Covid19-vakcina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A SARS-CoV-2 modellje. Vörössel vannak jelölve a receptorhoz kapcsolódó "tüskék", sárgával és naranccsal az E és M felszíni proteinek
A SARS-CoV-2 humán koronavírus fertőzése ellen védettséget biztosító Pfizer-BioNTech oltóanyag egy mRNS alapú vakcina
Egy oltakozó mutatja, hogy megkapta a deltaizomba a Covid19-vakcinát

A Covid19-vakcina olyan védőoltás, amelyet a gyógyszergyártók a Covid19 nevű világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen fejlesztettek ki. A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus a Covid19-betegség előidézője, ami az emberi szervezetben súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással[* 1] és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet.[1] A járvány halálos áldozatainak száma 2021. január 1-én meghaladta az 1 822 000 főt.[2][3]

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020. januári azonosítását követő órákban[4] megkezdődött, végül az elsőként elkészült hatóságilag elfogadott biztonságos vakcina 2020 decemberében vált elérhetővé.

2020. április elején több mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai[* 2] vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai[* 3] szakaszban járt.[5]

A BioNTech és a Pfizer ún. mRNS vakcinája volt az első klinikailag engedélyezett Covid19-vakcina. Kifejlesztéséhez a Szegedről indult Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma járult hozzá.[6] Ez lett az első vakcina, amely elnyerte a WHO jóváhagyását.[7] 2020. december 8-án a 90 éves Margaret Keenan brit állampolgár volt az első ember a világon, aki megkapta az engedély megszerzése után az oltást.[8][9] Magyarországon elsőként december 26-án a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében oltottak előszőr a vakcinával.[10]

A koronavírus-vakcinával kapcsolatos korábbi kutatások[szerkesztés]

Question book-new.svg
 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Számos vakcinát készítettek állatok részére a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.

A korábbi erőfeszítések a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezett olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyulna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintik világszerte.

A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.

2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.

A Covid19-vakcinával kapcsolatos kutatások[szerkesztés]

Az emberi szervezetet antitestek termelésére ösztönöző, az immunválaszt előidéző három különböző mechanizmus[11]
Különböző megközelítések a SARS-CoV-2 elleni vakcinajelöltek kifejlesztéséhez
Az mRNS vakcina hatásmechanizmusának illusztrációja, a riboszóma olyan, mint egy nyomtató eszköz, a mRNS pedig mint a nyomtatandó fájl

2019 végén a WHO által később Covid19 névre keresztelt betegség okozójaként azonosításra került az először Kínában izolált SARS-CoV-2 humán koronavírus. 2020-ban kitört a Covid19-pandémia és a fertőző kórokozó világszerte elterjedt. Ez vezetett a vakcina kifejlesztésére irányuló jelentős kutatási befektetésekhez.

Számos szervezet használja a közzétett genomokat a SARS-CoV-2 koronavírus ellen ható lehetséges védőoltásának kifejlesztésére.

  • A fejlesztésen dolgozó szervezetek közé tartozik a Kínai Járványvédelmi- és Megelőzési Központ, a Sanghaji Keleti Kórház, a hongkongi és más egyetemek, mint például a St. Louis-ban található Washington Egyetem.
  • Három vakcina projektet támogat az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója (CEPI), ideértve a Moderna, Inovio Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatok és a Queensland-i Egyetem projektjeit.
    • Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) közösen dolgozik a Modernával egy olyan vakcina kifejlesztésén, melynek tüskéje megegyezik a koronavírus felületével. Az embereken végzett kísérleteket 2020 márciusában tervezik megkezdeni.
    • Az Inovio Pharmaceuticals egy kínai vállalattal együttműködve egy DNS-en alapuló oltóanyagot fejleszt ki, az emberi klinikai kísérleteket 2020 nyarára tervezik az északi féltekén.
    • Ausztráliában a Queensland-i Egyetem egy olyan molekuláris bilincs vakcina lehetőségét vizsgálja, amely az immunreakció stimulálása érdekében genetikailag módosítaná a vírusos proteineket.
  • Kanadában a Nemzetközi Vakcina Központ (VIDO-InterVac) és a Saskatchewan-i Egyetem szövetségi finanszírozást kapott egy vakcina kifejlesztéséhez, az állati kísérleteket 2020. márciusára tervezik.

2020. január[szerkesztés]

  • 2020 januárjában a Janssen Pharmaceutical Companies olyan fejlesztésbe kezdett, amely a kísérleti Ebola vakcinájukkal megegyező technológiát használja fel. A következő hónapban az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék Biogyógyászati Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) bejelentette, hogy együttműködne a Janssen, később pedig a Sonofi Pasteur vállalatokkal egy vakcina kifejlesztésén. A Sonofi korábban már dolgozott egy SARS elleni vakcinajelöltön, és állítása szerint hat hónap alatt várható egy olyan szer megjelenése, amelyet 12-18 hónapon belül lehetne tesztelni embereken. Janssen a Vaxart biotechnológiai vállalattal közösen egy szájon át adható szer fejlesztésén dolgozik.
  • A Bolgár Micar21 biotechnológiai vállalat az elmúlt négy évben egy általános koronavírus vakcinán dolgozott, és bejelentette hogy ezen kutatások alapján 2020 közepén megkezdi a SARS-CoV-2 klinikai kísérleteit.

2020. február[szerkesztés]

  • Február 26-án, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) egészségügyi tisztviselője kijelentette, hogy legalább másfél évbe fog telni egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztése.
  • Február 27-én a Folding@home (egy megosztott számítástechnikai projekt, amely önkéntes számítógépes forrásokat használ a betegség kutatásához) bejelentette hogy olyan számítógépes szimulációk segítségével folytatja a vakcina kifejlesztését, amelyek modellezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit.

2020. március[szerkesztés]

  • Az Emergent Biosolutions a Novavax Inc. céggel társulva dolgozik egy vakcina kifejlesztésén és legyártásán. Az Emergent a vakcináját az egyik Maryland-i létesítményében fogja gyártani a Novamax által kifejlesztett technológia alapján. A partnerek az előzetes klinikai tesztek és az 1. fázisú klinikai kísérletek elvégzését 2020 júliusára tervezik. Az Emergent petíciót nyújtott be a szövetségi kormány biogyógyászati fejlett kutatás és fejlesztés hatóságának (BARDA), hogy őket válasszák a projekthez. Az Emergent egy olyan gyógymód kifejlesztésén is dolgozik, amelynél a Covid19-ből kigyógyult emberek vérplazmáját használná forrásként.
  • Március 12-én India egészségügyi minisztériumának tisztviselője a Púnában található Nemzeti Virológiai Intézetből kijelentette, hogy sikeresen izoláltak 11 koronavírus törzset, és hogy még a leggyorsabb esetben is legalább másfél-két évbe telne egy vakcina kifejlesztése.
  • Március 16-án megkezdődött a klinikai vizsgálata a Moderna mRNA-1273 jelű vakcinájának.[12][13] A védőoltást 45 egészséges felnőttön viszgálják biztonság és immunogenicitás szempontjából,[14] az első eredményeket pedig nyár elejére várják.[15] Mivel azonban az ilyen mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak és ezidáig ilyen típusú oltóanyag még nem került forgalomba, a vakcina kifejlesztése és forgalombahozatala nehézségekbe ütközhet.[16]
  • Március 17-én, vagyis alig egy napon belül a kínai CanSino bejelentette,[17] hogy engedélyt kapott Ad5-nCoV jelű vakcinájának klinikai vizsgálatára.[18] A védoltás egy replikációra képtelen adenovírus vektoron alapul,[19] ami a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét prezentálja a szervezetnek és amely technikát a vállalat korábban egy ebolavírus elleni vakcina fejlesztése során már alkalmazott.[20] A vizsgálatokat a Covid19-világjárvány kiindulási gócpontjában, Wuhanban folytatják.
  • Március 17-én Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában magyar beteg mintájából sikeresen izolálták az új típusú SARS-CoV-2 humán koronavírust. Ezzel lehetőség nyílik a magyarországi vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására, amelyek a beteg immunrendszerét olyan fehérjék előállítására bírják, amelyek megelőzik, kezelik vagy gyógyítják a betegség szövődményeit.[21]

2020. április[szerkesztés]

  • Április 2-án a Covid19-betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc.[22][23][24]
  • Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett[25][26] INO-4800 jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
  • Április 17-én kezdték emberen vizsgálni[27] a kínai Sinovac cég PiCoVacc jelű,{{jegyzet*|angolul: PiCoVacc – purified inactivated coronavirus vaccine, nem tévesztendő össze a Pittsburghi Egyetemen fejlesztett PittCoVacc jelű oltóanyaggal</ref>[28] inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását.[29] Az oltás rézuszmajmokon már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében,[30] ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt.
  • Április 23-án oltották be az első önkénteseket[31] a ChAdOx1 nCoV-19[* 4] jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai Oxfordi Egyetemen fejlesztenek.[32] A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja,[33][34] amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.[35]

2020. november[szerkesztés]

  • November 11-én a Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 koronavírus elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióval.[36] Az egyik legígéretesebbnek tartott vakcinafejlesztés megalapozója, Karikó Katalin magyar biokémikus, aki a Szegedi Tudományegyetemen végzett.[37]

2020. december[szerkesztés]

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) 2020. december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását.[38] Az AZD1222 koronavírus vakcina jelölt, amelyet korábban ChAdOx1 nCoV-19 néven ismertek, egy vírusból (ChAdOx1) készült, amely egy közönséges náthavírus (adenovírus) legyengült változata.[39]

2021. január[szerkesztés]

  • Január 6-án az Európai Gyógyszerügynökség újabb mRNS vakcina jelöltet, az amerikai Moderna gyógyszergyártó cég mRNA-1273 néven forgalomba hozott vakcinájának használatát is engedélyezte az Európai Unió tagországaiban.[40] A Moderna vakcinája - hasonlóan a Biontech vakcinájához a Sars-CoV-2 tüskefehérjéjének a CCU CGG CGG GCA kezdetű kódját[41] tartalmazza, amely a koronavírus felszínén helyezkedik el. A tüskefehérje segítségével a vírus behatolhat a légutak emberi testsejtjeibe, azonban ez a fehérjéje az antitestek kötőhelye is, az oltások által az immunrendszerben termelődő ellenanyag a vírusnak ezen a pontján keresztül támadja meg és pusztítja el a sejteket megfertőző vírusokat. Egy mRNS-vakcinában a vírus tüskefehérjéjének a kódrészletét lipid nanorészecskék segítségével juttatják az emberi sejtbe, ahol a riboszóma antigént termel. Ez lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy felismerje a szükséges antigént, amikor az oltott személy kapcsolatba kerül a Sars-CoV-2-vel, és leküzdi a fertőzést.[42]

Engedélyezett vakcinák[szerkesztés]

Vészhelyzeti használatra engedélyezett, illetve jóváhagyással rendelkező vakcinák[szerkesztés]

Közhasználatú név Kódnév Fejlesztők Típus Technológia Kereskedelmi név Tárolás Engedélyezve[* 5] Vészhelyzeti
használatra[* 5] 		Magyar
státusz
Pfizer–BioNTech vakcina(wd) BNT162b2 Pfizer Amerikai Egyesült Államok
BioNTech Németország
Fosun Pharma(wd) Kína 		mRNS vakcina[43] 3. generációs Tozinameran, Comirnaty -70 °C[44] EU + 10
országban 		WHO + 30
országban 		Engedélyezve[45]
Moderna vakcina(wd) mRNA-1273 Moderna Amerikai Egyesült Államok
NIAID(wd) Amerikai Egyesült Államok
BARDA(wd) Amerikai Egyesült Államok
CEPI(wd) Amerikai Egyesült Államok 		mRNS vakcina 3. generációs -20 °C[44] EU + 4
országban 		8
országban 		Engedélyezve[45]
Oxford–AstraZeneca vakcina(wd) AZD1222 University of Oxford Egyesült Királyság
AstraZeneca(wd) Egyesült Királyság
CEPI(wd) Egyesült Királyság 		Adenovírus-alapú vektor vakcina[46] 2. generációs Covishield 2-8 °C[47] EU + 3
országban 		WHO + 22
országban 		Engedélyezve[45]
Orosz vakcina(wd) Gam-COVID-Vac Gamaleja Kutatóközpont(wd) Oroszország Adenovírus-alapú vektor vakcina[48] 2. generációs Szputnyik V 2-8 °C 3
országban 		29
országban 		Vészhelyzeti
használatra[45]
Kínai vakcina(wd) BBIBP-CorV Sinopharm(wd) Kína Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs 2-8 °C[49] 4
országban 		11
országban 		Vészhelyzeti
használatra[45]
Sinovac vakcina(wd) CoronaVac Sinovac Biotech(wd) Kína Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs 2-8 °C[49] 1
országban 		12
országban
Johnson & Johnson vakcina(wd) Ad26.COV2.S Janssen Pharmaceuticals(wd) Belgium
BIDMC(wd) Amerikai Egyesült Államok 		Adenovírus-alapú vektor vakcina 2. generációs 0
országban 		2
országban
CanSino vakcina(wd) Ad5-nCoV CanSinoBIO(wd) Kína
AMMS(wd) Kína 		Adenovírus-alapú vektor vakcina 2. generációs Convidicea 2-8 °C[49] 0
országban 		3
országban
Vektor vakcina(wd) EpiVacCorona VEKTOR(wd) Oroszország Peptid-vakcina[50] 1
országban 		1
országban
Indiai vakcina(wd) BBV152 Bharat Biotech(wd) India
ICMR(wd) India 		Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs Covaxin 0
országban 		1
országban

Magyarországon használt vakcinák[szerkesztés]

Közhasználatú név Haté-
konyság 		Oltások
száma 		Oltások
közti
idő 		Teljes
védettség 		Adható
korosztály 		Kizáró
krónikus betegségek 		Terhesség,
szoptatás 		Leírás
Pfizer–BioNTech vakcina(wd) 95 %[51] 2 oltás[52] 21 nap[52] 2. oltás után
7 nappal[52] 		16 év
felett[52] 		nincs[51] nem javasolt, a második oltás után legalább 2 hónapig kerülni kell a teherbeesést[52] Crystal Clear mimetype pdf.png
Moderna vakcina(wd) 94 %[51] 2 oltás[53] 28 nap[53] 2. oltás után
14 nappal[51] 		18 év
felett[53] 		nincs[51] egyénileg
mérlegelendő[51] 		Crystal Clear mimetype pdf.png
Oxford–AstraZeneca vakcina(wd) 63 %[51] 2 oltás[53] 28 nap[53] 2. oltás után
15 nappal[51] 		18-59 év
között[53] 		nincs[51] egyénileg
mérlegelendő[51] 		Crystal Clear mimetype pdf.png
Orosz vakcina(wd) 91 %[51] 2 oltás[53] 21 nap[53] 2. oltás után
21 nappal[51] 		18 év
felett[53] 		autoimmun, daganatos, endokrin, pajzsmirigy, vérképzőszervi betegségek, krónikus vese- és májbetegség, szívbetegségek[51] nem
adható[51] 		Crystal Clear mimetype pdf.png
Kínai vakcina(wd) 79 %[51] 2 oltás[53] 28 nap[53] 2. oltás után
14 nappal[51] 		18 év
felett[53] 		kezeletlen krónikus betegség (cukorbetegség is!), kezelt krónikus betegség akut fellángolása[51] nem
adható[51] 		Crystal Clear mimetype pdf.png

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ angolul: novel coronavirus-infected pneumonia (NCIP)
  2. ↑ embereken végzett vizsgálati szakasz
  3. ↑ állatokon végzett vizsgálati szakasz
  4. ↑ majom koronavírus: Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19
  5. ↑ a b Az országok számának forrása az angol nyelvű Wikipédia szócikkében található táblázat, ahol az országok egyenként fel vannak sorolva, külön-külön forrásolva. (Lásd: Táblázat „Authorization” oszlop. A [show]-ra kattintva jelenik meg az országok listája. Engedélyezve: „Full”, Vészhelyzeti használatra: „Emergency”), Hozzáférés: 2021. február 19.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. ↑ COVID-19 Dashboard by the Center for Systems Science and Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University (JHU). (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  3. ↑ 2764 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 130 beteg. koronavirus.gov.hu, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  4. ↑ Jon Cohen: Scientists are moving at record speed to create new coronavirus vaccines—but they may come too late. sciencemag.org , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 10.) „Each of the three efforts that CEPI supports began within hours after Chinese researchers first posted a sequence of 2019-CoV in a public database. That happened on Friday evening, 10 January, in Bethesda, Maryland, home of the U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID).”
  5. ↑ INO-4800 + DRAFT landscape of COVID-19 candidate vaccines – 4 April 2020 (angol nyelven) (pdf). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  6. ↑ This scientist’s decades of mRNA research led to both COVID-19 vaccines. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  7. ↑ A Pfizer és a BioNTech vakcinája a befutó a WHO-nál. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  8. ↑ 'Go for it,' says grandmother who got world's first Pfizer COVID vaccine in Britain. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  9. ↑ Margaret Keenan, 90, becomes first in world to receive Pfizer Covid vaccine – video. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  10. ↑ Koronavírus - Beadták az első védőoltást Magyarországon. pharmindex-online.hu, 2020. december 26. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  11. ↑ COVID-19 Vaccine Development (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  12. ↑ Moderna Announces First Participant Dosed in NIH-led Phase 1 Study of mRNA Vaccine (mRNA-1273) Against Novel Coronavirus (angol nyelven). Moderna, Inc., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. ↑ NIH Clinical Trial of Investigational Vaccine for COVID-19 Begins (angol nyelven). National Institute of Allergy and Infectious Diseases, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. ↑ Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (mRNA-1273) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  15. ↑ Q&A: "researchers hope to have initial data from the clinical trial within three months"
  16. ↑ The pandemic pipeline (angol nyelven). Nature Biotechnology, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  17. ↑ CanSinoBIO’s Investigational Vaccine Against COVID-19 Approved for Phase 1 Clinical Trial in China (angol nyelven). CanSino Biologics Inc., 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  18. ↑ A phase I clinical trial for recombinant novel coronavirus (2019-COV) vaccine (adenoviral vector) (angol nyelven). Chinese Clinical Trial Registry, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  19. ↑ China approves first homegrown COVID-19 vaccine to enter clinical trials (angol nyelven). Clarivate Analytics, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  20. ↑ China's CanSino pushes coronavirus vaccine into clinical testing as Moderna kicks off trial (angol nyelven). Questex llc., 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  21. ↑ Magyar siker: izolálták a koronavírust, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  22. ↑ COVID–19 Vaccine Candidate Shows Promise (angol nyelven). upmc.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  23. ↑ Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  24. ↑ E. Kim et al. (2020. március 18.). „Microneedle array delivered recombinant coronavirus vaccines: Immunogenicity and rapid translational development” (angol nyelven) (pdf). EBioMedicine. DOI:https://doi.org/10.1016/j.ebiom.2020.102743.  
  25. ↑ INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today (angol nyelven). Inovio Pharmaceuticals, Inc., 2020. április 7. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  26. ↑ Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine, 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  27. ↑ Sinovac Announces Commencement of Phase I Human Clinical Trial for Vaccine Candidate Against COVID-19. Sinovac Biotech Ltd., 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  28. ↑ Rapid development of an inactivated vaccine for SARS-CoV-2. bioRxiv, 2020. április 19. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  29. ↑ Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (Inactivated) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (COVID-19). clinicaltrials.gov , 2020. április 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  30. ↑ Bodnár Zsolt: Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon. qubit.hu , 2020. április 24. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  31. ↑ Fergus Walsh: Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial (angol nyelven). BBC, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  32. ↑ Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment (angol nyelven). University of Oxford, 2020. március 27. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  33. ↑ Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times (angol nyelven). bloomberg.com, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  34. ↑ Richard Lane (2020. 04). „Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine” (angol nyelven). The Lancet 395 (10232), 1247. o. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0. (Hozzáférés ideje: 2020. április 18.) „The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change” 
  35. ↑ Kate Kelland: UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof (angol nyelven). reuters.com, 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.”
  36. ↑ A Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióval. pfizer.hu, 2020. november 11. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  37. ↑ A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  38. ↑ Oxford University/AstraZeneca vaccine authorised by UK medicines regulator (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  39. ↑ AZD1222 SARS-CoV-2 Vaccine (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  40. ↑ Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta a Moderna vakcináját. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  41. ↑ Furin cleavage site in the SARS-CoV-2 coronavirus glycoprotein (angol nyelven). virology.ws. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  42. ↑ Corona-Impfstoff von Moderna: Die wichtigsten Fragen und Antworten zu mRNA-1273 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  43. ↑ The pandemic pipeline (angol nyelven). nature.com , 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  44. ↑ a b Van egy nagy probléma néhány ígéretes koronavírus-vakcinával
  45. ↑ a b c d e Itt vannak a Magyarországon engedélyezett, megbízható koronavírus vakcinák. Portfolio.hu, 2021. január 31.
  46. ↑ Újabb vakcina mutat ígéretes eredményeket, főleg az időseknél. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  47. ↑ A COVID-vakcinák összehasonlítása Unbiased Science, Hozzáférés: 2021 január, (angolul)
  48. ↑ COVID-19 - Mit tudunk most az alkalmazás előtt álló vakcinákról? Összefoglaló. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  49. ↑ a b c Mit lehet tudni a készülő és a már engedélyezett kínai vakcinákról? qubit.hu, 2021. január 19.
  50. ↑ Putyin bejelentette a második orosz vakcina regisztrálását. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  51. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r A hazánkban engedélyezett COVID-vakcínák összehasonlítása
  52. ↑ a b c d e Pfizer oltóanyag lakossági tájékoztató
  53. ↑ a b c d e f g h i j k l [https://koronavirus.gov.hu/aktualis Általános tudnivalók a járványügyi helyzetről és intézkedésekről, Hozzáférés: 2021. február 26.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a COVID-19 vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Covid19-pandémia
Vírus
Járvány
Védekezésben közreműködő
neves szakemberek
Vakcinagyártók
Országonként
Veszteségek
Kapcsolódó szócikkek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Covid19-vakcina&oldid=23628347”