Zágon
| Zágon (Zagon) | |||
 | |||
| A Mikes–Szentkereszty-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Község | Zágon | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 527185 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| SIRUTA-kód | 65020 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3766 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 2101 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 109,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 570 m | ||
| Terület | 34,51 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 46′, k. h. 26° 07′45.766667°N 26.116667°EKoordináták: é. sz. 45° 46′, k. h. 26° 07′45.766667°N 26.116667°E | |||
 | |||
| Zágon weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zágon témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zágon (románul Zagon) falu Romániában Kovászna megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve valószínűleg az ősi Zagán istenség, majd később félisten nevéből ered aki bölcsé teszi az embereket, aki bort csinál a vízből, olajat a vérből,pénzérméket a fémből. Griffmadárként, griffszárnyas bikaként ábrázolták, totemállata a szakállas saskeselyű. A szó azonos az orosz karám és az óbolgár zagon (= két hold föld) szóval,bár ezen eredet kevésbé látszik valószínűnek.
Története
[szerkesztés]Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.
1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt. Zágon híres református templomáról.
2011-ben 3916 lakosából 2096 magyar, 1820 román volt.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 1782-ben épült barokk stílusban.
- Római katolikus temploma 1822-ben, ortodox temploma 1814-ben épült.
- A Mikes-Szentkereszthy-kastély valószínűleg 17. századi eredetű, mai formáját a 18. század elején kaphatta. 1902-ben átalakították.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1690-ben zágoni Mikes Kelemen, Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll.
- Itt született Kőrösi Csoma Sándor egyik közelebbi felmenője, aki aztán Kőrösre költözött.
- Itt született 1805-ben szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia 1848-49 egyik hősnője.
- Itt született 1966-ban Tamás Sándor erdélyi magyar politikus, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke.
- Itt született 1874-ben Csutak Vilmos muzeológus, tanár.
- Itt született 1968-ban Szabó Katalin tornászcsillag, többszörös olimpiai- és világbajnok.
- Kiss Manyi színművésznő itt töltötte gyermekéveit.
- Itt született 1918. május 15-én dr. Both Lajos belgyógyász főorvos.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Covasna (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Képek a kastélyról (familyhistory.ro)
- Képek az Ojtozi-szorosról, Csomakőrösről és Zágonról (www.erdely-szep.hu)
- Mikes-Szentkereszty kúria (terjhazavandor.ro)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}