Szelevény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelevény
Szelevény katolikus Jézus Szíve temploma
Szelevény katolikus Jézus Szíve temploma
Szelevény címere
Szelevény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Kunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Pánczél Ferenc (Független)[1]
Irányítószám 5476
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1086 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 23,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelevény (Magyarország)
Szelevény
Szelevény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 20° 12′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 20° 12′ 04″
Szelevény (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Szelevény
Szelevény
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelevény témájú médiaállományokat.

Szelevény község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni járásában, Jász-Nagykun-Szolnok megye legdélibb települése. Már az őskorban is lakott volt. A település többször teljesen kihalt, elöntötte már a Körös is, de a mai napig - a lehetőségeihez mérten - fejlődik a falu. Közlekedési szempontból kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt, nincs átmenő forgalom, és a turisták sem fordulnak meg a településen, de rengeteg a „rejtett kincs” amely a település hírnevét öregbíthetné, például a horgászatot kedvelőknek a Körös holtágai, vagy maga a Körös.

Fekvése[szerkesztés]

Szelevény kistelepülés a Tiszazug szívében helyezkedik el a Hármas-Körös folyó partján. A település egész területe gyakorlatilag tökéletes síkság, így kedvezőek a feltételek a mezőgazdasági területek műveléséhez. Az itteni folyópart része a Körös–Maros Nemzeti Parknak.

Tőle északra Cserkeszőlő, a gyógy- és termálfürdőjéről híres település, keletre a kistérség központi városa, Kunszentmárton nyugatra Csépa, Tiszasas délre pedig Csongrád megye északi városai: Szentes és Csongrád található. Főbb külterületei, amelyek jelentősebb lakosságszámmal rendelkeznek: Szelevény-Halesz és Pálóczipuszta.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vasúton a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Csépa és Kunszentmárton[3] között található.

Közúton a 44-es főút Cserkeszőlő és Kunszentmárton közötti szakaszánál ágazik ki a településre bevezető 0164-es helyrajzi számú út. Régebben a Körös folyó révjén átkelve Szentes illetve Magyartés felől is el lehetett jutni Szelevényre, de ez a rév ma már nem aktív.

A település története[szerkesztés]

Az őskorban[szerkesztés]

Szelevényen neolitikus eszközöket (nyilakat, íjakat, földművelő tárgyakat) találtak, így arra lehet következtetni, hogy ezen a területen az újkőkorban már emberek éltek és valószínűleg a Körös folyót hasznosították öntözéses földművelés céljából. Később kiderült, hogy a település legészakibb házai, a vasútvonal és a vasútállomás egy őskori településre, a Menyasszony-partra épült.

A honfoglalás korában[szerkesztés]

A település neve azonban először csak a szláv népek itt tartózkodása idején fordul elő Zelebyn alakban írva. A szláv korszak a honfoglalás megindulásával véget ért. A honfoglalás kori leletek (cserépdarabok) bizonyítják, hogy őseink jártak Szelevényen, és le is telepedtek.

A 2006-os árvíz emlékére felállított emlékmű a település központjában

A tatárjárástól az 1800-as évek végéig[szerkesztés]

A tatárjárás következtében a terület nagy részen elnéptelenedett, illetve a házak elpusztultak. A második honalapítás során IV. Béla erre a vidékre telepítette a kunok egy csoportját. (Lásd:Kunszentmárton)

A települést 1389-ben ismét említik ugyancsak Zelebyn néven. A Körös folyó árterülete jó legelőt nyújtott az állattartással foglalkozó embereknek. A falu 1541 és 1546 között az oszmán-török pusztítások következtében pusztasággá vált. A környék teljesen elnéptelenedett.

A szelevényi iskola

1635-ben éled újra, akkor Csongrád vármegyéhez tartozott. Később Pest, Heves valamint Borsod vármegyéhez került, de később visszahelyezték Csongrád fennhatósága alá. 1760-ban 438 ember 1881-ben pedig már 910 ember járta a szelevényi utcákat. 1848-ban ismét Heveshez csatolták, majd a szabadságharc után Szolnok megye fennhatósága alá vonták. 1894-ben Szelevényen már 1336 ember élt. Halesz 1881-ben alakult ki 1894-ben 260-an lakták.

A 20. században[szerkesztés]

Harcászati szempontból a magyar Vörös Hadsereg Tiszasasnál átvágta a gátat a román támaszpont elöntésére, de kísérletük nem járt sikerrel, így nagy árvíz lett a Tiszazugban, amelyet Szelevényen csak a templom és az annál magasabban fekvő 13 ház úszott meg. A többi elpusztult, lakói pedig koldusszegények lettek.

A község 1923-ban épült újjá. 1935-ben már több iskolában folyt a tanítás. Szelevényben született Bocskay Katalin tanítónő (1909–2000), Felsőbányai Bocskay Béla gróf, tiszazugi földbirtokos leánya, aki 1938-ban Albrecht főherceghez, a néhai Frigyes főherceg egyetlen fiához ment feleségül.

Önálló háziorvosa illetve a Művelődési háza is az 1950-es évektől van. 1935-ben 2501-en lakták Szelevényt ezek közül 1404-en tanyán, amelyek közül a legnépesebbek a következők voltak: Halesz, Pálóczi-Horváth puszta, a Rét, az Öthalom és a Hosszúhát. Ekkorra már a faluban kőműves, kovács, szabó, borbély, cipész, asztalos, szélmolnár, szikvízgyártó, hentes illetve szatócs kisiparosok dolgoztak. A Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonal Lakitelek-Kunszentmárton része 1948-ban épült ide. 1960-tól csökkent a lakosságszám 1965-ben már csak 1961 fő volt.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

1992-ig Kunszentmárton fennhatósága alá tartozott. Ebben az évben szakadt el tőle és az első polgármestere Dr. Gálas László lett, aki még 3 önkormányzati választást nyert meg. 2005-ben politikai okok miatt időközi polgármester-választást kellett tartani amelyet Pánczél Ferenc nyert meg, és polgármesteri széket sikerült megtartania neki 2006-os választásokon. a településnek önálló újságja 2006 decemberétől van, "Szelevény" címmel. 2003-ban az általános iskola Móra Ferenc nevét vette fel (azelőtt Petőfi Sándor volt a névadója). A 2007-2008 tanévtől törvénymódosítás miatt az általános iskola kénytelen társulni a cserkeszőlői általános iskolával, így kialakult a Petőfi Sándor ÁMK – Cserkeszőlő -Szelevény – TiszasasTiszainoka.

2006-ban egy addig nem látott mértékű árhullám vonult le a Körösön, amely hatalmas árvízhez vezetett. A víz szintje 1040 cm körül mozgott. Életveszélybe került a település lakossága és ingatlanaik. Szerencsére az árhullám levonult mielőtt valami katasztrófa történhetett volna. Erre az árvízre emlékezik Szelevény minden év áprilisában (április vége felé, 20-a körül). Ez a nap lett Szelevény napja.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

A templom légi felvételen

Szelevény látnivalókban kicsit szűkölködik ugyan, de azért vannak nevezetességek:

A katolikus Jézus Szíve-templom egy egyhajós, kereszthajóval rendelkező neogótikus stílusú épület, amely Fehér András plébános vezetésével épült fel 1911-ben, nagy részben közadakozásból.[1] Európában csaknem egyedülálló.

A faluban határában van a tehenesi holtág kiváló horgászvíz, főleg békés halakra (amur, ponty).

A lenyűgöző hatású Köröspart is a nevezetességekhez sorolható. Nyáron strandolási lehetőség is rendelkezésre áll, illetve a horgászturizmus is jelentősebb itt.

További látnivalónak mondható a 2006-ban felállított árvízi emlékmű is – Gyurcsek Ferenc martfűi szobrász műve – amelyet személyesen az akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Persányi Miklós és Pánczél Ferenc polgármester avatott fel.

Helyi ünnepségek-, szokások, állandó rendezvények[szerkesztés]

Szelevényen, 2007 óta, minden évben április 20-a körül tartja az önkormányzat Szelevény napját(falunapot). Ekkor sok érdekes felvonulás, műsor és program várja az érdeklődőket. Általában a sportpályán zajlik az ünnepség, de ha rossz a idő, a közeli Petőfi Sándor Művelődési Ház ad otthont a rendezvénynek. Minden falunapon délután 2-kor ünnepi beszédet mond a polgármester, és vendégei. Az első – 2007-ben megtartott – rendezvényen először osztották ki a Szelevény díszpolgára címeket is. Délután pedig koncert várja a zenekedvelőket. Járt már itt a Fresh, a Kerozin és a MERT együttes is. 2007-ben a díszvendég Soltész Rezső volt, aki az egész ünnepség lebonyolítói közé tartozott, és a nap végén ő is meglepte a falu lakóit egy kis koncerttel.

Minden évben tartanak a szelevényiek szüreti felvonulást. Ilyenkor a faluból néhány embert hívnak össze akik lovaskocsival rendelkeznek. Ők szállítják a résztvevőket körbe a faluban, és Szelevény külterületén, Haleszban is. Néhány helyen az általános iskolások néphagyományőrző műsorát tekintheti meg a közönség.

A Szelevényi Ifjúsági Alakulat (SZIA) is különböző rendezvényekkel várja az érdeklődőket: Minden nyáron kis időközönként diszkók várják a szórakozni vágyókat. A 24 órás vetélkedő az egész Tiszazugban ismert rendezvény. Ekkor a települések ifjúsági szervezetei összegyűlnek egy településen (mindig változó a helyszín), és érdekes programokat feladatokat csinálnak, amely 24 órán keresztül tart. A SZIA rendezvényei közé tartozik a farsangi felvonulás is. A Művelődési házban tartják. Ilyenkor a szokásoknak híven, több gyermek is beöltözik különböző jelmezekbe, és a közönség megcsodálhatja őket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szelevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Eredetileg a Kunszentmárton-Istvánháza megállóhely következne a szelevényi után, de ott már 1998 tavasza óta nem állnak meg a vonatok menetrend szerint.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]