Barót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barót (Baraolt, Boralth)
Barót látképe Ágostonfalváról
Barót látképe Ágostonfalváról
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang város
Beosztott falvak Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár
Polgármester Lázár-Kiss Barna-András (RMDSZ)
Irányítószám 525100
Körzethívószám 0x67[1]
SIRUTA-kód 63447
Népesség
Népesség 5264 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 5609
Község népessége 8672 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 480 m
Terület 128,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barót (Románia)
Barót
Barót
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″
Barót weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.Google Maps

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Sepsiszentgyörgy ill. Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, és Brassó ill. Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó-Segesvár vonalon található, 4 kilométerre lévő, Ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

Története[szerkesztés]

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

Városi rangra 1968-ban emelkedett.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

1873-tól üzemel lignitbányája.

A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832–2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

Kulturális élet[szerkesztés]

A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[4]

  • Erdővidék Múzeuma
  • Városi Művelődési Ház
  • Gyulai Líviusz Városi Könyvtár

Politika[szerkesztés]

  • A 2012-ben megválasztott képviselők megoszlása jelölő pártok szerint az alábbi:
    Párt Képviselők A képviselők megoszlása
  RMDSZ 8                
  MPP 4                
  EMNP 3                

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  4. ^ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  5. Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)