Lénárd Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lénárd Fülöp
Phillipp Lenard in 1900.jpg
Született Philipp Eduard Anton von Lenard
1862. június 7.[1][2][3][4]
Pozsony[5]
Elhunyt 1947. május 20. (84 évesen)[1][2][3][4]
Messelhausen
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • fizikus
  • politikus
  • feltaláló
  • egyetemi oktató
Iskolái Heidelbergi Egyetem
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7.Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák-magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. Klatt Virgil volt a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult Bécsben, de az nem az ő világa volt, ezért Budapestre ment, hogy a kémiát Than Károlynál vegye fel. Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen is dolgozott.

Főleg Németországban munkálkodott, a katódsugarak tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték, hogy:

  • az atomok áthatolhatatlanok,
  • a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz;

tehát az elektronoknak a fémben el kellett volna nyelődniük. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el és „dynamidáknak” nevezte el őket. Ez a modell J. J. Thomson atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.[6]

A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.

Világnézete, politikai tevékenysége[szerkesztés]

Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Albert Einstein eredményeinek lejáratásában.

„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”[7]

Fő művei[szerkesztés]

  • Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925);
  • Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899);
  • Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906);
  • Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. Werner Braunbek: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960. p. 22-23.
  7. Justin Pollard: Feltalálósdi - 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, Bp., HVG Könyvek, 2011, ISBN 9789633040560

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.