Szarvas (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvas
Evangélikus ótemplom
Evangélikus ótemplom
Szarvas címere
Szarvas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szarvasi
Jogállás város
Polgármester Babák Mihály (FIDESZ)[1]
Irányítószám 5540
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 546 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 107,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 161,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szarvas (Magyarország)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 33′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 33′ 25″
Szarvas (Békés megye)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Békés megye térképén
Szarvas weboldala
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt
Római katolikus templom
A várost újratelepítő Harruckern János György szobra

Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés megyében, a Szarvasi járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

Megközelíthető közúton (Békéscsaba vagy Kecskemét felől) a 44-es főúton, illetve (Gyomaendrőd felől) a 443-as főúton; vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Halászlak és Sirató között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.

1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.

A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 1819. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak.

A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti, vitéz Székely Károlynak márványból és bronzból készült alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.

A második világháború után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezik meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.

Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, amelyet 1990 óta rendeznek meg a JDC és a Lauder alapítvány támogatásával.[3]

Politikai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város polgármestere 1998 óta Babák Mihály. A képviselő-testületnek 12 tagja van, ebből 8 FIDESZ-KDNP-s, 1 MSZP-s, 1 Jobbik-os, 2 pedig NACSE-s, ami egy helyi politikai párt, avagy civil szervezet. A 8 választókerületben a Babák Mihály által támogatott 8 FIDESZ-KDNP-s jelöltből 7 nyert, egyedül a Szarvasi 3. sz. egyéni választókerületben nyert a NACSE jelöltje.

A jelölt neve A jelölő párt(ok) Egyéni választókerülete
Giricz Katalin FIDESZ-KDNP 01
Lohr Gyula József FIDESZ-KDNP 02
Dobruczky Zsolt NACSE 03
Kiss Attila FIDESZ-KDNP 04
Lázár Zsolt FIDESZ-KDNP 05
Molnár Istvánné FIDESZ-KDNP 06
Hodálik Pál FIDESZ-KDNP 07
Dernovics László FIDESZ-KDNP 08
Földesi Lajos Zoltán MSZP Kompenzációs lista
Gajdos Attila JOBBIK Kompenzációs lista
Gombár Györgyné NACSE Kompenzációs lista

Szarvas képviselete az Országgyűlésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szarvas képviselője az Országgyűlésben: Dankó Béla

2014-ben a Szarvasi választókerület, a Békés megyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet, így Szarvas elvesztette saját képviselőjét az Országgyűlésben és Békés várossal és környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője pedig Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 8%-a szlovák, 2%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szarvasiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóirat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása, (1872), Reprint: Békéscsaba (2004) ISBN 963-214-504-6
  • Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32, 309-347.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://szarvastabor.hu/cikk.php?ID_cikk=1
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas,.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]