Bácskossuthfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácskossuthfalva
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bácskai
Község Topolya
Rang falu
Polgármester Fazekas Róbert
Irányítószám 24340
Körzethívószám +381 24
Testvértelepülései Magyarország Jászkisér
Magyarország Karcag
Magyarország Mélykút
Népesség
Teljes népesség 5699 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 4795 fő fő
Földrajzi adatok
Terület 88,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácskossuthfalva (Szerbia)
Bácskossuthfalva
Bácskossuthfalva
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 52′ 05″, k. h. 19° 27′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 05″, k. h. 19° 27′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácskossuthfalva témájú médiaállományokat.

Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Jórészt magyarok lakta település.

Fekvése[szerkesztés]

A Krivaja folyó (melyet a helyiek "Nagy Árok"-nak neveznek) partján, a Telecskai-dombság nyúlványánál fekszik. A folyó teljes egészében átszeli a falut.

Története[szerkesztés]

A történelem során többször telepítettek be és néptelenedett el a falu. Legutóbb 1786-ban települt újra a falu. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról. Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek a faluba. A falualapítást követően dinamikusan fejlődött a település.

Neve a történelem során sokszor változott: vagy 20 változatát lehet felsorolni. A történet az avar kori településektől kezdődik: Okor, Omár, majd Omárica, Omaricsa, Omorovics, Omarocsa. A török időkben bukkant fel az Omorovica névváltozat. Ehhez hasonló változatok egészen a századfordulóig szerepeltek: Omorovicza, Bács-Omorovicza, Ómorovicza. 1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve.

Első világháború elesett harcosainak emlékműve

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kezdetétől Stara Moravica. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően pedig szerbül Stara Moravica, magyarul Ómoravica, vagy Moravica.

Római Katolikus templom
Kossuth Lajos szobra a Kossuth-emlékparkban

A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
6919 6682 6904 6737 6449 6266 5699[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 4795 84,13
Szerbek 505 8,86
Horvátok 67 1,17
Jugoszlávok 54 0,94
Cigányok 36 0,63
Szlovének 13 0,22
Montenegróiak 11 0,19
Bunyevácok 8 0,14
Albánok 8 0,14
Németek 6 0,10
Románok 4 0,07
Macedónok 4 0,07
Goránok 3 0,05
Csehek 2 0,03
Szlovákok 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[2]


Testvérvárosai[szerkesztés]

Hírességek[szerkesztés]

Turul-szobor
  • A Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik itt található. (A másik Magyarittabén.)
  • Bácskossuthfalván játszódtak Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének ötletet adó események. A regényben szereplő Aranyfácán kocsma Aranyhordó néven még az 1990-es években is működött, az épület ma is áll, viszont napjainkban albán pékség és festéküzlet üzemel benne. A regénybeli Tóth Mari családjának - a valóságban Ungár bárói család - a fő utcán, a Pacséri úton lévő házának egyik szárnyát elbontották, a másik, hatalmas megmaradt szárnya viszont a Baptista Egyház felújításának köszönhetően és annak imaházaként ma is teljes szépségében pompázik.

Bácskossuthfalvi származású ismert művészek[szerkesztés]

  • Papp Dániel író
  • Torok Sándor (1936–2006) festőművész, a pasztellkréta virtuóza
  • Dormán László (1944) fotóművész, a Magyar Rádió (Kossuth Rádió) szerkesztője, újságírója
  • Majoros Sándor (1956) író, József Attila-díjas
  • Szakmány György (1977) író, a szerbiai magyar ifjúságnak a '90-es évek Balkán-háborúi alatti hányattatásait elbeszélő Apu nem megy sehová c. felkavaró regény szerzője (Palatinus Kiadó, Budapest, 2007)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]