Jászkisér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jászkisér
Jászkisér Városháza.jpg
Jászkisér címere
Jászkisér címere
Jászkisér zászlaja
Jászkisér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállás város
Polgármester Lukácsi György Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Ádám Mónika
Irányítószám 5137
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség5167 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület130,11 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájJászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászkisér (Magyarország)
Jászkisér
Jászkisér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″
Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászkisér
Jászkisér
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászkisér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkisér témájú médiaállományokat.

Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi-középső, a Jászság keleti részén fekszik. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 35-km-re található. Szomszédos települések: Jászapáti, Pély, Tiszasüly, Jászladány.

Megközelítése[szerkesztés]

Jászkisér légi fotón

Közúton 9 km-es csatlakozással (Jászapátinál) a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz. A 32-es főútról Szászbereknél letérve kb. 23 km után érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása és egy megállóhelye van. A vasútállomás neve Jászkisér, a megállóhelyé pedig Jászkisér-Felső.

Története[szerkesztés]

Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.

A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése.

Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.

Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.

A Jászkisér mellett elhaladó M8-as autópálya majdani megépítésével bekapcsolódhat a gyorsforgalmi úthálózati rendszerbe.

Jelen[szerkesztés]

A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenni akarása a jelen nemzedékre is jótékony hatással van.

A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Városi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország és NAVA-Ponttal, etnikai és idegennyelvi, helyismereti részlegeivel, valamint számtalan gyermek és felnőtt rendezvényével várja látogatóit.

A lakosságot széles körű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Egy részük, mint például a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismertségre is tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet a település megismertetéséért.

A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházát, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.

A település infrastrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződött. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. (megszűnt) horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub (megszűnt) minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.

2009. július 1. óta város.

A tanítás története a településen[szerkesztés]

A török uralom ellenére az első tanítót, egy bizonyos "Pétör mestört" már 1550-es források is említenek. Minden bizonnyal a rendszeres oktatás 1600 körül kezdődhetett meg.

A két felekezet tekintetében külön római katolikus és református iskola is működött a településen.

1857-ben épült meg a református népiskola 2 tanteremmel és szolgálati lakásokkal, az épület napjainkban is áll, ez az ún. Hősök téri iskola. 1929-ben vette meg a református egyház a mai Fő úti iskola épületét a helyi takarékpénztártól, melyet iskolaépületté alakítottak át. A kor igényeinek megfelelően hat tanterem, egy nevelői szoba és egy szertár is helyet kapott benne. Az iskolaépület 1962-ben két további tanteremmel és egy újabb szertárral bővült.

A mai Kossuth téri iskolát ugyancsak az 1929-es évben építette a katolikus egyház. Benne négy tanterem, egy nevelői szoba, egy igazgatói iroda, egy szertár és egy szolgálati lakás is helyet kapott.

A kiterjedt tanyavilág következtében tanyasi vándoriskolákat is szerveztek. Pusztakürtön már 1905-ben megvalósult, azonban a '30-as években már négy tanyasi iskola működött bérelt helyiségekben.

1946-ban a korábbi hatosztályos elemi iskolát felváltotta az immár nyolcosztályos általános iskola.

1948. június 5-én a szovjetizálás egyik lépcsőjeként államosították az iskolákat. Jászkiséren belterületen 3 iskolaépület és 5 nevelői lakás, külterületen 5 iskolaépület nevelői lakással és kerttel került államosításra.

1956-ban épült fel az állandó tornaterem a Bem utcában.

A tagosítások következményeként elindult a tanyavilág megszűnésének folyamata, ez pedig rövidesen a tanyasi iskolák megszűnésével járt. A Réti iskola 1956-ban, a Hetényi 1962-ben, a Hajmali 1964-ben, a Pusztakürti 1966-ban, Szellőháton pedig 1974-ben szűnt meg a tanyasi iskola.

1972-re a napközit igénylők számának igencsak nagymértékű növekedése megkívánta az új konyha és napközi megépítését a Vágóhíd úton.

1976-ban a kor szellemében társadalmi munkával megépült az Úttörőház, mely napjainkban a helyi néptánc egyesület próbatermeként funkcionál.

1980-ig váltott tanítás folyt az iskolákban. Ebben az évben épült fel a Petőfi úton az ún. "új iskola" vagy "nagy iskola". A legmodernebb igényeknek megfelelve 12 szaktanterem, könyvtár, tornaterem, tanmedence, orvosi szoba és sportudvar kapott benne helyet. Az épület néhány évvel ezelőtt jelentős felújításon, korszerűsítésen esett át, melynek során beépítették és használat alá helyezték a 3. emeletet is, illetve fedett uszodát alakítottak ki.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bánlaki Zoltán (független)[5]
  • 1994–1998: Bánlaki Zoltán (független)[6]
  • 1998–2002: Hajdú László (független)[7]
  • 2002–2006: Hajdú László (független)[8]
  • 2006–2010: Hajdú László (független)[9]
  • 2010–2014: Hajdú László (független)[10]
  • 2014–2016: Pintér Ferenc (független)[11]
  • 2016–2019: Lukácsi György Sándor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Lukácsi György Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 13% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 20,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11% (26,6% nem nyilatkozott).[15]

Vallás[szerkesztés]

Római katolikus templom

A faluban két vallási felekezet él. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság körülbelül 50%-a római katolikus, mintegy 30%-a református, 0,5%-0,5% görögkatolikus, evangélikus, illetve. más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem, vagy nem válaszolt körülbelül 19%.[16]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-kun Főesperességének Jászapáti esperesi kerületébe tartozik. A településen önálló plébánia működik. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt feltalálása.

Református egyház[szerkesztés]

Jászkisér a Jászság egyetlen református települése lelkészei névsorát 1626-tól ismerjük. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Dél-pesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Református templom

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Sántha László szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952) itt született 1886. március 21-én.
  • Csete Balázs néprajzkutató, rajztanár 1893. március 15-én született Jászkiséren
  • Dr. Durst János orvos 1899-ben itt született. Ő építette az Egészségházat és a Tüdőgondozót.
  • Foltin János sümegi prépost, műkedvelő régész 1837. január 5 -én itt született.
  • Küry Klára - színésznő, az 1900-as évek végének ünnepelt operettprimadonnája 1870 március 27-én itt született Jászkiséren.
  • Káli László - magyar költő 1961. január 22-én itt született.
  • Pinczi Ákos - Alföldi betyár, vadorzó, Lellei fenegyerek

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel.
  • A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.

Köztéri szobraink közül az

  • 1775-ben készült Nepomuki Szent János szobor a legértékesebb.
  • Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája.
  • A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka.
  • Kossuth Lajosnak akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek.
  • A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.
  • II. világháborús emlékmű: 1991-ben állították. 2016-ban elbontva. A hősi halottak táblái - ideiglenesen - a temetőben a ravatalozó falán.
  • Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény: a parasztházban Jászkisér néprajzi emlékei, valamint Csete Balázs-emlékszoba található.
  • Művelődési Ház: Makovecz Imre tervei alapján épült 1982-ben.
  • Volt Kossuth Szálló: 1906-ban épült, szecessziós stílusban.
  • Polgármesteri Hivatal: 1896-ban épült.

Visszatérő rendezvények a Pünkösdi Vigadalmi Napok, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 5137 Jászkisér, Fő út 7.
  • Tel.: 06 57/550-130
  • Fax: 06 57/550-120
  • E-mail: jaszkiser@vnet.hu
  • Hivatalos honlap: www.jaszkiser.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Gál Andrásné. Az iskola története, Az iskola 70 éve. Jászkisér: Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány, 8-10. o. (2019). ISBN 978-615-00-5395-0 
  5. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  7. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. a b Jászkisér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Jászkisér Helységnévtár
  15. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=22798

Külső hivatkozások[szerkesztés]