Kisújszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisújszállás
Kisújszállás címere
Kisújszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Karcagi
Jogállás város
Polgármester Kecze István (Fidesz)[1]
Irányítószám 5310
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 11 249 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 205,27 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisújszállás (Magyarország)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 20° 46′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 20° 46′ 01″
Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kisújszállás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújszállás témájú médiaállományokat.

Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában. A név jelentése: kis jelző, a település viszonylag csekély kiterjedésével van kapcsolatban, az új ismételt vagy újabb megszállást jelez, míg a szállás szó a XIV.-XV. században a kunoknak és a jászoknak a magyarokénál kötetlenebb, és más szerkezetű falvait jelöli.

Naplemente Kisújszálláson
Kisújszállás város neve székely-magyar rovással

Fekvése[szerkesztés]

A város négy másik településsel együtt tagja a Karcagi kistérségnek. Tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik, és a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekében részt vesz a Nagykunsági Együttműködési Társulásban, melynek 7 további tagja van: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és 102-es számú (Kál-Kápolna–Kisköre–Kunhegyes–Kisújszállás) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Fegyvernek-Örményes és Karcag között-, az utóbbin Kenderes után található.
Autóval a 4-es számú főúton illetve az M3-as autópályáról. Az M4-es autópálya Kisújszállást elkerülő 11 km-es szakasza lényegében már kész van.

Története[szerkesztés]

Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Kisújszállás területe 4-5000 éve lakott hely. Régészeti ásatások szarmata edénytöredékeket tártak fel a város határában, melyek az I.-III. századból származnak. Állandó települések a középkor óta vannak itt, huszonkettő Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi ötven évben. Ezen települések kisebb része téli szálláshely, 17-18 pedig egyidőben létező falu volt már a XI. század végén. A sűrű település hálózat az 1241-1242-es tatárjáráskor elpusztult, a mongol hordák az Árpád-kori templommal együtt megsemmisítették a falvakat. Az 1243-46 között újra, immár másodjára, betelepült kunok – a mai lakosok ősei – ezekre a helyekre építették szállásaikat, ugyanis IV. Béla 1246-ban ismét behívta és letelepítette a kunokat, akik jelentős katonai erőt képviseltek. A trónörökös V. István és Erzsébet kun hercegnő 1247-es házassága pecsételte meg a szövetséget. A kun katonákat ezt követően mindenhol ott találjuk a magyarok közép-európai hegemóniáért folytatott ausztriai, stájerországi, csehországi, morvaországi harcaiban. 1278-ban a kun lovasoknak jelentős szerepük volt Drünkutnál lezajlott morvamezei csatában, ahol IV. (Kun) László király Habsburg Rudolf oldalán legyőzte Ottokár cseh királyt. Több szállásból álló birtoktest részeként először Zsigmond király 1395-ben keltezett levélben Kisszállás néven említi és rendezi a viszonyokat. 1470-ben I. Mátyás király a kun Lőrinczi családnak adományozott birtoklevelében már a mai elnevezésével említi Kisújszállást. Ezt a királyi adománylevelet 1552-ben I. Ferdinánd, majd később Rudolf erősítette meg. A török hódoltság első első évtizedeiben Kisújszállás volt a legkisebb nagykunsági falu. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A falu először a 15 éves háborúban, 1594-ben pusztult el, de a lakosság később visszatért. A XVII. század folyamán a lakosság többször elfut, és visszatér. A falu végső pusztulása 1683-ban, a törökök és a velük szövetséges tatárok Tiszántúli hadműveletei nyomán következik be.

A törökök elleni háborút lezáró 1699-es karlócai béke után, még ugyanabban az évben megjelenik Petz Jakab császári összeíró, aki Kisújszállás és a környező települések helyén csak pusztaságot, lakatlan helyeket talál. Ezért is döntött úgy I. Lipót, hogy a Nagykunságot, s azzal együtt a Jászságot és a Kiskunságot eladja a Német Lovagrendnek 500.000 ft-ért 1702. március 22-én. A bujdosó lakosság az 1703-ban kitört szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rakamazi birtokán letelepedhet, amit a fejedelem 1707. május 6-i levelében rendelt el.

Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak. Ezt követően nagyon gyorsan nő a lakosság száma. 1720-ban, az első összeíráskor, mintegy 300 lélek élt a faluban, ami 25 éven belül a 8-szorosára nőtt, amit sem az 1724-es Nagy Tűzvész, sem az 1739-es pestis járvány nem tudott lefékezni. A 18. század végére viszont már annyi lakosa volt, hogy innen népesítettek be négy délvidéki települést a ma Szerbiához tartozó Bácskában: Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros magyar lakossága Kisújszállásról származik. A kirajzó kisújszállásiak nem mindannyian együtt és egyszerre hagyták el a falut, hanem csoportokba rendeződve és más-más időben. Az első csoport 1786. április 12-én hagyta el a falut.[4]

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745. májusában Mária Terézia redemptio (megváltás) oklevele hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek.

A 48-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt.

1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost. Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett, lakosainak száma: 10 000 fő.

A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 4%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Lakosság[szerkesztés]

A város lakosságának száma az 1970-80-as években volt a legtöbb. A rendszerváltást követően jelentős fogyásnak indult.[6][7]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Nevezetességei[szerkesztés]

Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tájba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal. Mezőváros, iparral, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal. Üzletek, vendéglátóhelyek, panziók várják az átutazókat. A település strandja az Erzsébet liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímája mellett, 48-49 °C-os termálkút (alkálihidrogén-karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, kempingezési lehetőséggel. A fürdés mellett megtekinthető a Papi Lajos Alkotóház (Nyár utca 8.), a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállítóteremben. A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.

Kellemes felüdülést jelent a Horváth tanya, ahol az ősi lovaskultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a „Betyárok-nyomában” túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett. A városban minden év júniusában megrendezik a „Hétpróbás Kunokért” népi játékok vetélkedőt, augusztusban a Kisújszállási Napok keretében színes néptánc, népzenei és népművészeti bemutatókat, vásárokat tartanak. Szeptemberben kerül sor a Kun-viadal országos lovasíjász versenyre a kunkapitány választással. A település jó kirándulási lehetőséget kínál a hortobágyi pusztára vagy Eger felé. Délre a Hortobágy-Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, a túzokrezervátum hívogatja a látogatót.

Autóbuszközlekedés[szerkesztés]

  • helyi buszjárat[8][9]
  • Kisújszállási autóbusz-állomás, Rákóczi u. 1.[10]
– Volán Szállás[11]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

A városban bölcsőde, óvoda, általános és középiskolák találhatóak.[12]

Óvodák, bölcsődék[szerkesztés]

  • Baptista Szeretetszolgálat Kisújszállási Óvodája[13]
– Ifjúság útja 2.
– Béla király út 67.
– Bocskai utca 43.
– Széchenyi utca 9.
– Sásastó utca 5.

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Arany János Általános Iskola Tagintézmény, Kálvin u. 3.[14]
  • Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium[15]
– Rákóczi utca 1.
– Kossuth Lajos út 2.
– Deák Ferenc út 14.

Középiskolák[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond Református Gimnázium és Szakközépiskola, Széchenyi út 4.[16]
– Széchenyi úti Kollégium
– Dózsa György úti Kollégium
  • Illéssy Sándor Baptista Szakközépiskola és Szakiskola, Arany János u. 1/A.[17]

Egyéb iskolák[szerkesztés]

  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Gyermekotthon, Bajcsy-Zs. u. 37.[18]
  • Baptista Alapfokú Művészeti Iskola, Rákóczi u. 3.[19]

Közművelődés[szerkesztés]

Művelődési ház[szerkesztés]

  • Kisújszállási Művelődési Központ és Könyvtár, Deák F. u. 6.[20]

Könyvtár[szerkesztés]

  • Arany János Városi Könyvtár, Szabadság tér 2/A[21]
– Galéria Könyvtár, Szabadság tér 1.

Mozi[szerkesztés]

  • Vigadó Kulturális Központ, Szabadság tér[22]

Televízió, rádió[szerkesztés]

Egészségügy[szerkesztés]

A városban nem található kórház és rendelőintézet, ezért a szakrendeléseket az egészségügyi alapellátásokat is ellátó rendelőkben tartják.[24]

  • háziorvosi szolgálat
  • gyermekorvosi szolgálat
  • fogorvosi szolgálat
  • központi ügyeleti szolgálat
  • védőnői szolgálat
  • szakrendelések
– fizioterápia
– belgyógyászat
– nőgyógyászat
– foglalkozás egészségügyi alapellátás
– szemészet
– sebészet
– urológia
– bőrgyógyászat
– laboratórium
– fürdőgyógyászat

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Porcsalmi Lajos Sporttelep, Baross G. u. 6.[25]
  • Extrém sportpálya, Baross G. u.[26]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. Györffy István Nagykunsági krónika című, 1922-ben Karcagon megjelent munkájában írja: „Kisújszállást az emigránsok 1786. április 12-én hagyták el. Szem nem maradt szárazon, amikor búcsúztak. Hiszen senki sem ment el úgy, hogy valaki hozzátartozóját itt ne hagyta volna."
  5. A 2011-es népszámlálás területi adatai – Jász-Nagykun-Szolnok megye
  6. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tfdok/jnszm_lakonepesseg_alakulasa.pdf
  7. http://www.kisujszallas.hu/index.php?id=685&type=static_content&maintype=tourist
  8. Kisújszálláson a helyi autóbusz-közlekedést az Optibusz-City Kft. biztosítja.
  9. Menetrendek
  10. http://www.jaszkunvolan.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=72&Itemid=111
  11. Megnyitottuk Volán Szállásunkat Kisújszálláson!
  12. Intézmények
  13. http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso/!Intezmenykereso/Intezmeny/Index/201735
  14. http://moricz-arany.blogspot.hu/p/elerhetosegek.html
  15. http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso/!Intezmenykereso/Intezmeny/Index/201731
  16. http://moricz.arrabonus.hu/select/
  17. http://www.illessy.sulinet.hu/
  18. http://kadaskisuj.hu/kapcsolat
  19. http://www.ami-kisujszallas.hu/contact
  20. http://muvhazkisuj.hu/kapcsolat/
  21. http://www.ajvk.hu/
  22. Egymilliárdból újul meg Kisújszállás városközpontja
  23. http://muvhazkisuj.hu/category/tv-kisuj/
  24. Egészségügy
  25. http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/285
  26. http://www.utazzitthon.hu/extrem-sportpalya-kisujszallas.html

Külső hivatkozások[szerkesztés]