Covid19-vakcina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A SARS-CoV-2 modellje. Vörössel vannak jelölve a receptorhoz kapcsolódó "tüskék", sárgával és naranccsal az E és M felszíni proteinek
A SARS-CoV-2 humán koronavírus fertőzése ellen védettséget biztosító Pfizer-BioNTech oltóanyag egy mRNS alapú vakcina
Egy beoltott mutatja, hogy megkapta a deltaizomba a Covid19-vakcinát

A Covid19-vakcina olyan védőoltás, amelyet a gyógyszergyártók a Covid19 nevű világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen fejlesztettek ki. A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus a Covid19-betegség előidézője, ami az emberi szervezetben súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással[* 1] és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet.[1] A járvány halálos áldozatainak száma 2021. január 1-én meghaladta az 1 822 000 főt.[2][3]

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020. januári azonosítását követő órákban[4] megkezdődött, végül az elsőként elkészült hatóságilag elfogadott biztonságos vakcina 2020 decemberében vált elérhetővé.

2020. április elején több mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai[* 2] vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai[* 3] szakaszban járt.[5]

A BioNTech és a Pfizer ún. mRNS vakcinája volt az első klinikailag engedélyezett Covid19-vakcina. Kifejlesztéséhez a Szegedről indult Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma járult hozzá.[6] Ez lett az első vakcina, amely elnyerte a WHO jóváhagyását.[7] 2020. december 8-án a 90 éves Margaret Keenan brit állampolgár volt az első ember a világon, aki megkapta az engedély megszerzése után az oltást.[8][9] Magyarországon elsőként december 26-án a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében oltottak előszőr a vakcinával.[10]

A koronavírus-vakcinával kapcsolatos korábbi kutatások[szerkesztés]

Számos vakcinát készítettek állatok részére a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.

A korábbi erőfeszítések a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezett olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyulna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintik világszerte.

A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.

2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.

A Covid19-vakcinával kapcsolatos kutatások[szerkesztés]

Az emberi szervezetet antitestek termelésére ösztönöző, az immunválaszt előidéző három különböző mechanizmus[11]
Különböző megközelítések a SARS-CoV-2 elleni vakcinajelöltek kifejlesztéséhez
Az mRNS vakcina hatásmechanizmusának illusztrációja, a riboszóma olyan, mint egy nyomtató eszköz, a mRNS pedig mint a nyomtatandó fájl

2019 végén a WHO által később Covid19 névre keresztelt betegség okozójaként azonosításra került az először Kínában izolált SARS-CoV-2 humán koronavírus. 2020-ban kitört a Covid19-pandémia és a fertőző kórokozó világszerte elterjedt. Ez vezetett a vakcina kifejlesztésére irányuló jelentős kutatási befektetésekhez.

Számos szervezet használja a közzétett genomokat a SARS-CoV-2 koronavírus ellen ható lehetséges védőoltásának kifejlesztésére.

  • A fejlesztésen dolgozó szervezetek közé tartozik a Kínai Járványvédelmi- és Megelőzési Központ, a Sanghaji Keleti Kórház, a hongkongi és más egyetemek, mint például a St. Louis-ban található Washington Egyetem.
  • Három vakcina projektet támogat az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója (CEPI), ideértve a Moderna, Inovio Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatok és a Queensland-i Egyetem projektjeit.
    • Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) közösen dolgozik a Modernával egy olyan vakcina kifejlesztésén, melynek tüskéje megegyezik a koronavírus felületével. Az embereken végzett kísérleteket 2020 márciusában tervezik megkezdeni.
    • Az Inovio Pharmaceuticals egy kínai vállalattal együttműködve egy DNS-en alapuló oltóanyagot fejleszt ki, az emberi klinikai kísérleteket 2020 nyarára tervezik az északi féltekén.
    • Ausztráliában a Queensland-i Egyetem egy olyan molekuláris bilincs vakcina lehetőségét vizsgálja, amely az immunreakció stimulálása érdekében genetikailag módosítaná a vírusos proteineket.
  • Kanadában a Nemzetközi Vakcina Központ (VIDO-InterVac) és a Saskatchewan-i Egyetem szövetségi finanszírozást kapott egy vakcina kifejlesztéséhez, az állati kísérleteket 2020. márciusára tervezik.

2020. január[szerkesztés]

  • 2020 januárjában a Janssen Pharmaceutical Companies olyan fejlesztésbe kezdett, amely a kísérleti Ebola vakcinájukkal megegyező technológiát használja fel. A következő hónapban az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék Biogyógyászati Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) bejelentette, hogy együttműködne a Janssen, később pedig a Sonofi Pasteur vállalatokkal egy vakcina kifejlesztésén. A Sonofi korábban már dolgozott egy SARS elleni vakcinajelöltön, és állítása szerint hat hónap alatt várható egy olyan szer megjelenése, amelyet 12-18 hónapon belül lehetne tesztelni embereken. Janssen a Vaxart biotechnológiai vállalattal közösen egy szájon át adható szer fejlesztésén dolgozik.
  • A Bolgár Micar21 biotechnológiai vállalat az elmúlt négy évben egy általános koronavírus vakcinán dolgozott, és bejelentette hogy ezen kutatások alapján 2020 közepén megkezdi a SARS-CoV-2 klinikai kísérleteit.

2020. február[szerkesztés]

  • Február 26-án, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) egészségügyi tisztviselője kijelentette, hogy legalább másfél évbe fog telni egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztése.
  • Február 27-én a Folding@home (egy megosztott számítástechnikai projekt, amely önkéntes számítógépes forrásokat használ a betegség kutatásához) bejelentette hogy olyan számítógépes szimulációk segítségével folytatja a vakcina kifejlesztését, amelyek modellezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit.

2020. március[szerkesztés]

  • Az Emergent Biosolutions a Novavax Inc. céggel társulva dolgozik egy vakcina kifejlesztésén és legyártásán. Az Emergent a vakcináját az egyik Maryland-i létesítményében fogja gyártani a Novamax által kifejlesztett technológia alapján. A partnerek az előzetes klinikai tesztek és az 1. fázisú klinikai kísérletek elvégzését 2020 júliusára tervezik. Az Emergent petíciót nyújtott be a szövetségi kormány biogyógyászati fejlett kutatás és fejlesztés hatóságának (BARDA), hogy őket válasszák a projekthez. Az Emergent egy olyan gyógymód kifejlesztésén is dolgozik, amelynél a Covid19-ből kigyógyult emberek vérplazmáját használná forrásként.
  • Március 12-én India egészségügyi minisztériumának tisztviselője a Púnában található Nemzeti Virológiai Intézetből kijelentette, hogy sikeresen izoláltak 11 koronavírus törzset, és hogy még a leggyorsabb esetben is legalább másfél-két évbe telne egy vakcina kifejlesztése.
  • Március 16-án megkezdődött a klinikai vizsgálata a Moderna mRNA-1273 jelű vakcinájának.[12][13] A védőoltást 45 egészséges felnőttön viszgálják biztonság és immunogenicitás szempontjából,[14] az első eredményeket pedig nyár elejére várják.[15] Mivel azonban az ilyen mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak és ezidáig ilyen típusú oltóanyag még nem került forgalomba, a vakcina kifejlesztése és forgalombahozatala nehézségekbe ütközhet.[16]
  • Március 17-én, vagyis alig egy napon belül a kínai CanSino bejelentette,[17] hogy engedélyt kapott Ad5-nCoV jelű vakcinájának klinikai vizsgálatára.[18] A védoltás egy replikációra képtelen adenovírus vektoron alapul,[19] ami a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét prezentálja a szervezetnek és amely technikát a vállalat korábban egy ebolavírus elleni vakcina fejlesztése során már alkalmazott.[20] A vizsgálatokat a Covid19-világjárvány kiindulási gócpontjában, Wuhanban folytatják.
  • Március 17-én Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában magyar beteg mintájából sikeresen izolálták az új típusú SARS-CoV-2 humán koronavírust. Ezzel lehetőség nyílik a magyarországi vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására, amelyek a beteg immunrendszerét olyan fehérjék előállítására bírják, amelyek megelőzik, kezelik vagy gyógyítják a betegség szövődményeit.[21]

2020. április[szerkesztés]

  • Április 2-án a Covid19-betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc.[22][23][24]
  • Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett[25][26] INO-4800 jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
  • Április 17-én kezdték emberen vizsgálni[27] a kínai Sinovac cég PiCoVacc jelű,{{jegyzet*|angolul: PiCoVacc – purified inactivated coronavirus vaccine, nem tévesztendő össze a Pittsburghi Egyetemen fejlesztett PittCoVacc jelű oltóanyaggal</ref>[28] inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását.[29] Az oltás rézuszmajmokon már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében,[30] ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt.
  • Április 23-án oltották be az első önkénteseket[31] a ChAdOx1 nCoV-19[* 4] jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai Oxfordi Egyetemen fejlesztenek.[32] A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja,[33][34] amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.[35]

2020. november[szerkesztés]

  • November 11-én a Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 koronavírus elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióval.[36] Az egyik legígéretesebbnek tartott vakcinafejlesztés megalapozója, Karikó Katalin magyar biokémikus, aki a Szegedi Tudományegyetemen végzett.[37]

2020. december[szerkesztés]

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) 2020. december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását.[38] Az AZD1222 koronavírus vakcina jelölt, amelyet korábban ChAdOx1 nCoV-19 néven ismertek, egy vírusból (ChAdOx1) készült, amely egy közönséges náthavírus (adenovírus) legyengült változata.[39]

2021. január[szerkesztés]

  • Január 6-án az Európai Gyógyszerügynökség újabb mRNS vakcina jelöltet, az amerikai Moderna gyógyszergyártó cég mRNA-1273 néven forgalomba hozott vakcinájának használatát is engedélyezte az Európai Unió tagországaiban.[40] A Moderna vakcinája - hasonlóan a Biontech vakcinájához a Sars-CoV-2 tüskefehérjéjének a CCU CGG CGG GCA kezdetű kódját[41] tartalmazza, amely a koronavírus felszínén helyezkedik el. A tüskefehérje segítségével a vírus behatolhat a légutak emberi testsejtjeibe, azonban ez a fehérjéje az antitestek kötőhelye is, az oltások által az immunrendszerben termelődő ellenanyag a vírusnak ezen a pontján keresztül támadja meg és pusztítja el a sejteket megfertőző vírusokat. Egy mRNS-vakcinában a vírus tüskefehérjéjének a kódrészletét lipid nanorészecskék segítségével juttatják az emberi sejtbe, ahol a riboszóma antigént termel. Ez lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy felismerje a szükséges antigént, amikor az oltott személy kapcsolatba kerül a Sars-CoV-2-vel, és leküzdi a fertőzést.[42]

Engedélyezett vakcinák[szerkesztés]

Vészhelyzeti használatra engedélyezett, illetve jóváhagyással rendelkező vakcinák[szerkesztés]

Közhasználatú név Kódnév Fejlesztők Típus Technológia Kereskedelmi név Tárolás Engedélyezve[* 5] Vészhelyzeti
használatra[* 5]
Magyar
státusz
Pfizer vakcina BNT162b2 Pfizer Amerikai Egyesült Államok
BioNTech Németország
Fosun Pharma(wd) Kína
mRNS vakcina[43] 3. generációs Tozinameran, Comirnaty -70 °C[44] EU + 12
országban
WHO, CARICOM + 36
országban
Engedélyezve[45]
Moderna vakcina mRNA-1273 Moderna Amerikai Egyesült Államok
NIAID(wd) Amerikai Egyesült Államok
BARDA(wd) Amerikai Egyesült Államok
CEPI(wd) Amerikai Egyesült Államok
mRNS vakcina 3. generációs -20 °C[44] EU + 5
országban
10
országban
Engedélyezve[45]
AstraZeneca vakcina AZD1222 University of Oxford Egyesült Királyság
AstraZeneca Egyesült Királyság
CEPI(wd) Egyesült Királyság
Adenovírus-alapú vektor vakcina[46] 2. generációs Vaxzevria 2-8 °C[47] EU + 10
országban
WHO + 45
országban
Engedélyezve[45]
Szputnyik vakcina Gam-COVID-Vac Gamaleja Kutatóközpont(wd) Oroszország Adenovírus-alapú vektor vakcina[48] 2. generációs Szputnyik V 2-8 °C 10
országban
45
országban
Engedélyezve[45]
Johnson & Johnson vakcina(wd) Ad26.COV2.S Janssen Pharmaceuticals(wd) Belgium
BIDMC(wd) Amerikai Egyesült Államok
Adenovírus-alapú vektor vakcina 2. generációs EU + 5
országban
WHO + 7
országban
Engedélyezve
Sinopharm vakcina BBIBP-CorV Sinopharm(wd) Kína Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs 2-8 °C[49] 4
országban
35
országban
Vészhelyzeti
használatra[45]
CanSino vakcina(wd) Ad5-nCoV CanSinoBIO(wd) Kína
AMMS(wd) Kína
Adenovírus-alapú vektor vakcina 2. generációs Convidicea 2-8 °C[49] 1
országban
4
országban
Vészhelyzeti
használatra
Sinovac vakcina(wd) CoronaVac Sinovac Biotech(wd) Kína Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs 2-8 °C[49] 2
országban
21
országban
VEKTOR vakcina(wd) EpiVacCorona VEKTOR(wd) Oroszország Peptid-vakcina[50] 1
országban
1
országban
Covaxin vakcina(wd) BBV152 Bharat Biotech(wd) India
ICMR(wd) India
Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs Covaxin 0
országban
5
országban
CoviVac vakcina(wd) Chumakov Federal Scientific Center Oroszország Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina 1. generációs 0
országban
1
országban
RBD-Dimer vakcina(wd) ZF2001 Anhui Zhifei Longcom Biopharmaceutical Co. Ltd. Kína 0
országban
2
országban

Magyarországon használható vakcinák[szerkesztés]

Közhasználatú név Haté-
konyság
Oltások
száma
Oltások
közti
idő
Teljes
védettség
Adható
korosztály
Kizáró
krónikus betegségek
Terhesség,
szoptatás
Leírás
Pfizer vakcina 95 %[51][52] 2 oltás[53] 21 nap[53] 2. oltás után
7 nappal[53]
12év
felett[53]
nincs[54] nem javasolt, a második oltás után legalább 2 hónapig kerülni kell a teherbeesést[53] Crystal Clear mimetype pdf.png
Moderna vakcina 94,1 %[55] 2 oltás[56] 28 nap[56] 2. oltás után
14 nappal[56]
18 év
felett[56]
nincs[56] várandósság alatt nem javasolt, szoptatás alatt beadható, a második oltás után legalább 2 hónapig kerülni kell a teherbeesést[56] Crystal Clear mimetype pdf.png
AstraZeneca vakcina 70 %[57] 2 oltás[58] 28 nap[58] 2. oltás után
15 nappal[54]
18-60 év
között[58]
nincs[58] várandósság alatt nem javasolt, szoptatás alatt beadható, a második oltás után legalább 2 hónapig kerülni kell a teherbeesést[58] Crystal Clear mimetype pdf.png
Szputnyik vakcina 91,4 %[59] 2 oltás[60] 21 nap[60] 2. oltás után
21 nappal[54]
18 év
felett[60]
autoimmun, daganatos, endokrin, pajzsmirigy, vérképzőszervi betegségek, krónikus vese- vagy májbetegség, szívbetegségek, ACS, akut agyi keringési történés, epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek, nem megfelelően kezelt cukorbetegség[60] nem javasolt, a második oltás után legalább 2 hónapig kerülni kell a teherbeesést[60] Crystal Clear mimetype pdf.png
Sinopharm vakcina 79 %[61] 2 oltás[62] 28 nap[62] 2. oltás után
14 nappal[54]
18 év
felett[62]
kezeletlen krónikus betegség (cukorbetegség is!), kezelt krónikus betegség akut fellángolása[54] nem javasolt, a második oltás után legalább 2 hónapig kerülni kell a teherbeesést[62] Crystal Clear mimetype pdf.png
Johnson & Johnson vakcina(wd) 1 oltás -

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. angolul: novel coronavirus-infected pneumonia (NCIP)
  2. embereken végzett vizsgálati szakasz
  3. állatokon végzett vizsgálati szakasz
  4. majom koronavírus: Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19
  5. a b Az országok számának forrása az angol nyelvű Wikipédia szócikkében található táblázat, ahol az országok egyenként fel vannak sorolva, külön-külön forrásolva. (Lásd: Táblázat „Authorization” oszlop. A [show]-ra kattintva jelenik meg az országok listája. Engedélyezve: „Full”, Vészhelyzeti használatra: „Emergency”), Hozzáférés: 2021. március 22.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. COVID-19 Dashboard by the Center for Systems Science and Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University (JHU). (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  3. 2764 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 130 beteg. koronavirus.gov.hu, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  4. Jon Cohen: Scientists are moving at record speed to create new coronavirus vaccines—but they may come too late. sciencemag.org , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 10.) „Each of the three efforts that CEPI supports began within hours after Chinese researchers first posted a sequence of 2019-CoV in a public database. That happened on Friday evening, 10 January, in Bethesda, Maryland, home of the U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID).”
  5. INO-4800 + DRAFT landscape of COVID-19 candidate vaccines – 4 April 2020 (angol nyelven) (pdf). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  6. This scientist’s decades of mRNA research led to both COVID-19 vaccines. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  7. A Pfizer és a BioNTech vakcinája a befutó a WHO-nál. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  8. 'Go for it,' says grandmother who got world's first Pfizer COVID vaccine in Britain. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  9. Margaret Keenan, 90, becomes first in world to receive Pfizer Covid vaccine – video. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  10. Koronavírus - Beadták az első védőoltást Magyarországon. pharmindex-online.hu, 2020. december 26. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  11. COVID-19 Vaccine Development (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  12. Moderna Announces First Participant Dosed in NIH-led Phase 1 Study of mRNA Vaccine (mRNA-1273) Against Novel Coronavirus (angol nyelven). Moderna, Inc., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. NIH Clinical Trial of Investigational Vaccine for COVID-19 Begins (angol nyelven). National Institute of Allergy and Infectious Diseases, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (mRNA-1273) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  15. Q&A: "researchers hope to have initial data from the clinical trial within three months"
  16. The pandemic pipeline (angol nyelven). Nature Biotechnology, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  17. CanSinoBIO’s Investigational Vaccine Against COVID-19 Approved for Phase 1 Clinical Trial in China (angol nyelven). CanSino Biologics Inc., 2020. március 17. [2020. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  18. A phase I clinical trial for recombinant novel coronavirus (2019-COV) vaccine (adenoviral vector) (angol nyelven). Chinese Clinical Trial Registry, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  19. China approves first homegrown COVID-19 vaccine to enter clinical trials (angol nyelven). Clarivate Analytics, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  20. China's CanSino pushes coronavirus vaccine into clinical testing as Moderna kicks off trial (angol nyelven). Questex llc., 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  21. Magyar siker: izolálták a koronavírust, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  22. COVID–19 Vaccine Candidate Shows Promise (angol nyelven). upmc.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  23. Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  24. E. Kim et al. (2020. március 18.). „Microneedle array delivered recombinant coronavirus vaccines: Immunogenicity and rapid translational development” (angol nyelven) (pdf). EBioMedicine. DOI:https://doi.org/10.1016/j.ebiom.2020.102743.  
  25. INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today (angol nyelven). Inovio Pharmaceuticals, Inc., 2020. április 7. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  26. Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine, 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  27. Sinovac Announces Commencement of Phase I Human Clinical Trial for Vaccine Candidate Against COVID-19. Sinovac Biotech Ltd., 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  28. Rapid development of an inactivated vaccine for SARS-CoV-2. bioRxiv, 2020. április 19. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  29. Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (Inactivated) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (COVID-19). clinicaltrials.gov , 2020. április 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  30. Bodnár Zsolt: Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon. qubit.hu , 2020. április 24. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  31. Fergus Walsh: Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial (angol nyelven). BBC, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  32. Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment (angol nyelven). University of Oxford, 2020. március 27. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  33. Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times (angol nyelven). bloomberg.com, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  34. Richard Lane (2020. 04). „Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine” (angol nyelven). The Lancet 395 (10232), 1247. o. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0. (Hozzáférés ideje: 2020. április 18.) „The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change” 
  35. Kate Kelland: UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof (angol nyelven). reuters.com, 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.”
  36. A Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióval. pfizer.hu, 2020. november 11. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  37. A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  38. Oxford University/AstraZeneca vaccine authorised by UK medicines regulator (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  39. AZD1222 SARS-CoV-2 Vaccine (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  40. Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta a Moderna vakcináját. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  41. Furin cleavage site in the SARS-CoV-2 coronavirus glycoprotein (angol nyelven). virology.ws. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  42. Corona-Impfstoff von Moderna: Die wichtigsten Fragen und Antworten zu mRNA-1273 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  43. The pandemic pipeline (angol nyelven). nature.com , 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  44. a b Van egy nagy probléma néhány ígéretes koronavírus-vakcinával
  45. a b c d e Itt vannak a Magyarországon engedélyezett, megbízható koronavírus vakcinák. Portfolio.hu, 2021. január 31.
  46. Újabb vakcina mutat ígéretes eredményeket, főleg az időseknél. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  47. A COVID-vakcinák összehasonlítása Unbiased Science, Hozzáférés: 2021 január, (angolul)
  48. COVID-19 - Mit tudunk most az alkalmazás előtt álló vakcinákról? Összefoglaló. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  49. a b c Mit lehet tudni a készülő és a már engedélyezett kínai vakcinákról? qubit.hu, 2021. január 19.
  50. Putyin bejelentette a második orosz vakcina regisztrálását. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  51. Polack F, Thomas S, Kitchin N, Absalon J, Gurtman A, Lockhart S, Perez J, Marc F, Moreira E, Zerbini C, et al. (2020. december 1.). „Safety and Efficacy of the BNT162b2 mRNA Covid-19 Vaccine” (angol nyelven). New England Journal of Medicine 383 (27), 2603–2615. o. DOI:10.1056/NEJMoa2034577. PMID 33301246.  
  52. (2020. december 10.) „FDA Review of Efficacy and Safety of Pfizer-BioNTech COVID-19 Vaccine Emergency Use Authorization Request” (angol nyelven) (PDF). (Hozzáférés ideje: 2020. december 11.)  
  53. a b c d e Pfizer oltóanyag lakossági tájékoztató
  54. a b c d e A hazánkban engedélyezett COVID-vakcínák összehasonlítása
  55. Baden L, Essink B, Kotloff K, Frey S, Novak R, Diemert D, Spector S, Rouphael N, Creech B, McGettigan J, et al. (2020. december 1.). „Efficacy and Safety of the mRNA-1273 SARS-CoV-2 Vaccine” (angol nyelven). New England Journal of Medicine. DOI:10.1056/NEJMoa2035389. PMID 33378609.  
  56. a b c d e f Amit tudni kell a COVID 19 Moderna Vakcináról
  57. Safety and efficacy of the ChAdOx1 nCoV-19 vaccine (AZD1222) against SARS-CoV-2: an interim analysis of four randomised controlled trials in Brazil, South Africa, and the UK (angol nyelven). The Lancet. (Hozzáférés: 2020. december 9.)
  58. a b c d e COVID 19 AstraZeneca Vakcina
  59. About Vaccine: General information”, sputnikvaccine.com (Hozzáférés ideje: 2021. január 14.) (angol nyelvű) 
  60. a b c d e Szputnyik V Vakcina
  61. Sui-Lee Wee, Amy Qin. „A Chinese Covid-19 Vaccine Has Proved Effective, Its Maker Says”, The New York Times, 2020. december 30. (Hozzáférés ideje: 2020. december 30.) (angol nyelvű) 
  62. a b c d Sinopharm Vakcina lakossági tájékoztató

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a COVID-19 vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]