Barót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Barót (Baraolt, Boralth)
Barót látképe Ágostonfalváról
Barót látképe Ágostonfalváról
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang város
Beosztott falvak Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár
Polgármester Lázár-Kiss Barna-András (RMDSZ)
Irányítószám 525100
Körzethívószám 0x67[1]
SIRUTA-kód 63447
Népesség
Népesség5264 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság4871
Község népessége8672 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület128,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barót (Románia)
Barót
Barót
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″
Barót weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak. Google Maps

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Sepsiszentgyörgy, illetve Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, valamint Brassó, illetve Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó–Segesvár-vonalon található, 4 kilométerre lévő ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

Története[szerkesztés]

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

1940 szeptemberében a második bécsi döntés értelmében, Észak-Erdély részeként újra Magyarországhoz került.

1944. augusztus 23. után román és szovjet csapatok szállták meg. 1947 februárjában a párizsi békeszerződésekben hivatalosan ismét Romániának ítélték.

Városi rangra 1968-ban emelkedett.[4]

A 2011-es népszámlálás szerinti 8672 lakosából 8235 magyar, 234 román, 6 német anyanyelvű volt, 197 fő hovatartozásáról nem nyilatkozott.[5]

Gazdaság[szerkesztés]

1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832–2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki.

Szénsavban gazdag ásványvíztartalékai vannak.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
  • A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
  • Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
  • Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
  • Az Ágoston-tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 12. századi római települést tételezett fel itt.

Kulturális élet[szerkesztés]

A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[4]

  • Erdővidék Múzeuma
  • Városi Művelődési Ház
  • Gyulai Líviusz Városi Könyvtár

Politika[szerkesztés]

  • A 2012-ben megválasztott képviselők megoszlása a jelölő pártok szerint az alábbi:
    Párt Képviselők A képviselők megoszlása
  RMDSZ 8                
  MPP 4                
  EMNP 3                

Itt született[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

  • Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1868. Online
  • Adalékok Barót történetéhez. Szerk. Demeter László. Barót, 1999.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  4. ^ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  5. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Covasna (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  6. Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)