Kisújszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kisújszállás
Kisújszállás1.jpg
Kisújszállás címere
Kisújszállás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállás város
Polgármester Kecze István (Fidesz)[1]
Irányítószám 5310
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 11 040 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület205,27 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisújszállás (Magyarország)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 20° 46′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 20° 46′ 01″
Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kisújszállás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújszállás témájú médiaállományokat.

Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában. A név jelentése: kis jelző, a település viszonylag csekély kiterjedésével van kapcsolatban, az új ismételt vagy újabb megszállást jelez, míg a szállás szó a XIV.-XV. században a kunoknak és a jászoknak a magyarokénál kötetlenebb, és más szerkezetű falvait jelöli.

Naplemente Kisújszálláson
Kisújszállás város neve székely-magyar rovással

Fekvése[szerkesztés]

A város négy másik településsel együtt tagja a Karcagi kistérségnek. Tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik, és a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekében részt vesz a Nagykunsági Együttműködési Társulásban, melynek 7 további tagja van: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és 102-es számú (Kál-Kápolna–Kisköre–Kunhegyes–Kisújszállás) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Fegyvernek-Örményes és Karcag között-, az utóbbin Kenderes után található.
Autóval a 4-es számú főúton illetve az M3-as autópályáról. Az M4-es autópálya Kisújszállást elkerülő 11 km-es szakasza lényegében már kész van.

Története[szerkesztés]

Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Kisújszállás területe 4-5000 éve lakott hely. Régészeti ásatások szarmata edénytöredékeket tártak fel a város határában, melyek az I.-III. századból származnak. Állandó települések a középkor óta vannak itt, huszonkettő Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi ötven évben. Ezen települések kisebb része téli szálláshely, 17-18 pedig egyidőben létező falu volt már a XI. század végén. A sűrű település hálózat az 1241-1242-es tatárjáráskor elpusztult, a mongol hordák az Árpád-kori templommal együtt megsemmisítették a falvakat. Az 1243-46 között újra, immár másodjára, betelepült kunok – a mai lakosok ősei – ezekre a helyekre építették szállásaikat, ugyanis IV. Béla 1246-ban ismét behívta és letelepítette a kunokat, akik jelentős katonai erőt képviseltek. A trónörökös V. István és Erzsébet kun hercegnő 1247-es házassága pecsételte meg a szövetséget. A kun katonákat ezt követően mindenhol ott találjuk a magyarok közép-európai hegemóniáért folytatott ausztriai, stájerországi, csehországi, morvaországi harcaiban. 1278-ban a kun lovasoknak jelentős szerepük volt Drünkutnál lezajlott morvamezei csatában, ahol IV. (Kun) László király Habsburg Rudolf oldalán legyőzte Ottokár cseh királyt. Több szállásból álló birtoktest részeként először Zsigmond király 1395-ben keltezett levélben Kisszállás néven említi és rendezi a viszonyokat. 1470-ben I. Mátyás király a kun Lőrinczi családnak adományozott birtoklevelében már a mai elnevezésével említi Kisújszállást. Ezt a királyi adománylevelet 1552-ben I. Ferdinánd, majd később Rudolf erősítette meg. A török hódoltság első első évtizedeiben Kisújszállás volt a legkisebb nagykunsági falu. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A falu először a 15 éves háborúban, 1594-ben pusztult el, de a lakosság később visszatért. A XVII. század folyamán a lakosság többször elfut, és visszatér. A falu végső pusztulása 1683-ban, a törökök és a velük szövetséges tatárok Tiszántúli hadműveletei nyomán következik be.

A törökök elleni háborút lezáró 1699-es karlócai béke után, még ugyanabban az évben megjelenik Petz Jakab császári összeíró, aki Kisújszállás és a környező települések helyén csak pusztaságot, lakatlan helyeket talál. Ezért is döntött úgy I. Lipót, hogy a Nagykunságot, s azzal együtt a Jászságot és a Kiskunságot eladja a Német Lovagrendnek 500.000 ft-ért 1702. március 22-én. A bujdosó lakosság az 1703-ban kitört szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rakamazi birtokán letelepedhet, amit a fejedelem 1707. május 6-i levelében rendelt el.

Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak. Ezt követően nagyon gyorsan nő a lakosság száma. 1720-ban, az első összeíráskor, mintegy 300 lélek élt a faluban, ami 25 éven belül a 8-szorosára nőtt, amit sem az 1724-es Nagy Tűzvész, sem az 1739-es pestis járvány nem tudott lefékezni. A 18. század végére viszont már annyi lakosa volt, hogy innen népesítettek be négy délvidéki települést a ma Szerbiához tartozó Bácskában: Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros magyar lakossága Kisújszállásról származik. A kirajzó kisújszállásiak nem mindannyian együtt és egyszerre hagyták el a falut, hanem csoportokba rendeződve és más-más időben. Az első csoport 1786. április 12-én hagyta el a falut.[4]

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745. májusában Mária Terézia redemptio (megváltás) oklevele hozta meg. Kisújszállás, mint a hat Nagykun város (Karcag,Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Túrkeve) egyike, 1745-től élvezi a privilégiumok királytól szentesített előnyeit, úgymint: maga választja főbíráját, tanácsát, tisztségviselőit, valamint önálló gazdálkodási szerv.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar város, a Jász-Kun megyében, a nagykunsági járásban, a pest-debreczeni országutban, Pesthez 16, Debreczenhez 8 mfld távolságra. Van 9159 lak., kik közt 9108 ref., 11 kath., 40 n. e. óh., nagy és derék ref. anyatemplommal, jó vendégfogadóval. Róna határa gazdag fekete föld, melly minden gabonát uzsorával térit vissza. Az ugynevezett Takács görög-dinnyéje híres; Kardszag (Karcag) felől a Kara János mocsár terül el. Van itt 202 kézmüves, 840 polgár, 1593 ház. A nők sok baromfit tenyésztenek, s evvel Pestre kereskednek." 				
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek.

Az 1848-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt. A forradalom 12 pontját 1848. március 20-án a Kisújszálláson tartott népgyűléskor a Nagykunság népe is elfogadta, kiegészítve azt saját kívánalmaikkal: a korábbi jászkun kerületek vezetőinek eltávolítása, az országgyűlési követek visszahívása, a kerületek központjának Kisújszállásra való áthelyezése, a hármas kerületek szétválasztását és önállóságának kimondását. Kossuth Lajos javaslatára az országgyűlés megszavazta a 200.000 fős hadsereg és 50.000 újonc kiállítását, melyet a város a ráeső kvóta szerint teljesít, sőt, még több újoncot is küld. A kisújszállási újoncokat abba a 2500 fős nemzetőr csapatba sorolták be, amely Verbász közelében lévő táborba ment harcolni a szerbek ellen. A toborzás 1848-ban több alkalommal történik, a kisújszállási katonák aztán harcolnak Franz von Schlick tábornok serege ellen is Szikszónál.

1848-ban más esemény is történt a városban: engedélyezték a zsidók letelepedését, majd az 1867. évi XVII. tc. mondja ki a zsidók emancipációját.

1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost. Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett, lakosainak száma: 10 000 fő.

A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

Népesség[szerkesztés]

A város lakosságának száma az 1970-80-as években volt a legtöbb. A rendszerváltást követően jelentős fogyásnak indult.[5][6]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 4%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tájba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal. Mezőváros, iparral, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal. Üzletek, vendéglátóhelyek, panziók várják az átutazókat. A település strandja az Erzsébet liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímája mellett, 48-49 °C-os termálkút (alkálihidrogén-karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, kempingezési lehetőséggel. A fürdés mellett megtekinthető a Papi Lajos Alkotóház (Nyár utca 8.), a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállítóteremben. A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.

Kellemes felüdülést jelent a Horváth tanya, ahol az ősi lovaskultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a „Betyárok-nyomában” túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett. A városban minden év júniusában megrendezik a „Hétpróbás Kunokért” népi játékok vetélkedőt, augusztusban a Kisújszállási Napok keretében színes néptánc, népzenei és népművészeti bemutatókat, vásárokat tartanak. Szeptemberben kerül sor a Kun-viadal országos lovasíjász versenyre a kunkapitány választással. A település jó kirándulási lehetőséget kínál a hortobágyi pusztára vagy Eger felé. Délre a Hortobágy-Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, a túzokrezervátum hívogatja a látogatót.

Autóbuszközlekedés[szerkesztés]

  • helyi buszjárat[8][9]
  • Kisújszállási autóbusz-állomás, Rákóczi u. 1.[10]
– Volán Szállás[11]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

A városban bölcsőde, óvoda, általános és középiskolák találhatóak.[12]

Óvodák, bölcsődék[szerkesztés]

  • Baptista Szeretetszolgálat Kisújszállási Óvodája[13]
– Ifjúság útja 2.
– Béla király út 67.
– Bocskai utca 43.
– Széchenyi utca 9.
– Sásastó utca 5.

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Arany János Általános Iskola Tagintézmény, Kálvin u. 3.[14]
  • Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium[15]
– Rákóczi utca 1.
– Kossuth Lajos utca 2.
– Deák Ferenc út 14.

Középiskolák[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola, Széchenyi utca 4.[16]
– Széchenyi úti Kollégium
– Dózsa György úti Kollégium
  • Illéssy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola, Arany János utca 1/A.[17]

Egyéb iskolák[szerkesztés]

  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Gyermekotthon, Bajcsy-Zs. u. 37.[18]
  • Baptista Alapfokú Művészeti Iskola, Rákóczi u. 3.[19]

Közművelődés[szerkesztés]

Művelődési ház[szerkesztés]

  • Kisújszállási Művelődési Központ és Könyvtár, Szabadság tér 7.[20]

Könyvtár[szerkesztés]

  • Arany János Városi Könyvtár, Szabadság tér 2/A[21]
– Galéria Könyvtár, Szabadság tér 1.

Mozi[szerkesztés]

  • Vigadó Kulturális Központ, Szabadság tér 7.[22]

Televízió, rádió[szerkesztés]

Egészségügy[szerkesztés]

A városban nem található kórház és rendelőintézet, ezért a szakrendeléseket az egészségügyi alapellátásokat is ellátó rendelőkben tartják.[24]

  • háziorvosi szolgálat
  • gyermekorvosi szolgálat
  • fogorvosi szolgálat
  • központi ügyeleti szolgálat
  • védőnői szolgálat
  • szakrendelések
– fizioterápia
– belgyógyászat
– nőgyógyászat
– foglalkozás egészségügyi alapellátás
– szemészet
– sebészet
– urológia
– bőrgyógyászat
– laboratórium
– fürdőgyógyászat

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Porcsalmi Lajos Sporttelep, Baross G. u. 6.[25]
  • Extrém sportpálya, Baross G. u.[26]
  • Motocross Pálya[27]

Kisújszállási székhelyű legnagyobb munkáltatók[szerkesztés]

50-99 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • INDIÁN RIZS Kft.
  • Kumánia Gyógyfürdő Kft.

100-199 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • EPOSZ Kft.
  • Nagykun 2000 Mg. Zrt.
  • KUNSZÖV Kft.

200-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • CONTAREX Agrotechnika Kft.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Györffy István Nagykunsági krónika című, 1922-ben Karcagon megjelent munkájában írja: „Kisújszállást az emigránsok 1786. április 12-én hagyták el. Szem nem maradt szárazon, amikor búcsúztak. Hiszen senki sem ment el úgy, hogy valaki hozzátartozóját itt ne hagyta volna."
  5. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tfdok/jnszm_lakonepesseg_alakulasa.pdf
  6. http://www.kisujszallas.hu/index.php?id=685&type=static_content&maintype=tourist
  7. A 2011-es népszámlálás területi adatai – Jász-Nagykun-Szolnok megye
  8. Kisújszálláson a helyi autóbusz-közlekedést az Optibusz-City Kft. biztosítja.
  9. Menetrendek
  10. http://www.jaszkunvolan.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=72&Itemid=111
  11. Megnyitottuk Volán Szállásunkat Kisújszálláson!
  12. Intézmények
  13. http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso/!Intezmenykereso/Intezmeny/Index/201735
  14. http://moricz-arany.blogspot.hu/p/elerhetosegek.html
  15. http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso/!Intezmenykereso/Intezmeny/Index/201731
  16. http://moricz.arrabonus.hu/select/
  17. http://illessy.baptistaoktatas.hu/
  18. http://kadaskisuj.hu/kapcsolat
  19. http://www.ami-kisujszallas.hu/contact
  20. http://muvhazkisuj.hu/kapcsolat/
  21. http://www.ajvk.hu/
  22. Egymilliárdból újul meg Kisújszállás városközpontja
  23. http://muvhazkisuj.hu/category/tv-kisuj/
  24. Egészségügy
  25. http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/285
  26. http://www.utazzitthon.hu/extrem-sportpalya-kisujszallas.html
  27. Kisújszállás - MotoCross Pálya

További információk[szerkesztés]