Lénárd Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lénárd Fülöp
Phillipp Lenard in 1900.jpg
Született Philipp Eduard Anton von Lenard
1862. június 7.
Pozsony
Elhunyt 1947. május 20. (84 évesen)
Messelhausen
Állampolgársága
Foglalkozása
  • fizikus
  • politikus
  • feltaláló
  • egyetemi oktató
Iskolái Heidelbergi Egyetem
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7.Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. Klatt Virgil volt a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult Bécsben, de az nem az ő világa volt, ezért Budapesten felvette a kémiát Than Károlynál. Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a Budapesti Tudomáegyetemen is dolgozott.

Főleg Németországban munkálkodott, a katódsugarak tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték, hogy 1) az atomok áthatolhatatlanok, 2) a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz, tehát az elektronoknak a fémben el kellett volna nyelődniük. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el és „dynamidáknak” nevezte el őket. Ez a modell J. J. Thomson atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.[3]

A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.

Világnézete, politikai tevékenysége[szerkesztés]

Mint az árja–kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Albert Einstein eredményeinek lejáratásában.

„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Wilhelm Conrad Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”[4]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Budapest, 1899)
  • Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Lipcse, 1906)
  • Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Lipcse, 1918)
  • Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Nobel Prize in Physics 1905 (angol nyelven). Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  2. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  3. Werner Braunbek: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960, 22–23. o.
  4. Justin Pollard: Feltalálósdi – 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, HVG Könyvek, Budapest, 2011 ISBN 978-963-304-056-0

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.