Zagyvarékas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zagyvarékas
Zagyvarékas légi fotó.jpg
Zagyvarékas címere
Zagyvarékas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállás község
Polgármester Kurucz László (független)[1]
Irányítószám 5051
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség3440 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség107,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zagyvarékas (Magyarország)
Zagyvarékas
Zagyvarékas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′, k. h. 20° 08′Koordináták: é. sz. 47° 16′, k. h. 20° 08′
Zagyvarékas (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Zagyvarékas
Zagyvarékas
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Zagyvarékas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvarékas témájú médiaállományokat.

Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén fekszik, a Jászság déli határánál, a Zagyva folyó mellett. Szolnok, a megyeszékhely kb. 10 km-re található. Szomszédos települések: Szolnok, Szászberek, Újszász.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 32-es főútról egy alsórendű úton érhető el, illetve szintén egy mellékúton Szászberek felől.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Zagyvarékas megállóhely a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal, a 82-es számú Hatvan–Szolnok-vasútvonal, és a 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal közös szakaszán található, a településtől kb. 3 kilométerre.

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek tanúsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy Kr. e. 3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i. sz. 10–15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt. A 7. században avarok lakták a területet. Honfoglalás kori leleteket is találtak a régészek a környéken.

Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas alakban írva említik.

1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. A 14. században Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A 15. századtól Heves vármegyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették.

A 16. században a váci püspökség birtoka volt, majd többször elnéptelenedett, míg 1710 táján katolikus magyarok telepítették újra.

A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

A kiegyezés után, a dualizmus idején a község is dinamikusan fejlődött, melyre kedvező hatással volt a szolnok–újszászi vasútvonal kiépülése.

Az első világháborúban kb. 900-an vettek részt a faluból, közülük mintegy 170-en haltak hősi halált.

1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az északi (csehszlovák) hadjáratból visszatérő 101. Vörös Gyalogezred állomásozott a településen, és megpróbálta megakadályozni (sikertelenül) Szolnok román elfoglalását.

A második világháború során a szovjet Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja alá tartozó 7. Gárda Hadsereg és a 6. Gárda Harckocsi Hadsereg alakulatai szabadították fel a községet a német megszállás alól, 1944. november 4-én.

Korábban Pest megyéhez tartozott, 1950 óta önálló település.

Házai jórészt új külsőt öltöttek az elmúlt évtizedekben, de még fellelhetők a népi építészet emlékei is, a fűrészelt oromfalak.

Közélete[szerkesztés]

A települési önkormányzat címe: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56., telefonszáma: 56/540-020, faxszáma: 56/540-024; e-mailes elérhetőségei: E-mail, hivatal@zagyvarekas.hu, hivatalos honlapja: www.zagyvarekas.hu. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik. A község tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ).

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tar Imre (független)[3]
  • 1994–1998: Agócs Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Agócs Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Kurucz László (független)[6]
  • 2006–2010: Agócs Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Jánosi József (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Jánosi József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Kurucz László (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

Nevének eredete[szerkesztés]

A Rékas helynév feltételezések szerint a szláv reka, azaz folyó főnévnek a magyar -s képzős származéka lehet. Alakilag hatott rá a magyar rékás, azaz szennyes, mosatlan edény főnév.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 64%-a vallotta magát római katolikusnak, 4,5%-a reformátusnak, 0,5%-a evangélikusnak, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikusnak. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 30%, míg más egyházhoz tartozik kb. 0,5%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,7%, református 3,5%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 28% (25,5% nem nyilatkozott).[12]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Imre. Római katolikus anyakönyveit 1724-től vezetik.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A Debreceni Metropolia szegedi Esperesi Kerületében lévő szolnoki Szentlélekről elnevezett görögkatolikus paróchiához tartozik, mint filia.

Természeti értékek[szerkesztés]

  • A Zagyva folyó és árterülete: Az Alsó-Zagyva hullámtere helyi természetvédelmi terület.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent Imre-) templom: 1724-ben építtette Althan M. Károly váci püspök, barokk stílusban. Később többször - legutóbb 1908-ban - átépítették.
  • Nepomuki Szent János-szobor: 1794-ben készült. 1913-ban állították fel újra.
  • Emlékmű: A települést említő első írásos emlék keletkezésének 650. évfordulóján, 1997-ben állították fel.
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • 1848-as emlékmű
  • Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű
  • Millecentenáriumi emlékmű
  • Régi gőzmalom épülete
  • Kőkeresztek
  • Trianoni emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. a b Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. [1]
  12. Zagyvarékas Helységnévtár
  • Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve
  • VendégVáró Útikönyvek: Jász-Nagykun-Szolnok megye

További információk[szerkesztés]