Kenderes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kenderes
Kenderes légifotó2.jpg
Kenderes címere
Kenderes címere
Kenderes zászlaja
Kenderes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállás város
Polgármester Barabásné Forgács Edit (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5331
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség4321 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület111,24 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kenderes (Magyarország)
Kenderes
Kenderes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 49″, k. h. 20° 40′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 49″, k. h. 20° 40′ 26″
Kenderes (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kenderes
Kenderes
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kenderes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenderes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kenderes kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld szívében fekszik, Szolnok és Debrecen között, de előbbihez lényegesen közelebb. Távolsága közúton Szolnoktól 38, Debrecentől 85, Budapesttől és Miskolctól 145, Szegedtől pedig 132 kilométer.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kunhegyes, kelet felől Karcag, délkelet felől Kisújszállás, délnyugat felől Örményes, nyugat felől Fegyvernek, északnyugat felől pedig Tiszabő és Tiszagyenda.

Különálló településrésze Bánhalma, mely a központjától mintegy 8 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely áthalad a központján, így ezen érhető el a legegyszerűbben Budapest-Szolnok és Debrecen felől is. Bánhalmán viszont a térség egy másik fontos útvonala, a 34-es főút halad át, amely északi irányban Tiszafüreddel, dél felé pedig Fegyvernekkel köti össze a településrészt. Kenderes központja és Bánhalma között a 3404-es út biztosít közúti összeköttetést.

Autóbusszal Abádszalók, Békéscsaba, Eger, Gyöngyös, Gyula, Karcag, Mezőkövesd, Miskolc, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszafüred felől is megközelíthető a Volánbusz járataival.

A hazai vasútvonalak közül Kenderest a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Kenderes vasútállomás a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3404-es útból kiágazó 34 304-es számú mellékút (települési nevén Vasút út) biztosítja. [Bánhalma településrésznek saját vasúti megállója létesült a vonalon, Bánhalma-Halastó megállóhely néven, de az már Kunhegyes határai között üzemelt, pár évvel ezelőtti bezárásáig.]

A déli határszéle közelében húzódik a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal, melynek régebben egy megállója is volt nem messze Kenderestől, bár már kisújszállási területen: Turgony megállóhely, utóbbinak egykori helye ma is elérhető a településről a 42 304-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetében és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos, Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.

Lakossága 5000 fő feletti, ebből 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén, Bánhalma területén él. A város Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Szolnok-Túri-sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú (E60-as) főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli a helységet. Szomszédai Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda.

Története visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. A település határában fellelhető csernozjom és réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Kenderesről az első írásos emlék 1352-ből való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A 15. században 1/3-1/3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmesteré, és a budai pálos rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a husziták egyik központjává lett. A 17. század második felében a török–tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a 18. század végétől a Magyari-Kossa, a 19. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

Az 1771-es úrbérrendezés idején még kizárólag református, módos jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezdett kibontakozni a helyi ipar és kereskedelem is. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére a település látványos fejlődést mutat, amit jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett: középületek, iskolák, vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma, a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Magyar Kommunista Párt (MKP) mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz-szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amiben szerepet játszott a Horthy-korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A 20. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de a városvezetés – az EU-csatlakozással is összefüggésben – a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Baranyi Mihály (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Baranyi Mihály (FKgP-KDNP-Gazdakör-MDF)[5]
  • 1998–2002: Baranyi Mihály (FKgP)[6]
  • 2002–2006: Baranyi Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Bogdán Péter (független)[8]
  • 2010–2014: Pádár Lászlóné (független)[9]
  • 2014–2019: Pádár László Károlyné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2022: Bogdán Péter (független)[11]
  • 2022-től: Barabásné Forgács Edit (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az addigi képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 13,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,8% (23,1% nem nyilatkozott).[13]

A római katolikus egyházi közigazgatás szempontjából az egri főegyházmegye része.

Nevezetességek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kenderes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. november 20. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Kenderes Helységnévtár
  14. Kenderes város Önkormányzatának 21/2015. (II. 16.) Kt. számú határozata Kenderes és Grusevo (Szentmihálykörtvélyes) Testvérvárosi Szerződés Okiratáról. Jegyzőkönyv Kenderes város önkormányzati képviselő-testületének 2015. február 16-i üléséről, 24. oldal

További információk[szerkesztés]

  • Kenderes honlapja
  • Apáczai Csere János Általános Iskola
  • Kormos László: Kenderes története, 1-2.; Damjanich Múzeum, Szolnok, 1979–1981
    • 1. A honfoglalástól 1728-ig
    • 2. Oklevéltár 1728-ig
  • Cseh Géza–Szikszai Mihály: Kenderes; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Bana Sándor: Szülőfalunk Kenderes. A Bana család története; s.n., s.l., 2004
  • Kenderes város lett; tan. Baranyi Mihály, Pádár Lászlóné, szerk. Turi János; Önkormányzat, Kenderes, 2005 (Helytörténeti füzetek)
  • Kenderesi séta. Útikalauz az idelátogató vendégeknek; összeáll. Bodor Tamás, Turi János; Kenderes, Önkormányzat, 2007
  • Lövei Sándor: A délután emlékei. Képek, versek, találkozások; Színforrás Kft., Debrecen, 2010
  • Értékeink tárháza – Kenderes; összeáll. Bodor Tamás; Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Kenderes, 2018