  • János Wölfling: Life throught the eyes of a chemist. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 24-34. ISBN 978-963-306-347-7
  • Gábor Tóth: From vitamins to peptides - Research topics in Szent-Györgyi's departments. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 35-57. ISBN 978-963-306-347-7
  • István Hannus: The Analysis of Vitamin C in Szeged. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 58-76. ISBN 978-963-306-347-7
  • Mária Homoki-Nagy: Protection of the creations of the mind in the history of Hungarian law. Copyright and patent rights; primacy and ethics in science. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 77-93. ISBN 978-963-306-347-7
  • Miklós Gábor: Albert Szent-Györgyi's Studies on Flavones. Impact of the Discovery. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 94-122. ISBN 978-963-306-347-7
  • Tamás Vajda: Effects of the discovery of vitamin C on the paprika industry and the economy of the southern part of the Hungarian Great Plain. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 123-152. ISBN 978-963-306-347-7
  • Béla Pukánszky: The thoughts of Albert Szent-Györgyi on pedagogy. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 153-169. ISBN 978-963-306-347-7
  • Csaba Jancsák: Albert Szent-Györgyi and the Student Union of the University of Szeged. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 170-193. ISBN 978-963-306-347-7
  • József Pál: From the Unity of Life to the Coequality of the Forms of Consciousness. Worries of Albert Szent-Györgyi in Times of War. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 194-210. ISBN 978-963-306-347-7 http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6615/1/Sz_Gy-Unity_of_life.pdf
  • Ildikó Tasiné Csúcs: The science-rescuing activity of Albert Szent-Györgyi and its roots in Hungary after 1945. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 211-227. ISBN 978-963-306-347-7 http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5744/1/Science_rescuing.pdf
  • József Pál: About Albert Szent-Györgyi's Poems. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 228-237. ISBN 978-963-306-347-7 http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6611/1/A_Sz-Gy_poems.pdf
  • Gábor Szabó: The passage of Szent-Györgyi to biophysics: a journey from the blur of the boundaries of disciplines through the instruments used for research with a stopover at the paprika centrifuge and arriving at the super lasers. In: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi = Szegedi Egyetemi Tudástár 2.(Series editors.: László Dux, István Hannus, József Pál, Ilona Újszászi) Publishing Department-University of Szeged. 2014. 238-253. ISBN 978-963-306-347-7

További információk[szerkesztés]