Árapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árapatak (Araci)
RO CV Araci houses.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang községközpont, Előpatak község központja
Beosztott falvak Előpatak, Erősd, Hete
Polgármester Kovács László (RMDSZ)
Irányítószám 527176
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64951
Népesség
Népesség 2196 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 328
Község népessége 4475 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 500 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Árapatak (Románia)
Árapatak
Árapatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 20″, k. h. 25° 39′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 20″, k. h. 25° 39′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árapatak témájú médiaállományokat.

Árapatak (románul Araci, németül Arndorf) falu Romániában, Kovászna megyében. A falu Előpatak község központja, amihez rajta kívül Előpatak, Erősd és Hete tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 14 km-re délnyugatra az Olt jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredeti neve Árvapatak volt és arra a vízfolyásra vonatkozott, amely mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Református temploma a 13. század végén épülhetett, a 15. században gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok elpusztították. 1659-ben újjáépítették, de 1683-ban tűzvészben leégett. A 18. században ismét újjáépítették. 2000-ben töredékes freskók kerültek elő ekkor a szentély felső, karzati szintjén és a diadalív belső oldalán. Reformáció utáni al secco-technikájú dekoratív festésnyomok is előkerültek a templombelsőben. A szószék belső-, fali oldalán egy latin feliratos, címeres, reneszánsz ornamentikával ellátott síremlék található, mely Geréb Benedeknek készült 1602-ben. Ennek felületét a XX. század elején átfestették. A barokk, feliratos szószékkorona 1772-ből származik.

2007-ben kiásták az egykori sekrestye alapfalait, a szentély északi oldalán. A templom átfogó felújítására 2008 nyarán került sor.

1849. január 2-án itt kötötték meg a háromszéki és császári haderő közötti árapataki szerződést. Felsőfehér vármegyéhez tartozott, majd amikor az megszűnt az 1876-os megyerendezés során, az ugyanakkor létrejött Háromszék vármegye része lett. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.

20. század eleji árapataki vetettágy rekonstrukciója

1910-ben 1523 lakosa volt. 1992-ben 1373 lakosából, 964 román, 406 magyar, 3 német volt.

A község polgármestere Kovács László (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1882-ben Romulus Cioflec román író, mellszobra az iskola előtt áll.
  • Itt született 1928-ban Dávid Gyula irodalomtörténész
  • Itt élt és dolgozott Csulak Magda textilművész, aki összegyűjtötte a falu messzeföldön híres hímzéseinek motívumait.
  • Itt született Lőrinczi Etelka a helyi kultúra kutatója és ápolója.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

  • Hereditatum [1]