Tiszatenyő
| Tiszatenyő | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Törökszentmiklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mező József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5082 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1488 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 67,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 23′47.133333°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 23′47.133333°N 20.383333°E | |||
 Tiszatenyő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
| |||
| Tiszatenyő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatenyő témájú médiaállományokat. | |||
Tiszatenyő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tiszatenyő a Szolnok–Túri-síkon, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában található.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szolnokról kiindulva többféle módon is megközelíthető: közúton a 4-es főútról Törökszentmiklósnál letérve a 4629-es, vagy a 442-es útról Martfű központja előtt lekanyarodva ugyancsak a 4629-es úton, vasúton pedig a MÁV 120-as számú Szajol–Lőkösháza-vasútvonalán és a 130-as számú Tiszatenyő–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon is (a két vonal Szolnok vasútállomástól Tiszatenyő vasútállomásig közös). Vasúton 17, közúton 27-30 kilométerre van Szolnoktól.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település környékén megtalálták mind a körösi, mind a hatvani kultúra nyomait, így a vidék már az ősidőktől kezdve bizonyítottan lakott.
A települést (ami akkor tulajdonképpen még csak egy uradalmi major volt cselédházakkal) és egy kolostort írásos források először csak 15. században említik meg. Később a területen egy szétszórt tanyákból álló település alakult ki.
Többek úgy gondolják, hogy ez a település nem azonos a maival, és nem tekinthető az elődjének sem, mert a mai település csak a 20. században, 1950. február 15-én vált önállóvá. Ekkor változott meg a település neve Pusztatenyőről Tiszatenyőre.
A vidék kétszer is elnéptelenedett: először a török hódoltság alatt, másodszor a Rákóczi-szabadságharc alatt. 1703-tól többször is kifosztották a települést a rácok. A terület csak 1720 után kezdett el újra benépesünlni.
A vidék hosszú ideig az Almássy család, majd a Léderer család birtoka volt.
A mai településen (aminek utcái, házai, telkei szabályos tervezésűek) a tornác nélküli lakóházak, apró melléképülettel és kis udvarral a régebben beépített porták jellemzői.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kovács Jánosné (független)[3]
- 1994–1998: Pinczi Imre (független)[4]
- 1998–2001: Pinczi Imre (független)[5]
- 2001–2002: Kazinczi István (Fidesz)[6][7]
- 2002–2006: Kazinczi István (Fidesz)[8]
- 2006–2010: Kazinczi István (Fidesz)[9]
- 2010–2014: Kazinczi István (Fidesz)[10]
- 2014–2019: Kazinczi István (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019–2024: Mező József (független)[12]
- 2024– : Mező József (független)[1]
A településen 2001. szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
A település képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1684 | 1668 | 1554 | 1439 | 1492 | 1500 | 1485 | 1488 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és bolgárnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 31,8%-a római katolikus, 15,6%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású. A lakosság 1,1%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 46,2% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 4,6% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[15]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,8%, református 5,9%, felekezeten kívüli 46,6% (30,2% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben vallása szerint 12,3% volt római katolikus, 5,9% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 37,5% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[17]
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mezőgazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tiszatenyő lakóinak a kezdetektől kezdve javarészt a mezőgazdaság jelenti a megélhetési forrást. A település egykor önálló termelőszövetkezetét összevonták a törökszentmiklósi Béke termelőszövetkezettel, de 2001-ben az akkor már a földtulajdonosok szakszervezeteként működő társulást is felszámolták. Manapság a helybeliek őstermelőként és magánvállalkozóként művelik földjeiket. A legjellemzőbb a kalászos gabona és olajnövények termesztése.
Ipar
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A négy nagyobb település közelsége megnehezítette az ipar elterjedését Tiszatenyőn, hosszú ideig csak az uradalmak és a majorságok mesteremberei végeztek ilyen jellegű munkákat.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Faluház
- Szent István szobra
- kopjafa
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 28.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 7.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 5.
- 1 2 "A 2001. szeptember 16-án tartott időközi választások eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2001. szeptember 16. Hozzáférés: 2020. május 25.
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 5.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 5.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 21.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 11.
- ↑ "Tiszatenyő települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 15.
- ↑ "Időközi önkormányzati választások 2001-ben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2001. Hozzáférés: 2020. május 25.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=09627[halott link]
- ↑ Tiszatenyő Helységnévtár
- ↑ Tiszatenyő Helységnévtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Tiszatenyő település rövid története". 2011. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 17.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Törökszentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
