Felsőrákos (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőrákos (Racoșul de Sus)
Felsorakos2011jul3.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Barót
Irányítószám 525105
SIRUTA-kód 63508
Népesség
Népesség 878 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 881
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőrákos (Románia)
Felsőrákos
Felsőrákos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 53″

Felsőrákos (románul: Racoșul de Sus, németül: Kormosbach) falu Romániában, Kovászna megyében. 1992-ben 996 lakosából 990 magyar, 5 román, 1 cigány volt.

Felsőrákostól délre található a környék egyik legnagyobb külszíni szénbányája. 2008 májusában egy szinte teljesen ép, 2,5 millió éves masztodoncsontvázat találtak itt.[2] A leletet jelenleg a baróti Erdővidék Múzeumában tárolják.[3]

Unitárius templom belseje

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északnyugatra, Baróttól 4 km-re nyugatra, a Kormos-patak jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét azért kapta, mert patakjaiban sok volt a rák.

Története[szerkesztés]

1235-ben említik először. A falunak már a 13. században lehetett temploma.

Itt zajlott le az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jeles momentuma: a rikai csata, melyben Gábor Áron is részt vett.

1910-ben 1270 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Miklósvári járásához tartozott. Határában lignittelepek találhatók, bányáját 1969-ben nyitották meg.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Verczer farka nevű helyen a hagyomány szerint egykor vár állott, Orbán Balázs római castrumot feltételezett itt.
  • Az alsórákosi határra eső 822 m magas hegycsúcson Tepő- vagy Kecskés várának nevezett kora középkori vár romjai láthatók.
  • A temető feletti 576 m magas Várhegyen is vár állhatott egykor, de ennek semmi nyoma nem látható.
  • Unitárius temploma gótikuseredetű, 1795-ben barokk stílusban építették újjá.
  • Borvizeiről is híres, a Mária-forrás vízét 1886-tól 1930-as évekig palackozták.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]