Orbaitelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Orbaitelek (Telechia)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Barátos
Irányítószám 527052
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64032
Népesség
Népesség 615 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 605
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 530 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Orbaitelek (Románia)
Orbaitelek
Orbaitelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 51′ 32″, k. h. 26° 02′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 32″, k. h. 26° 02′ 32″
Horváth-kúria

Orbaitelek (románul Telechia) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 19 km-re keletre a Feketeügy bal partján fekszik. Barátoshoz tartozik, tőle 2 km-re északnyugatra van.

Leírása[szerkesztés]

Orbaitelek mezőföldi falu, Háromszék medencéjének délkeleti részén fekszik és égtájak szerint a következő települések szomszédságában terül el: Északon a dálnoki Szépmező, Dálnok, északkeleten Szörcse, keleten Kovászna, délkeleten Páké, délen Barátos, délnyugaton Cófalva, nyugaton Várhegy és Lécfalva.[2] Tengerszint feletti magassága 530 méter. A falu területe az idők folyamán kisebb-nagyobb változásokon ment át. Bizonyos mezőgazdasági területek rendezése következtében. 2005. január 1-jével 935,69 ha földterülettel rendelkezik, mely három nagyobb kiterjedésű határrészre oszlik: 1. Felsőhatár, 2. Középhatár, 3. Alsóhatár. 1. Felsőhatár: A Barátos felé vezető úttól a Pók-árkáig (Szék-, Sós-, Fenek -árka). A kovásznai határig az Ér-árka, s a Fekete-ügy közti területet foglalja magába. 2. Középhatár: A Kerek-nád útjától, a Pók-árka és Barátos felé vezető útig, és a Fekete-ügyig kiterjedő terület (Szék-árka). 3. Alsóhatár: A Kerek-nád útjától, a barátosi, a cófalvi határig, és a Fekete-ügyig kiterjedő terület. Vízhálózata a falu északi részén halad el a Fekete-ügy, mely kelet-nyugat irányba hadja el falunkat. A Kovászna vize, az Esztelneki-patak, a Lemhénynél lefolyó Vencze-patak, és a Bereck patakából alakul ki. Míg hozzánk azaz Orbaitelek faluig ér összegyűjti Felső-Háromszék hegyi - patakainak vizét megzabolázva, földből készített gátak közé szorítva hömpölyög Alsó-Háromszék felé. A falutelepülés keleti felétől kb. 400 m-re található az Ér-árka, mely keletről nyugat irányba haladva az árok nevét viselő hídnál (Érhídja) szakad bele a Fekete-ügy medrébe. Az Ér-árka, mely Szörcse- és kovásznai határról lép át a telekire, határzónát képez az orbaiteleki és a szörcsei határok között. A falutól délre, a barátosi határrész táján húzódik (Kelemen József történész leírása alapján) a Pók-árka azaz árok, mely Páva falu erdőinek szélén egy vízmosásos oldalon kezdődik, kelet-nyugat irányban áthalad Kovászna, Barátos, Orbaitelek határain és Cófalvi határ egyrészén, és a falu Északi felénél szakad bele a Fekete-ügy medrébe. Érdekes, ez az egy árok (Pók-árka) több helyi nevet visel: Kovászna-árka, Fenek-árka, Sós-árka, Szék-árka, Benkes-árka. A helyi határnevek mindig, csak az árok helyi szakaszára vonatkoznak. A határrészek dűlők szerinti elnevezése a következők:

Szörcsei-ponk Kenderáztató Avas Érhídja Ördöngőstó Becőponk Dögkert Hosszúláb Sós Kishalom Pallósára Tógát Nagyhalom Fenek Keresztút Magda Szék Belsőrét Farkasverem Kereknádponk Cseremege Nagyszegmege Töltésút Nagy Mózes tava Alsórét Rételeje Gátfej Csiperkésalja Kápolna Sóstava Kétút Szentkereszt tava Kereknád-eleje Jankó-kert (Rókagödre) Rókalik Soványponk Festék Kobon Szegényszer Papszere Depső Galat-alja Széphegy Tompa-tó Tómart Várhegy-alja Nyilás

Története[szerkesztés]

1567-ben Thelek néven említik. Határában volt a középkori Borzfalva település, amely az 1658-as tatárdúláskor pusztult el. 1832-ben tűzvész pusztított. 1910-ben 772, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Református egyházközség[szerkesztés]

Orbán Balázs leírása szerint az 1567 évi registrumban Telek falunkat 14 kapuval találjuk, majd Orbai alakban említik. „Az Orbaiteleki Református Egyházközség rövid története” –ből idézve: ”Régi székely település lévén, mikor az első keresztyénség felvételének idejéből volt temploma. A határrészt, ahol e templom állott ma is úgy nevezik „kápolna”. Lakói már az 1500-as években felvették a református vallást.” Hogy az egyházközségnek már régebbi időktől temploma volt, ezt igazolja az1761-ben a komissió megállapítása, hogy a templom teljesen romokká változott és újjá kell építeni. Tekintetes Horváth Kristófot bízzák meg, hogy a szükséges költség fedezetét a lakosságtól begyűjtse, és a templomot újjáépítsék. Teleken az első lp. 1680-ban jelenik meg,. . . mely kimutatás magában foglalja Telek falu egyházközségének szolgálatot teljesítő lelkipásztorok névsorát: 1. Vásárhelyi György 1680 - 2. Papolci Efraim 1714 – 1721 3. Bogdán Mihály 1721 – 4. Kovásznai Kovács Mihály 1723 – 5. Kovács Ferenc 1759 – 6. Székely Ferenc 7. Dálnoki Kovács Zsigmond 1775 – 1780 8. Palocska István 1781 – 1798 9. Benkő Ferenc 1801 – 1804 10. Kovács János 1804 – 1844 11. Magyarosi Ferenc esperes 1845 – 1890 12. Kovács Ödön 1890 – 1900 13. Mirtse Ferenc 1902 – 1948 14. Demeter Dezső 1949 – 1960 15. Ungvári Dezső 1961 – 2002

Énekvezérek Mirtse Ferenc lp. összeállítása alapján:

70. Torjai Sámuel 1719 – 71. Mátyás Mihály 1735 – 72. Fábián Zsigmond 1775 – 73. Imreh József 1797 – 74. Veres István 1805 – 75. Józsa Dániel 1824 – 76. Bartha József 1825 – 1870 77. Molnár Rafael 1871 – 1903 78. Molnár Imre 1903 – 1914

Az 1914. augusztus 29 kitört I. világháború óta presbiteri határozattal megbízott énekvezérek:

79. Laboncz István 80. Bagoly Béla 81. Bartha László 82. Szabó Gyula

A II. világháború után megbízott énekvezérek:

83. Lőcsei István 1964 – 2000

Megyebírók:

85. Józsa Károly 1960 – 1963 86. id. Zakariás Ignác 1964 – 1965 87. id. Péter Ferenc 1966 –1985 88. Zakariás Jenő 1986 – 2005 89. Józsa Ferenc 2006 –

A lelkipásztorok, énekvezérek, számadó megyebírók, harangozókkal kapcsolatos anyagok az egyházközség „Historia Domus”-ban megtalálhatók.

Családnevek[szerkesztés]

Orbaitelek családnevei a reformárus egyházközség anyakönyvei alapján az 1809 és 2000 között a következők voltak: 1809 és 1900 között a következő főbb családnevek szerepelnek: Albert, Bartha, Bede, Benedek, Bitai, Deák, Fazakas, Hajdó, Hatházi, Józsa, Nagy, Péter, Soós, Székely, Zakariás. Bagoly, Borsai, Butyka, Czel, Csákány, Csia, Csiki, Csorja, Csoma, Dálnoki, Demeter, Fákó, Fodor, Furus, Furulyás, Fülöp, Füstös, Gáspár, Györ, György, Gyöngyösi, Handra, Héjja, Horvát, Kakas, Katona, Kató, Kovács, Kocsis, Kövér, Lakatos, László, Lukács, Magyarosi, Mirtse, Molnár, Németh, Némethy, Papucs, Pál, Ráduly, Rápó, Rátcz, Sánta, Séra, Simon, Szalai, Szabó, Szakács, Tarczi, Tódor, Tusa, Urus, Üke, Varga, Veén, Vilikó. 1901 és 2000 közötti főbb családnevek: Bartha, Bede, Benedek, Bitai, Deák, Fazakas, Hatházi, Hajdó, Józsa, Nagy, Péter, Soós, Székely, Zakariás. Más családnevek: Bacz, Bartók, Bán, Bedő, Bogdán, Budi, Dálnoki, Domokos, Czofa, Csákány, Csiki, Fákó, Fejér, Fodor, Finta, Fülöp, Füstös, Héjja, Horvát, Ilyés, Jákó, Kakas, Kató, Kész, Kozma, Kovács, Kónya, Kolozsi, Kövér, Majlát, Márk, Mirtse, Molnár, Moldvai, Németh, Némethy, Papucs, Pakot, Pál, Ráduly, Rápó, Rátcz, Ruzsa, Sánta, Séra, Sinka, Simon, Szabó, Szakács, Tarczi, Tódor, Tusa, Ungvári, Finta, Urus, Varga, Winter, Veén.

Horváth Károly Általános Iskola[szerkesztés]

Az iskola ponos melapításának időpontjáról sajnos nincs hiteles adat. Az orbaiteleki református egyházközség, „Historia Domus”-ban levő feljegyzések szerint a falu lakói az 1500-as években már református vallásúak voltak, templommal rendelkeztek, egyházközséget alkottak. Feltételezhető, hogy az egyházközösség keretében "oskola" is működött a mesterek irányításával, mint más háromszéki településeken. Tanerők: Gyarmati Erzsébet, Szabó Gyula, Szabó Katalin, Bagoly Béla. 1945–1948. szeptember 1-ig ismét 7 osztály működik, a következő tanerőkkel: 1945–1948-09.01-ig: Szabó Katalin, Bagoly Béla, Bitai Jenő, Bakk Pál, Kovács István. Az 1948. szeptember 1-ével a községben I-IV oszt.,(alsó tagozat) és V-VII oszt. (felső tagozat) működése kezdődött el, míg falvakon csak az I- IV oszt., az alsó tagozat működött 2, 3 tanerővel. A IV. osztályt végzett tanulók a barátosi iskola V-VII osztályába, azaz a II, tagozaton folytathatták tanulmányaikat. Az orbaiteleki I-IV osztályában 1948–1962-ig a következő tanerők működtek: Szabó Katalin, Bagoly Béla, Kovács István, Bede Ibolya, Fazakas Irén, Kolunbán Géza, Deák Sára, Islik Ilona, Szinte Ibolya, Forró Magdolna, Zakariás György. 1962-63-as iskolai évtől Orbaiteleken is beindult a II. tagozat felépülése felmenő rendszerrel a VIII. osztály elvégzésére, Zakariás Imre tanító vezetésével. Az alsó tagozaton 1962-73-ig Zakariás Károly, Zakariás György, Fazakas Irén, Bitai Vilma, Támpa Pál, Németh Rozália tanítók és Rácz Mária, Garai Irén helyettesek tanítottak. Az V-VIII. osztályokban több tanító, tanár, helyettes működött. (A névsor szolgálati évvel együtt a mellékelt táblázaton megtalálható.) Mivel az iskola helyisége mindössze 3 tanteremmel rendelkezett, így 1964. június 30-cal építkezni kezdtünk. A falu saját erejéből és a község támogatásával rövid idő alatt (2,5 hónap) 2 tanterem , 1 irodahelység és 1 zártfolyosó szeptember 15-ére felépült és átadódott az oktatás céljára. Az építkezési munka sokrétűségében hathatós segítséget adtak a tanerők, gyermekek – a betonozáshoz szükséges kavicsos homokot a Feketeügy medréből kosarakkal termeltük ki a vízből a partra - , szülők és Barátos község asztalosai – elkészítették az asztalos munkát, - ajtók, ablakok, termek padolását, - az iskolaigazgató és Márk Andor néptanácselnök szervező munkájának eredményeként, Íme az összefogás és a munka elvégzésére való mozgósítás szép példája, gyors eredményeket szült, 77 nap alatt az iskola kibővítése megtörtént. Az első 8 osztály végzettjei 1966-ban hagyták el az iskolánk padjait. Növendékeink közül sokan továbbfolytatták tanulmányaikat, szép eredményekkel. Az iskolánk I.-II. tagozata 1962–1973-ig működött az alábbi gyermeklétszámmal:

1962-63 I-V oszt. 107 1963-64 I-VI oszt. 114 1964-65 I-VII oszt. 133 1965-66 I-VIII oszt. 139 1966-67 I-VIII oszt. 128 1967-68 I-VIII oszt. 111 1968-69 I-VIII oszt. 103 1971-72 I-IV, VI-VIII oszt. 73 1972-73 I-IV, VII-VIII oszt. 55 1968. szeptember 1-jével az iskola vezetését Tóth József veszi át, aki tanári képesítéssel rendelkezik. A II. tagozat 1973. szeptember 1-jével gyermeklétszám csökkenése miatt felszámolódott és az orbaiteleki iskola újra I-IV osztályos iskolává alakult, 2-3 tanerővel tovább működött és működik napjainkban is a következő tanerőkkel: Fazakas Irén, Zakariás György, Zakariás Imre, Hajdó Médi, Zakariás Gyöngyvér, Szakács Izabella, Bandeanu Annamária, Séra Ágnes, Kaján Katalin, Deák Gabriella, Kelemen Mária Erzsébet, Nagy Mária-Magdolna. Az I-IV. osztály gyermeklétszáma:

1986-87 36 2000 22 2005 39

Óvoda: gyermeklétszám:

2000 22 2006 36

Orbaitelek hősei[szerkesztés]

Az 1848-49-es szabadságharcosok névsora, akik a fegyverletétel után hazaérkeztek:

1. Albert Ferenc honvéd 2. Benedek János honvéd 3. Bitai Gergely honvéd 4. Bitai Imre honvéd 5. Fazakas Elek honvéd 6. Fazakas Mihály honvéd 7. Fazakas Sándor honvéd 8. Füstös Ferenc honvéd 9. György János honvéd 10. Handra György honvéd 11. Handra József honvéd 12. Hatházi András honvéd 13. Hatházi Dániel őrmester 14. Hatházi Lajos honvéd 15. Hatházi Pál honvéd 16. Hatházi Ignác ezredes 17. Horváth Károly 18. Horváth László honvéd 19. Horváth Mihály honvéd 20. Józsa Ferenc honvéd 21. Józsa József honvéd 22. Kövér Ferenc honvéd 23. Nagy Ferenc honvéd 24. Péter Ferenc honvéd 25. Székely József honvéd 26. Zakariás Dénes honvéd 27. Zakariás István honvéd

- A Teleki Horváth fölbirtokos család több tagja szerzett érdemeket az 1848-49-es szabadságharcban. Horváth Miklós főhadnagy, a híres piski csatában esett el, Horváth Ignác honvédezredes, az aldobolyi hídnál sebesült meg, ifj. Horváth Károly, a marosvásárhelyi kollégium tanulója volt, s mint nemzetőrtiszt, Kossuth huszárként harcolt, és a szabadságharc elbukása után Zsibónál tette le a fegyvert, hazatért és 1854-ben, mint vértanú halt meg, Horváth Mihály és László, mint zsenge fiatalok a honvédek sorában harcoltak. Horváth Gyula ifjúként 1860-ban tagja volt az olasz szabadságharcos légiónak, melynek vezére Garibaldi, aki kitüntette.

Az I. világháború hősei:

1. Bitai Barabás 2. Bitai Béla 3. Bitai Imre 4. Benedek Áron 5. Budi Dániel 6. Budi Dániel 7. Czel Lajos 8. Csorja György 9. Deák Barabás 10. Deák Mihály 11. Fazakas András 12. Fazakas János 13. Fazakas Zsigmond 14. Fazakas Zsigmond 15. Fésüs Zsigmond 16. Füstös Ferenc 17. Handra István 18. Hatházi Géza 19. Hatházi György 20. Hatházi Gyula 21. Hatházi József 22. Hatházi Imre 23. Hatházi Lajos 24. Hatházi Mihály 25. Kakas Lázár 26. Kovács Áron 27. Nagy Károly 28. Nimecz Ferenc 29. Papucs Sándor 30. Péter Imre 31. Péter Károly 32. Séra András 33. Székely József 34. Székely Mihály 35. Zakariás Antal 36. Zakariás István 37. Zakariás Sándor 38. Zakariás Zsigmond 39. Varga Ödön 40. Veén Sándor

A II. világháború hősei:

1. Bitai Imre 2. Deák István 3. Deák Károly 4. Fákó László 5. Fülöp János 6. Józsa Zsigmond 7. Kakas Imre 8. Kató Ferenc 9. Nagy Sándor 10. Papucs Zsigmond 11. Péter Lajos 12. Péter Pál 13. Szabó Gyula tanító 14. Szilágyi András 15. Zakariás Ignác 16. Zakariás József 17. Zakariás Mátyás 18. Zakariás Zoltán

Látnivalók[szerkesztés]

A Horváth-kúria 18. századi barokk épület, ma elhanyagolt állapotú. [1] [2]

Református templom[szerkesztés]

Az Orbaiteleki Református Egyházközség rövid története alapján, a mai templomunk 1842–1858 években épült a hívek adományából. A toronyból, két portikusból és egy hajóból álló templom belméret szerinti hossza 20m, szélessége 14 m. téglából és kőből épült. Tetőzete fa és cseréppel van fedve. A torony bádoggal van borítva.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek, források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Zakariás Imre: Orbaitelek falutörténete. Digi Print, Sepsiszentgyörgy, 2007. 16. Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. 106.