Balla Antal (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balla Antal
Született 1886. április 26.
Kiskunhalas
Elhunyt 1953. november 22. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása újságíró, történész, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Balla Antal (Kiskunhalas, 1886. április 26.Budapest, 1953. november 22.) újságíró, történész és kisgazda politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1945–49).

Élete, családja[szerkesztés]

Kiskunhalasi, református gazdálkodó családból származott. Budapestre kerülésével elszakadt szülővárosától. Az első világháborúban elveszítette az egyik lábát. Élettársa, majd 1945-től felesége Légrády Brigitta volt, akitől később elvált.

Életpályája[szerkesztés]

Pályájának kezdete[szerkesztés]

A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Újságíróként kezdett dolgozni: a Nemzet munkatársa, majd 1919 után szerkesztője lett. Az első világháborúban súlyosan megsebesült, fél lábát elveszítette. 1929-ig a Hadirokkantak Lapja szerkesztője. 1922-től a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott, 1926-tól belső munkatársként.

Politikai karrierje az FKgP-ben[szerkesztés]

Szabadelvű polgári politikusként 1931-ben csatlakozott a FKgP-hez, amelynek programjával nemzetgyűlési képviselővé (1945–47) választották. 1945. november 15-étől 1946. november 20-áig a koalíciós kormány tájékoztatásügyi minisztere volt. Az egyik szerzője volt a Magyarország köztársasági államformájáról szóló 1946. évi I. tc. indokolásának. 1946 márciusa és júliusa között a Kis Újság felelős szerkesztőjeként is dolgozott.

Pályájának vége[szerkesztés]

1947-ig volt tagja az FKgP-nek. A párt „felszalámizása” után a Balogh-féle Független Magyar Demokrata Párt tagja volt (1947- 1949). 1946–48-ban a közgazdasági egyetemen gazdaságtörténetet tanított. A „fordulat éve” után polgári politikusként többé nem jutott szerephez.

Akadémiai pályafutása[szerkesztés]

1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá. Tagságát 1989-ben helyreállították.

Főbb művei[szerkesztés]

Fordításai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]