Mansfeld Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mansfeld Géza
Született 1882. február 26.
Budapest
Elhunyt 1950. január 11. (67 évesen)
Genf
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos, farmakológus,
egyetemi tanár, akadémikus

Mansfeld Géza (Budapest, 1882. február 26.Genf, 1950. január 11.[1]) orvos, fiziológus, bakteriológus, farmakológus, egyetemi tanár és akadémikus.

Életútja[szerkesztés]

Mansfeld Pál és Schönaug Kornélia gyermeke. Az egyetemet 1905-ben végezte el Budapesten, majd 1905-től 1907-ig a Gyógyszertani Intézetben dolgozott.1907-től 1909-ig Bécs, London és Berlin klinikáin képzi magát. 1910-től a budapesti egyetemen a kísérleti gyógyszertan magántanára, 1915-től rendkívüli tanára. 1918-tól a pécsi Erzsébet Tudományegyetem egyetemi tanára, Pozsonyban a gyógyszertani tanszék vezetője. 1923 és 1944 között Pécsett a Gyógyszertani Intézet és a Kórtani Intézet igazgatója.[1]

1911. május 27-én Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Gráner Mária tanítónővel, Gráner Ernő és Pick Gizella gyermekével.[2]

193031-ben orvoskari dékán, 1934-től 1935-ig rektor. zsidó származása miatt 1944-ben elhurcolták, Auschwitzból 1945 júniusában tért vissza, ekkor rövid időre visszavette régi tanszékét: 194546-ban orvoskari dékán. 194647-ben dékánhelyettes, és a PTE Gyógyszertani Intézetének vezetője. 1947-ben Budapestre költözött.[1]

Tagságai[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Gyógyszertan (1912)
  • Die Hormone der Schilddrüse und ihre Wirkungen (1943)
  • The Thyroid Hormones and their action (1949)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 484. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 663/1911. folyószám alatt.

További információk[szerkesztés]

  • Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998, Agora ny.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiad. vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940, Dunántúli ny.
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub