Karikó Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karikó Katalin
Katalin Kariko light corrected.jpeg
Született 1955. január 17. (66 éves)
Szolnok
Állampolgársága magyar[1]
Házastársa Francia Béla
Gyermekei egy gyermek:
Francia Zsuzsanna
Foglalkozása
  • kutató
  • biokémikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület Hírvivő RNS[2]
Kutatási terület mRNS kutatása
Munkahelyek
Temple University, Philadelphia biokémikus
University of Pennsylvania, Philadelphia molekuláris biológus
Jelentős munkái mRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3 (2004);
Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (2005);
Sequence-and target-independent angiogenesis suppression by siRNA via TLR3 (2008);
mRNA-based therapeutics—developing a new class of drugs (2014);
Tudományos publikációk száma 178 (2020. december)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Katalin témájú médiaállományokat.

Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17.–) az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A mainzi BioNTech cég alelnöke. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály adjunktusa.[4] Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19 pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótárssaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.[5] Dr. Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”[6]

2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.[7][8][9] Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalmaknak, amelyet az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki. Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Kariko Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját.[10] A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait.[11] Csak kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.[12] 2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója.[13] 2020-ban a szabadalma alapján készült el, a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).[14][15] Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélik, a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi.[16][17][18] A tudósok úgy gondolják, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.[19]

A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.[20]

Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.[21] Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.[22]

Élete és szakmai pályafutása[szerkesztés]

Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt.[21] A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt,[23] az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.[24] Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.[25] 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, és 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését,[26] és 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.[27]

Munkahelyei[szerkesztés]

1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Ott kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított nukleozidot – cordycepint[28]. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.[24] Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres mRNS technológián alapuló Pfeizer-BioNTech COVID-19 betegség elleni védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a Magyar Nemzet című napilapnak:

„ Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra[29] cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. ”
– Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, Magyar Nemzet, 2020. december 11.[22]

Az úttörőnek számító tervezete, azaz hogy a hírvivő RNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként, több más tanulmánnyal Derrick Rossi kezébe került, aki 2010-ben Cambridge-ben (Massachusetts) megalapította a „ModeRNA” nevű céget. Noha a cég Karikó Katalinnak is állásajánlatot tett, ő több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci[30] által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó versenytárs cégébe. A cég piaci értéke 2019-ben meghaladta a 21 milliárd dollárt. A „BioNTech” vezető alelnöke lett.[31] 2014-ben Karikó Katalin, Ugion Sahin és Özlem Türeci közös tanulmányt írt az in vitro módosított (IVT) mRNS témájáról, mint potenciális új gyógyszerosztályról, amely új alkalmazások széles körének alapját jelenthetik majd a jövőben.[32] Egyedüli szerzőként, 2019 áprilisában a Molecular Therapy[33] című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg „In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe” címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.[34]

Az mRNS-sel kapcsolatos kutatásai[szerkesztés]

1998-ban került az egyetemre Drew Weissmann(wd) immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást. 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket.[35] Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről.[24] A szintén a Pennsylvania Egyetemen dolgozó, ugyancsak egykori szegedi kutató, Pardi Norbert(wd) bizonyította[36], hogy milyen előnyökkel járnak az erős és hosszú életű antitestválaszok létrehozása szempontjából[37] a módosított mRNS immunhatásai a vírusellenes vakcinák területén.[38] Karikó és munkatársai először számoltak be a természetben is előforduló, módosított nukleozidok felhasználásával, in vitro szintézissel készült mRNS alkalmazásáról.[39] A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan. Az egyetem később a jogokat eladta a CellScript LLC-nek, majd a német BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő amerikai Moderna cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért.[40]

2005-ben Weissmannal RNARx néven[40] közös céget alapított. 2006-ban kutatásaik folytatására pályáztak az amerikai Nemzeti Egyészségügyi Intézetnél (National Institute of Health, NIH), ahol egy évre 100 000 dollárt kaptak, hogy ezalatt bebizonyítsák, ha eritropoetint kódoló mRNS-t adnak az egérnek, akkor meg tudják duplázni a retikulocitáik (az érett vörösvérsejt prekurzorainak) számát.[41] Ez volt a feltétele egy egymillió dolláros támogatásnak, amit sikerült teljesíteniük.[24]

A szintetikus mRNS technológia alapján a világon elsőként elkészült Pfizer-BioNTech vakcina

2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval[42][43], elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi BioNTechet,[44] Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó és Muramatsu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a cég alelnöke lett. Az mRNS-alapú rák immunterápiák és a fertőző betegség elleni vakcinák fejlesztései a klinikai alkalmazás fázisába léptek.[45] A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Az évtizedek alatt elvégzett kutatások eredményei alapján kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is.[46] A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid19-vakcinát.[40] A BioNTech-nél több magyar kollégájával, Boros Gáborral és Szabó Gáborral is együtt dolgozott ezen a feladaton.[47] A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotba került.[48] Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására folytak kísérletek. A kutatócsapat részletes értékelést adott a teljes hosszúságú SARS-CoV-2 tüskefehérjét vagy a tüskereceptort kötő domént kódoló, lipid nanorészecskékbe kapszulázott, nukleoziddal módosított mRNS (mRNS-LNP) vakcinák immunogenitásáról.[49] Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, (in vitro) tojásban tenyésztett változat.[50] Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus tüskefehérjéjét (Spike Protein RBD[51]), ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.[40][52] A technológia alapján a világon elsőként elkészült vakcina a túl gyors lebomlást gátló, lipid nanorészecskében utazó, mRNS molekulát tartamazó készítmény lett[53], amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérje receptorkötő doménjét (Receptor Binding Domain RBD).[54] A szintetikus mRNS egy genetikai anyag, amely nem továbbítható a következő generáció számára. Az MRNS vakcina beadása után a makromolekula irányítja a fehérjetermelést az izomsejtekben, amely 24–48 órán át éri el a csúcsszintet. A hagyományos oltóanyag-fejlesztés nagyon időigényes és nem képes gyorsan reagálni az olyan új járványok ellen, mint a 2020-ban kitört COVID-19 pandémia. Az új oltóanyag alkalmazásához rendkívül alacsony hőmérsékletre van szükség.[55]

Publikációi és szabadalmai[szerkesztés]

A molekuláris biológia centrális dogmája a DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlással foglalkozik

Publikációinak részletes jegyzéke a scholar.google.com oldalon található.[3]

Több szabadalom fűződik a nevéhez: CN102947450A[56], US2009286852[57] és US2013261172.[58] Ezek tárgya a pszeudouridint (Ψ) vagy módosított nukleozidot tartalmazó RNS-, oligoribonukleotid- és poliribonukleotid-molekulák, és az ezekből álló génterápiás vektorok szintetizálásának módszereit írja le, valamint módszereket ad meg a génpótlásra, génterápiára, génátírási csendesítésre és a terápiás fehérjéknek a molekulákat tartalmazó élő szövetbe juttatására. A találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárások is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS (mRNS) módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus mRNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az RNS-technológiák az emberek egészségének javítását szolgálják.[59] Az mRNS széles terápiás potenciállal rendelkezik. A jelenlegi klinikai erőfeszítések az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosulnak.[60]

Családja[szerkesztés]

Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos (2021).[61]

A kisújszállási és szegedi éveket követően az Amerikai Egyesült Államokba, Philadelphiába költöztek, de nem mondtak le magyar állampolgárságukról. Mivel 2013-ban a BioNTech székhelyére, Mainzba, férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között. Gyakran jár Magyarországra is.[62][63]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Népköztársasági ösztöndíj (1975–1978)[27]
  • Kisújszállás városának Tiszteletbeli Polgára (2009)[64]
  • Közmédia Év Embere Díj (2020)[65]
  • Csongrád-Csanád megye díszpolgára (2021)[66]
  • Szeged díszpolgára (2021)[67]
  • Rosenstiel Award, 2021-ben az orvosi alapkutatásban végzett kiváló munka díját, Karikó Katalin és Drew Weissman kapta a hírvivő RNS egyszálú ribonukleinsav makromolekulával kapcsolatos kutatásaik tudományos eredményeiért.[68][69][70]
  • Doctor honoris causa, 2021-ben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Karikó Katalinnak, a Covid-19 pandémia elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó vakcina egyik kifejlesztőjének díszdoktori címet adományozott[71]
  • Hungarian Spirit 2021 [72]
  • Emberi Méltóságért (2021)[73]
  • Széchenyi-díj (2021)[74][75]
  • Wilhelm Exner Medaillen (2021), osztrák kitüntetés. Az 1921-ben alapított díj odaítélésének indoklása szerint a két 2021-es díjazott, Karikó Katalin és Luisa Torsi, felfedezéseikkel nagy jelentőségű ipari fejlesztéseket ösztönöztek, fellendítették a vállalkozói tevékenységet, valamint közvetlen társadalmi hasznot teremtettek. Az eddig díjazott 240 feltaláló, tervező, vegyész, fizikus és biológus közül 23 kapott Nobel-díjat is. Az idei Wilhelm Exner érmeket ünnepélyes keretek közt 2021. november 24-én adják át.[76][77]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ How a Researcher 'Clinging To the Fringes of Academia' Helped Develop a Covid-19 Vaccine
  2. ↑ De Hungría a un futuro Nobel: retrato de Katalin Kariko, la investigadora tras la vacuna de Pfizer
  3. ↑ a b Katalin Karikó. scholar.google.com. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  4. ↑ Academy of Europe: Karikó Katalin. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  5. ↑ Katalin Karikó, the mother of the Covid-19 vaccine, affirms 'In summer we will probably be able to return to normal life'. entrepreneur.com. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  6. ↑ Kati Kariko Helped Shield the World From the Coronavirus. nytimes.com. (Hozzáférés: 2021. április 9.)
  7. ↑ Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA. Immunity, 2005. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  8. ↑ Penn Study Finds a New Role for RNA in Human Immune Response. Penn Medicin News, 2005. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  9. ↑ Incorporation of pseudouridine into mRNA enhances translation by diminishing PKR activation. Nucleic Acids Research, 2010. szeptember. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  10. ↑ Scientist’s mRNA obsession once cost her a job, now it’s key to Covid-19 vaccine. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  11. ↑ Quién es Katalin Karikó, la mente brillante detrás de las vacunas ARN mensajero. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
  12. ↑ Katalin Karikó: Die ungarische "Mutter" der neuen RNA-Impfstoffe. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  13. ↑ 8th International mRNA Health Conference Katalin Karikó. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  14. ↑ Gyakori kérdések-válaszok a vakcináról (Pfizer-BioNTech vakcina). (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  15. ↑ COMIRNATY az első engedélyezett COVID-19 elleni vakcina. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  16. ↑ The hero biochemist who pioneered COVID vaccine tech was professionally spurned for years prior (angol nyelven). Salon, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  17. ↑ She was Demoted, Doubted and Rejected But Now Her Work is the Basis of the Covid-19 Vaccine (amerikai angol nyelven). Good News Network, 2021. február 1. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  18. ↑ Katalin Karikó and Drew Weissman. A shared Nobel-prize for mRNA? (amerikai angol nyelven). Hungarian Free Press, 2020. december 19. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  19. ↑ How an immigrant scientist paved the way for covid-19 vaccine. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  20. ↑ University of Pennsylvania mRNA Biology Pioneers Receive COVID-19 Vaccine Enabled by their Foundational Research. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  21. ↑ a b Balla Györgyi: Portré: Karikó Katalin biokémikus. HVG, 49. sz. (2020. dec. 3.) 82. o. ISSN 1217-9647
  22. ↑ a b Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, 2020. december 11. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  23. ↑ (1969. március 29.) „A legjobbak versenye”. Szolnok Megyei Néplap 20 (73), 3. o.  
  24. ↑ a b c d Silberer Vera: Jó hírt hoz a messenger. Magyar kémikusok lapja, 2019. április
  25. ↑ TÓTH ALBERT: Egy kisújszállási tanár levelezése Szent-Györgyi Alberttel, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24., 319. o.. ISSN 0237-5966 (2009) 
  26. ↑ Katalin Karikó (angol nyelven). orcid.org
  27. ↑ a b Újszászi Ilona: A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. Szegedi Tudományegyetem, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  28. ↑ mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs. Nature Reviews Drug Discovery, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  29. ↑ uppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  30. ↑ The Husband-and-Wife Team Behind the Leading Vaccine to Solve Covid-19. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  31. ↑ Dieser Frau verdanken wir den Corona-Impfstoff. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  32. ↑ mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  33. ↑ Molecular Therapy Apr 10, 2019 Volume 27 Issue 4p691-890. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  34. ↑ Karikó Katalin: In vitro-Transcribed mRNA Therapeutics: Out of the Shadows and Into the Spotlight. Molecular Therapy, 2019. április 10. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  35. ↑ Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The Impact of Nucleoside Modification and the Evolutionary Origin of RNA. Immunity, 2005. augusztus. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  36. ↑ mRNA vaccines — a new era in vaccinology. Nature Reviews Drug Discovery, 2018. január. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  37. ↑ Nucleoside Modified mRNA Vaccines for Infectious Diseases, 2017. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  38. ↑ Kirúgták Szegedről, koronavírus-elleni vakcinát fejlesztett Karikó Katalin. szefed.hu, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  39. ↑ Modified mRNA as a therapeutic option in cardiac regeneration. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  40. ↑ a b c d Magyar kutató hányatott sorsú szabadalma is kellett a most bejelentett vakcinához. Forbes, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  41. ↑ Az eritropoetin elősegíti a vörösvértestek képződését, a retikulocita a vörösvértestek éretlen formája.
  42. ↑ Racing to deliver a vaccine to the masses. penntoday.upenn.edu. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  43. ↑ Generating the optimal mRNA for therapy: HPLC purification eliminates immune activation and improves translation of nucleoside-modified, protein-encoding mRNA. pubmed.ncbi.nlm.nih.gov, 2011. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  44. ↑ A BioNTech 2019-ben lépett ki a tőzsdére.
  45. ↑ mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs. pubmed.ncbi.nlm.nih.gov, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  46. ↑ mRNA: Fulfilling the Promise of Gene Therapy (angol nyelven). cell.com, 2015. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  47. ↑ Karikó Katalin szerint több magyar szakembernek köszönhető, hogy hatásos a vakcina. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  48. ↑ Torontáli Zoltán: Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna. g7.hu, 2020. március 31. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  49. ↑ A Single Immunization with Nucleoside-Modified mRNA Vaccines Elicits Strong Cellular and Humoral Immune Responses against SARS-CoV-2 in Mice. sciencedirect.com, 2020. október. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  50. ↑ Torontáli Zoltán: Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait. g7.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  51. ↑ Proteins for Coronavirus Research. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  52. ↑ The story of mRNA: How a once-dismissed idea became a leading technology in the Covid vaccine race. statnews.com. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  53. ↑ Study to Describe the Safety, Tolerability, Immunogenicity, and Efficacy of RNA Vaccine Candidates Against COVID-19 in Healthy Individuals. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  54. ↑ mRNA-Impfstoffe von BioNTech und Pfizer. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  55. ↑ How mRNA vaccines from Pfizer and Moderna work, why they’re a breakthrough and why they need to be kept so cold. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  56. ↑ CN102947450A Rna preparations comprising purified modified rna for reprogramming cells. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  57. ↑ RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof. European Patent Office, 2009. november 19.
  58. ↑ RNA Containing Modified Nucleosides and Methods of Use Thereof. European Patent Office, 2013. október 3.
  59. ↑ Transforming RNA research into future treatments: Q&A with 2 biotech leaders. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  60. ↑ Delivering the Messenger: Advances in Technologies for Therapeutic mRNA Delivery. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  61. ↑ Csodaszép Karikó Katalin unokája, Szeged.hu, 2021. március 1.
  62. ↑ kutatás, Borzák Tibor | 2020 12 17 19:41:26 | Frissítve: 2020 12 20 12:23:38 Megosztom Ország-világ biokémia járvány: Karikó Katalin magyar kutatónak is köszönhető a Covid-vakcina (magyar nyelven). Szabad Föld. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  63. ↑ „Arról nem is álmodtunk, hogy anya emberek millióin fog segíteni!” – Születésnapi portré Karikó Katalinról (magyar nyelven). wmn.hu. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  64. ↑ szerk.: Újszállási Rácz Lajos: Újszállási találkozunk Az 1975. május 31-én alakult öregdiákok baráti köre tiszteletére, 137. o. (2015) 
  65. ↑ A kisúji Karikó Katalin kapta először a Közmédia Év Embere Díjat. szoljon.hu, 2020. december 30. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  66. ↑ Karikó Katalin újabb díszpolgári kitüntetést kapott Csongrád-Csanád megyéből, Szegeder, 2021. március 12.
  67. ↑ Szeged díszpolgára 2021-ben: Karikó Katalin. szeged.hu, 2021. január 19. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  68. ↑ Rosenstiel Award given to pioneering scientists behind COVID-19 vaccines. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
  69. ↑ 50th Annual Lewis S. Rosenstiel Award to Katalin Karikó and Drew Weissman for work on messenger RNA, modification of Nucleic Acids applied in the development of COVID-19 Vaccines. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  70. ↑ A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  71. ↑ Díszdoktori címet adományoz Karikó Katalinnak az SZTE. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
  72. ↑ Újabb tengeren túli elismerésben részesült Karikó Katalin, magyarul szólt a díjátadó gálán!. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  73. ↑ Rangos elismerést kap Magyarországon Karikó Katalin. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  74. ↑ Karikó Katalin és Merkely Béla is Széchenyi-díjat kapott. Index.hu, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  75. ↑ Karikó Katalin Széchenyi-díjat, Nagy Feró Kossuth-díjat vehetett át. Magyar Nemzet, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  76. ↑ Wilhelm Exner Medaillen 2021 an Katalin Karikó und Luisa Torsi. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  77. ↑ Rangos osztrák díjjal tüntetik ki Karikó Katalint. (Hozzáférés: 2021. március 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Covid19-pandémia
Vírus
Járvány
Vakcinák
A védekezésben közreműködő
neves szakemberek
Vakcinagyártók
Országonként
Veszteségek
Kapcsolódó szócikkek
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karikó_Katalin&oldid=23771050”