SARS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A SARS-vírus pásztázó elektronmikroszkópos képe, amelyen látható a nyilakkal mutatött SARS-CoV koronavírus részecskék „rozettaszerű” megjelenése
A SARS-CoV koronavírus genomszervezete. Az Nsp3 és a teljes hosszúságú SUD az N, M és C aldomainek kiemelésével. Mpro, fő (vagy 3CL) proteáz; ssRBP, egyszálú RNS-kötő protein; RdRp, RNS-függő RNS-polimeráz; ExoN, exonukleáz; NendoU, uridin-specifikus endoribonukleáz; MT, metil-transzferáz; A tüske fehérjék; E, burokfehérje; M, membrán (mátrix) protein; N, nukleokapszid fehérje; Ac, savas domén; X, X-domén; SUD, SARS-egyedi domain; PL2pro, papainszerű proteáz; TM, transzmembrán régió; Y, Y-domain

Az új, potenciálisan halálos[1] SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS[2], „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma”) emberi légzőszervi betegség, amelyet egy humán koronavírus okoz, tudományos elnevezése SARS-CoV.[3] Az új, kialakulóban lévő emberi fertőző betegségben súlyos alsó légúti betegség dominál, és etiológiailag kapcsolódik egy új koronavírussal (SARS-CoV).[4] Az atípusos tüdőgyulladást okozó kórokozó csak direkt kontaktussal, cseppfertőzés útján terjed, így az Európában és Amerikában előfordult néhány esetet lokalizálták, és a fertőzés nem terjedt tovább.[5]

2002 novembere és 2003 júliusa közt egy csaknem világméretű SARS-járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9,6 százaléka, 774 ember meghalt.[6] 2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket.[7] Három tényező, a kórokozó erőssége, a beteg immunrendszere, a környezeti tényezők és a fertőző koronavírus dózisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztét, ezért egy jó immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vírussal fertőződött. Néhány orvos meg is halt, akik gyanútlanul, védőintézkedések nélkül vizsgálták az első betegeket.[8]

2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 éves korosztályokban 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6 százalék, 45 és 64 között 15 százalék, 65 felett több, mint 50 százalék.[9] Összehasonlításképp, az influenza esetében a halálozási ráta általában 0,7 százalék körül van (elsősorban az időseket sújtva), de az új törzsek okozta súlyos helyi járványok esetében akár 33 százalékra is emelkedhet.

2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetették azt a lehetőséget, hogy három ragadozó vagy vegyes táplálkozású állatfaj is lehetett az új vírus kialakulásának kínai forrása. Amennyiben ez a felvetés beigazolódik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertőzés újra át fog kerülni az emberre.[10]

Története[szerkesztés]

Valószínű SARS-esetek országonként, 2002. november 1. – 2003. július 31.[11]

A SARS-vírus által fertőzött országok térképe 2002. november 1. és 2003 augusztus 7. között
  Ellenőrzött halálos esetek
  Ellenőrzött esetek
  Esetek nélkül
2003 feltételezett SARS esetek - világszerte
2003. SARS eset statisztika
Ország vagy régió SARS esetek Halál SARS miatt Halál nem SARS miatt Halálozási ráta (%)
Kína* 5328 349 19 6,6
Hongkong* 1755 299 5 17
Kanada 251 44 0 17
Tajvan** 346 37 36 11
Szingapúr 238 33 0 14
Vietnám 63 5 0 8
Amerikai Egyesült Államok 27 0 0 0
Fülöp-szigetek 14 2 0 14
Mongólia 9 0 0 0
Makaó * 1 0 0 0
Kuvait 1 0 0 0
Írország 1 0 0 0
Románia 1 0 0 0
Oroszország 1 0 0 0
Spanyolország 1 0 0 0
Svájc 1 0 0 0
Összesen 8273 775 60 9,6
(*) A Kínai Népköztársaság adataiban nem szerepelnek a különleges közigazgatású régiók (Makaó, Hongkong), amelyeknek adatait a WHO külön kezeli.
(**) 2003 július 11. óta 325 tajvani esetet „töröltek”. Ezek közül 135 esetben nem volt elegendő a laboratóriumi információ. A törölt estek közül 101-en meghaltak.


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Coronaviruses Molecular and Cellular Biolog. Caister Academic Press, 2007. augusztus. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Definition of SARS (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  3. Thiel V (editor).. Coronaviruses: Molecular and Cellular Biology, 1st, Caister Academic Press (2007). ISBN 978-1-904455-16-5 
  4. J Clin Pathol: Pulmonary pathological features in coronavirus associated severe acute respiratory syndrome (SARS). Journal Clinical Pathology, 2004. március. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  5. Amit a SARS-ról tudni lehet /Az atípusos tüdőgyulladás/. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  6. Summary of probable SARS cases with onset of illness from 1 November 2002 to 31 July 2003. WHO. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  7. Smith, R. D. (2006). Responding to global infectious disease outbreaks: Lessons from SARS on the role of risk perception, communication and management. Journal of Social Science and Medicine, 63, 3113-3123
  8. Von Veronika Hackenbroch: „Die Besorgnis nimmt zu“ Der WHO-Epidemiologe Klaus Stöhr über die Ausbreitung der Lungenkrankheit SARS (német nyelven). Der Spiegel, 2003. április 14. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. Update 49 - SARS case fatality ratio, incubation period, World Health Organization, 7 May 2003. URL Accessed 17 May 2008.
  10. A SÚLYOS AKUT RESPIRATORIKUS SZINDRÓMA (SARS) ÉS A KÓROKOZÓ VIROLÓGIAI TULAJDONSÁGA, Magyar Tudomány • 2003/08. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. Epidemic and Pandemic Alert and Response (EPR), World Health Organization (WHO)

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]