Tiszatenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszatenyő
Tiszatenyő címere
Tiszatenyő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Mező József (független)[1]
Irányítószám 5082
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség1554 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség67,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszatenyő (Magyarország)
Tiszatenyő
Tiszatenyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 23′Koordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 23′
Tiszatenyő (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszatenyő
Tiszatenyő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszatenyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatenyő témájú médiaállományokat.

Tiszatenyő község Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tiszatenyő Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában található.

Megközelítése[szerkesztés]

Szolnokról kiindulva 4 módon lehet megközelíteni: a 4-es főúton Törökszentmiklós felől, a 442-es úton Martfű felől, és vasúton a 120-as Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalon és 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon (a két vonal Szolnok vasútállomástól Tiszatenyő vasútállomásig közös). Vasúton 17 km, közúton 27–30 km-re van Szolnoktól.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Története[szerkesztés]

A település környékén megtalálták mind a körösi, mind a hatvani kultúra nyomait, így a vidék már az ősidőktől kezdve bizonyítottan lakott.

A települést (ami tulajdonképpen csak egy uradalmi major cselédházakkal) és egy kolostort írásos források először csak 15. században említik meg. Később a területen egy szétszórt tanyákból álló település volt. Többek úgy gondolják, hogy ez a település nem azonos a maival, és nem tekinthető az elődjének sem, mert a mai település szerintük csak a 20. században, 1950. február 15-én vált önállóvá. Ekkor változott meg a település neve Pusztatenyőről Tiszatenyőre.

Tiszatenyő község neve székely-magyar rovással.

A vidék kétszer is elnéptelenedett: először a török hódoltság alatt, másodszor a Rákóczi-szabadságharc alatt. 1703-tól többször is kifosztották a települést a rácok. A terület csak 1720 után kezdett el újra benépesünlni.

A vidék hosszú ideig az Almássy család, majd a Léderer család birtoka volt.

A mai településen (aminek utcái, házai, telkei szabályos tervezésűek) a tornác nélküli lakóházak, apró melléképülettel és kis udvarral a régebben beépített porták jellemzői.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 31,8%-a római katolikus, 15,6%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású. A lakosság 1,1%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 46,2% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 4,6% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[4]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,8%, református 5,9%, felekezeten kívüli 46,6% (30,2% nem nyilatkozott).[5]

Gazdasága[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Tiszatenyő lakóinak a kezdetektől kezdve javarészt a mezőgazdaság jelenti a megélhetési forrást. A település egykor önálló termelőszövetkezetét összevonták a törökszentmiklósi Béke termelőszövetkezettel, de 2001-ben az akkor már a földtulajdonosok szakszervezeteként működő társulást is felszámolták. Manapság a helybeliek őstermelőként és magánvállalkozóként művelik földjeiket. A legjellemzőbb a kalászos gabona és olajnövények termesztése.

Ipar[szerkesztés]

A négy nagyobb település közelsége megnehezítette az ipar elterjedését Tiszatenyőn, hosszú ideig csak az uradalmak és a majorságok mesteremberei végeztek ilyen jellegű munkákat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]