Szarvas (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvas
Evangélikus ótemplom
Evangélikus ótemplom
Szarvas címere
Szarvas címere
Szarvas zászlaja
Szarvas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállás város
Polgármester Babák Mihály (Fidesz)[1]
Irányítószám 5540
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 428 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület161,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′
Szarvas (Békés vármegye)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Békés vármegye térképén
Szarvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt
Római katolikus templom
Kossuth Lajos szobra
A várost újratelepítő Harruckern János György szobra

Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

A szomszédos települések: észak felől Mezőtúr, északkelet felől Gyomaendrőd, kelet felől Örménykút, délkelet felől Kardos és Csabacsűd, dél felől Eperjes, délnyugat felől Szentes, nyugat felől pedig Békésszentandrás.

Megközelítése[szerkesztés]

A város közúton legegyszerűbben a 44-es főúton közelíthető meg, Kecskemét és az ország nyugatabbi tájegységei, illetve Békéscsaba felől is. Gyomaendrőddel a 443-as főút, Szentessel a 4401-es, Orosházával a 4404-es, Mezőtúrral a 4631-es, Mezőberénnyel pedig a 4641-es út köti össze.

A 2019 októberében átadott M44-es autóút a várostól délre halad el, az itteni fel- és lehajtási lehetőség a 4401-es, szentesi úton épült ki.

Vonattal a város a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vonalnak három megállási pontja van itt: Mezőtúr vasútállomás felől sorrendben előbb Halászlak megállóhely az északi külterületen, nem messze a Hármas-Körös árvízvédelmi töltésétől, utána Szarvas vasútállomás, a belváros keleti részén, végül Sirató megállóhely a várostól keletre, Ezüstszőlők nevű külterületi városrész déli részén. A városi vasútállomást a 46 351-es számú mellékút (Állomás utca) szolgálja ki, a két megállóhely csak önkormányzati utakon érhető el.

Története[szerkesztés]

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn.

Kezdetek[szerkesztés]

Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A tatárjárás előtt a (Székes)Fehérvárról, illetőleg Csepel-szigetről, Csongrád, Bődi-rév, Szentes és Mező-Túr irányába, a Biharra vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körösön, s azért a névtelen író a Bihar ostromára induló magyarokat is a »Mons Cervinus«, Szarvashalom mellett úsztatja át a Körösön.[3]

A névtelen író feltűnő magasságánál fogva a halmot Monsnak, azaz hegynek nevezi.
Időnként, pl. az 1290-ben előforduló Szarvashalom alatt nem ezt a települést, hanem a Szolnoktól északnyugatra, Újszász mellett esőt kell érteni.[3]

Jóval később e szarvas-halom mellett egy kis község keletkezett.[3] Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.

A hajdani Árpád-kori falu létét feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László két alkalommal is felüttette királyi sátorát a szarvasi halmon: 1284 októberében és decemberben.[4] E halmon kelt azon két oklevele, melyeket a Fejér codex diplom. V. 3. 254 és IX. 2. 270. közöl.[4] Ezen időszakból fennmaradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.

1461-ben az Ábránfyak tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak.[3] Magának a községnek nagyon csekély határa volt, s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette réve a Körösön, mely már 1469-ben létezett.[3] Ugyancsak ez évben a kis község négy (föld)birtokos között oszlott meg, így aztán nem volt nehéz a 15. század egyik pénzes emberének, muronyi Veér Andrásnak 1471-ben az egészet megszereznie, legalábbis zálogjogon.[3]

Török kor[szerkesztés]

Az 1552-64. évi összeírások szerint Szarvasnak egynegyed része volt a Veér családé, a többi háromnegyed részen az Abránffy-örökösök osztoztak, s mivel a Veérek itt levő birtoka szintén két részre oszlott, volt eset rá, hogy Szarvas nyolc földesúr közt oszlott meg.[3]

Szarvas lakosai

  • 1552-ben hat;
  • 1553-ban hét;
  • 1556-ban 10;
  • 1560-ban 12;
  • 1562-ben 19;
  • 1564-ben 16 kapu után fizettek adót.[3]

1562-ben 13 itt lakó jobbágynak (férfi) volt vetése.[3] A következő évben is csak 13 jobbágycsaládot írtak itt össze. A lakosok Demjén, Dóczi, Fekete, Fodor, Boldizsár, Nagy, Tót és Busi családneveket viseltek. 1557-ben a község mindössze 12 házból állt.[3]

Nem tudjuk pontosan, mikor került török kézre, valószínűleg Gyula eleste (1566) után. A török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég, mivel a Gyula és Szolnok közötti út védelmére nagyon alkalmas pontnak találta a szarvasi nagy halmot, 1589 előtt hatalmas palánkvárat építtetett belőle. A halom négy földbástya megépítésére éppen elégséges földet adott, a Körös pedig a bástya mellett levő várárokba bőségesen ontotta a vizet.[3]

1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy '86-ban a keresztények újra elfoglalták,[3] de a vár és a település elpusztult, a környék teljesen kihalt.

18. század[szerkesztés]

1710-ben Rákóczi hadvezére, Károlyi Sándor, újra fel akarta építtetni a várat, ám ez már nem valósult meg.[3]

A település újabb történelme 1720-tól számítható, amikor a területet sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, mint Öcsödhöz tartozó pusztát.[3] Ő főként felvidéki jobbágyokat telepített ide, 1722-ben benépesült a hely.[3] Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.

Harruckern János György pedig annyira megszerette az új községet, hogy mindjárt 1723-ban vásárjogot szerzett számára, s így Szarvas a mezővárosok sorába lépett.[3]

Szerencséje volt az új városnak, hogy a régi, kis szarvasi határ nem volt megállapítható. Ennek következtében a gyulai uradalom mindjárt a letelepüléskor átadott a lakosoknak két hatalmas pusztát: a kákait és a halásztelkit. Ugyanakkor a régi Décse falu határából egy részt Szarvashoz csatoltak.[3]

1726-ban a décsei pusztának azon részét, melyet ez időtájban Nagy-Décsének kezdtek nevezni, egészen a szarvasi lakosok kapták meg. Mikor ez sem volt elég, Harruckern Ferenc 1751-ben átadta a lakosoknak a kis-décsei pusztának is felét, 1754-ben pedig a hatalmas kondorosi pusztának felét. Sőt, hogy juhaiknak alkalmas legelőjük legyen, 1765-ben a Szarvastól észak-keletre, s mintegy négy mérföldnyi távolságra eső csejti puszta bérletével is őket boldogította.[3] Ezenkívül határperek segítségével is szerzett a gyulai uradalom Szarvas város számát egy kis területet. 1746-ban a túriaktól hosszú (10 évi) per után megkapták a régi Körös meder jobb oldalán levő földet. Ugyanekkor a kákai puszta és Szentandrás közt is felállították közmegegyezéssel biztos határjeleket. Nemsokára a halásztelki pusztán keveredett a város új határperbe a túri lakosokkal és birtokosokkal. Végre 1772-ben itt is úgy egyeztek ki, hogy Szarvas inkább nyert rajta.[3]

1773-ban már 337 telkes jobbágy; 326 házas zsellér; 304 házatlan zsellér; 50 iparos- és két kereskedőcsalád, vagyis mintegy 5095 ember lakta.[3]

SZARVAS: Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik. 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, 17961799)

19. század[szerkesztés]

Nagyban előmozdította Szarvas fejlődését először az, hogy 1801-ben a Körösön hidat építettek, majd 1834-ben a békési ág. ev. esperesség gimnáziuma ide költözött át.[3] Szarvas város földesurai, kivált gróf Batthyányi László, a társadalmi élet terén is hathatósan működtek Szarvas felvirágoztatásán. A Schröffl család kihalva, birtokrésze a gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családokra szállt, s ennek révén ők is Szarvas város földesuraivá lettek.[3]

A 1819. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

1848-ban történt Szarvas közigazgatási újjászervezése, aminek során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba vagy a nemzetőrök közé álltak.

A kiegyezés után, 1872-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település.

A szarvasi házak száma:[3]

  • 1827-ben: 1611;
  • 1850-ben: 1849
  • 1899-ben: 4361.

A lakosság száma:[3]

  • 1827-ben: 14 131 fő
  • 1850-ben: 17 530 fő
  • 1890-ben: 24 393 fő. Ebből 13,5 ezer tót (szlovák) nyelvű, 10,7 ezer magyar nyelvű, a maradék német, oláh (román) és egyéb nyelvű volt.[3]

20-21. század[szerkesztés]

Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti vitéz Székely Károly márványból és bronzból készült alkotása, az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását.

1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő Direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.

A második világháború után az oktatás vált a település életének legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezték meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.

Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, amely 1990 óta évente ad otthont a JDC és a Lauder alapítvány rendezvényeinek.[5]

Politikai élete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Önkormányzata[szerkesztés]

A 2014–2019-es ciklusban[szerkesztés]

A képviselő-testület 12 tagja közül a 2014-es önkormányzati választás eredményeként 8 fő a Fidesz-KDNP színeiben, 1-1 fő MSZP-s, illetve jobbikos jelöltként, a fennmaradó 2 fő pedig a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete (NACSE) nevű helyi civil szervezet jelöltjeként jutott mandátumhoz. A 8 választókerületben a Babák Mihály által támogatott 8 Fidesz-KDNP-s jelöltből 7 nyert, egyedül a 3. számú egyéni választókerületben nyert a NACSE jelöltje.

A jelölt neve A jelölő párt(ok) Egyéni választókerülete
Giricz Katalin Fidesz-KDNP 01
Lohr Gyula József Fidesz-KDNP 02
Dobruczky Zsolt NACSE 03
Kiss Attila Fidesz-KDNP 04
Lázár Zsolt Fidesz-KDNP 05
Molnár Istvánné Fidesz-KDNP 06
Hodálik Pál Fidesz-KDNP 07
Dernovics László Fidesz-KDNP 08
Földesi Lajos Zoltán MSZP Kompenzációs lista
Gajdos Attila Jobbik Kompenzációs lista
Gombár Györgyné NACSE Kompenzációs lista

Szarvas képviselete az Országgyűlésben[szerkesztés]

Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta Dankó Béla. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben, és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
16 795
16 546
15 565
15 248
14 473
14 428
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 8%-a szlovák, 2%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 10,7% szlováknak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 26,7%, római katolikus 15,3%, református 4,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,3% (27,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% szlováknak, 2,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szerbnek, ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt evangélikus, 12,7% római katolikus, 3,8% reformátusnak, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 0,2% görög katolikus, 20,4% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).[15]

Látnivalók[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

A Szarvasi FC labdarúgó-csapata a Békés vármegyei I. osztályban szerepel.

Híres szarvasiak[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Folyóirat[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása, (1872), Reprint: Békéscsaba (2004) ISBN 963-214-504-6
  • Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32., 309-347.
  • Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története, Szarvas, 1922
  • Palov József: Tessedik városa hajdan és ma, Szarvas, 1979
  • Palov József: Képek Szarvas multjából, Szarvas, 1972

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
  4. a b Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
  5. Archivált másolat. [2013. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  6. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  8. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  9. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  11. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  12. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Szarvas Helységnévtár
  15. Szarvas Helységnévtár
  16. Szarvas város. szarvas.hu. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  17. Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas Archiválva 2014. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben,.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]