Karikó Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karikó Katalin
Született 1955. január 17. (68 éves)
Szolnok
Állampolgársága magyar[1]
Házastársa Francia Béla
Gyermekei egy gyermek:
Francia Zsuzsanna
Foglalkozása
  • kutató
  • biokémikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
  • Rosenstiel Award (2020)[2]
  • Széchenyi-díj (2021)
  • Emberi Méltóságért (2021)
  • Wilhelm Exner Medal (2021)
  • Asturias hercegnője műszaki és természettudományos kutatási díj (2021)[3]
  • Breakthrough Prize in Life Sciences (2021)[4]
  • Fellow of the American Association for the Advancement of Science (2021)[5]
  • Keio Medical Science Prize (2021)
  • Louisa Gross Horwitz-díj (2021)[6]
  • Grand Prize of the French Academy of Science (2021)
  • Albany Medical Center Prize (2021)[7]
  • Time 100 (2021)[8]
  • Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (2022)[9]
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022)[10]
  • Pearl Meister Greengard Prize (2022)[11]
  • Jessie Stevenson Kovalenko Medal (2022)[12]
  • Louis-Jeantet-díj (2022)[13]
  • Honorary doctorate from the University of Geneva (2022)[14]
  • Warren Alpert Foundation Prize (2022)[15]
Tudományos pályafutása
Szakterület hírvivő RNS[16]
Kutatási terület mRNS kutatása
Szakintézeti tagság
Munkahelyek
Temple University, Philadelphia biokémikus
University of Pennsylvania, Philadelphia molekuláris biológus
Jelentős munkái mRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3 (2004);
Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (2005);
Sequence-and target-independent angiogenesis suppression by siRNA via TLR3 (2008);
mRNA-based therapeutics—developing a new class of drugs (2014);
Tudományos publikációk száma 178 (2020. december)[17]
Akadémiai tagság A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (2022)
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Katalin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus. A mainzi BioNTech cég alelnöke. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály adjunktusa.[18] Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.[19] Dr. Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”[20]

2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.[21][22][23] Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalmaknak, amelyet az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki. Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Karikó Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját.[24] A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait.[25] Csak kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.[26] 2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója.[27] 2013-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében megjelent tanulmányban a Debreceni Egyetem és az University of Pennsylvania tudósaival együtt megállapította, hogy a különböző génterápiára irányuló eljárások közül az mRNS használata tűnik a legalkalmasabbnak a terápiás fehérjék expresszálására, enzimdefektusok javítására, illetve vakcina készítmények kifejlesztésére.[28]

2020-ban a szabadalma alapján készült el - a világon elsőként - klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).[29][30] Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték,[31] a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi,[32][33][34] de egyelőre a díj még várat magára. A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.[35]

A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.[36]

Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.[37] Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.[38]

Élete és szakmai pályafutása[szerkesztés]

Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt.[37] A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt,[39] az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.[40] Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.[41] 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, és 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését,[42] és 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.[43] 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ 100 legbefolyásosabb embere szerepel.[44][45] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

2021 decemberében az mRNS-vakcinákkal és a koronavírussal kapcsolatos kutatómunkájukat méltatva Karikó Katalint, Kizzmekia Corbett, Barney Graham és Drew Weissman társaságában a 2021-es "Év Hősének" választotta a Time magazin.[46] A magazin méltatása szerint kutatómunkájuk során „az ambícióikat a közjóra fordították, kommunikáltak egymással és a tényekben bíztak.”[47]

Munkahelyei[szerkesztés]

1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Itt a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége az 1956-os forradalomban szerepet vállaló apját felhasználva, kényszerítéssel beszervezte ügynökként, a beszervezését Salgó László végezte.[48] Karikó Katalin ennek tényét elismerte, ugyanakkor elmondása szerint jelentéseket nem írt.[49] Állításának helytállóságát szakmai források is – mint például Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, valamint a téma neves kutatója, Ungváry Krisztián – megerősítették.[50][51]

2021. május 21-én a Szegedi Tudományegyetem központi épülete előtt, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus szobránál

A munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított nukleozidot – cordycepint.[52] 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.[40] Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres mRNS technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a Magyar Nemzet című napilapnak:

„ Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra[53] cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. ”
– Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, Magyar Nemzet, 2020. december 11.[38]

Az úttörőnek számító tervezete, azaz hogy a hírvivő RNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként, több más tanulmánnyal Derrick Rossi kezébe került, aki 2010-ben Cambridge-ben (Massachusetts) megalapította a „ModeRNA” nevű céget. Noha a cég Karikó Katalinnak is állásajánlatot tett, ő több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci[54] által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó versenytárs cégébe. A cég piaci értéke 2019-ben meghaladta a 21 milliárd dollárt. A „BioNTech” vezető alelnöke lett.[55] 2014-ben Karikó Katalin, Uğur Şahin és Özlem Türeci közös tanulmányt írt az in vitro módosított (IVT) mRNS témájáról mint potenciális új gyógyszerosztályról, amely új alkalmazások széles körének alapját jelenthetik majd a jövőben.[56] Egyedüli szerzőként, 2019 márciusában a Molecular Therapy(wd) című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg „In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe” címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.[57]

Az mRNS-sel kapcsolatos kutatásai[szerkesztés]

1998-ban került az egyetemre Drew Weissman immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást. 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készíttette el a kívánt mRNS-eket.[58] Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről.[40] A szintén a Pennsylvania Egyetemen dolgozó, ugyancsak egykori szegedi kutató, Pardi Norbert(wd) bizonyította,[59] hogy milyen előnyökkel járnak az erős és hosszú életű antitestválaszok létrehozása szempontjából[60] a módosított mRNS immunhatásai a vírusellenes vakcinák területén.[61] Karikó és munkatársai először számoltak be a természetben is előforduló, módosított nukleozidok felhasználásával, in vitro szintézissel készült mRNS alkalmazásáról.[62] A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan. Az egyetem később a jogokat eladta a CellScript LLC-nek, majd a német BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő amerikai Moderna cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért.[63]

2005-ben Weissmannal RNARx néven[63] közös céget alapított. 2006-ban kutatásaik folytatására pályáztak az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetnél (National Institute of Health, NIH), ahol egy évre 100 000 dollárt kaptak, hogy ezalatt bebizonyítsák, ha eritropoetint kódoló mRNS-t adnak az egérnek, akkor meg tudják duplázni a retikulocitáik (az érett vörösvérsejt prekurzorainak) számát.[64] Ez volt a feltétele egy egymillió dolláros támogatásnak, amit sikerült teljesíteniük.[40]

A szintetikus mRNS technológia alapján a világon elsőként elkészült Pfizer-BioNTech vakcina

2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval [65][66] elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi BioNTechet,[67] Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó és Muramatsu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a cég alelnöke lett. Az mRNS-alapú rák immunterápiák és a fertőző betegség elleni vakcinák fejlesztései a klinikai alkalmazás fázisába léptek.[68] A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Az évtizedek alatt elvégzett kutatások eredményei alapján kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is.[69] A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid19-vakcinát.[63] A BioNTech-nél több magyar kollégájával, Boros Gáborral és Szabó Gáborral is együtt dolgozott ezen a feladaton.[70] A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotba került.[71] Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására folytak kísérletek. A kutatócsapat részletes értékelést adott a teljes hosszúságú SARS-CoV-2 tüskefehérjét vagy a tüskereceptort kötő domént kódoló, lipid nanorészecskékbe kapszulázott, nukleoziddal módosított mRNS (mRNS-LNP) vakcinák immunogenitásáról.[72] Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, (in vitro) tojásban tenyésztett változat.[73] Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus tüskefehérjéjét (Spike Protein RBD[74]), ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Amikor 2020 januárjában kínai tudósok közzétették a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciáját, a biotechnológusok felismerték, hogy a koronavírus jellegzetes tüskefehérjéje tökéletes célponttá tette az mRNS-oltástechnológiák számára. A BioNTech órákon belül – Karikó Katalin három évtizedes kutatására épített eszközökkel – megtervezte az első mRNS-oltást a COVID-19 fertőzés leküzdésére.[75] Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.[63][76] A technológia alapján a világon elsőként elkészült vakcina a túl gyors lebomlást gátló, lipid nanorészecskében utazó, mRNS molekulát tartalmazó készítmény lett,[77] amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérje receptorkötő doménjét (Receptor Binding Domain RBD).[78] A szintetikus mRNS egy genetikai anyag, amely nem továbbítható a következő generáció számára. Az mRNS vakcina beadása után a makromolekula irányítja a fehérjetermelést az izomsejtekben, amely 24–48 órán át éri el a csúcsszintet. A hagyományos oltóanyag-fejlesztés nagyon időigényes és nem képes gyorsan reagálni az olyan új járványok ellen, mint a 2020-ban kitört Covid19-pandémia. Az új oltóanyag alkalmazásához rendkívül alacsony hőmérsékletre van szükség.[79]

Karikó, terve szerint, a Covid19 járvány csillapodását követően sem hagy fel az mRNS-sel kapcsolatos kutatásaival, melyek középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll majd.[80]

Publikációi és szabadalmai[szerkesztés]

A molekuláris biológia centrális dogmája a DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlással foglalkozik

Publikációinak részletes jegyzéke a scholar.google.com oldalon található.[17]

Több szabadalom fűződik a nevéhez: CN102947450A,[81] US2009286852[82] és US2013261172.[83] Ezek tárgya a pszeudouridint (Ψ) vagy módosított nukleozidot tartalmazó RNS-, oligoribonukleotid- és poliribonukleotid-molekulák, és az ezekből álló génterápiás vektorok szintetizálásának módszereit írja le, valamint módszereket ad meg a génpótlásra, génterápiára, génátírási csendesítésre és a terápiás fehérjéknek a molekulákat tartalmazó élő szövetbe juttatására. A találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárások is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS (mRNS) módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus mRNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az RNS-technológiák az emberek egészségének javítását szolgálják.[84] Az mRNS széles terápiás potenciállal rendelkezik. A jelenlegi klinikai erőfeszítések az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosulnak.[85]

MTMT publikációs lista[szerkesztés]

Publikációs listája az MTMT-ben

Családja[szerkesztés]

Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos (2021).[86]

A kisújszállási és szegedi éveket követően az Amerikai Egyesült Államokba, Philadelphiába költöztek, de nem mondtak le magyar állampolgárságukról. Mivel 2013-ban a BioNTech székhelyére, Mainzba férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között. Gyakran jár Magyarországra is.[87][88]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Bővebben: Karikó Katalin díjainak és kitüntetéseinek listája

A Karikó Katalin közreműködésével kifejlesztett mRNS-alapú technológia és az arra épülő két leghatékonyabb oltóanyag, a BioNTech/Pfizer és a Moderna vakcinák alapozták meg világszinten a SARS-CoV-2 vírus elleni hatékony küzdelmet és nagyban hozzájárult a Covid19 világjárvány megfékezéséhez. Úttörő és globális hatású biokémiai munkásságáért számos tekintélyes díjat és kitüntetést kapott (lásd külön szócikkben).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ How a Researcher 'Clinging To the Fringes of Academia' Helped Develop a Covid-19 Vaccine
  2. ↑ https://www.brandeis.edu/rosenstiel/rosenstiel-award/past.html
  3. ↑ https://www.fpa.es/es/comunicacion/katalin-kariko-drew-weissman-philip-felgner-ugur-sahin-ozlem-tureci-derrick-rossi-y-sarah-gilbert-premio-princesa-de-asturias-de-investigacion-ci.html?idCategoria=0&fechaDesde=&especifica=0&texto=&fechaHasta=&tipo=0
  4. ↑ https://www.theguardian.com/world/2021/sep/10/scientists-egos-key-barrier-to-progress-covid-vaccine-pioneer-katalin-kariko
  5. ↑ https://web.archive.org/web/20220311133847/https://www.aaas.org/page/2021-fellows
  6. ↑ https://www.cuimc.columbia.edu/research/louisa-gross-horwitz-prize/horwitz-prize-awardees
  7. ↑ https://engage.amc.edu/wp-content/uploads/2022/12/AlbanyPrize_PastRecipients_2023.pdf
  8. ↑ Time (angol nyelven). Time Inc.. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  9. ↑ https://www.uni-frankfurt.de/105750216.pdf, 2021. szeptember 22.
  10. ↑ https://www.amacad.org/new-members-2022
  11. ↑ https://www.rockefeller.edu/greengard-prize/recipients/
  12. ↑ http://www.nasonline.org/programs/awards/kovalenko-medal.html
  13. ↑ https://www.jeantet.ch/en/prix-louis-jeantet/laureats/%25year_laureat%25/ugur-sahin-ozlem-tureci-and-katalin-kariko/
  14. ↑ https://www.unige.ch/archives/adm/documents-en-ligne/listes-docteurs-honoris-causa
  15. ↑ https://warrenalpert.org/prize-recipients/katalin-karik%C3%B3
  16. ↑ De Hungría a un futuro Nobel: retrato de Katalin Kariko, la investigadora tras la vacuna de Pfizer
  17. ↑ a b Katalin Karikó (angol nyelven). scholar.google.com . (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  18. ↑ Academy of Europe: Karikó Katalin (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  19. ↑ Katalin Karikó, the mother of the Covid-19 vaccine, affirms 'In summer we will probably be able to return to normal life' (angol nyelven). entrepreneur.com. [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  20. ↑ Kati Kariko Helped Shield the World From the Coronavirus (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2021. április 9.)
  21. ↑ Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA (angol nyelven). Immunity, 2005. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  22. ↑ Penn Study Finds a New Role for RNA in Human Immune Response (angol nyelven). Penn Medicin News, 2005. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  23. ↑ Incorporation of pseudouridine into mRNA enhances translation by diminishing PKR activation (angol nyelven). Nucleic Acids Research, 2010. szeptember. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  24. ↑ Scientist’s mRNA obsession once cost her a job, now it’s key to Covid-19 vaccine. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  25. ↑ Quién es Katalin Karikó, la mente brillante detrás de las vacunas ARN mensajero (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 1.)
  26. ↑ Katalin Karikó: Die ungarische "Mutter" der neuen RNA-Impfstoffe (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  27. ↑ 8th International mRNA Health Conference Katalin Karikó (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  28. ↑ Boros Gábor, Miko Edit, Horkay Irén, Karikó Katalin, Emri Gabriella, Remenyik Éva: Az mRNS-alapú génterápia dermatológiai alkalmazásának lehetôségei: fényvédelem újragondolva. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  29. ↑ Gyakori kérdések – válaszok a vakcináról (Pfizer-BioNTech vakcina). (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  30. ↑ COMIRNATY az első engedélyezett COVID-19 elleni vakcina. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  31. ↑ Nem Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat. Forbes, 2021. október 4. [2021. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  32. ↑ The hero biochemist who pioneered COVID vaccine tech was professionally spurned for years prior (angol nyelven). Salon, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  33. ↑ She was Demoted, Doubted and Rejected But Now Her Work is the Basis of the Covid-19 Vaccine (amerikai angol nyelven). Good News Network, 2021. február 1. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  34. ↑ Katalin Karikó and Drew Weissman. A shared Nobel-prize for mRNA? (amerikai angol nyelven). Hungarian Free Press, 2020. december 19. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  35. ↑ How an immigrant scientist paved the way for covid-19 vaccine (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  36. ↑ University of Pennsylvania mRNA Biology Pioneers Receive COVID-19 Vaccine Enabled by their Foundational Research (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  37. ↑ a b Balla Györgyi: Portré: Karikó Katalin biokémikus. HVG, 49. sz. (2020. december 3.) 82. o. ISSN 1217-9647
  38. ↑ a b Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, 2020. december 11. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  39. ↑ (1969. március 29.) „A legjobbak versenye”. Szolnok Megyei Néplap 20 (73), 3. o.  
  40. ↑ a b c d Silberer Vera: Jó hírt hoz a messenger. Magyar kémikusok lapja, 2019. április
  41. ↑ TÓTH ALBERT: Egy kisújszállási tanár levelezése Szent-Györgyi Alberttel, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24., 319. o.. ISSN 0237-5966 (2009) 
  42. ↑ Katalin Karikó (angol nyelven). orcid.org
  43. ↑ Újszászi Ilona: A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. Szegedi Tudományegyetem, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  44. ↑ TIME100: The Most Influential People of 2021. Time, 2021. szeptember 15. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  45. ↑ A világ 100 legbefolyásosabb embere között Karikó Katalin, az SZTE alumnája. u-szeged.hu , 2021. szeptember 20. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  46. ↑ Vaccine Scientists Are TIME's 2021 Heroes of the Year. Time. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  47. ↑ Time: Karikó Katalin is az év hőse | Forbes.hu (magyar nyelven). forbes.hu, 2021. december 13. [2021. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  48. ↑ Bálint László. A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében, 333. o.. ISBN 9789631294972 (2017) 
  49. ↑ Karikó Katalint fenyegetéssel beszervezte a szocialista állambiztonság, de egyetlen jelentést sem adott, 2021. május 22. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
  50. ↑ Élő Anita: K„Karikó állítása nem cáfolható” – az állambiztonsági levéltár főigazgatója az ügynökvádról, 2021. május 23. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
  51. ↑ Ungváry Krisztián: Karikót nem a kémelhárítás küldte Amerikába, 2021. május 24. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  52. ↑ Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci: mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs (angol nyelven). Reviews, Drug Discovery. Nature, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  53. ↑ Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: uppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  54. ↑ The Husband-and-Wife Team Behind the Leading Vaccine to Solve Covid-19 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  55. ↑ Dieser Frau verdanken wir den Corona-Impfstoff (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  56. ↑ mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  57. ↑ Karikó Katalin: In vitro-Transcribed mRNA Therapeutics: Out of the Shadows and Into the Spotlight. Molecular Therapy, 2019. március 21. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
  58. ↑ Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA (angol nyelven). Immunity, 2005. augusztus. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  59. ↑ Norbert Pardi, Michael J. Hogan, Frederick W. Porter, Drew Weissman: mRNA vaccines — a new era in vaccinology (angol nyelven). Nature Reviews Drug Discovery, 2018. január. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  60. ↑ Norbert Pardi, Drew Weissman: Nucleoside Modified mRNA Vaccines for Infectious Diseases (angol nyelven), 2017. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  61. ↑ Kirúgták Szegedről, koronavírus-elleni vakcinát fejlesztett Karikó Katalin. szefed.hu, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  62. ↑ Modified mRNA as a therapeutic option in cardiac regeneration (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  63. ↑ a b c d Magyar kutató hányatott sorsú szabadalma is kellett a most bejelentett vakcinához. Forbes, 2020. november 9. [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  64. ↑ Az eritropoetin elősegíti a vörösvértestek képződését, a retikulocita a vörösvértestek éretlen formája.
  65. ↑ Racing to deliver a vaccine to the masses (angol nyelven). penntoday.upenn.edu . (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  66. ↑ Katalin Karikó, Hiromi Muramatsu, János Ludwig, Drew Weissman: Generating the optimal mRNA for therapy: HPLC purification eliminates immune activation and improves translation of nucleoside-modified, protein-encoding mRNA (angol nyelven). pubmed.ncbi.nlm.nih.gov , 2011. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  67. ↑ A BioNTech 2019-ben lépett ki a tőzsdére.
  68. ↑ Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci: mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs (angol nyelven). pubmed.ncbi.nlm.nih.gov , 2014. október 13. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  69. ↑ Drew Weissman, Katalin Karikó: mRNA: Fulfilling the Promise of Gene Therapy (angol nyelven). cell.com, 2015. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  70. ↑ Karikó Katalin szerint több magyar szakembernek köszönhető, hogy hatásos a vakcina. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  71. ↑ Torontáli Zoltán: Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna. g7.hu, 2020. március 31. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  72. ↑ Dorottya Laczkó Michael J. Hogan Sushila A. Toulmin Philip Hicks Katlyn Lederer Brian T. Gaudette and others: A Single Immunization with Nucleoside-Modified mRNA Vaccines Elicits Strong Cellular and Humoral Immune Responses against SARS-CoV-2 in Mice. sciencedirect.com, 2020. október. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  73. ↑ Torontáli Zoltán: Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait. g7.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  74. ↑ Proteins for Coronavirus Research (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  75. ↑ Katalin Karikó 2022 Vilcek Prize for Excellence in Biotechnology. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  76. ↑ Damian Garde: The story of mRNA: How a once-dismissed idea became a leading technology in the Covid vaccine race (angol nyelven). statnews.com. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  77. ↑ Study to Describe the Safety, Tolerability, Immunogenicity, and Efficacy of RNA Vaccine Candidates Against COVID-19 in Healthy Individuals (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  78. ↑ mRNA-Impfstoffe von BioNTech und Pfizer (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  79. ↑ How mRNA vaccines from Pfizer and Moderna work, why they’re a breakthrough and why they need to be kept so cold (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  80. ↑ Kurkó Gyula: Karikó Katalin a jövőben a rák elleni küzdelemre koncentrál. Index.hu, 2021. május 29. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
  81. ↑ CN102947450A Rna preparations comprising purified modified rna for reprogramming cells (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  82. ↑ RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof (angol nyelven). European Patent Office, 2009. november 19.
  83. ↑ RNA Containing Modified Nucleosides and Methods of Use Thereof (angol nyelven). European Patent Office, 2013. október 3.
  84. ↑ Transforming RNA research into future treatments: Q&A with 2 biotech leaders (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  85. ↑ Delivering the Messenger: Advances in Technologies for Therapeutic mRNA Delivery (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  86. ↑ Csodaszép Karikó Katalin unokája, Szeged.hu, 2021. március 1.
  87. ↑ Borzák Tibor: Karikó Katalin magyar kutatónak is köszönhető a Covid-vakcina. Szabad Föld. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  88. ↑ „Arról nem is álmodtunk, hogy anya emberek millióin fog segíteni!” – Születésnapi portré Karikó Katalinról. WMN. (Hozzáférés: 2021. február 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Magyar Szent István-rend kitüntetettjei
Covid19-pandémia
Vírus
Járvány
Országonként
Vakcinák
Vakcinagyártók
A védekezésben közreműködő
neves szakemberek
Veszteségek
Kapcsolódó szócikkek
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karikó_Katalin&oldid=26464032”