Ugrás a tartalomhoz

Karikó Katalin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karikó Katalin
Született1955. január 17. (71 éves)
Szolnok
Állampolgársága
HázastársaFrancia Béla
Gyermekeiegy gyermek:
Francia Zsuzsanna
Foglalkozása
  • kutató
  • biokémikus
  • egyetemi oktató
  • feltaláló
  • tanácsadó
  • idegtudós
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • EMBO Membership
  • Cameron Prize of the University of Edinburgh
  • Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért
  • Rosenstiel-díj (2020)[3]
  • Emberi Méltóságért (2021)[4]
  • Wilhelm Exner Medal (2021)[5]
  • Asturias hercegnője műszaki és természettudományos kutatási díj (2021)[6]
  • Fellow of the American Association for the Advancement of Science (2021)[7]
  • Keio Medical Science Prize (2021)
  • Louisa Gross Horwitz-díj (2021)[8]
  • Grand Prize of the French Academy of Science (2021)
  • Albany Medical Center Prize (2021)[9]
  • Lasker-DeBakey Clinical Medical Research Award (2021)[10]
  • Dr. Paul Janssen Award for Biomedical Research (2021)[11]
  • William B. Coley Award (2021)[12]
  • John Scott Award (2021)[13]
  • Time 100 (2021)[14]
  • Széchenyi-díj (2021. március 15.)[15][16]
  • Breakthrough Prize in Life Sciences (2022)[17][18]
  • Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (2022, Özlem Türeci, Uğur Şahin)[19]
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022)[20]
  • Pearl Meister Greengard Prize (2022)[21]
  • Jessie Stevenson Kovalenko-érem (Drew Weissman, 2022)[22]
  • Louis-Jeantet-díj (2022)[23]
  • Honorary doctorate from the University of Geneva (2022)[24]
  • Warren Alpert alapítványi díj (2022)[25]
  • Helmholtz-érem (2022)[26]
  • Ernest Solvay Prize (2022)[27]
  • Canada Gairdner International Award (2022)
  • fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (2023, Drew Weissman, 5 500 000 kr)[28][29]
  • Magyar Szent István-rend (2023)[30]
  • National Inventors Hall of Fame (2023)[31]
  • BBC 100 Women (2024)[32]
Tudományos pályafutása
Szakterület
Kutatási területmRNS kutatása
Szakintézeti tagság
Munkahelyek
Temple University, Philadelphiabiokémikus
University of Pennsylvania, Philadelphiamolekuláris biológus
Jelentős munkáimRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3 (2004);
Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (2005);
Sequence-and target-independent angiogenesis suppression by siRNA via TLR3 (2008);
mRNA-based therapeutics—developing a new class of drugs (2014);
Tudományos publikációk száma178 (2020. december)[34]
Akadémiai tagságA Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (2022)
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Katalin témájú médiaállományokat.

Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar-amerikai[35] kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály professzora.[36] Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.[37] Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”[38]

2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.[39][40][41] Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalmaknak, amelyet az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki. Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Karikó Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját.[42] A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait.[43] Csak kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.[44] 2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója.[45] 2013-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében megjelent tanulmányban a Debreceni Egyetem és a University of Pennsylvania tudósaival együtt megállapította, hogy a különböző génterápiára irányuló eljárások közül az mRNS használata tűnik a legalkalmasabbnak a terápiás fehérjék expresszálására, enzimdefektusok javítására, illetve vakcina készítmények kifejlesztésére.[46]

2020-ban a szabadalma alapján készült el – a világon elsőként – klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).[47][48] Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték,[49] a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi.[50][51][52] A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.[53]

A 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen.[54]

A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, a University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.[55]

Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.[56] Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.[57]

Élete és szakmai pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt.[56] A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt,[58] az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.[59] Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.[60]

1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését.[61] 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.[62]

1978-ban a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége részéről Salgó László beszervezte Lengyel Zsolt fedőnéven ügynökhálózatába.[63] Ezt Karikó is elismerte, ugyanakkor elmondta, hogy jelentéseket nem írt:[64][65][66] „Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak. Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam.”[64]

2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ 100 legbefolyásosabb embere szerepel.[67][68] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

2021 decemberében az mRNS-vakcinákkal és a koronavírussal kapcsolatos kutatómunkájukat méltatva Karikó Katalint, Kizzmekia Corbett, Barney Graham és Drew Weissman társaságában a 2021-es "Év Hősének" választotta a Time magazin.[69] A magazin méltatása szerint kutatómunkájuk során „az ambícióikat a közjóra fordították, kommunikáltak egymással és a tényekben bíztak.”[70]

Munkahelyei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Itt kezdett el vírusokkal foglalkozni és először használt módosított nukleozidot – cordycepint.[71] 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.[59] Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres mRNS technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a Magyar Nemzet című napilapnak:

Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra[72] cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.
– Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, Magyar Nemzet, 2020. december 11.[57]

Az úttörőnek számító tervezete, azaz hogy a hírvivő RNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként, több más tanulmánnyal Derrick Rossi kezébe került, aki 2010-ben Cambridge-ben (Massachusetts) megalapította a „ModeRNA” nevű céget. Noha a cég Karikó Katalinnak is állásajánlatot tett, ő több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci[73] által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó versenytárs cégébe. A cég piaci értéke 2019-ben meghaladta a 21 milliárd dollárt. A „BioNTech” vezető alelnöke lett.[74] 2014-ben Karikó Katalin, Uğur Şahin és Özlem Türeci közös tanulmányt írt az in vitro módosított (IVT) mRNS témájáról mint potenciális új gyógyszerosztályról, amely új alkalmazások széles körének alapját jelenthetik majd a jövőben.[75] Egyedüli szerzőként, 2019 márciusában a Molecular Therapy(wd) című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg „In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe” címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.[76]

Az mRNS-sel kapcsolatos kutatásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998-ban került az egyetemre Drew Weissman immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást. 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készíttette el a kívánt mRNS-eket.[77] Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről.[59] A szintén a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó, ugyancsak egykori szegedi kutató, Pardi Norbert bizonyította,[78] hogy milyen előnyökkel járnak az erős és hosszú életű antitestválaszok létrehozása szempontjából[79] a módosított mRNS immunhatásai a vírusellenes vakcinák területén.[80] Karikó és munkatársai először számoltak be a természetben is előforduló, módosított nukleozidok felhasználásával, in vitro szintézissel készült mRNS alkalmazásáról.[81] A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan. Az egyetem később a jogokat eladta a CellScript LLC-nek, majd a német BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő amerikai Moderna cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért.[82]

2005-ben Weissmannal RNARx néven[82] közös céget alapított. 2006-ban kutatásaik folytatására pályáztak az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetnél (National Institute of Health, NIH), ahol egy évre 100 000 dollárt kaptak, hogy ezalatt bebizonyítsák, ha eritropoetint kódoló mRNS-t adnak az egérnek, akkor meg tudják duplázni a retikulocitáik (az érett vörösvérsejt prekurzorainak) számát.[83] Ez volt a feltétele egy egymillió dolláros támogatásnak, amit sikerült teljesíteniük.[59]

A szintetikus mRNS technológia alapján a világon elsőként elkészült Pfizer-BioNTech vakcina

2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval[84][85] elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi BioNTechet,[86] Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó és Muramatsu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a cég alelnöke lett. Az mRNS-alapú rák immunterápiák és a fertőző betegség elleni vakcinák fejlesztései a klinikai alkalmazás fázisába léptek.[87] A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Az évtizedek alatt elvégzett kutatások eredményei alapján kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is.[88] A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid19-vakcinát.[82] A BioNTech-nél több magyar kollégájával, Boros Gáborral és Szabó Gáborral is együtt dolgozott ezen a feladaton.[89] A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotba került.[90] Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására folytak kísérletek. A kutatócsapat részletes értékelést adott a teljes hosszúságú SARS-CoV-2 tüskefehérjét vagy a tüskereceptort kötő domént kódoló, lipid nanorészecskékbe kapszulázott, nukleoziddal módosított mRNS (mRNS-LNP) vakcinák immunogenitásáról.[91] Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, (in vitro) tojásban tenyésztett változat.[92] Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus tüskefehérjéjét (Spike Protein RBD[93]), ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Amikor 2020 januárjában kínai tudósok közzétették a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciáját, a biotechnológusok felismerték, hogy a koronavírus jellegzetes tüskefehérjéje tökéletes célponttá tette az mRNS-oltástechnológiák számára. A BioNTech órákon belül – Karikó Katalin három évtizedes kutatására épített eszközökkel – megtervezte az első mRNS-oltást a COVID-19 fertőzés leküzdésére.[94] Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.[82][95] A technológia alapján a világon elsőként elkészült vakcina a túl gyors lebomlást gátló, lipid nanorészecskében utazó, mRNS molekulát tartalmazó készítmény lett,[96] amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérje receptorkötő doménjét (Receptor Binding Domain RBD).[97] A szintetikus mRNS egy genetikai anyag, amely nem továbbítható a következő generáció számára. Az mRNS vakcina beadása után a makromolekula irányítja a fehérjetermelést az izomsejtekben, amely 24–48 órán át éri el a csúcsszintet. A hagyományos oltóanyag-fejlesztés nagyon időigényes és nem képes gyorsan reagálni az olyan új járványok ellen, mint a 2020-ban kitört Covid19-pandémia. Az új oltóanyag alkalmazásához rendkívül alacsony hőmérsékletre van szükség.[98]

Karikó, terve szerint, a Covid19 járvány csillapodását követően sem hagy fel az mRNS-sel kapcsolatos kutatásaival, melyek középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll majd.[99]

Publikációi és szabadalmai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A molekuláris biológia centrális dogmája a DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlással foglalkozik

Publikációinak részletes jegyzéke a scholar.google.com oldalon található.[34]

Több szabadalom fűződik a nevéhez: CN102947450A,[100] US2009286852[101] és US2013261172.[102] Ezek tárgya a pszeudouridint (Ψ) vagy módosított nukleozidot tartalmazó RNS-, oligoribonukleotid- és poliribonukleotid-molekulák, és az ezekből álló génterápiás vektorok szintetizálásának módszereit írja le, valamint módszereket ad meg a génpótlásra, génterápiára, génátírási csendesítésre és a terápiás fehérjéknek a molekulákat tartalmazó élő szövetbe juttatására. A találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárások is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS (mRNS) módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus mRNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az RNS-technológiák az emberek egészségének javítását szolgálják.[103] Az mRNS széles terápiás potenciállal rendelkezik. A jelenlegi klinikai erőfeszítések az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosulnak.[104]

MTMT publikációs lista

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Publikációs listája az MTMT-ben

Családja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos (2021).[105]

A kisújszállási és szegedi éveket követően az Amerikai Egyesült Államokba, Philadelphiába költöztek, de nem mondtak le magyar állampolgárságukról. Mivel 2013-ban a BioNTech székhelyére, Mainzba férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között. Gyakran jár Magyarországra is.[106][107]

Önéletrajzi könyve

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karikó Katalin önéletrajzi könyve magyarul két napra a Nobel-díj elnyerését követően, 2023. október 4-én jelent meg Áttörések – Életem és a tudomány címmel.[108][109] A könyv eredeti, angol nyelvű kiadója a Penguin Books kiadó Breaking Through: My Life in Science címmel jelentette meg a művet.[110][111] Magyarországon a könyv a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Fenyvesi Anna fordításában.[112]

A könyv a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve lett, ezért 2024 júniusában megkapta a Libri Irodalmi Díjat.[113] Ekkorra már 9 nyelvre lefordították memoárját.[114]

Kiadásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Breaking Through. My Life in Science; Penguin Random House, New York, 2023[115]
  • Áttörések. Életem és a tudomány; ford. Fenyvesi Anna; Helikon, Bp., 2023[116]
  • Breaking Through. My Life in Science; The Bodley Head, London, 2024[117]
  • Nonostante tutto. La mia vita nella scienza; Bollati Boringhieri, Torino, 2024[118]
  • 突破：我的科學人生; 譯林出版社, 2024[119]
  • Rompiendo Barreras: Mi Vida Dedicada a la Ciencia; Geoplaneta, Barcelona, 2024[120]
  • 終止病毒浩劫的女力英雄; 方言文化出版事業有限公司, 2024[121]
  • Durchbruch: Mein Leben für die Forschung; btb Verlag, München, 2024[122]
  • ブレイクスルー ノーベル賞科学者カタリン・カリコ自伝; 河出書房新社, 2024[123]
  • Ne jamais renoncer: Vaccins ARN, Covid : L'autobiographie de la femme qui a sauvé des millions de vies; Quanto, Lausanne, 2024[124]
  • 돌파의 시간 mRNA로 세상을 바꾼 커털린 커리코의 삶과 과학; 까치, 서울시, 2024[125]
  • Prelomno otkriće: Moj život u nauci; Službeni glasnik, Београд, 2025[126]
  • Đột phá: cuộc đời khoa học của tôi; Dân Trí, Hanoi, 2025[127]
  • 2025, رهگشایی (زندگی من در دنیای علم)[128]

A könyv visszhangja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2023. október 2-án a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték oda az mRNS-technológia kifejlesztéséért.[130][131][132] A díjat 1901 óta 227 tudós vehette át, Karikó Katalin a tizenharmadik nő, aki megkapta a díjat.[133][134] Tíz magyar tudós és alkotó után Karikó Katalin szerezte meg a tizenegyedik magyar Nobel-díjat, egyben ő az első magyar Nobel-díjas nő.[54] Karikó Katalin a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt egykori alma materének, a Szegedi Tudományegyetemnek adományozta 2024.. április 16-án.[135][136] Ebből született meg a JATE-díj, melyet 2025-ben adtak át először. [137]

Karikó a Nobel-díj mellett több mint 130 magyar és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott a biokémia területén végzett úttörő és világviszonylatban is jelentős munkásságáért. Ezeket a Karikó Katalin díjainak és kitüntetéseinek listája szócikk sorolja fel.

2021 óta nevét viseli a 166028 Karikókatalin,[138][139] 2022 óta pedig az 511955 Katalinkarikó kisbolygó is.[140]

2023 decemberében az újszegedi magasházon 28 méter (10 emelet) magas portréfestményt adtak át Szeged két Nobel-díjasáról, Szent-Györgyi Albertről és Karikó Katalinról. A portrékat a Színes Város Csoport készítette.[141]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "How a Researcher 'Clinging To the Fringes of Academia' Helped Develop a Covid-19 Vaccine".
  2. ↑ "2021 Great Immigrant Awards".
  3. ↑ "www.brandeis.edu/rosenstiel/rosenstiel-award/past.html".
  4. ↑ "hungarytoday.hu/pfizer-vaccine-creator-katalin-kariko-human-dignity-award/".
  5. ↑ "www.ots.at/presseaussendung/OTS_20210318_OTS0155/wilhelm-exner-medaillen-2021-an-katalin-karik-und-luisa-torsi".
  6. ↑ "www.fpa.es/es/comunicacion/katalin-kariko-drew-weissman-philip-felgner-ugur-sahin-ozlem-tureci-derrick-rossi-y-sarah-gilbert-premio-princesa-de-asturias-de-investigacion-ci.html?idCategoria=0&fechaDesde=&especifica=0&texto=&fechaHasta=&tipo=0".
  7. ↑ "web.archive.org/web/20220311133847/https://www.aaas.org/page/2021-fellows".
  8. ↑ "www.cuimc.columbia.edu/research/louisa-gross-horwitz-prize/horwitz-prize-awardees".
  9. ↑ "engage.amc.edu/wp-content/uploads/2022/12/AlbanyPrize_PastRecipients_2023.pdf" (PDF).
  10. ↑ "laskerfoundation.org/award/clinical/".
  11. ↑ "www.pauljanssenaward.com/winners".
  12. ↑ "www.cancerresearch.org/william-b-coley-award".
  13. ↑ "thejohnscottaward.github.io/jsc/2011-recent.html".
  14. ↑ "Time". Time (angol nyelven). Time Inc. Hozzáférés: 2022. január 31..
  15. ↑ "24.hu/belfold/2021/03/15/szechenyi-dij-kossuth-dij-dijazottak-2021/". 2021. március 15.
  16. ↑ "MAGYAR KÖZLÖNY". 2021. március 15. 1766. o.
  17. ↑ "www.theguardian.com/world/2021/sep/10/scientists-egos-key-barrier-to-progress-covid-vaccine-pioneer-katalin-kariko".
  18. ↑ "breakthroughprize.org/Laureates/2/L3915". Hozzáférés: 2025. augusztus 10..
  19. ↑ "www.uni-frankfurt.de/105750216.pdf" (PDF). Hozzáférés: 2021. szeptember 22..
  20. ↑ "www.amacad.org/new-members-2022".
  21. ↑ "www.rockefeller.edu/greengard-prize/recipients/".
  22. ↑ "www.nasonline.org/programs/awards/kovalenko-medal.html".
  23. ↑ "www.jeantet.ch/en/prix-louis-jeantet/laureats/%25year_laureat%25/ugur-sahin-ozlem-tureci-and-katalin-kariko/".
  24. ↑ "www.unige.ch/archives/adm/documents-en-ligne/listes-docteurs-honoris-causa".
  25. ↑ "warrenalpert.org/prize-recipients/katalin-karik%C3%B3".
  26. ↑ "www.bbaw.de/en/the-academy/awards/medals/helmholtz-medal".
  27. ↑ "www.med.u-szeged.hu/news-and-events/2023/katalin-kariko-arrives?objectParentFolderId=31283". Hozzáférés: 2026. április 30..
  28. ↑ "The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2023" (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 2..
  29. ↑ 1024
  30. ↑ "magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/kariko-katalin-es-szilagyi-aron-kapta-a-szent-istvan-rendet". Hozzáférés: 2023. október 2..
  31. ↑ "National Inventors Hall of Fame".
  32. ↑ "www.bbc.co.uk/news/resources/idt-4f79d09b-655a-42f8-82b4-9b2ecebab611". Hozzáférés: 2024. december 3..
  33. ↑ "De Hungría a un futuro Nobel: retrato de Katalin Kariko, la investigadora tras la vacuna de Pfizer".
  34. 1 2 "Katalin Karikó". scholar.google.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. december 6..
  35. ↑ "2021 Great Immigrants Award". Carnegie. Hozzáférés: 2023. október 4..
  36. ↑ "Academy of Europe: Karikó Katalin" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 25..
  37. ↑ "Katalin Karikó, the mother of the Covid-19 vaccine, affirms 'In summer we will probably be able to return to normal life'" (angol nyelven). entrepreneur.com. 2021. február 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 26..
  38. ↑ "Kati Kariko Helped Shield the World From the Coronavirus" (angol nyelven). The New York Times. Hozzáférés: 2021. április 9..
  39. ↑ Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman (2005. augusztus 1.). "Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA" (angol nyelven). Immunity. Hozzáférés: 2021. január 13..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  40. ↑ "Penn Study Finds a New Role for RNA in Human Immune Response" (angol nyelven). Penn Medicin News. 2005. augusztus 23. Hozzáférés: 2020. december 30..
  41. ↑ "Incorporation of pseudouridine into mRNA enhances translation by diminishing PKR activation" (angol nyelven). Nucleic Acids Research. 2010. Hozzáférés: 2021. január 7.. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  42. ↑ "Scientist's mRNA obsession once cost her a job, now it's key to Covid-19 vaccine". Hozzáférés: 2021. január 29..
  43. ↑ "Quién es Katalin Karikó, la mente brillante detrás de las vacunas ARN mensajero" (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 1..
  44. ↑ "Katalin Karikó: Die ungarische "Mutter" der neuen RNA-Impfstoffe" (német nyelven). Hozzáférés: 2021. január 24..
  45. ↑ "8th International mRNA Health Conference Katalin Karikó" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 11..
  46. ↑ Boros Gábor, Miko Edit, Horkay Irén, Karikó Katalin, Emri Gabriella, Remenyik Éva (2013. szeptember 3.). "Az mRNS-alapú génterápia dermatológiai alkalmazásának lehetôségei: fényvédelem újragondolva" (PDF). Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. Hozzáférés: 2021. október 4..{{cite web}}: CS1 karbantartás: date és year (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  47. ↑ "Gyakori kérdések – válaszok a vakcináról ([[Pfizer]]-[[BioNTech]] vakcina)". Hozzáférés: 2021. január 5.. {{cite web}}: URL–wikilink conflict (súgó)
  48. ↑ "COMIRNATY az első engedélyezett COVID-19 elleni vakcina". Hozzáférés: 2021. január 6..
  49. ↑ "Nem Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat". Forbes. 2021. október 4. 2021. október 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 4..
  50. ↑ "The hero biochemist who pioneered COVID vaccine tech was professionally spurned for years prior" (angol nyelven). Salon. 2021. január 25. Hozzáférés: 2021. február 2..
  51. ↑ "She was Demoted, Doubted and Rejected But Now Her Work is the Basis of the Covid-19 Vaccine" (amerikai angol nyelven). Good News Network. 2021. február 1. Hozzáférés: 2021. február 2..
  52. ↑ "Katalin Karikó and Drew Weissman. A shared Nobel-prize for mRNA?" (amerikai angol nyelven). Hungarian Free Press. 2020. december 19. Hozzáférés: 2021. február 2..
  53. ↑ "How an immigrant scientist paved the way for covid-19 vaccine" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 9..
  54. 1 2 "Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat". Infostart.hu. 2023. október 2. Hozzáférés: 2023. október 3..
  55. ↑ "University of Pennsylvania mRNA Biology Pioneers Receive COVID-19 Vaccine Enabled by their Foundational Research" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 24..
  56. 1 2 Balla Györgyi: Portré: Karikó Katalin biokémikus. HVG, 49. sz. (2020. december 3.) 82. o. ISSN 1217-9647
  57. 1 2 "Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához". 2020. december 11. Hozzáférés: 2021. január 10..
  58. ↑ "A legjobbak versenye". Szolnok Megyei Néplap. 20 (73): 3. 1969. március 29.
  59. 1 2 3 4 Silberer Vera (2019). "Jó hírt hoz a messenger" (PDF). Magyar kémikusok lapja. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  60. ↑ "TÓTH ALBERT: Egy kisújszállási tanár levelezése Szent-Györgyi Alberttel". A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. Szolnok. 2009. 319. o. ISSN 0237-5966.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
  61. ↑ "Katalin Karikó" (angol nyelven). orcid.org.
  62. ↑ Újszászi Ilona (2020. április 9.). "A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa". Szegedi Tudományegyetem. Hozzáférés: 2020. december 6..
  63. ↑ Bálint László (2017). A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében. 333. o. ISBN 9789631294972.
  64. 1 2 "Karikó Katalint fenyegetéssel beszervezte a szocialista állambiztonság, de egyetlen jelentést sem adott". 2021. május 22. Hozzáférés: 2021. május 23..
  65. ↑ Élő Anita (2021. május 23.). "K„Karikó állítása nem cáfolható" – az állambiztonsági levéltár főigazgatója az ügynökvádról". Hozzáférés: 2021. május 23..
  66. ↑ "Ungváry Krisztián: Karikót nem a kémelhárítás küldte Amerikába". 2021. május 24. Hozzáférés: 2021. május 24..
  67. ↑ "TIME100: The Most Influential People of 2021". Time. 2021. szeptember 15. Hozzáférés: 2021. október 2..
  68. ↑ "A világ 100 legbefolyásosabb embere között Karikó Katalin, az SZTE alumnája". u-szeged.hu. 2021. szeptember 20. Hozzáférés: 2021. október 2..
  69. ↑ "Vaccine Scientists Are TIME's 2021 Heroes of the Year". Time. Hozzáférés: 2021. december 14..
  70. ↑ "Time: Karikó Katalin is az év hőse | Forbes.hu". forbes.hu. 2021. december 13. 2021. december 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. december 14..
  71. ↑ Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci (2014. szeptember 19.). "mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs". Reviews, Drug Discovery (angol nyelven). Nature. Hozzáférés: 2021. január 4..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  72. ↑ Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman. "uppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 10..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  73. ↑ "The Husband-and-Wife Team Behind the Leading Vaccine to Solve Covid-19" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 11..
  74. ↑ "Dieser Frau verdanken wir den Corona-Impfstoff" (német nyelven). Hozzáférés: 2021. január 11..
  75. ↑ "mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 11..
  76. ↑ Karikó Katalin (2019. március 21.). "In vitro-Transcribed mRNA Therapeutics: Out of the Shadows and Into the Spotlight". Molecular Therapy. Hozzáférés: 2021. október 15..
  77. ↑ Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman (2005). "Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA" (angol nyelven). Immunity. Hozzáférés: 2021. január 5.. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  78. ↑ Norbert Pardi, Michael J. Hogan, Frederick W. Porter, Drew Weissman (2018). "mRNA vaccines — a new era in vaccinology" (angol nyelven). Nature Reviews Drug Discovery. Hozzáférés: 2021. február 7.. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  79. ↑ Norbert Pardi, Drew Weissman (2017). "Nucleoside Modified mRNA Vaccines for Infectious Diseases" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 7..
  80. ↑ "Kirúgták Szegedről, koronavírus-elleni vakcinát fejlesztett Karikó Katalin". szefed.hu. 2020. október 19. Hozzáférés: 2020. december 6..
  81. ↑ "Modified mRNA as a therapeutic option in cardiac regeneration" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 3..
  82. 1 2 3 4 "Magyar kutató hányatott sorsú szabadalma is kellett a most bejelentett vakcinához". Forbes. 2020. november 9. 2021. január 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. december 6..
  83. ↑ Az eritropoetin elősegíti a vörösvértestek képződését, a retikulocita a vörösvértestek éretlen formája.
  84. ↑ "Racing to deliver a vaccine to the masses". penntoday.upenn.edu (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. április 10..
  85. ↑ Katalin Karikó, Hiromi Muramatsu, János Ludwig, Drew Weissman (2011. szeptember 2.). "Generating the optimal mRNA for therapy: HPLC purification eliminates immune activation and improves translation of nucleoside-modified, protein-encoding mRNA". pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 10..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  86. ↑ A BioNTech 2019-ben lépett ki a tőzsdére.
  87. ↑ Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci (2014. október 13.). "mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs". pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 10..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  88. ↑ Drew Weissman, Katalin Karikó (2015). "mRNA: Fulfilling the Promise of Gene Therapy" (angol nyelven). cell.com. Hozzáférés: 2021. január 25..
  89. ↑ "Karikó Katalin szerint több magyar szakembernek köszönhető, hogy hatásos a vakcina". Hozzáférés: 2021. január 28..
  90. ↑ Torontáli Zoltán (2020. március 31.). "Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna". g7.hu. Hozzáférés: 2020. december 6..
  91. ↑ Dorottya Laczkó Michael J. Hogan Sushila A. Toulmin Philip Hicks Katlyn Lederer Brian T. Gaudette; et al. (2020). "A Single Immunization with Nucleoside-Modified mRNA Vaccines Elicits Strong Cellular and Humoral Immune Responses against SARS-CoV-2 in Mice". sciencedirect.com. Hozzáférés: 2021. február 10.. {{cite web}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  92. ↑ Torontáli Zoltán (2020. március 24.). "Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait". g7.hu. Hozzáférés: 2020. december 6..
  93. ↑ "Proteins for Coronavirus Research" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 25..
  94. ↑ "Katalin Karikó 2022 Vilcek Prize for Excellence in Biotechnology". Hozzáférés: 2021. november 19..
  95. ↑ Damian Garde. "The story of mRNA: How a once-dismissed idea became a leading technology in the Covid vaccine race" (angol nyelven). statnews.com. Hozzáférés: 2021. január 17..
  96. ↑ "Study to Describe the Safety, Tolerability, Immunogenicity, and Efficacy of RNA Vaccine Candidates Against COVID-19 in Healthy Individuals" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 24..
  97. ↑ "mRNA-Impfstoffe von BioNTech und Pfizer" (német nyelven). Hozzáférés: 2020. december 19..
  98. ↑ "How mRNA vaccines from Pfizer and Moderna work, why they're a breakthrough and why they need to be kept so cold" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 25..
  99. ↑ Kurkó Gyula (2021. május 29.). "Karikó Katalin a jövőben a rák elleni küzdelemre koncentrál". Index.hu. Hozzáférés: 2021. június 8..
  100. ↑ "CN102947450A Rna preparations comprising purified modified rna for reprogramming cells" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 24..
  101. ↑ "RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof" (angol nyelven). European Patent Office. 2009. november 19.
  102. ↑ "RNA Containing Modified Nucleosides and Methods of Use Thereof" (angol nyelven). European Patent Office. 2013. október 3.
  103. ↑ "Transforming RNA research into future treatments: Q&A with 2 biotech leaders" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 5..
  104. ↑ "Delivering the Messenger: Advances in Technologies for Therapeutic mRNA Delivery" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 11..
  105. ↑ Csodaszép Karikó Katalin unokája, Szeged.hu, 2021. március 1.
  106. ↑ Borzák Tibor. "Karikó Katalin magyar kutatónak is köszönhető a Covid-vakcina". Szabad Föld. Hozzáférés: 2021. február 4..
  107. ↑ "„Arról nem is álmodtunk, hogy anya emberek millióin fog segíteni!" – Születésnapi portré Karikó Katalinról". WMN. Hozzáférés: 2021. február 4..
  108. ↑ Nemzet, Magyar (2023. október 3.). "Szerdán jelenik meg Karikó Katalin önéletrajzi könyve, Bill Gates írta az előszavát". Szerdán jelenik meg Karikó Katalin önéletrajzi könyve, Bill Gates írta az előszavát. Hozzáférés: 2023. október 5..
  109. ↑ Tamás, Dzsubák (2023. október 3.). "Ennél jobban időzíteni sem lehetett volna: a boltokban Karikó Katalin önéletrajzi könyve". index.hu. Hozzáférés: 2023. október 5..
  110. ↑ "Breaking Through by Katalin Karikó: 9780593443163 | PenguinRandomHouse.com: Books". PenguinRandomhouse.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 5..
  111. ↑ Katalin Karikó: Breaking Through: My Life in Science. 2023. ISBN 978-0-593-44316-3 Hozzáférés: 2023. október 5.
  112. ↑ "Egy vályogházból a tudományos élet élvonalába – magyarul is megjelenik Karikó Katalin önéletrajza". Fidelio.hu. Hozzáférés: 2023. október 5..
  113. ↑ Anita, Farkas (2024. június 16.). "Karikó Katalin ezúttal irodalmi díjat kapott". Mandiner. Hozzáférés: 2024. június 19..
  114. ↑ Tudományegyetem, Szegedi (2024. június 18.). "Szegedi Tudományegyetem | Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin. Önéletrajzi kötetét dedikálta az SZTE könyvheti programjain". u-szeged.hu. Hozzáférés: 2024. június 19..
  115. ↑ "Breaking Through by Katalin Karikó: 9780593443163 | PenguinRandomHouse.com: Books". PenguinRandomhouse.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. május 2..
  116. ↑ Áttörések - Életem és a tudomány | Karikó Katalin Helikon Kiadó, Budapest, 2023. november 20. https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/attoresek
  117. ↑ Katalin Karikó: Breaking Through: My Life In Science. 2024–01–25. ISBN 978-1-84792-825-2 Hozzáférés: 2024. május 2.
  118. ↑ ""Nonostante tutto" di Katalin Karikó - Cartonato - CIELI - Il Libraio". ilLibraio.it (olasz nyelven). Hozzáférés: 2024. május 2..
  119. ↑ "突破：我的科學人生" (kínai nyelven).
  120. ↑ "Rompiendo barreras: Mi vida dedicada a la ciencia" (spanyol nyelven).
  121. ↑ "終止病毒浩劫的女力英雄" (taiwan - kínai nyelven).{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  122. ↑ "Durchbruch: Mein Leben für die Forschung" (német nyelven).
  123. ↑ "ブレイクスルー ノーベル賞科学者カタリン・カリコ自伝" (japán nyelven).
  124. ↑ "Ne jamais renoncer" (francia nyelven). Quanto.
  125. ↑ "돌파의 시간" (koreai nyelven).
  126. ↑ "Prelomno otkriće: Moj život u nauci" (szerb nyelven).
  127. ↑ "ĐỘT PHÁ - CUỘC ĐỜI KHOA HỌC CỦA TÔI" (vietnámi nyelven). Hozzáférés: 2025. december 24..
  128. ↑ "زندگی من در دنیای علم" (perzsa (fárszi) nyelven).{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  129. ↑ "Beszélgetések, riportok, dokumentumfilmek · Karikó Katalin · SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka". mediateka.ek.szte.hu. Hozzáférés: 2024. április 18..
  130. ↑ "The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2023". NobelPrize.org (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 3..
  131. ↑ „Hungarian and US scientists win Nobel for COVID-19 vaccine discoveries”, Reuters, 2023. október 2. (Hozzáférés: 2023. október 3.) (angol nyelvű) 
  132. ↑ "The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2023". NobelPrize.org (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 3..
  133. ↑ "Two Penn scientists awarded Nobel Prize in Medicine for work with mRNA, COVID-19 vaccines". USA TODAY (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 3..
  134. ↑ "Nobel Prize goes to scientists who made mRNA COVID vaccines possible". opb (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 3..
  135. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2024. április 16.). "Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemnek ajánlotta fel a Nobel-díjával járó félmillió dollárt". hvg.hu. Hozzáférés: 2024. május 10..
  136. ↑ Tudományegyetem, Szegedi (2024. április 16.). "Felvételi 2024 | Szegedi Tudományegyetem | „A díjak arra valók, hogy a figyelmet a tudományra irányítsák" – mondta Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem ünnepségén". u-szeged.hu. Hozzáférés: 2024. május 10..
  137. ↑ "Gálaest Szegeden: Karikó Katalin adta át az első JATE-díjakat". Szegedma.hu.
  138. ↑ "WGSBN Bulletin 1, #12" (PDF) (angol nyelven). 1 (12). Nemzetközi Csillagászati Unió. 2021. november 29. Hozzáférés: 2024. október 2.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó); Unknown parameter |quotes= ignored (súgó)
  139. ↑ Karikó Katalin és több magyar csillagász is kisbolygót kapott
  140. ↑ "WGSBN Bulletin 2, #5" (PDF) (angol nyelven). 2 (5). Nemzetközi Csillagászati Unió. 2022. április 11. Hozzáférés: 2024. szeptember 13.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó); Unknown parameter |quotes= ignored (súgó)
  141. ↑ Elkészült Karikó Katalin közel 30 méteres óriásportréja Szeged legmagasabb lakóházán

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karikó_Katalin&oldid=28631838”