Kisújszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisújszállás
Kisújszállás címere
Kisújszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Karcagi
Jogállás város
Polgármester Kecze István (Fidesz)[1]
Irányítószám 5310
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 11 384 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 56,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 205,27 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisújszállás (Magyarország)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 20° 46′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 20° 46′ 01″
Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kisújszállás weboldala

Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában.

Naplemente Kisújszálláson
Kisújszállás város neve székely-magyar rovással

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város négy másik településsel együtt tagja a Karcagi kistérségnek. Tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik, és a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekében részt vesz a Nagykunsági Együttműködési Társulásban, melynek 7 további tagja van: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és 102-es számú (Kál-Kápolna–Kisköre–Kunhegyes–Kisújszállás) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Fegyvernek-Örményes és Karcag között-, az utóbbin Kenderes után található.
Autóval a 4-es számú főúton illetve az M3-as autópályáról. Az M4-es autópálya Kisújszállást elkerülő 11 km-es szakasza lényegében már kész van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Állandó települések a középkor óta vannak itt, hat Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi harminc évben. Az 1243-46 között betelepült kunok – a mai lakosok ősei – ezekre a helyekre építették szállásaikat. Kisújszállás területe 4-5000 éve lakott hely. Több szállásból álló birtoktest részeként először 1395-ben Kisszállás néven, majd 1470-ben már a mai elnevezésével találkozhatunk egy királyi oklevélben. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A török hadjáratok idején többször elnéptelenedett. A bujdosó lakosságot Rákóczi fejedelem rakamazi birtokára menekítik. Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak.

1720-ban mintegy 300 lélek élt a faluban, a 18. század végére viszont már annyi lakosa volt, hogy innen népesítettek be négy délvidéki települést a ma Szerbiához tartozó Bácskában: Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros magyar lakossága Kisújszállásról származik. A kirajzó kisújszállásiak nem mindannyian együtt és egyszerre hagyták el a falut, hanem csoportokba rendeződve és más-más időben. Az első csoport 1786. április 12-én hagyta el a falut.[4]

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745-ös redemptio (megváltás) hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek.

A 48-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt.

1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost. Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett lakosainak száma: 10 000 fő.

A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 4%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisújszállás lakossága diagram

A város lakosságának száma az 1970-80-as években volt a legtöbb. A rendszerváltást követően jelentős fogyásnak indult.[6], [7].

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tájba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal. Mezőváros, iparral, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal. Üzletek, vendéglátóhelyek, panziók várják az átutazókat. A település strandja az Erzsébet liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímája mellett, 48-49 °C-os termálkút (alkálihidrogén-karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, kempingezési lehetőséggel. A fürdés mellett megtekinthető a Papi Lajos Alkotóház (Nyár utca 8.), a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállítóteremben. A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.

Kellemes felüdülést jelent a Horváth tanya, ahol az ősi lovaskultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a „Betyárok-nyomában” túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett. A városban minden év júniusában megrendezik a „Hétpróbás Kunokért” népi játékok vetélkedőt, augusztusban a Kisújszállási Napok keretében színes néptánc, népzenei és népművészeti bemutatókat, vásárokat tartanak. Szeptemberben kerül sor a Kun-viadal országos lovasíjász versenyre a kunkapitány választással. A település jó kirándulási lehetőséget kínál a hortobágyi pusztára vagy Eger felé. Délre a Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, a túzokrezervátum hívogatja a látogatót.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. Györffy István Nagykunsági krónika című, 1922-ben Karcagon megjelent munkájában írja: „Kisújszállást az emigránsok 1786. április 12-én hagyták el. Szem nem maradt szárazon, amikor búcsúztak. Hiszen senki sem ment el úgy, hogy valaki hozzátartozóját itt ne hagyta volna."
  5. A 2011-es népszámlálás területi adatai – Jász-Nagykun-Szolnok megye
  6. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tfdok/jnszm_lakonepesseg_alakulasa.pdf
  7. http://www.kisujszallas.hu/index.php?id=685&type=static_content&maintype=tourist

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]