Betegség
A betegség az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek. A betegség legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte. A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza a beteg élőlény életfolyamatait, mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét. A betegség lehet örökletes, szervi eredetű, parazitás vagy sérülésből eredő. Ezenkívül lehet pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű is. A betegségek leküzdésével, illetve a tünetek enyhítésével az orvostudomány foglalkozik.
A pszichológiában néha nehéz megkülönböztetni az (átlagtól való) eltérés, a furcsaság, az elváltozás, a viselkedészavar, illetve a pszichés betegség fogalmát. Egy széles körben elfogadott definíció szerint az egyén csak akkor tekinthető pszichés értelemben betegnek, ha a megvalósított viselkedést egyszerre jellemzi az alábbi négy jellemző:
- deviancia: a megvalósított viselkedés mások számára feltűnést keltő, szokatlan, esetleg érthetetlen
- distressz: a viselkedést produkáló egyén a boldogtalanság, a kellemetlenség érzését tartósan átéli
- diszfunkcionalitás: az egyén képtelenné válik önmaga és társas kapcsolatai fenntartására, a munkavégzésben zavar áll be
- veszélyeztetés: az egyén által megvalósított viselkedés a társadalomra és/vagy magára az egyénre nézve veszélyes
A diagnózisok egyértelmű megadásához 1993-tól a Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO) kódot használják, mely 1 betűből és általában 4 db számból áll. Korábban a latin volt az elfogadott nyelv a betegségek megjelölésére, amit jelenleg is alkalmaznak az orvosok, így a világ bármely pontján lévő betegről tudni lehet a betegségét.
Járványos betegségek közvetlen megelőző eszköze a védőoltás.
Egy definíció
[szerkesztés]A betegségnek szubjektív és objektív megnyilvánulásai vannak. Szubjektív tünetek, amelyeket a beteg érez (fáradtság, fájdalom, levertség stb.). Az objektív tünetek azok, amelyeket az orvos füllel, kézzel, szemmel érzékel, illetve egyéb (kémiai, mikroszkópos, bakteriológiai stb.) vizsgálómódszerekkel megállapít.
A betegség keletkezésében belső és külső tényezők szerepelnek, e tényezők bizonyos esetekben önállóan, más esetekben együttesen hozzák létre a betegséget, illetve annak tüneteit. A belső (endogén) tényezők egyben megszabják a külső (exogén) tényezők szerepét is. A betegségek kialakulásában az életkornak is szerepe van. A csecsemő-és gyermekkorban a táplálkozás hibái idézhetnek elő betegségeket, az öregkorban rendszerint a szív és a keringés betegségei állnak előtérben, a felnőtt-, érett korban pedig gyakoribbak a daganatos betegségek.
Epidemiológiai jelentőség
[szerkesztés]A betegségek az emberi populáció egészségi állapotát alapvetően meghatározzák, és világszerte a korai halálozás, valamint a tartós rokkantság vezető okai közé tartoznak. A WHO becslése szerint a globális betegségteher jelentős részét a krónikus, nem fertőző betegségek – például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos betegségek és a krónikus légzőszervi betegségek – adják.[1] Ugyanakkor a fertőző kórképek továbbra is jelentős közegészségügyi kihívást jelentenek, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a tuberkulózis, a HIV/AIDS és a malária a vezető halálokok között szerepel.[2]
Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy a 20. század második felében a fejlett országokban a fertőző betegségek visszaszorulása mellett egyre inkább a civilizációs és életmóddal összefüggő kórképek kerültek előtérbe. A megelőzés és a közegészségügyi programok fókusza ennek megfelelően áthelyeződött a dohányzás, a táplálkozás, a fizikai aktivitás és más életmódbeli tényezők befolyásolására.[3]
BNO és nemzetközi kódolás
[szerkesztés]A betegségek pontos azonosítására és egységes nyilvántartására nemzetközi osztályozási rendszert alkalmaznak. A Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO, angolul: International Classification of Diseases, ICD) a WHO által kiadott szabvány, amely minden diagnózishoz kódot rendel. A rendszer célja, hogy elősegítse az egészségügyi adatok összehasonlíthatóságát az országok és régiók között, valamint megkönnyítse a statisztikai és epidemiológiai elemzéseket.[4]
Magyarországon a BNO-kódok az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásában, az orvosi dokumentációban és a statisztikai adatgyűjtésben egyaránt meghatározó szerepet töltenek be. A 2022-ben hatályba lépett ICD–11 a korábbi verziókhoz képest részletesebb kategóriarendszert kínál, külön fejezetekkel többek között a mentális zavarokra, az immunológiai betegségekre és a ritka kórképekre.[5]
Forrás: Tények könyve – Medicina ISSN 1418-5253
Néhány betegség
[szerkesztés]- Rák
- AIDS
- Parkinson-kór
- influenza
- COVID–19
- Cluster-fejfájás
- Csípőtáji törések
- Veseelégtelenség
- Neurofibromatózis
- Amiotrófiás laterálszklerózis
- Cardialis arrythmia
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Noncommunicable diseases (angol nyelven). World Health Organization, 2023. szeptember 12. (Hozzáférés: 2025. augusztus 27.)
- ↑ Global Health Estimates 2020: Deaths by Cause, Age, Sex, by Country and by Region, 2000–2019. World Health Organization, 2020 (Hozzáférés: 2025. augusztus 27.)
- ↑ Murray, Christopher J.L. (2020). „Global burden of disease 2019: results and implications”. The Lancet 396 (10258), 1204–1222. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30925-9. PMID 33069326.
- ↑ International Classification of Diseases (ICD). World Health Organization. (Hozzáférés: 2025. augusztus 27.)
- ↑ Reed, Geoffrey M. (2019). „Advancing the WHO International Classification of Diseases: adopting ICD-11”. The Lancet 393 (10188), 2275–2277. o. DOI:10.1016/S0140-6736(19)31066-3. PMID 31178348.
Források
[szerkesztés]- Comer, R.J. (2003). A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest: Osiris Kiadó
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
