Karikó Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karikó Katalin
Katalin Kariko light corrected.jpeg
Született 1955. január 17. (68 éves)
Szolnok
Állampolgársága magyar[1]
Házastársa Francia Béla
Gyermekei egy gyermek:
Francia Zsuzsanna
Foglalkozása
  • kutató
  • biokémikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
  • Rosenstiel Award (2020)
  • Széchenyi-díj (2021)
  • Emberi Méltóságért (2021)
  • Wilhelm Exner Medal (2021)
  • Asturias hercegnője műszaki és természettudományos kutatási díj (2021)[2]
  • Breakthrough Prize in Life Sciences (2021)[3]
  • Fellow of the American Association for the Advancement of Science (2021)[4]
  • Keio Medical Science Prize (2021)
  • Louisa Gross Horwitz-díj (2021)[5]
  • Grande médaille de l’Académie des sciences (2021)
  • Time 100 (2021)[6]
  • Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (2022)[7]
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022)[8]
  • Pearl Meister Greengard Prize (2022)[9]
  • Jessie Stevenson Kovalenko Medal (2022)[10]
Tudományos pályafutása
Szakterület hírvivő RNS[11]
Kutatási terület mRNS kutatása
Szakintézeti tagság Európai Akadémia
Munkahelyek
Temple University, Philadelphia biokémikus
University of Pennsylvania, Philadelphia molekuláris biológus
Jelentős munkái mRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3 (2004);
Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (2005);
Sequence-and target-independent angiogenesis suppression by siRNA via TLR3 (2008);
mRNA-based therapeutics—developing a new class of drugs (2014);
Tudományos publikációk száma 178 (2020. december)[12]
Akadémiai tagság A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (2022)

A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Katalin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus. A mainzi BioNTech cég alelnöke. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály adjunktusa.[13] Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.[14] Dr. Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”[15]

2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.[16][17][18] Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalmaknak, amelyet az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki. Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Karikó Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját.[19] A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait.[20] Csak kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.[21] 2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója.[22] 2013-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében megjelent tanulmányban a Debreceni Egyetem és az University of Pennsylvania tudósaival együtt megállapította, hogy a különböző génterápiára irányuló eljárások közül az mRNS használata tűnik a legalkalmasabbnak a terápiás fehérjék expresszálására, enzimdefektusok javítására illetve vakcina készítmények kifejlesztésére.[23]

2020-ban a szabadalma alapján készült el, a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).[24][25] Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték,[26] a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi,[27][28][29] de egyelőre a díj még várat magára. A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.[30]

A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.[31]

Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.[32] Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.[33]

Élete és szakmai pályafutása[szerkesztés]

Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt.[32] A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt,[34] az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.[35] Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.[36] 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, és 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését,[37] és 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.[38] 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ 100 legbefolyásosabb embere szerepel.[39][40] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

2021 decemberében az mRNS-vakcinákkal és a koronavírussal kapcsolatos kutatómunkájukat méltatva Karikó Katalint, Kizzmekia Corbett, Barney Graham és Drew Weissman társaságában a 2021-es "Év Hősének" választotta a Time magazin.[41] A magazin méltatása szerint kutatómunkájuk során „az ambícióikat a közjóra fordították, kommunikáltak egymással és a tényekben bíztak.”[42]

Munkahelyei[szerkesztés]

1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Itt a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége az 1956-os forradalomban szerepet vállaló apját felhasználva, kényszerítéssel beszervezte ügynökként, a beszervezését Salgó László végezte.[43] Karikó Katalin ennek tényét elismerte, ugyanakkor elmondása szerint jelentéseket nem írt.[44] Állításának helytállóságát szakmai források is – mint például Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, valamint a téma neves kutatója, Ungváry Krisztián – megerősítették.[45][46]

2021. május 21-én a Szegedi Tudományegyetem központi épülete előtt, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus szobránál

A munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított nukleozidot – cordycepint.[47] 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.[35] Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres mRNS technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a Magyar Nemzet című napilapnak:

Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra[48] cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.
– Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, Magyar Nemzet, 2020. december 11.[33]

Az úttörőnek számító tervezete, azaz hogy a hírvivő RNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként, több más tanulmánnyal Derrick Rossi kezébe került, aki 2010-ben Cambridge-ben (Massachusetts) megalapította a „ModeRNA” nevű céget. Noha a cég Karikó Katalinnak is állásajánlatot tett, ő több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci[49] által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó versenytárs cégébe. A cég piaci értéke 2019-ben meghaladta a 21 milliárd dollárt. A „BioNTech” vezető alelnöke lett.[50] 2014-ben Karikó Katalin, Uğur Şahin és Özlem Türeci közös tanulmányt írt az in vitro módosított (IVT) mRNS témájáról, mint potenciális új gyógyszerosztályról, amely új alkalmazások széles körének alapját jelenthetik majd a jövőben.[51] Egyedüli szerzőként, 2019 márciusában a Molecular Therapy(wd) című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg „In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe” címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.[52]

Az mRNS-sel kapcsolatos kutatásai[szerkesztés]

1998-ban került az egyetemre Drew Weissman(wd) immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást. 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket.[53] Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről.[35] A szintén a Pennsylvania Egyetemen dolgozó, ugyancsak egykori szegedi kutató, Pardi Norbert(wd) bizonyította,[54] hogy milyen előnyökkel járnak az erős és hosszú életű antitestválaszok létrehozása szempontjából[55] a módosított mRNS immunhatásai a vírusellenes vakcinák területén.[56] Karikó és munkatársai először számoltak be a természetben is előforduló, módosított nukleozidok felhasználásával, in vitro szintézissel készült mRNS alkalmazásáról.[57] A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan. Az egyetem később a jogokat eladta a CellScript LLC-nek, majd a német BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő amerikai Moderna cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért.[58]

2005-ben Weissmannal RNARx néven[58] közös céget alapított. 2006-ban kutatásaik folytatására pályáztak az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetnél (National Institute of Health, NIH), ahol egy évre 100 000 dollárt kaptak, hogy ezalatt bebizonyítsák, ha eritropoetint kódoló mRNS-t adnak az egérnek, akkor meg tudják duplázni a retikulocitáik (az érett vörösvérsejt prekurzorainak) számát.[59] Ez volt a feltétele egy egymillió dolláros támogatásnak, amit sikerült teljesíteniük.[35]

A szintetikus mRNS technológia alapján a világon elsőként elkészült Pfizer-BioNTech vakcina

2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval,[60][61] elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi BioNTechet,[62] Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó és Muramatsu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a cég alelnöke lett. Az mRNS-alapú rák immunterápiák és a fertőző betegség elleni vakcinák fejlesztései a klinikai alkalmazás fázisába léptek.[63] A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Az évtizedek alatt elvégzett kutatások eredményei alapján kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is.[64] A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid19-vakcinát.[58] A BioNTech-nél több magyar kollégájával, Boros Gáborral és Szabó Gáborral is együtt dolgozott ezen a feladaton.[65] A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotba került.[66] Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására folytak kísérletek. A kutatócsapat részletes értékelést adott a teljes hosszúságú SARS-CoV-2 tüskefehérjét vagy a tüskereceptort kötő domént kódoló, lipid nanorészecskékbe kapszulázott, nukleoziddal módosított mRNS (mRNS-LNP) vakcinák immunogenitásáról.[67] Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, (in vitro) tojásban tenyésztett változat.[68] Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus tüskefehérjéjét (Spike Protein RBD[69]), ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Amikor 2020 januárjában kínai tudósok közzétették a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciáját, a biotechnológusok felismerték, hogy a koronavírus jellegzetes tüskefehérjéje tökéletes célponttá tette az mRNS-oltástechnológiák számára. A BioNTech órákon belül – Karikó Katalin három évtizedes kutatására épített eszközökkel – megtervezte az első mRNS-oltást a COVID-19 fertőzés leküzdésére.[70] Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.[58][71] A technológia alapján a világon elsőként elkészült vakcina a túl gyors lebomlást gátló, lipid nanorészecskében utazó, mRNS molekulát tartalmazó készítmény lett,[72] amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérje receptorkötő doménjét (Receptor Binding Domain RBD).[73] A szintetikus mRNS egy genetikai anyag, amely nem továbbítható a következő generáció számára. Az MRNS vakcina beadása után a makromolekula irányítja a fehérjetermelést az izomsejtekben, amely 24–48 órán át éri el a csúcsszintet. A hagyományos oltóanyag-fejlesztés nagyon időigényes és nem képes gyorsan reagálni az olyan új járványok ellen, mint a 2020-ban kitört Covid19-pandémia. Az új oltóanyag alkalmazásához rendkívül alacsony hőmérsékletre van szükség.[74]

Karikó, terve szerint, a Covid19 járvány csillapodását követően sem hagy fel az mRNS-sel kapcsolatos kutatásaival, melyek középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll majd.[75]

Publikációi és szabadalmai[szerkesztés]

A molekuláris biológia centrális dogmája a DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlással foglalkozik

Publikációinak részletes jegyzéke a scholar.google.com oldalon található.[12]

Több szabadalom fűződik a nevéhez: CN102947450A,[76] US2009286852[77] és US2013261172.[78] Ezek tárgya a pszeudouridint (Ψ) vagy módosított nukleozidot tartalmazó RNS-, oligoribonukleotid- és poliribonukleotid-molekulák, és az ezekből álló génterápiás vektorok szintetizálásának módszereit írja le, valamint módszereket ad meg a génpótlásra, génterápiára, génátírási csendesítésre és a terápiás fehérjéknek a molekulákat tartalmazó élő szövetbe juttatására. A találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárások is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS (mRNS) módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus mRNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az RNS-technológiák az emberek egészségének javítását szolgálják.[79] Az mRNS széles terápiás potenciállal rendelkezik. A jelenlegi klinikai erőfeszítések az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosulnak.[80]

MTMT publikációs lista[szerkesztés]

Publikációs listája az MTMT-ben

Családja[szerkesztés]

Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos (2021).[81]

A kisújszállási és szegedi éveket követően az Amerikai Egyesült Államokba, Philadelphiába költöztek, de nem mondtak le magyar állampolgárságukról. Mivel 2013-ban a BioNTech székhelyére, Mainzba, férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között. Gyakran jár Magyarországra is.[82][83]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

A Karikó Katalin közreműködésével kifejlesztett mRNS-alapú technológia és az arra épülő két leghatékonyabb oltóanyag, a BioNTech/Pfizer és a Moderna vakcinák alapozták meg világszinten a SARS-CoV-2 vírus elleni hatékony küzdelmet és nagyban hozzájárult a Covid19 világjárvány megfékezéséhez. Úttörő és globális hatású biokémiai munkásságáért számos tekintélyes díjat és kitüntetést kapott (lásd külön szócikkben).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. How a Researcher 'Clinging To the Fringes of Academia' Helped Develop a Covid-19 Vaccine
  2. https://www.fpa.es/es/comunicacion/katalin-kariko-drew-weissman-philip-felgner-ugur-sahin-ozlem-tureci-derrick-rossi-y-sarah-gilbert-premio-princesa-de-asturias-de-investigacion-ci.html?idCategoria=0&fechaDesde=&especifica=0&texto=&fechaHasta=&tipo=0
  3. https://www.theguardian.com/world/2021/sep/10/scientists-egos-key-barrier-to-progress-covid-vaccine-pioneer-katalin-kariko
  4. https://web.archive.org/web/20220311133847/https://www.aaas.org/page/2021-fellows
  5. https://www.cuimc.columbia.edu/research/louisa-gross-horwitz-prize/horwitz-prize-awardees
  6. Time (angol nyelven). Time Inc.. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  7. https://www.uni-frankfurt.de/105750216.pdf, 2021. szeptember 22.
  8. https://www.amacad.org/new-members-2022
  9. https://www.rockefeller.edu/greengard-prize/recipients/
  10. http://www.nasonline.org/programs/awards/kovalenko-medal.html
  11. De Hungría a un futuro Nobel: retrato de Katalin Kariko, la investigadora tras la vacuna de Pfizer
  12. a b Katalin Karikó (angol nyelven). scholar.google.com . (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  13. Academy of Europe: Karikó Katalin (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  14. Katalin Karikó, the mother of the Covid-19 vaccine, affirms 'In summer we will probably be able to return to normal life' (angol nyelven). entrepreneur.com. [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  15. Kati Kariko Helped Shield the World From the Coronavirus (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2021. április 9.)
  16. Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA (angol nyelven). Immunity, 2005. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  17. Penn Study Finds a New Role for RNA in Human Immune Response (angol nyelven). Penn Medicin News, 2005. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  18. Incorporation of pseudouridine into mRNA enhances translation by diminishing PKR activation (angol nyelven). Nucleic Acids Research, 2010. szeptember. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  19. Scientist’s mRNA obsession once cost her a job, now it’s key to Covid-19 vaccine. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  20. Quién es Katalin Karikó, la mente brillante detrás de las vacunas ARN mensajero (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 1.)
  21. Katalin Karikó: Die ungarische "Mutter" der neuen RNA-Impfstoffe (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  22. 8th International mRNA Health Conference Katalin Karikó (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  23. Boros Gábor, Miko Edit, Horkay Irén, Karikó Katalin, Emri Gabriella, Remenyik Éva: Az mRNS-alapú génterápia dermatológiai alkalmazásának lehetôségei: fényvédelem újragondolva. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  24. Gyakori kérdések – válaszok a vakcináról (Pfizer-BioNTech vakcina). (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  25. COMIRNATY az első engedélyezett COVID-19 elleni vakcina. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  26. Nem Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat. Forbes, 2021. október 4. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  27. The hero biochemist who pioneered COVID vaccine tech was professionally spurned for years prior (angol nyelven). Salon, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  28. She was Demoted, Doubted and Rejected But Now Her Work is the Basis of the Covid-19 Vaccine (amerikai angol nyelven). Good News Network, 2021. február 1. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  29. Katalin Karikó and Drew Weissman. A shared Nobel-prize for mRNA? (amerikai angol nyelven). Hungarian Free Press, 2020. december 19. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  30. How an immigrant scientist paved the way for covid-19 vaccine (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  31. University of Pennsylvania mRNA Biology Pioneers Receive COVID-19 Vaccine Enabled by their Foundational Research (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  32. a b Balla Györgyi: Portré: Karikó Katalin biokémikus. HVG, 49. sz. (2020. dec. 3.) 82. o. ISSN 1217-9647
  33. a b Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, 2020. december 11. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  34. (1969. március 29.) „A legjobbak versenye”. Szolnok Megyei Néplap 20 (73), 3. o.  
  35. a b c d Silberer Vera: Jó hírt hoz a messenger. Magyar kémikusok lapja, 2019. április
  36. TÓTH ALBERT: Egy kisújszállási tanár levelezése Szent-Györgyi Alberttel, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24., 319. o.. ISSN 0237-5966 (2009) 
  37. Katalin Karikó (angol nyelven). orcid.org
  38. Újszászi Ilona: A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. Szegedi Tudományegyetem, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  39. TIME100: The Most Influential People of 2021. Time, 2021. szeptember 15. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  40. A világ 100 legbefolyásosabb embere között Karikó Katalin, az SZTE alumnája. u-szeged.hu , 2021. szeptember 20. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  41. Vaccine Scientists Are TIME's 2021 Heroes of the Year. Time. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  42. Time: Karikó Katalin is az év hőse | Forbes.hu (magyar nyelven). forbes.hu, 2021. december 13. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  43. Bálint László. A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében, 333. o.. ISBN 9789631294972 (2017) 
  44. Karikó Katalint fenyegetéssel beszervezte a szocialista állambiztonság, de egyetlen jelentést sem adott, 2021. május 22. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
  45. Élő Anita: K„Karikó állítása nem cáfolható” – az állambiztonsági levéltár főigazgatója az ügynökvádról, 2021. május 23. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
  46. Ungváry Krisztián: Karikót nem a kémelhárítás küldte Amerikába, 2021. május 24. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  47. Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci: mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs (angol nyelven). Reviews, Drug Discovery. Nature, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  48. Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: uppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  49. The Husband-and-Wife Team Behind the Leading Vaccine to Solve Covid-19 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  50. Dieser Frau verdanken wir den Corona-Impfstoff (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  51. mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  52. Karikó Katalin: In vitro-Transcribed mRNA Therapeutics: Out of the Shadows and Into the Spotlight. Molecular Therapy, 2019. március 21. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
  53. Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA (angol nyelven). Immunity, 2005. augusztus. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  54. Norbert Pardi, Michael J. Hogan, Frederick W. Porter, Drew Weissman: mRNA vaccines — a new era in vaccinology (angol nyelven). Nature Reviews Drug Discovery, 2018. január. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  55. Norbert Pardi, Drew Weissman: Nucleoside Modified mRNA Vaccines for Infectious Diseases (angol nyelven), 2017. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  56. Kirúgták Szegedről, koronavírus-elleni vakcinát fejlesztett Karikó Katalin. szefed.hu, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  57. Modified mRNA as a therapeutic option in cardiac regeneration (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  58. a b c d Magyar kutató hányatott sorsú szabadalma is kellett a most bejelentett vakcinához. Forbes, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  59. Az eritropoetin elősegíti a vörösvértestek képződését, a retikulocita a vörösvértestek éretlen formája.
  60. Racing to deliver a vaccine to the masses (angol nyelven). penntoday.upenn.edu . (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  61. Katalin Karikó, Hiromi Muramatsu, János Ludwig, Drew Weissman: Generating the optimal mRNA for therapy: HPLC purification eliminates immune activation and improves translation of nucleoside-modified, protein-encoding mRNA (angol nyelven). pubmed.ncbi.nlm.nih.gov , 2011. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  62. A BioNTech 2019-ben lépett ki a tőzsdére.
  63. Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci: mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs (angol nyelven). pubmed.ncbi.nlm.nih.gov , 2014. október 13. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  64. Drew Weissman, Katalin Karikó: mRNA: Fulfilling the Promise of Gene Therapy (angol nyelven). cell.com, 2015. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  65. Karikó Katalin szerint több magyar szakembernek köszönhető, hogy hatásos a vakcina. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  66. Torontáli Zoltán: Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna. g7.hu, 2020. március 31. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  67. Dorottya Laczkó Michael J. Hogan Sushila A. Toulmin Philip Hicks Katlyn Lederer Brian T. Gaudette and others: A Single Immunization with Nucleoside-Modified mRNA Vaccines Elicits Strong Cellular and Humoral Immune Responses against SARS-CoV-2 in Mice. sciencedirect.com, 2020. október. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  68. Torontáli Zoltán: Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait. g7.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  69. Proteins for Coronavirus Research (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  70. Katalin Karikó 2022 Vilcek Prize for Excellence in Biotechnology. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  71. Damian Garde: The story of mRNA: How a once-dismissed idea became a leading technology in the Covid vaccine race (angol nyelven). statnews.com. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  72. Study to Describe the Safety, Tolerability, Immunogenicity, and Efficacy of RNA Vaccine Candidates Against COVID-19 in Healthy Individuals (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  73. mRNA-Impfstoffe von BioNTech und Pfizer (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  74. How mRNA vaccines from Pfizer and Moderna work, why they’re a breakthrough and why they need to be kept so cold (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  75. Kurkó Gyula: Karikó Katalin a jövőben a rák elleni küzdelemre koncentrál. Index.hu, 2021. május 29. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
  76. CN102947450A Rna preparations comprising purified modified rna for reprogramming cells (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  77. RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof (angol nyelven). European Patent Office, 2009. november 19.
  78. RNA Containing Modified Nucleosides and Methods of Use Thereof (angol nyelven). European Patent Office, 2013. október 3.
  79. Transforming RNA research into future treatments: Q&A with 2 biotech leaders (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  80. Delivering the Messenger: Advances in Technologies for Therapeutic mRNA Delivery (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  81. Csodaszép Karikó Katalin unokája, Szeged.hu, 2021. március 1.
  82. Borzák Tibor: Karikó Katalin magyar kutatónak is köszönhető a Covid-vakcina. Szabad Föld. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  83. „Arról nem is álmodtunk, hogy anya emberek millióin fog segíteni!” – Születésnapi portré Karikó Katalinról. WMN. (Hozzáférés: 2021. február 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]