Mesterszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesterszállás
Mesterszállás címere
Mesterszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Mezőtúri
Jogállás község
Polgármester Kiss Gábor (Független)[1]
Irányítószám 5452
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 702 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mesterszállás (Magyarország)
Mesterszállás
Mesterszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 20° 25′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 20° 25′ 52″
Mesterszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Mesterszállás
Mesterszállás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Mesterszállás weboldala

Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén Békés megye határában fekszik. Alacsony, csaknem tökéletesen sík területe a szabályozás előtt hatalmas ártér volt, melyen összefolyt a Berettyó és a Körös árvize és jellegzetes folyami üledéket hagyott maga után. A szabályozás idején a Körös zegzugos és a Tiszától csak méreteiben különböző kanyarulatait átvágták, áradásait pedig gátakkal a kanyarulatok zúgaira korlátozták.

A település megközelíthető közúton: Kunszentmártonról indulva a 44-es úton Szarvas felé Öcsödig, onnan 10 km észak felé

Története[szerkesztés]

A község neve először az 1524. évi összeírásban található, amikor Kolbázszékhez tartozó kunszállás volt. 1533-ban királyi birtok. Ugyanez év (dec. elején) János király Czibak Imre váradi püspökkel a Szent Koronát magukkal hozva, itt szállt meg, azután Tisza-Varsán felé folytatták útjukat. A község középnagyságú helység lehetett, mert az 1549. évi rovásos adóösszeírás szerint 12 kapu után 13 forint és 20 dénárt fizetett adóul. 1552-ben Egerhez adózott, míg 1558-ban a megye intézkedésére Gyula várához csatolták, ahova 12 forint hadisegélyt fizetett. Továbbra is a királyi korona javadalma maradt, az 1559. évi összeírás szerint jövedelmét Gyula várának kormányzója kezelte. Gazdagsága emelkedett, mert mint királyi birtok 16 kapu után adózott 17 forintot és 60 dénárt. 1566-ban ismét Kolbázszékhez tartozott és az itt lakó kunok a szomszéd birtokokat háborgatták. A nádor ekkor szigorúan megfedte őket. A kun telepek gyarapodtak, mert 1570-ben az akkori rovásos összeírás szerint 14 forint adót fizetett mind külön kunkapitányság, akkor 64 egész telkes lakosa és egy elhagyott telke volt. Tegzes pénzül 36 forintot fizetett. 1567-ben Ungnad Kristóf birtoka, kinek Rátz István és Pettke István nevű tisztjei 1570-ben az egész környéket sanyargatták. Elvittek 80 ökröt és 50 forintot a gyér lakosságtól. 1593-ban a török felégette a községet. Később a jászberényi török katonaság kapta zsold fejében, akik a megmaradt lakosságot egy évre felmentették az adófizetés alól. Mindamellett lassan elnéptelenedett. 1616-ban, sőt még 1629-ben is mint elpusztult helység szerepel az összeírásokban.

A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a labanc-rác csapatok megsarcolták a lakosságot. 1719-ben nagyobb számú telepes jött a községbe.

1897-ig pusztaként Kunszentmártonhoz tartozott. A belügyminiszter 1896-ban engedélyezte önálló nagyközséggé alakulását,[3] ami 1897. július 1-jén történt meg.[4] Az új községet Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága a miniszter által jóváhagyott határozatával a Tiszai alsó járásba osztotta be.[5]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus templom, Fekete halom, Alsómesterszállás.

A községi parkban áll a honfoglalás millecentenáriuma és a községgé válás 100. évfordulójára 1996-ban állított emlékmű, Talamasz Lajos szobrászművész alkotása, továbbá a Táncsics Mg. Tsz. Székely-kapuja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A belügyminiszter 1896. évi 50467. sz. rendelete, Belügyi Közlöny 1896. évi 6. szám, 151. oldal.
  4. Belügyi Közlöny 1897. évi 8. szám, 183. oldal
  5. A belügyminiszter 1897. évi 18991. sz. rendelete, Belügyi Közlöny 1897. évi 8. szám, 183. oldal
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]