Barót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barót (Baraolt, Boralth)
Barót látképe Ágostonfalváról
Barót látképe Ágostonfalváról
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang város
Beosztott falvak Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár
Polgármester Lázár-Kiss Barna-András (RMDSZ)
Körzethívószám 0x67[1]
SIRUTA-kód 63447
Népesség
Népesség 5914 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 5609
Község népessége 8672 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 480 m
Terület 128,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barót (Románia)
Barót
Barót
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.
Barót weboldala

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.Google Maps

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton Sepsiszentgyörgy ill. Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, és Brassó ill. Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó-Segesvár vonalon található, 4 kilométerre lévő, Ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.[4]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

Városi rangra 1968-ban emelkedett.[5]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1873-tól üzemel lignitbányája.

A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832–2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak.[5]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
  • A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
  • Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
  • Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
  • Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.2. századi római települést tételezett fel itt.

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[5]

  • Erdővidék Múzeuma
  • Városi Művelődési Ház
  • Gyulai Líviusz Városi Könyvtár

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 2012-ben megválasztott képviselők megoszlása jelölő pártok szerint az alábbi:
    Párt Képviselők A képviselők megoszlása
  RMDSZ 8                
  MPP 4                
  EMNP 3                

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  5. ^ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  6. Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.