Badeni Nagyhercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badeni Nagyhercegség
18061918
 Badeni Nagyhercegség címere
Badeni Nagyhercegség címere
 Badeni Nagyhercegség zászlaja
Badeni Nagyhercegség zászlaja
Baden a Német Császárságban
Baden a Német Császárságban
Általános adatok
Fővárosa Karlsruhe
Terület 15 070 km² km²
Népesség 993 414 (1815)
2 142 833 (1910) fő
Hivatalos nyelvek német
Vallás evangélikus, katolikus
Pénznem ezüstforint, tallér, márka
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
Dinasztia Zähringen-ház
Elődállam Utódállam
 Badeni Őrgrófság Baden (tartomány) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Badeni Nagyhercegség témájú médiaállományokat.

A Badeni Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Baden) német történelmi államalakulat volt a mai Baden-Württemberg területén, amely e néven 1806–1918 között állt fenn.

Fekvése, határai[szerkesztés]

A Badeni Nagyhercegség a Rajna jobb partján, annak felső folyása mentén feküdt, a korábbi Badeni Őrgrófságok helyén, e néven 1806-tól 1918-ig állt fenn. Szomszédai: nyugaton Franciaország Elzász tartománya (1871-től Elzász-Lotaringia német császári tartomány), északon a Hesseni Választófejedelemség (1807–1815 között a Vesztfáliai Királyság része), keleten a Württembergi Királyság, délen Svájc.

Történelem[szerkesztés]

Területi gyarapodás 1801 és 1819 között

Elődállama, a Badeni Őrgrófság 1771-ben keletkezett a katolikus Baden-Badeni Őrgrófság és az evangélikus Baden-Durlachi Őrgrófság egyesítéséből.

Az egyesített Badeni Őrgrófság két lépésben kapta a magasabb, nagyhercegségi rangot. Először II. Ferenc német-római császár tette 1803. február 25-én Választófejedelemséggé, majd – a Német-római Birodalom megszűnésével egyidőben – 1806. július 12-én I. Napóleon francia császár rendelkezéséből nagyhercegség lett. A Badeni Nagyhercegség rögtön kilépett a Német-római Birodalomból, és csatlakozott a Napóleon által alapított Rajnai Szövetséghez.

1814-ben, a Napóleon bukása után tartott bécsi kongresszuson Baden kellemtelen helyzetbe jutott, mivel Károly nagyherceg támogatta a francia császárt. Végül az ország – ha nem is nyert annyit, mint a Napóleonnal ellenséges államok – viszonylag jól járt Európa újrafelosztásakor, hiszen megtarthatta a Napóleon uralma alatt szerzett területeit. Az ezt lehetővé tevő döntést Károly nagyherceg nővére, Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné, született Lujza badeni hercegnő eszközölte ki férjénél, I. Sándor orosz cárnál.

1815. július 26-án Baden a Német Szövetség tagja lett. 1818. augusztus 22-én Károly nagyherceg alkotmányt bocsátott ki.

1833-ban Ansbachban meggyilkolták Kaspar Hausert. Hauser nürnbergi lelencgyermek volt, akit többek szerint még születésekor elcseréltek, és ő valójában Károly nagyherceg egyik fia lett volna. A gyilkosság hátterében dinasztikus okokat sejtettek; a merénylet hatására megerősödő ellenszenv Lipót nagyherceg iránt odáig fajult, hogy 1848 elején forradalom tört ki Badenben, a nemesi jogok ellen és a köztársaságért tüntetve. 1849. május 13-án éjjel a nagyherceg és családja Koblenzbe menekült a szüntelen lázongások elől; másnap a nagyhercegi kormányt teljes egészében leváltották. A száműzött uralkodó külföldi segítséget kért: előbb hesseni, majd porosz seregek vonultak a forradalom leverésére. A porosz királyi csapatok alig két hónapon belül teljesen leverték a lázadók erőit, a fontosabb vezetőket kivégezték, a többit száműzték. 1849. augusztus 18-án Lipót nagyherceg Vilmos porosz herceg kíséretében visszatért Karlsruhéba. A badeni uralkodó kénytelen volt eltűrni az országa feletti porosz ellenőrzést és a teljes badeni hadsereg poroszok általi újraszervezését.

1866. július 31-én Baden kilépett a Német Szövetségből. 1866. augusztus 17-én békeszerződést írt alá a Poroszországgal. 1871. január 18-án a Badeni Nagyhercegség az újonnan kikiáltott Német Birodalom része lett.

1918. november 10-én lemondott Bodman miniszterelnök, anélkül adva át székét a szociáldemokrata Anton Geißnek, hogy a badeni miniszerelnököket kinevező II. Frigyes nagyherceg beleegyezését adta volna ehhez. Az 1918-as forradalmi hullám a nagyhercegséget is elérte; az uralkodó és felesége a lövöldözések elől Zwingenburg kastélyába menekült. 1918. november 22-én a Langenstein kastélyban II. Frigyes nagyherceg kénytelen volt aláírni a trónról való lemondó nyilatkozatot.

A német forradalom során a nagyhercegségből alakult meg a Badeni Köztársaság.

Uralkodók[szerkesztés]

Név Uralkodása Megjegyzések
Károly Frigyes (1806), †1811. június 10. 1746-tól baden-durlachi őrgrof, 1771-től badeni őrgrof

1803-tól választófejedelem, 1806-tól nagyherceg.

Károly (*1786. június 8.) 1811, †1818. december 8. Károly Frigyes unokája.
I. Lajos (*1763. február 9.) 1818, †1830. március 30. Károly Frigyes fia.
Lipót (*1790. augusztus 29.) 1830, †1852. április 24. Károly Frigyes fia.
II. Lajos (*1824. augusztus 15.) 18521856, †1858. január 22. Lipót fia. Uralkodásra képtelen, ezért megfosztják a tróntól.
I. Frigyes (*1826. szeptember 9.) 1856, †1907. szeptember 28. II. Lajos öccse.
II. Frigyes (*1857. július 9.) 19071918, †1928. augusztus 9. I. Frigyes fia.

Minisztériumok[szerkesztés]

  • Külügy- és udvari minisztérium 1807–1871 és 1893–1918
  • rendőrségi miniszterim ill. 1808-tól belügyminisztérium 1807–1918 (és a köztársaságban 1945-ig)
  • Pénzügyminisztérium 1807–1918 (és a köztársaságban 1945-ig)
  • Igazságügyi minisztérium 1807–1918 (és a köztársaságban 1945-ig)
  • Hadügyminisztérium 1807–1872
  • Kereskedelem minisztérium 1861–1881

Népesség[szerkesztés]

év lakos
1810 974 000
1815 993 414
1816 1 005 899
1834 1 230 791
1849 1 326 774
1855 1 315 000
1864 1 432 456
év lakos
1867 1 434 970
1875 1 507 000
1885 1 601 255
1890 1 657 867
1900 1 867 944
1910 2 142 833
1919 2 210 000

Oktatási rendszer[szerkesztés]

1893-ban nyílt meg a Lessing Gimnázium, Németország első lánygimnáziuma Karlsruhe-ben.

A heidelbergi egyetem[szerkesztés]

Studentenkarzer (hallgatói fogda)

Heidelberg 1802-ben Baden tartományhoz történő kerülése újrakezdéssel is együtt járt. Az egyetemet újjászervezték, az állam anyagilag támogatta az oktatást. Az egyetem az első baden-i nagyherceg, Karl Friedrich nevét hozzáfűzte az alapító nevéhez, és azóta hívják Ruprecht-Karl-Egyetemnek.

Az egyetem szellemeiségét a humanizmus határozta meg, de a professzorok és a diákok között a romantikusok követőire is rá lehet találni. Két évet tanított Heidelbergben Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Schlosser saját iskolát alapított a politikai történelemtudományok tanulmányozására, az orvos Maximilian Joseph von Chelius egész Európából vonzotta a betegeket. A Heidelbergi professzorok a liberalizmus követői közé tartoztak, többen közülük tagjai voltak a frankfurti nemzetgyűlésnek. A forradalom után Ludwig Häusser volt a dél-német liberális nemzeti gondolkozás szószólója. Míg Robert Wilhelm Bunsen, Gustav Robert Kirchhoff és Hermann Ludwig von Helmholtz tevékenységének köszönhetően a természettudományok aranykorukat élték, a 19. században mint kiváló jogi egyetem is ismert volt.

1886-ban ünnepelték az egyetem 500 éves fennállásának évfordulóját.

A freiburgi egyetem[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großherzogtum Baden című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Badeni Nagyhercegség témájú médiaállományokat.
A német Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Badeni Nagyhercegség témában.